A szülés a házaspárok életének egyik legmeghatározóbb eseménye, amely mélyreható fizikai és pszichológiai változásokat hoz mindkét fél számára. A modern szülészeti ellátás egyre inkább felismeri a család egységes kezelésének fontosságát, szem előtt tartva a pszichológiai szükségleteket és az egyéni igényeket. A családközpontú szülészet célja, hogy támogassa a várandósságot, a szülést és a gyermekágyas időszakot, biztosítva a legoptimálisabb környezetet az újszülött és a család számára.
Dr. Siklós Pál, a szülészeti részleg vezetője hangsúlyozza a természetes szülés fontosságát, kiemelve, hogy már akár két császármetszés után is lehetséges a hüvelyi szülés, sőt ikrek esetén is. A magánegészségügy egyik vitathatatlan előnye, hogy személyhez kötött szülésznő és/vagy szülészorvos választására is lehetőség nyílik. A kismamák ma már tudatosabban készülnek erre a csodálatos élményre.
A család szerepe a szülészetben
A terhesség a nő számára pszichológiai szempontból is jelentős igénybevételt jelent. A várandósnak szinte napról napra igazodnia kell a gyorsan változó biológiai történésekhez, és néha a környezeti tényezők is stresszelő hatásúak. A legtöbb nő különböző megküzdési stratégiák kifejlesztésével képes alkalmazkodni a változásokhoz. A terhességspecifikus adaptációt jelentősen befolyásolják a nő hiedelmei, vágyai és társadalmi-kulturális hatások is. A gondozást végző orvosnak elő kell segítenie a párbeszédet e fontos tényezőkről, és segítséget kell nyújtania a szülésre és a szülői szerepre való felkészítéssel.
A várandósság, a szülés, a gyermekágy eseményei természetesen az apát, a partnert is közvetlenül és mélyen érintik. A nő személyiségfejlődése nemcsak a magzat elfogadását, szeretetét foglalja magába, hanem a partnerkapcsolat változását és annak elfogadását is. A korai apa-gyermek kapcsolat kérdése az 1970-es években került a figyelem középpontjába. A kutatások eredményei azt igazolták, hogy nem helyes az anya szerepének egyoldalú hangsúlyozása. Az apaszerep kialakulását elemző tanulmányok rámutattak arra, hogy a gyermekkel kapcsolatos érzelmek és fantáziák a férfiban is jelentősek, és ezek az apa-gyermek kapcsolat alakulását - már a szülést megelőzően - pozitív vagy negatív irányba befolyásolják.
A családot alkotó három személy között kibontakozó kapcsolatrendszert a kölcsönhatás jellemzi. Kölcsönösen és legtöbbször direkt módon befolyásolják egymás érzelmeit, viselkedését és személyiségfejlődését. Az anya, az apa és a gyermek harmonikus fejlődése erősíti a családi kapcsolatrendszert, ez pedig a család harmonikus fejlődését eredményezi. Kovács és Pikó szerint „a család az első és a legfontosabb közeg, ahová az ember születik… a családban élés érzése identitáserősítő funkcióval is bír, továbbá az egészség megőrzésében is nagy szerepet játszik.”
A családközpontú szülészeti ellátás elemei
A korszerű szülészeti ellátásnak családközpontúnak kell lennie. Ennek egyik legfontosabb eleme a partner, az apa minél korábbi bevonása a terhesgondozásba. Az apa egyszerűen nem hagyható figyelmen kívül, hiszen a kezdetektől fogva részese a történéseknek. A gondozást végző orvos, védőnő megállapításai, javaslatai egyaránt érintik a várandós nőt, a magzatot, de az apát is. A nők gyakran elvárják, a férfiak pedig gyakran maguk is igénylik, hogy aktívan vegyenek részt a gondozás folyamatában.
A szülésre történő felkészítés több formában megvalósítható. A várandós nővel (és partnerével) kapcsolatba kerülő valamennyi egészségügyi dolgozónak ki kell használnia minden lehetőséget a felkészítés érdekében. Minden találkozás, minden vizsgálat alkalmas a felvilágosításra, az ismeretek átadására, a felmerülő kérdések, nehézségek megbeszélésére és ezáltal a félelem és a szorongás csökkentésére. Az egyre nagyobb számban rendelkezésre álló felvilágosító könyvek többsége jó színvonalú, informatív.
A pszichológiai szempontból is megfelelő környezet biztosítása a szülés során csak látszólag könnyű feladat. A rideg, műtői környezet helyett nem könnyű az egyszemélyes, otthonias, megnyugtató szülőszobai környezet kialakítása. Minden szülészeti osztálynak törekednie kell arra, hogy a szülőszoba kialakítása minél „otthoniasabb” legyen.
A társas támasz jelentősége
A partner, a közeli hozzátartozó bevonásának szükségessége kiemelten fontos. A szülésnél való egyszerű jelenlét olyan érzelmi támaszt jelent a vajúdó számára, melynek hatására csökken a félelme, nő a biztonságérzése, ezáltal pedig csökken a feszültség és enyhül a szülési fájdalom is. A társas támasz nyújtása azonban nem csak a hozzátartozó funkciója, hanem a szülőszobai személyzet (szülésznő, ápolónő, dúla, felkészítő tanár) feladata is.
