A pajzsmirigyhormonok szintje szorosan összefügg az anyagcserével, a szervezet ásványi anyag ellátottságával, gyógyszerszedés esetén a hatóanyag felszívódását befolyásoló ételekkel, ezért a táplálkozás fontos területe a pajzsmirigybetegségek kezelésének.
A pajzsmirigybetegségek kezelésében a gyógyszeres terápia és szükség esetén a műtét a meghatározó, önmagában diétával nem kezelhető az állapot. A megfelelő étrend azonban segít stabilizálni a pajzsmirigyhormonok szintjét, fenntartani a gyógyszerek hatásosságát, míg a rossz táplálkozási szokások ronthatnak a panaszokon.
A pajzsmirigyhormonok termelődéséhez jód szükséges, ezért a jódfogyasztás szorosan összefügg a szerv működésével. A jód mellett további ásványi anyagok bevitele is figyelmet érdemel. Az anyagcsere lassulása vagy gyorsulása meghatározza az energiaszükségletet, ezáltal a szükséges diétát is a túlzott mértékű hízás vagy fogyás elkerülése érdekében.
A pajzsmirigyhormont pótló levotiroxin felszívódását befolyásolja az étkezés, ezért a gyógyszert szedő betegeknek figyelniük kell az étkezés időpontjára és összetételére is. A pajzsmirigy hormonjai szabályozzák a szervezet anyagcsere-folyamatait, az energiaforgalmat és a hőszabályozást. Fokozzák a zsírok és fehérjék lebontását, emelik a vércukorszintet. Az idegrendszer normális működéséhez is szükségesek. Éppen ezért a hormonszintek stabilizálására kell törekedni, amihez az étkezés is hozzájárul.
A pajzsmirigybetegségek minden formájára igaz, hogy a kiegyensúlyozott, változatos étrendre kell törekedni.
A jódbevitel fontossága
A jód fontos szerepet tölt be az emberi szervezet működésében. A működő pajzsmirigy kiszűri a jódot a véráramból és elraktározza, ezért fontos, hogy elegendő mennyiségben vigyük be a szervezetbe. A jód megtalálható az ivóvízben is, nagyobb mennyiségben a jódozott só és a tengeri halak, kagylók tartalmazzák.
A jódra általánosságban alul- és túlműködés esetén is igaz, hogy kerülendő mind a túl alacsony, mind a túl nagy mennyiségben történő bevitele.
Pajzsmirigy túlműködésben a sok jód ronthat a panaszokon, ugyanakkor a szervezetnek a pajzsmirigyen túl is szüksége van erre az ásványi anyagra, ezért nem nélkülözhető. A pajzsmirigy-alulműködés jódhiányos formájában ugyan több jódra lehet szükség, azonban pajzsmirigyhormon-pótló gyógyszer (levotiroxin) szedése mellett már elegendő a táplálkozással bevitt normál mennyiség, a jód túladagolás veszélyekkel is járhat.
Alapelv: jódot tartalmazó étrendkiegészítőt mindig csak endokrinológusával egyeztetve szedjen!
Diéta pajzsmirigy-túlműködés (hyperthyreosis) esetén
A hyperthyreosis, azaz a pajzsmirigy túlműködése fokozott hormonelválasztást okoz, melynek következménye a felgyorsult anyagcsere, nagyobb étvágy, de ennek ellenére csökken a testsúly, továbbá alacsony a szérum káliumszint, hasmenés, verejtékezés lép fel.
A diéta célja az állapot romlásának megakadályozása, a hasmenés megszüntetése és a szérum káliumszint növelése.
Az étrend energiabő (45-50 kcal/ttkg), fehérjedús (1,2-1,3 g/ttkg), zsiradék- (1,2-1,3 g/ttkg) és szénhidrátbő (7-8 g/ttkg), emellett káliumban gazdag (3500 g/nap), hogy a megnövekedett energiaigényt fedezni lehessen.
