Alacsony vérnyomás az ovuláció után: okai és kezelése

Az ember, ha gyermeket szeretne, mindent megtesz annak érdekében, hogy mihamarabb megtörténjen a várva várt fogantatás. A sikeres teherbeeséshez elengedhetetlen a peteérés megléte. Az ovuláció egy összetett, hormonálisan irányított folyamat, amely sokszor nem megy végbe zökkenőmentesen. A női hormonrendszer változásai a különböző életszakaszokban jelentősen befolyásolhatják keringési rendszerük állapotát, melynek egyik megnyilvánulása lehet az alacsony vérnyomás.

Az ovuláció mechanizmusa és jelentősége

A női nemi működés ciklikus jellegű, mely két részre osztható: a peteérés folyamatára, valamint a vérzésre. Maga a menstruáció általában 28 naponként ismétlődik (bár 25-31 napos is normálisnak számít). A ciklus első napján az ösztrogénnek köszönhetően megindul a peteérés, melyet az FSH nevű hormon szabályoz, ennek hatására keletkezik a domináns tüsző, mely később megtermékenyítésre alkalmas lesz.

Az ovulációhoz közeledve az FSH helyett egyre inkább az LH hormon szerepe kerül előtérbe, és amikor a legnagyobb mennyiséget eléri (LH csúcs), akkor létrejön az ovuláció (az LH később a luteális fázisban segít a sárgatest fennmaradásához). A tüszőrepedés általában a ciklus 14. napján következik be, melynek során a kiáramló folyadék a petesejtet is magával sodorja, ami az elkövetkezendő napokban a méhüreg felé halad. Maga a peteérés egy igen bonyolult folyamat.

Az ovuláció akkor következik be, amikor a hormonális változások jelzik a nő petefészkeinek, hogy érett petesejtet bocsátanak ki. Általában havonta egyszer fordul elő nőknél a menstruációs ciklusban. Amikor a petefészek egy érett petesejtet bocsát ki, a petesejt a petevezetékbe kerül, hogy ott maradjon 12-24 órán keresztül, és ez idő alatt megtermékenyülhet egy spermával. Ezt az egész természetes folyamatot ovulációnak nevezik. A spermiumok a nemi érintkezés után öt napig fennmaradhatnak a női reproduktív traktusban, megfelelő testkörülmények között. A terhesség akár 5 nappal az ovuláció előtt és egy nappal azután is megtörténhet. A termékeny időszak 4 nappal az ovuláció előtt kezdődik, és az ovuláció után egy napig tart.

Az ovuláció elmaradása és jelei

Ha valami hiba csúszik a rendszerbe, úgy nem megy végbe normál tüszőérés és az ovuláció elmarad (anovuláció). A legtöbb nő úgy gondolja, hogy ha menstruál, akkor volt is ovuláció. Ez azonban nagy tévedés. Bár általában a túl rövid vagy a túl hosszú ciklusok utalnak a problémára, ám az is előfordulhat, hogy normál időközönként jelentkezik a vérzés. Ez persze megzavarhatja a gyermekre vágyó nőket, és csak azt látják, hogy késik a gyermekáldás, ám az nem tudják, hogy miért.

Hogy miért nincs ovuláció, annak több oka is lehet, ám leggyakrabban pajzsmirigyzavar, PCOS, cukorbetegség, ösztrogéndominancia, korai klimax áll a hátterében. Az ovuláció elmaradásának gyakori jele a vérzés elmaradása, illetve a túl rövid/túl hosszú ciklusok- ám ez nem feltétlenül van minden esetben így.

Az ovuláció jelei és tünetei

A saját testünk ismerete és annak figyelése is nagy segítségünkre lehet az ovuláció felismerésében. Az ovuláció leggyakoribb jeleit és tüneteit mindenki másképp tapasztalja meg. Általában a nők az egyik hónapban észrevesznek néhány tünetet, a következőben pedig már nem. A nőknek emlékezniük kell arra, hogy ha ezen jelek vagy tünetek egyikét sem tapasztalják, az nem jelenti azt, hogy nincs peteérésük.