A szülés alatti folyamatos társas támasz szignifikánsan csökkenti a gyógyszeres fájdalomcsillapítás szükségességét, a negatív tapasztalat gyakoriságát és az elégtelen önkontroll érzését. Ez azt jelenti, hogy a szülés alatti folyamatos társas támasz következtében jelentősen csökken a szülési fájdalom mértéke, a nők kevesebb negatív tapasztalattal, több pozitív élménnyel, elégedettebben és pozitív önértékeléssel hagyják el a szülőszobát. Pontosan ez az, amit a családközpontú gyakorlat megvalósításával szeretnénk elérni.
Külön ki kell emelni, hogy a pszichológiai előnyök mellett bizonyítottan kedvező szülészeti hatások is vannak. Ha a vajúdó mellett kezdettől fogva jelen van egy segítő személy, akkor a császármetszés és a hüvelyi szülést befejező műtétek szükségessége kb. 10%-kal csökken. A bizonyítottan kedvező hatások miatt elő kell segítenünk, hogy a választott orvoson kívül legyen jelen más segítő személy a vajúdó mellett (választott szülésznő, dúla).
Individuális szülésvezetés és a szülési terv
Az egyéni elvárások és azok figyelembevétele kulcsfontosságú. A szülésre történő készülés során minden nő fantáziál arról, hogy milyen lesz az ő szülése. Ennek kapcsán megfogalmaz elvárásokat saját magával és a szülőszobai személyzettel szemben is. Egyre gyakrabban találkozunk olyan nőkkel, akik írott „szülési tervet” hoznak magukkal. A várandós a szüléssel kapcsolatos elvárásait előzetesen meg tudja beszélni a szülésnél jelen lévő orvossal, szülésznővel. Ha erre nem került sor, és csak a szülőszobai felvétel alkalmával közli az elvárásait, akkor is lehet olyan kompromisszumos megoldást találni, ami mindkét fél számára elfogadható.
Az anya és a magzat egészsége mindennél fontosabb. Ezt az elsődleges szempontot mindig szem előtt kell tartanunk, de még ennek figyelembevétele mellett is sok olyan lehetőségünk kínálkozik, ami segíti a szülőszobai személyzetet és a vajúdót is a pozitív szülési élmény elérésében. Fel kell készülni arra, hogy a várandós nő és családja a közeli jövőben egyre több individuális elvárással, igénnyel jelenik majd meg a szülészeti ellátásban.
A magánegészségügy szerepe és a perinatális intenzív centrum
Dr. Siklós Pál kiemeli a magánegészségügy azon vitathatatlan előnyét, hogy személyhez kötött szülésznő és/vagy szülészorvos választására is lehetőség van. Az állami egészségügyi rendszerhez képest, a magánellátásban választható az egészségügyi szakszemélyzet.
Az újszülöttek szempontjából a betegbiztonság további különleges elemmel bír a TritonLife szülészetén. Magyarországon, magánellátásban immár 2023 óta csak itt van elérhető újszülött/koraszülött intenzív centrum, mely II-es progresszivitású perinatális intenzív centrum (PIC II.). Dr. Kocsis István PhD, az Újszülött és a PIC II Osztályvezető neonatológus főorvosa kiemelte, hogy a magyarországi magánszülészetek közül, egyedül itt láthatók el olyan késői koraszülöttek, akik a 35-36. várandóssági hétre születtek. A PIC ellátási körébe beletartoznak még a kóros várandósság miatt esetleg érintettek (pl. terhességi cukorbetegség) vagy a fertőzésben, anyagcsere eltérésekben, fejlődési rendellenességben szenvedő újszülöttek is.
A PIC részlege azért is kiemelkedő, mert minden lehetőség adott, hogy a beteg újszülött/koraszülött mellett valóban ott lehessenek a szülők a nap 24 órájában, és szerető gondoskodással részt vehessenek gyermekük ápolásában. Hiszen egyértelműek a tudományos adatok arra vonatkozóan, hogy gyorsabban gyógyulnak és fejlődnek, ezáltal hamarabb kerülnek haza azok az újszülöttek és koraszülöttek, valamint jobb a későbbi fejlődésneurológiai kimenetelük is, akik mellett a szülők ott lehettek, mint azok, akiknél az édesanyjuk nem lehetett jelen.
Családközpontú szülészeti ellátás
Bőr-a-bőrhöz kontaktus és korai emlőre helyezés
Megfelelő feltételek mellett kívánatosnak tartjuk és szorgalmazzuk az újszülött ráhelyezését az anya hasára. A definíció szerint ez a meztelen újszülöttnek az anya csupasz testére helyezését jelenti a szüléskor vagy az azt követő 24 órán belül. Az ún. szenzitív periódusban az intim együttlét elősegíti az egyidejű, kölcsönös interaktív kapcsolati mintázatok kialakulását, pozitív módon befolyásolja az anya-gyermek kapcsolat alakulását.
A szülés utáni rutinszerű elkülönítés kizárólag a nyugati kultúra jelensége. Az elkülönítésnek kedvezőtlen hatásai lehetnek, beleértve a szoptatás gátlását is. A bőrkontaktus biztosítása esetén az 1-3 hónapig tartó kizárólagos szoptatás valószínűsége több mint kétszeresére emelkedik, illetve az ilyen csecsemők átlagosan 45 nappal tovább szopnak. Tendencia jellegű hatás érvényesül az első napokban megfigyelhető „anyai gyengédség/érintés a szoptatás alatt” viselkedésmintában és az anyai kötődés (attachment) alakulásában.
tags: #csaladkozpontu #szuleszet #hatasai #hazasparokra