Az A-vitamin (máj, tojássárgája, sajt, tej, vaj, tonhal) és a ß-karotin (sárgarépa, kel, bimbóskel, sütőtök, paradicsom, pirospaprika) szabályozzák a pajzsmirigy helyes működését, így ezen ételek fogyasztását előtérbe kell helyezni.
Az étrend alapját a tej és tejtermékek, zöldségek, gyümölcsök, főzelékfélék, teljes kiőrlésű gabonából készült termékek és gabonák alkossák.
Mivel az alapanyagcserét fokozzák a húsok és húskészítmények, így azokból kevesebbet szabad enni, és ugyanezen okokból egyáltalán nem javasolt a kávé, erős tea, energiaitalok, kóla és az alkoholos italok, valamint a fűszeres ételek fogyasztása.
Diéta pajzsmirigy-alulműködés (hypothyreosis) esetén
A pajzsmirigy elégtelen működése esetén beszélünk hypothyreosisról, azaz pajzsmirigy-alulműködésről, amely során kevesebb hormon termelődik, lassul az anyagcsere. Az állapot - számos egyéb panasz mellett - testsúlynövekedéssel jár.
A betegség egyik leggyakoribb formájának, a jódhiányos pajzsmirigy-alulműködésnek a megelőzésében a legnagyobb szerepe a táplálkozás útján bevitt jódnak van, amelyet jódozott konyhasó, jódozott ivóvíz, vagy jodidtabletta formájában lehet bevinni a szervezetbe.
A legtöbb jódott a tengeri halak (tőkehal, lazac, hering) és kagylók tartalmazzák, a legkevesebbet a gyümölcsök, de ezek fogyasztása elengedhetetlen a rostok miatt.
Néhány zöldségféle is gazdag jódban, például a bab, spenót, paradicsom, és karfiol, de a fejes- és kelkáposztától, retektől, repcétől tartózkodni kell, mivel a jód hasznosulását gátló anyagokat tartalmaznak.
Pajzsmirigyeltávolító műtét után és/vagy pajzsmirigyhormont pótló tabletták szedése estén a jódbevitelnek már nincs szerepe, mivel a pajzsmirigyhormont már nem vagy csak részben a szervezet állítja elő. Ilyenkor elegendő a normál táplálkozással bevihető mennyiség.
A pajzsmirigyhormonok szintéziséhez szükséges ásványi anyagok közé tartozik a cink és a szelén is, de ezekre is igaz, hogy rendszerint elegendő a kiegyensúlyozott, változatos étrenddel bevihető mennyiség, és étrend-kiegészítő formájában történő pótlásra csak laboratóriumi vizsgálattal igazolt hiányállapot esetén van szükség, túladagolásuk veszélyekkel járhat.
A diétázás célja alulműködő pajzsmirigy esetén a beteg testsúlyának és koleszterinszintjének normalizálása, a székrekedés megszüntetése.
Az étrend energiaszegény (25-30 kcal/ttkg), telített zsírsavakban szegény és normális koleszterintartalmú (300 mg/nap), vitamin és rost dús kell, hogy legyen.
Gyógyszerszedés és étkezés pajzsmirigybetegség esetén
A pajzsmirigygyógyszerek hatását nagy mértékben befolyásolhatja az étkezés, ez igaz a túlműködésben alkalmazott gyógyszeres terápiákra és a pajzsmirigyhormon pótlására szolgáló levotiroxin szedésére is.
Utóbbinál alapelv, hogy mindig reggel, éhgyomorra, vízzel kell bevenni, és utána legalább 1 óráig nem szabad enni.
A pajzsmirigyhormon felszívódását gátló élelmszerek közé tartozik a szója, a magas vas- és kalciumtartalmú ételek (pl. máj, illetve a tejtermékek), a kávé és a grapefruit, ezeket a gyógyszer bevételét követően 4 óra elteltével fogyasszuk.
Pajzsmirigy-alulműködés kezelésére szolgáló gyógyszerek ~farmakológia~
Pajzsmirigy és más betegségek
A pajzsmirigyhormonok egyensúlya szempontjából más betegségek kontrollálásának is van szerepe. Az esetleges egyéb betegségek kapcsán előírt diétára figyelni kell, mert ellenkező esetben az alapbetegség mellett a pajzsmiriggyel összefüggő panaszok is fokozódhatnak.