• Megváltozott méhnyakváladék: A méhnyak nyálka elsősorban vízből áll. Konzisztenciája megváltozik a termékeny időszak alatt a hormonok, például az ösztrogén és a progeszteron szintjének változása miatt, és támpontokat adhat az ovulációhoz. Amikor a legtermékenyebbek, a méhnyak nyálka hozzájárulhat ahhoz, hogy a spermiumok legalább három napig, de akár 5 napig is életben maradjanak.
• Reggeli testhőmérés (BBT): Azt a hőmérsékletet nevezzük, amikor az ember reggel először ébred fel, mielőtt felkelne és mozogna bazális testhőmérséklet (BBT). A nők BBT-értéke körülbelül 1 °F-kal nő az ovuláció bekövetkezte utáni 24 órás időtartam alatt. Ez a progeszteron szekréció eredménye.
• Méhnyak keménysége: Ovulációkor a méhnyak puhábbá válik.
• Kisebb medencei kényelmetlenség vagy enyhe görcsök (Mittelschmerz): Egyes nők kisebb medencei kényelmetlenséget vagy enyhe görcsöket tapasztalnak az ovuláció előtt vagy alatt. Gyakran mittelschmerz néven ismerik, a tüszőrepedés és a kis mennyiségű vér vagy folyadék felszabadulása miatti ovulációval kapcsolatos kismedencei diszkomfort. A nők mindkét petefészekben ovulációs fájdalmat tapasztalnak, amely hónapról hónapra változhat helyében és intenzitásában. Ez az ovuláció során felszabaduló folyadék néha irritálhatja a hasnyálkahártyát vagy a környező területet. A fájdalom mellett egy nő nehéznek érezheti magát az alsó hasban.
• Puffadás, érzékeny mellek: Néhány nő puffadást érez az ovuláció előtt és alatt, valamint érzékeny melleket tapasztalhat.

Az alacsony vérnyomás

A vérnyomás a nap folyamán természetes módon ingadozhat is, többször elérve akár az alacsonynak számító értékeket is. Az alacsony vérnyomás (hipotónia) lehet önálló betegség és tünet is. Önálló betegség a krónikus alacsony vérnyomás, mely elsősorban fiatal nőknél fordul elő, és előidézhet szövődményeket. Szintén önálló betegség az úgynevezett ortosztatikus hipotónia, mely ülő vagy fekvő helyzetből történő felálláskor jelentkező hirtelen vérnyomásesést jelent elsősorban az agyat érintő keringési elégtelenség következtében, veszélyes betegség, odafigyelést, életmódbeli változtatásokat és szükség esetén gyógyszeres kezelést is igényelhet.

Az alacsony vérnyomás más esetekben - akár rövidebb ideig, akár tartósan áll fenn - nem betegség, hanem tünet, valamely más megbetegedésé, ilyenkor a vérnyomásértékek rendezéséhez az alapbetegséget kell kezelni, ellátni. Az optimális vérnyomás felnőtt emberek esetében nem haladja meg a 120/80 Hgmm-t, és a szisztolés érték nőknél nem alacsonyabb 100 Hgmm-nél, férfiaknál pedig 110 Hgmm-nél.

Ha időnként az optimálisnál alacsonyabb értéket mérünk, az lehet természetes jelenség is, még nem feltétlenül utal betegségre, ha azonban az alacsony értékek mellé valamilyen tünet is társul, vagy rendszeresen alacsony értékeket mérünk, forduljunk háziorvosunkhoz, aki szükség esetén továbbirányíthat szakorvosi vizsgálatokra.