Inzulinrezisztenciában, diabéteszben szenvedő betegeknél például a szénhidrátbevitel fontos, cöliákiás betegeknél a szigorú gluténmentes étrend, laktózintoleranciában a tejfogyasztás.
Pajzsmirigy alulműködés étrendje - természetes módszerek és életmódváltás
Az alulműködő pajzsmirigy étrendje kezdődő alulműködésnél még mellékhatások nélkül tud segíteni a pajzsmirigy egyensúlyi működésének helyreállításában.
Az alulműködés tüneteinek első jelentkezésekor még nem szükséges azonnal a gyógyszeres hormonpótlást alkalmazni a pajzsmirigy egészséges működésének helyreállításához.
Azért sem szerencsés azonnal a gyógyszeres hormonpótlást használni, mert ezzel a külső beavatkozással nem ösztönzi az alulműködő pajzsmirigyet egyensúlyi működésének helyreállítására, hanem elkényelmesíti.
Márpedig, ha alulműködő pajzsmirigye egyensúlyi működése nem áll helyre a mellékhatások nélküli természetes módszerekkel, akkor élete végéig a mellékhatásokat okozó gyógyszeres hormonpótlásra szorulhat.
Ha mindezek hatására javulnak majd a pajzsmirigy eredményei, akkor életmódja átalakítása a bevett pajzsmirigyhormont pótló gyógyszerek mennyiségének csökkentését teszi majd lehetővé.
A pajzsmirigy alulműködés természetes kezelésére alkalmas étrend követésével ezeket a mellékhatásokat tudja majd fokozatosan csökkenteni, és idővel pedig akár teljesen meg is szntetni a pajzsmirigyhormont pótló gyógyszerek szedésének elhagyásával.
Alulműködő pajzsmirigynél a pajzsmirigy a kelleténél kevesebb T3 és T4 pajzsmirigyhormont termel. Emiatt a sejtek anyagcseréje és az emésztés is lelassul, ezért lassan, fokozatosan felkúsznak a plusz kilók. Még akkor is, ha nem eszik többet, és nem mozog kevesebbet, mint korábban.
A felszaladt plusz kilóknak a leadásáért ajánlott csökkenteni a kalóriabevitelt, és növelni a bevitt kalóriák elégetését, például rendszeres mozgással.
Étrendjében ezért főleg zöldségeket, gyümölcsöt, valamint fehérjéket érdemes beilleszteni.
A kevesebb telített zsírt és több telítetlen Omega-3 zsírsavat tartalmazó étrenddel a vér túlságosan magas koleszterinszintjét tudja csökkenteni.
A növényi élelmiszerek közül a legtöbb omega-3 zsírsavat a lenmag és a belőle készült lenolaj tartalmazza. Magas az omega-3 zsírsav tartalma a dióféléknek. A dióbelet és a belőle készült dióolajat bátran fogyaszthatja.
A mogyoróval azonban legyen óvatos, mert sokan allergiásak rá. Ráadásul az allergia felnőttkorban is kialakulhat úgy, hogy eddig nem volt érzékeny a mogyoróra. Ráadásul a mogyoró allergia akár súlyos tüneteket, anafilaxiás sokkot is okozhat. Egyre többen allergiásak a dióra is.
Az olívaolajnak is magas az omega-3 zsírsav tartalma. Ezeknek a fogyasztása segít a magas vérzsírszint csökkentésében. Érdemes ezekből többet beilleszteni az étrendjébe.
Ez azt jelenti, hogy jódhiány esetén pótolni kell a jódott a szervezetben. Jódhoz juthat jódozott só, tengeri halak, tonhal, hering vagy tőkehal fogyasztásával.
Gondoskodni kell a gyulladást csökkentő szelén és cink elegendő mennyiségű beviteléről is az étrendjében. Sok szelén van a tengeri halak húsában, a tonhalban, a szardiniában, a marhahúsban és a baromfihúsokban is.