Az alacsony vérnyomás nem minden esetben okoz panaszokat, szemben a magas vérnyomással (melyre ugyancsak jellemző lehet, hogy eleinte nem jár semmiféle panasszal, később azonban a rejtve zajló károsodások következtében jelentkeznek tünetek), így az alacsony értékekre sok esetben csak vérnyomásmérés során derülhet fény. Akkor beszélünk alacsony vérnyomásról, ha ez már panaszokat is okoz. Nem minden érintett van annak tudatában, hogy alacsony a vérnyomása, de ha mégis jelentkeznek tünetek, akkor a következőkre szoktak panaszkodni: fáradtság, szédülés, fejfájás, koncentrációs zavarok, szemkáprázás, étvágytalanság és ingerlékenység. Egyes esetekben légszomj, szúró mellkasi fájdalom, de szapora szívverés is jelentkezhet. Utóbbi esetén a szív gyorsabb szívveréssel próbálja kiegyenlíteni a lelassult keringést. Általánosságban elmondható, hogy az alacsony vérnyomás nem jelent különösebb veszélyt az egészségünkre nézve, sőt mi több, minél alacsonyabb, annál kevésbé vannak igénybe véve az erek, aminek következtében jelentősen csökken a szívinfarktus és az agyvérzés kockázata. Az alacsony vérnyomás azonban nem minden esetben veszélytelen. A várandósok és az idősek esetén komoly problémákat okozhat.

Milyen betegségek állhatnak az alacsony vérnyomás hátterében?

Az alacsony vérnyomás hátterében több betegség is állhat. Kivizsgálása során a cukorbetegség és ideggyógyászati kórképek mellett gondolni kell a hormonális betegségekre is. Az ortosztatikus hipotónia során a felállást követő 3 percben a szisztolés vérnyomás 20, a diasztolés 10 Hgmm-rel csökken, de a szimpatikus idegrendszer működési zavara miatt a kompenzáció elmarad, a beteg megszédül, gyengeséget, kimerültséget érez.

A már említett krónikus alacsony vérnyomás és ortosztatikus hipotónia mellett az alacsony vérnyomás hátterében az alábbi betegségek állhatnak:

• A kis artériák (arteriolák) kitágulása: súlyos bakteriális fertőzés (szeptikus sokk, toxikus sokk), bizonyos gyógyszerek és drogok, a gerincvelőt olyan sérülései, melyek azokra az idegekre vannak hatással, melyek az arteriolák összehúzódását és elernyedését (vagyis térfogatát) szabályozzák, allergiás reakciók (anafilaxiás sokk), bizonyos hormonzavarok (pl. mellékvese-elégtelenség).
• Szívbetegségek: szívelégtelenség, szívritmuszavarok (aritmiák), szívinfarktus, szívbillentyű-betegségek, túl gyors szívverés (tachycardia), túl lassú szívverés (bradycardia).
• Hormonális betegségek: mellékvese-elégtelenség (Addison-kór), pajzsmirigy-alulműködés (Hashimoto-betegség).
• Vénás elégtelenség.
• Csökkent vérmennyiség: kiszáradás, vérzés, vesebetegség következménye.
• Autonóm neuropátia.

Az alacsony kortizol szinthez társuló emelkedett agyalapimirigy-hormon (ACTH), mellékvese elleni és TPO elleni antitest pozitivitás igazolhatja az Addison-kórt, amely a Hashimoto thyreoditishez társul. Az alacsony vérnyomás természetesen nem minden esetben jelentkezik az Addison-kór, vagy csökkent mellékvese betegség tüneteként, de érdemes gondolni rá, illetve célzott vizsgálatokkal kizárni, ha az alacsony vérnyomáshoz a nagyfokú gyengeség, feltűnő sóéhség, fogyás, étvágytalanság, gyakori ájulás, a bőr és a száj erős pigmentációja is társul.

Mikor nem áll betegség az alacsony vérnyomás mögött?

Az alacsony vérnyomás mindenekelőtt a karcsú fiatal nők problémája. Ezzel szemben a férfiaknál nincs egyértelmű összefüggés a testsúly és a vérnyomás között. A gyerekek és a fiatalok vérnyomása gyakran alacsony, főleg a növekedési fázisban. Alacsony vérnyomás terhesség alatt és időskorban is kialakulhat.