A cink a lelassult anyagcsere meggyorsításában segít. Bőségesen tartalmaznak cinket a tengeri halak. Emellett pedig az immunrendszerét erősítő C-vitamin elegendő mennyiségű beviteléről is gondoskodni kell étrendje összeállításakor. Bőségesen tartalmaznak C-vitamint a friss zöldségek és gyümölcsök. Sok C-vitamin van a citromban és a narancsban. A paprika és a paradicsom is gazdag C-vitamin forrás. A savanyú káposzta is kiváló vitaminforrás télen.
Mindenképp ajánlott több friss zöldséget és gyümölcsöt fogyasztani. Azért, mert ezekben nemcsak immunrendszerét erősítő vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek vannak bőséggel, hanem az emésztését segítő rostanyagok is. Márpedig pajzsmirigy alulműködésnél nemcsak az anyagcsere, hanem az emésztés is lelassul, és miatt gyakran kialakulnak emésztési problémák és a székrekedés.
Tiltólistás ételek pajzsmirigy alulműködés esetén
- A goitrogén anyagok gátolják a pajzsmirigyhormonok termelődéséhez szükséges jód felszívódását. Szerencsére ezek a zöldségekben található goitrogén anyagok sem az áztatást, sem pedig a főzést nem bírják. Ezért jól megfőzve, párolva vagy megsütve már bátran fogyaszthatók. Főzött állapotukban már nem akadályozzák meg a pajzsmirigy egészséges működéséhez szükséges jód felszívódását. A savanyú káposzta sem akadályozza, mert áztatással, erjesztéssel készül. Ezzel együtt azonban még főzve és párolva se fogyassza ezeket hetente 2-3 alkalomnál többet.
- Általában szóját tartalmaznak a felvágottak.
- A gluténtartalmú ételek fogyasztását is érdemes jelentősen csökkenteni vagy elhagyni az étrendből. Hashimoto, autoimmun pajzsmirigy panasztól szenvedőknél gyakran előfordul a lisztérzékenység, a cöliákia. A gluténmentes étkezés azonban még jódhiány által okozott pajzsmirigy alulműködésnél is segítheti a pajzsmirigy egyensúlyi működésének elérését.
- Ugyanígy érdemes kivenni a pajzsmirigy alulműködés étrendjéből a magas energiatartalmú cukrot. A cukros üdítők, csomagolt édességek, energiaitalok mind túl sok cukrot tartalmaznak. Ugyanígy nem segíti a felszedett plusz kilók leadását a sütemények és édességek fogyasztása sem.
- A könnyen elkészíthető, szinte csak melegítést igénylő, de túl sok finomított élelmiszert tartalmazó félkész és készételeket, levesporokat és főzelékeket, feldolgozott húskészítményeket, felvágottakat, kolbász- és szalámiféléket, gyorséttermi ételeket is el kell hagynia az étrendjéből.
- A koleszterinszintet emelő telített zsírsavakat tartalmazó zsíros ételeket is érdemes mellőzni. A tejszín és a tejföl is túl sok telített zsírt tartalmaz.
Pozitív hatású ételek pajzsmirigy alulműködés esetén
- A goitrogének olyan anyagok, amelyek ronthatják a pajzsmirigy működését, mivel akadályozzák a pajzsmirigyhormonok képződéséhez nélkülözhetetlen jód felszívódását. A jódhiány hazánkban igen gyakori, a goitrogéneket tartalmazó élelmiszerek pedig csak fokozzák a problémát. Goitrogénekben gazdagok a keresztesvirágúak (pl. káposzta, brokkoli, kelbimbó, spenót, karalábé, retek, karfiol) és a szója. De ezek nagyon egészséges ételek, amelyeket kár lenne teljesen kiiktatni az étrendből - szerencsére ez nem is szükséges, mert párolással, főzéssel, erjesztéssel a goitrogének semlegesíthetők.
- Kutatások alapján a glutén kiiktatása még a nem gluténérzékeny Hashimoto-betegeknél is javítja a pajzsmirigyműködést. Glutén a búzában, rozsban, árpában található.