Reggel ébredéskor is kissé alacsonyabb a vérnyomás, mint napközben, főleg időseknél, a 65 éven felüliek egynegyedénél rendszeresen előfordul. A sportolóknál sokszor előfordul tartósan alacsony vérnyomás. Az intenzív edzés ugyanis különösen erősen megdolgoztatja a szívet, így nyugalomban a szív „kímélő üzemmódba kapcsol”, a szívfrekvencia és a vérnyomás ilyenkor alacsony. Ez az oka annak, hogy a rendszeresen sportolók ritkábban betegszenek meg szív- és érrendszeri betegségekben, mint azok, akik keveset mozognak. Az edzetlen emberek vérnyomása gyakran rövid idő alatt csökken le, például amikor hirtelen felállnak. Hirtelen emelkedik viszont hőségben, evés után vagy lefekvéskor, stb.

Az alacsony vérnyomás és a női ciklus

A menstruációs ciklus felénél megtörténik az ovuláció. Ezalatt a nő testében egy tojás szabadul fel, ami az ösztrogén és a progeszteron szintjének csökkenéséhez vezet. Ezeknek a hormonoknak az eltolódása testi és érzelmi tünetekhez vezethet a nőknél. Ezenkívül a hormonális változások befolyásolják a szerotonin szintjét, egy neurotranszmittert, amely segít szabályozni a hangulatot, az alvási ciklust és az étvágyat. Puffadás, érzékeny mellek és a bazális testhőmérséklet jelentéktelen emelkedése esetenként összefüggésbe hozható az ovulációval. Ebben az időszakban az enyhén alacsonyabb pulzusszám is természetes lehet, amely általában nem okoz komoly panaszokat, de a hormonális ingadozások miatt előfordulhat enyhe szédülés vagy fáradtság.

Alacsony vérnyomás terhesség alatt

A terhesség első hat hónapjában teljesen normális a megszokottnál alacsonyabb vérnyomás, ami a várandósság előrehaladtával normál esetben visszaáll a megszokott szintre. Bár terhesség alatt az alacsonyabb vérnyomásértékek normálisak, ha a vérnyomás nagyon leesik, rendkívül alacsony érték mérhető, annak amellett, hogy veszélyes (pl. ájuláshoz vezethet), kóros oka is lehet (pl. méhen kívüli terhesség), ezért mindenképp kivizsgálást igényel és az októl függően kezelésre is szükség lehet.

A beágyazódást követően progeszteron hormon termelődik, amely hozzásegít a menstruáció elmaradásához, valamint a méh táplálásához, gyakran találkozhatunk a szédülés tünetével is. Szintén a hormonok változásaira fogható a bélműködés módosulása, mivel az emésztési folyamatok lassulnak, gyakori a puffadás, valamint az emésztési nehézségek megjelenése. A mellben feszítő érzést tapasztalhatunk már a beágyazódást követő első napokban, emellett a bimbó körüli rész - az úgynevezett bimbóudvar - sötétebbé színeződhet. Ez a fajta tünet szintén a hormonváltozások számlájára írható a korai terhesség idején.

Alacsony vérnyomás a perimenopauza és menopauza idején

A perimenopauza természetes folyamat, amelyet a petefészkek működésének fokozatos megszűnése idéz elő a reproduktív életszakasz végéhez közeledve. Ebben az időszakban az ovuláció először rendszertelenné válik, majd idővel - sok év alatt - teljesen megszűnik. Mivel a peteérés a női menstruációs ciklus motorja, ez a folyamat áthatóan befolyásolja a hormonrendszer működésének minden szintjét.

A perimenopauza időszakát ezért sokak számára kellemetlen tünetek színesítik. A perimenopauza nem egy pontszerű esemény, hanem egy életszakasz, amely nem ritkán akár 5-10 évig is eltarthat. A perimenopauza során a színfalak mögötti első és legfontosabb hormonális változás a progeszteron szint drasztikus csökkenése, amely a rövidebb luteális fázisoknak és az egyre gyakoribbá váló anovulációs ciklusnak köszönhető. Ahogy a progeszteron szintje elkezd csökkenni, az ösztrogén a normális érték háromszorosára emelkedik.

A menopauza időszakában rengeteg nő tapasztal vérnyomás problémákat, amelyek olyan súlyosak is lehetnek, hogy akár befolyásolhatják a szokásos napi tevékenységek elvégzését is. Az ösztrogénszint csökkenésével a szívkoszorúér-betegség kockázata is növekszik. Az ösztrogénszintnek is szerepe lehet a kardiológiai betegségek kialakulásában. A menstruációs ciklusok zavarai más krónikus betegségekre is utalhatnak, mint például a PCOS vagy az endometriózis. Ezekhez társulhat magas koleszterinszint vagy magas vérnyomás, ami szintén felelős lehet a szívbetegségek megnövekedett kockázatáért.

A magas vérnyomás kialakulása gyakran szerteágazó panaszokat okoz (fejfájást például), amelyeket gyakran a menopauza „mellékhatásaként” kezelnek, és nem kísérlik meg azonosítani a mögötte húzódó gyökérokat. A szűrés emiatt a középkorú nők esetében jóval kevésbé hatékony, mint a férfiaknál például, pedig ez lenne a legelső lépés az olyan súlyos szövődmények, mint a szívinfarktus vagy a stroke elkerülése érdekében.

Kivizsgálás és kezelés

Első körben a legfontosabb, hogy kiderüljön, vajon mi okozza a peteérés zavarát. Ehhez szükség lehet az általános nőgyógyászati vizsgálaton túl ultrahangos ellenőrzésre, valamint hormonvizsgálatra is. Az orvos vérvizsgálatot és képalkotó vizsgálatokat rendelhet, például szonográfiát, hogy megpróbálja megállapítani, van-e ovuláció a nőknél. Fontos! Újonnan jelentkező panaszok esetén természetesen alaposan körbe kell járni minden, a háttérben potenciálisan meghúzódó okot. Különösen igaz ez a duzzadt, fájdalmas, csomós, mellek, a vérzészavarok, valamint a súlyos migrén esetén.

Ha peteérés elmaradásával vagy egyéb problémával küzdesz, keresd fel a Golden Medical Centert! A megfelelő diagnózis és kezelés segíthet visszaállítani a hormonális egyensúlyt és a termékenységet.

Életmódbeli változtatások

Varga Dóra dietetikus szerint táplálkozással is elő lehet segíteni a peteérést és növelni a termékenységet. Az életmódbeli változtatások, amelyek segítségül hívhatók, több komponensből állnak össze. A termékenységre jótékonyan ható étrenddel nem kell a gyermekvállalásig várni, tanácsos minél előbb elkezdeni, hiszen szervezetünk annál előbb a lehető legmegfelelőbb állapotba kerülhet.