- A cukor és a feldolgozott élelmiszer kerülendő, ezek elhagyása segít a tünetek csökkentésében, a testsúly kordában tartásában és a közérzet javításában. Ide tartoznak pl. a cukros üdítők, csomagolt édességek, chipsek, gyorséttermi ételek, feldolgozott húsok, készételek.
- A következő ásványi anyagokat kell feltétlenül szem előtt tartani: jód, szelén és cink.
- A jódot a szervezet pajzsmirigyhormonná alakítja át. A napi jódszükséglet felnőtt korban 150 mcg, terhesen 175 mcg, szoptatáskor 200 mcg. Hozzájuthatunk jódozott sóból, tengeri halakból, tenger gyümölcseiből, tejtermékekből és jódtartalmú kiegészítőkből. De vigyázzunk: a túl sok jód árthat is a pajzsmirigyzavarnak, ezért orvosunkkal mindig konzultáljunk a jódpótlásról.
- A szelén szintén szükséges a pajzsmirigyhormonok előállításához, a pajzsmirigy szövete magas koncentrációban tartalmazza. Kutatások szerint megfelelő bevitele segít a pajzsmirigybetegség megelőzésében. A napi szelénszükséglet 50-100 mcg. Forrásai: brazil dió, tenger gyümölcsei, szárnyashús, teljes kiőrlésű gabonafélék, étrend-kiegészítők.
- A cink pótlása is hasznosnak bizonyulhat, egy kutatásban a cink - önmagában vagy szelénnel együtt - javította a pajzsmirigybeteg nőknél a szerv funkcióját. Forrásai: osztriga, tenger gyümölcsei, máj, húsfélék, hüvelyesek, olajos magvak, étrend-kiegészítők.
Pajzsmirigybetegség és a szülés utáni időszak
A szülés utáni rossz közérzet gyakori probléma, melynek hátterében leggyakrabban a hormonális változások illetve a kimerültség áll.
A várandósság alatt számtalan változás megy végbe az anyuka szervezetében. Ilyen többek között a fokozott vérellátás, mely a méh működését támogatja, a megnövekedett progeszteron-és az ösztrogénszint, valamint a medence ízületei és szalagjai meglazulnak és rugalmasabbá válnak.
Továbbá a terhesség alatt a kismama immunrendszeres "takarékon működik", relatív immunszuppresszió áll fenn - tehát nem olyan erős az immunrendszer működése, hogy a genetikailag félig idegen magzat ne lökődjön ki a szervezetből.
Ám ez a szülés után megszűnik, amikoris elkezd dolgozni az immunrendszer, vagyis a pajzsmirigy autoimmun gyulladása fellángol vagy kialakul.
Ide kattintva mindent elolvashat a szülés utáni pajzsmirigy-gyulladásról, tünetektől a kezelésig!
A terhesség utáni pajzsmirigygyulladás - azaz a postpartum thyreoiditis - járhat pajzsmirigy túlműködéssel, de alulműködéssel is, mely a szülést követően alakul ki.
Általában túlműködési tünetekkel kezdődik: ekkor szapora szívdobogás, nyugtalanság, álmatlanság, idegesség lép fel. Azonban ez a fázis rövid, utána pedig kevesebb hormon termelődik, és kialakul az alulműködés, ami hízással, aluszékonysággal, fáradtsággal jár.
Vannak esetek, mikor a probléma rövid időn belül megszűnik, viszont nem zárható ki a tartós zavar (általában alulműködés) illetve a golyva kialakulása sem.
Jellemzője, hogy a pajzsmirigy fájdalommentesen megduzzad, felületén göbök keletkezhetnek amit UH segítségével könnyen megállapítható.
A szülés utáni pajzsmirigygyulladást csak ritkán diagnosztizálják, mivel a beteg tüneteit gyakran a terhességnek, a szülésnek és a velük járó kimerültségnek tudják be mind az orvosok, mind a kismamák.
Pedig tanulmányok szerint az esetek kb. 5-15 százalékában fordul elő a probléma.