• Táplálkozás: Bizonyított tény, hogy növeli a teherbeesés esélyét, például, ha kevesebb állati eredetű fehérjét fogyasztasz, ráadásul ez a férfiaknál jobb minőségű spermiumokat eredményez. Eközben növényi eredetű fehérjékből túl keveset fogyaszt az átlag populáció, ezért javasolt növelni a hüvelyesek, olajos magvak fogyasztását, mivel magas vas és folsav tartalmuknak köszönhetően elősegítik a peteérést és az ovulációt. Egyes vizsgálatok szerint omega-3 zsírsavban gazdag ételek (pl. olajos halak, lenmag) rendszeres fogyasztását javasolják. A dietetikus továbbá azt tanácsolja - főleg a PCOS-sel küzdőknek -, hogy részesítsék előnyben az alacsony glikémiás indexű ételeket, kerüljék a finomított pékárukat és a cukros készítményeket. Továbbá a tejtermékek esetében kedvezőbbnek tűnik a magasabb zsírtartalmú tejtermékek fogyasztása PCOS-sel és IR-rel küzdők számára. Naponta legalább 1000-1200 mg kalcium bevitele javasolt a táplálékkal vagy étrend kiegészítőkkel. A csontritkulás megelőzése mellett a kalcium jó hatással van a szív- és érrendszer egészségére is a perimenopauza idején.
• Mozgás: Rendszeres sportolás, legyen az valamilyen edzés, vagy a gyakori hosszabb séta, fontos szerepet játszik abban, hogy megfelelően felkészítsük a szervezetet az embrió befogadására és javítja a keringésszabályozó rendszert és a szív teljesítményét.
• Alkoholfogyasztás és koffein: Az alkoholfogyasztás és a túlzott koffein sem ajánlott a babavárás időszakában, illetve az arra való készülődés alatt is érdemes húzni egy határt ezekkel kapcsolatban. Például napi egy csésze kávéban maximalizálni a koffeinfogyasztást.
• Dohányzás: A dohányzást jobb teljesen mellőzni: egyrészt rossz hatással van a hormonrendszerre, emellett negatívan befolyásolja a pajzsmirigy működését, amely igazán megnehezítheti a teherbeesést.
• Vitaminok és táplálékkiegészítők: Fontos a vitaminfogyasztás, az A-, C-, E-, B-vitaminok mind segíthetik az embrió megtapadását, csakúgy, mint a leglényegesebb nyomelemek: a folsav, a magnézium, a vas, a cink vagy a szelén. Orvosi javaslatra szükséges lehet speciálisabb étrendkiegészítő, mint a melatonin, amely nem csupán az alvásra gyakorol jótékony hatást, de szabályozza a vérnyomást, valamint antioxidáns hatású. A taurin kutatások szerint a GABA receptorokra gyakorolt hatása miatt segíthet csökkenteni a szorongás és a depresszió kellemetlen tüneteit. Ugyanezen okból remek segítség lehet a hormonális migrén prevenciójában, valamint a premenstruációs hangulatingadozás és a PMDD tüneteinek kezelésében. Javítja emellett az inzulinérzékenységet, hatékonyan segíti az egészséges testsúly fenntartását, segíti a felesleges, elhasználódott ösztrogének lebontását, ezzel segít megelőzni az ösztrogén dominanciát. Lassítja az öregedést, mivel csökkenti az oxidatív stressz hatását, és javítja a mitokondrium működését, és a korral járó izomtömeg vesztést is, és segít megelőzni a csontritkulást.
• Gyógynövények: Számos gyógynövény támogatja a peteérést, valamint a beágyazódást. Teaként elkészíthető a cickafark, a málnalevél, valamint a palástfű: előbbit a peteérés előtt kell inni éhgyomorra, a palástfű a beágyazódást, a málnalevél az érést támogatja. Hasznos tápanyagot szolgáltat még a méhpempő, valamint a barátcserje.

Hormonpótló terápiák

A perimenopauzában/menopauzában megjelenő tünetek kezelésének egyik fontos pilléreit jelenthetik a hormonpótló terápiák. A Women’s Health Initiative (WHI) egy amerikai, több államot érintő nagyszabású vizsgálat volt a 2000-es évek elején, amely azt kutatta, hogyan lehet megakadályozni, hogyan lehet csökkenteni a kardiovaszkuláris betegségek, a csontritkulás, valamint a mell- és vastagbélrák rizikóit a menopauza időszaka után. A vizsgálat egyik részében a nők ösztrogént (Premarin) és szintetikus progesztint (Provera) is kaptak, míg a másikban csak ösztrogént használtak (Premarin).

Meglepő módon a vizsgálat csak ösztrogénnel végzett ágában nem találtak statisztikailag szignifikáns növekedést a mellrák kockázatában. Az erősebb, lényegesen több ösztrogént tartalmazó gyógyszer alkalmazása ellenére a mellrák előfordulási valószínűsége nem változott. Ez a tanulmány szülte tehát azt a ma már elképesztően széles körben elterjedt - de téves - hiedelmet, hogy minden hormonpótló kezelés növeli a szív- és érrendszert érintő betegségek és a mellrák kockázatát. A vizsgálatban résztvevő kutatók is cáfolják már azokat az eredményeket, amelyek szerint a hormonpótló kezelések növelnék ezen betegségek rizikóját. A későbbi kutatások jóval árnyaltabb képet adtak ezekről a terápiákról.

tags: #ovulacio #utan #alacsony #vernyomas