Különösen veszélyeztetettek az 1-es típusú, inzulinkezelt kismamák és azok, akiknek a teherbeesés előtt is ismert autoimmun pajzsmirigy betegségük volt (pl.: Hashimoto).
Attól függően, hogy alul-vagy túlműködés alakult ki, arra specifikus gyógyszeres kezelésre van szükség, egyrészt a tünetek csökkentése, másrészt az állapot romlása elkerülése érdekében.
Szerencsére mindkét állapot kezelhető szoptatás alatt olyan gyógyszerekkel, melyek nem mennek át az anyatejbe.
Az alulműködés sokkal gyakoribb, és akár spontán is gyógyulhat (kb. 1 év a teljes lefolyás).
Viszont előfordulhat, hogy ez az alulműködés megmarad - ekkor hosszú ideig, akár élethosszig szükséges alkalmazni a pajzsmirigy hormonpótlást.
A Hashimoto thyreoiditis, másnéven krónikus pajzsmirigy gyulladás, a leggyakoribb pajzsmirigybetegség. Felmérések szerint akár majdnem minden tizedik embert érinthet és többségében nők körében fordul elő.
A betegség általában 20-40 éves kor között alakul ki, és korábban nem is mindig fedezték fel, mivel még nem tudták a diagnózis felállításához szükséges antigéneket kimutatni a vérből.
A betegség kezelésének szerves része az életmódváltás, melynek alapja az egészséges étkezési szokások bevezetése és a káros szenvedélyek kiiktatása.
Pajzsmirigybetegség és táplálkozás: A Hashimoto diéta
A Hashimoto-betegség a pajzsmirigy alulműködéséhez, ritkán a túlműködéséhez vezethet.
A betegség okai között szerepelhetnek genetikai adottságok, környezeti hatások (szmog, dohányzás, radioaktivitás), más autoimmun betegségek, nemi sajátosságok (nőknél gyakoribb), és életkor.
A tünetek a betegség előrehaladtával jelentkeznek, és lehetnek túlműködésre utaló jelek (pl. szapora szívverés, fogyás) vagy alulműködésre utaló jelek (pl. hízás, fáradékonyság, depresszió).
A kezelés életmódbeli változtatásokat, gyógyszeres terápiát (hormonpótlás vagy hormontermelést gátló gyógyszerek) foglal magában.
Étrendbeli változtatások Hashimoto esetén
Igazolt táplálékérzékenységnél a glutén- és laktózmentes diéta lelassíthatja a betegség lefolyását, illetve fontos lehet bizonyos tápanyagok pótlása étrenddel és étrend-kiegészítők használatával.
Bár nincs egységes szakmai irányelv, az étrendnek és az életmódnak létfontosságú szerepe van a Hashimoto-betegség kezelésében, hiszen sok páciensnél a tünetek még a gyógyszeres terápia mellett is fennállnak.
Fehérjékből érdemes a zsírszegény fehérjeforrásokat, -mint például lazac, tojás, tőkehal, pulyka, garnélarák, csirkehús, tofu, babfélék és hüvelyesek - fogyasztani.
Zsírok közül válasszuk az egészségesebb típusúakat, mint például avokádó, kókuszolaj, olívaolaj.
Az ételek fűszerezéséhez szintén választhatunk olyan alapanyagokat, fűszereket, melyek jótékony hatással lehetnek a pajzsmirigyre, mint például rozmaring, kurkuma, fekete bors, bazsalikom, paprika, sáfrány, citromlé, almaecet.
Mindezek mellett az alábbi szempontokra érdemes figyelni az étrend összeállításánál:
Zöldség- és gyümölcsfogyasztás szerepe
Napi több adag zöldség- és gyümölcs fogyasztása javasolt, hiszen ezek segíthetnek a gyulladáscsökkentésben.
Ezek hatása egyénileg eltérő lehet, érdemes kísérletezni a különböző ételekkel, hogy kiderüljön melyek a legmegfelelőbbek számunkra.
Szakértők egészségi állapottól, nemtől és kortól függetlenül mindenkinek legalább napi 40 dkg zöldség és gyümölcs fogyasztását javasolják.
- Gyümölcsök: bogyós gyümölcsök, körte, alma, őszibarack, citrusfélék, ananász, banán.
- Nem keményítőtartalmú zöldségek: cukkini, articsóka, spárga, sárgarépa, paprika, rukkola, gomba, brokkoli.
- Keményítőtartalmú zöldségek: édesburgonya, burgonya, borsó, tök.
Olajos magvak az étrendben
Érdemes beépíteni az olajos magvak fogyasztását az étrendünkbe, hiszen magas a szelén- és cinktartalmuk, melyek támogatják a pajzsmirigy egészséges működését és segíthetnek csökkenteni a gyulladást a szervezetben.
Kiemelkedő szelén tartalommal bír a brazil dió, melyből átlagosan napi 2 szem fedezi a napi ajánlott szelén adagot.
Azt azonban fontos tudni, hogy nehéz pontosan megállapítani a brazil dió szeléntartalmát, hiszen a különbség sokszor 10-szeres is lehet attól függően hol termett, így akár szeléntúladagolást is elő lehet vele idézni.
A rostok a jótékony, probiotikus baktériumokat is táplálják, melyek segíthetik a gyulladás csökkentését a szervezetben.
Tápanyagok bevitele
Ezek a vitaminok, ásványi anyagok, gyógynövények hangsúlyosak a pajzsmirigy problémák kezelésében. Nem csak táplálékkal, de étrend-kiegészítők formájában is érdemes bevinni őket szervezetünkbe.
- Szelénpótlás: A szelén teljes kiőrlésű élelmiszerekben, a halakban, tenger gyümölcseiben fordul elő nagyobb arányban, érdemes ezért beiktatni a mindennapi étkezéseinkbe is többet belőlük, mint például: brazil dió, tonhal, osztriga, sertéshús, bárányhús, csirkemell, teljes kiőrlésű tészta, garnéla rák, shiitake gomba.
- Cinkpótlás: Cinkben gazdag állati és/vagy növényi eredetű élelmiszerek rendszeres fogyasztása feltétlenül javasolt a Hashimoto betegek számára. A cink komoly hatással van az immunrendszer működésére és a T4 hormon aktív T3 hormonná alakulásához is szükséges. Kutatások szerint a cinkhiány a T3 és T4 hormonok alacsony szintjéhez vezethet.
- Kurkumin: Ez a kurkumában található hatóanyag, rendkívül erős gyulladáscsökkentő és antioxidáns vegyület, mely vizsgálatok szerint segíthet az autoimmun betegségek kezelésében.
- D-vitamin: A Hashimoto betegségben szenvedők körében kimutatták, hogy a D-vitamin-szint sokkal alacsonyabb, sőt tanulmányok összekapcsolják az alacsony D-vitamin-szintet a pajzsmirigygyulladás súlyosságával. Étkezéssel nem igazán juthatunk hozzá elegendő mennyiségben, és hiába termelődik napfény hatására, a legtöbben még nyáron is D-vitamin-hiányosak. Éppen ezért sokkal jobb, egyszerűbb, ha biztosra megyünk és egész évben minden nap 2000-4000 NE D-vitamint szedünk!
- B-komplex vitaminok: A pajzsmirigygyulladásban szenvedők szervezetében általában alacsonyabb a B12-vitamin szintje, ezért érdemes ezt a többi B-vitaminnal együtt étrend-kiegészítő formájában pótolni.
- Magnézium: A magnézium alacsony szintje a pajzsmirigygyulladás és a pajzsmirigy-antitestek megnövekedett kockázatával jár. A magnéziumhiány korrigálása javíthatja a tüneteket. Olajos magvak, teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek, zöld levelű zöldségek - ezek jó forrásai, de szerves magnéziumot tartalmazó kiegészítőt is érdemes szedni a változatos étrend mellett.
- Vas: Nagyobb eséllyel alakul ki vérszegénység pajzsmirigygyulladás esetén, ilyen esetben vaspótlásra lehet szükség.
Pajzsmirigy-alulműködés kezelésére szolgáló gyógyszerek ~farmakológia~
Goitrogén növények hatása
Az úgynevezett goitrogén növények kedvezőtlen módon befolyásolhatják a pajzsmirigy működését, ilyenek a keresztesvirágú növények és a szójakészítmények:
- kelkáposzta
- bordás kel
- fehér répa
- köles
- fehér káposzta
- brokkoli
- kelbimbó
- karfiol
- szójabab
Ezek fogyasztása elsősorban nyersen nem ajánlott, mivel a jód felszívódását is gátolják, így jódhiányos betegeknél pajzsmirigy alulműködéshez vezethet a fogyasztásuk. Hőkezelt vagy fermentált formában már nem jelentenek magas kockázatot, így a főtt brokkolit, tofut, már a jódhiányos pajzsmirigy betegek is fogyaszthatják.
Tejmentes diéta
Nincs jelenleg egybehangzó szakmai vélemény arra vonatkozóan, hogy valóban hatásos a tejtermékek kerülése az autoimmun pajzsmirigy betegségek esetén - ha az egyéneknél nem okoz semmilyen problémát a fogyasztásuk, akkor nem szükséges mellőzni azokat.
Mindemellett érdemes figyelembe venni, hogy sok esetben a tejtermékek - főleg nagyobb mennyiségben - emésztési panaszokat (puffadás, reflux, hasmenés) okozhatnak és a Hashimoto betegek körében is sokan pozitív javulásról számoltak be a tejtermékek elhagyása után.
Gluténtartalmú ételek
A gluténmentes étrenddel kapcsolatban sincs egységes szakmai vélemény, de a páciensek közül sokan számolnak be javulásról a gluténmentes diéta során.
Egyes források szerint javulhatnak a laborértékek és enyhülnek a betegség tünetei, abban az esetben is, ha a páciens nem gluténérzékeny.
A glutén növelheti a bél áteresztőképességét, akkor is, ha az egyén nem cöliákiás.
A bél áteresztőképességének változása pedig kiváltó tényező lehet a Hashimoto-betegségnél.
A jobb bélrendszeri egészség érdekében tehát érdemes kerülni a glutént tartalmazó élelmiszereket.
Egyéb javasolt életmódbeli változtatások
A Hashimoto betegek számára rendkívül fontos a megfelelő mennyiségű alvás és a stressz csökkentése, ezáltal redukálható a depresszió, a szorongás és javulhat az életminőség, valamint csökkenhet a pajzsmirigy antitestek szintje is.
Rendszeres testmozgás
A testmozgás elengedhetetlen ahhoz, hogy betegséggel járó tünetek enyhüljenek.
Alacsony intenzitású aerob mozgások végzése javasolt, például biciklizés, kocogás, elliptikus tréner, de kezdésnek napi 15-20 perc ütemesebb séta is már sokat segíthet.
A mozgás segít az anyagcsere felgyorsításában, a túlsúly leküzdésében és a fáradtság kezelésében.
Heti 3 órányi edzés, akár 3 hónapon belül jelentős változásokat eredményezhet pozitív irányban, mind a mentális, mind a fizikális állapoton.
Stresszkezelés
A betegség kiváltó okai között szerepel a stressz. ezért fontos megtalálni azokat a tevékenységeket, relaxációs technikákat melyek segíthetnek a leküzdésében.
Ez lehet akár valamilyen alkotó tevékenység, festés, rajzolás, főzés, de részt vehetsz csoportos foglalkozásokon, például jógázz, de valakinek az olvasás vagy meditáció segít kiűzni a stresszt.
Fontos, hogy a testmozgás is elképesztően hatékony stresszcsökkentő, illetve olyan hatóanyagok is, mint a magnézium, B-vitaminok, citromfű, ashwagandha.
Káros szenvedélyek
A dohányzás és az alkoholfogyasztás is tilos Hashimoto estén, hiszen ezek súlyosbítják a tüneteket.
A koffein fogyasztást is érdemes minimálisra csökkenteni vagy teljesen elhagyni.
