A gyermekvállalás rengeteg örömmel jár, de anyagi szempontból komoly kihívásokat is jelenthet. Magyarországon számos támogatás segíti a szülőket és a családokat a gyermeknevelés időszakában. Ebben a tájékoztatóban részletesen bemutatjuk a csecsemőgondozási díj (CSED), a gyermekgondozási díj (GYED) és a gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) legfontosabb tudnivalóit, valamint kitérünk az óvodai és iskolai szünetekkel kapcsolatos jogi szabályozásra is.
CSED: A szülési szabadság alatti támogatás
A csecsemőgondozási díj (CSED) egy pénzbeli ellátás, amelyet az édesanyák már a szülést megelőzően, legkorábban 28 nappal kérhetnek. A CSED alapvetően a szülési szabadság alatt jár, amely az anya esetében 24 hét. Ebből kettőt kötelező igénybe venni, a maradék 22 hétről szabadon dönthet az anya. Fontos, hogy a szülési szabadságból legfeljebb négy hetet a szülés várható időpontja előtt kell kiadnia a munkáltatónak, ha a felek nem állapodnak meg másként. A CSED maximum a gyermek születésétől számított 168. napig folyósítható. Koraszülött gyermekek esetén azonban tovább is járhat, ha csak később tudja az anya hazavinni a kisbabáját a kórházból. Ilyenkor a szülési szabadságból fel nem használt napokat a szülést követő egy év elteltéig igénybe lehet venni.
Kinek jár a CSED?
A CSED-re jogosult az anya, aki a gyermek születését megelőző két éven belül legalább 365 napon át biztosított volt. A két éven belüli 365 biztosított napnak nem folyamatosan kell fennállnia, hanem a biztosítási napokat összeadva. Például, ha az elmúlt két évben kétszer fél évig volt munkája valakinek, az is számít. A szülési szabadság annak is jár, aki a szülő nő halála vagy egészségi állapota miatt gondozza a gyereket (pl. családbafogadó gyám). Ha nem hagyományos munkahelyen dolgozik valaki, hanem pl. egyéni vállalkozó, őstermelő, megbízási jogviszonyban dolgozó, akkor is jár a CSED, és ugyanúgy kell számolni a szülési szabadságot is. A Kúria 2024-ben kimondta, hogy nincs különbség az egyéni vállalkozás szüneteltetése és megszüntetése között, és a szüneteltetés esetén is jár a CSED.
A CSED összege és számítása
A csecsemőgondozási díj az anya jövedelmének 100%-a. Kiszámításához a CSED folyósítását megelőző 3. hónap utolsó napjától visszafelé megnézik az elmúlt 180 napra jutó jövedelmet, és ebből az egy napra jutó átlagkeresetet veszik alapul, abban az esetben, ha a biztosítási idő folyamatos volt. Kizárólag azt az összeget veszik alapul, amit a személyi jövedelemadó-előleg megállapításához is figyelembe vesz a NAV, tehát, ami a bevallott jövedelem. Ez az az összeg, ami a társadalombiztosítási járulékalapot képezi. Ha az adott időszakban nincs 180 naptári napi jövedelem, vagy a biztosítási jogviszony a számítás alapjául szolgáló időszakban megszakadt, akkor a számításra másféle szabály vonatkozik.
CSED igénylése
A CSED-et a szülés várható időpontját megelőző negyedik héttől bármikor kérheted, de ezt előre jelezned kell a munkahelyeden. Ha minden szükséges iratot beadsz, nyolc nap alatt el kell bírálni a kérelmet, de ha valamit hiányosan adtál be, a határidő 60 napra nő. Fontos, hogy ezekkel a határidőkkel számolj attól függően, hogy mikortól szeretnéd kapni a CSED-et. A CSED iránti kérelmet az erre rendszeresített nyomtatványon kell benyújtanod, amit az Államkincstár oldalán találsz. Itt van külön nyilatkozat az alkalmazottként és a nem alkalmazottként dolgozó igénylők számára is. A kitöltött kérelmet a munkáltatóknak kell benyújtani. A munkáltatót a munkaszerződésből lehet megtudni. Ha már a szülés előtti időszaktól igénylik a CSED-et, csatolni kell a terhesállományba vételt az orvostól. Ezen található a szülés várható időpontja. Ha nem vették terhesállományba, akkor a várandósgondozási könyv másolatát kell csatolni. Ha a szülés utántól igénylik a CSED-et és társadalombiztosítási kifizetőhelynél dolgoznak (ahol egymást követő 6 hónapban meghaladja a 100 főt a dolgozók száma), a születési anyakönyvi kivonat másolatát el kell küldeni a munkáltatóknak a kérelemhez csatolva.
Mikor nem jár a CSED?
Ha a szülést megelőző két évben nem volt munkád, vagy volt munkád, de nem voltál bejelentve, és nem fizette utánad a munkáltató a megfelelő járulékokat, akkor nem jár a CSED. Például, ha kiskorú valaki, vagy ha nagykorúként továbbtanul, valószínűleg nem lehet jogosult CSED-re, mert ez az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaihoz tartozik. Az ilyen ellátások biztosítási jogviszonyhoz, hagyományosan munkaviszonyhoz kötöttek, aminek az a lényege, hogy részlegesen pótolja a kieső jövedelmet. A szülési szabadság lényege, hogy a szülőnek ne kelljen dolgoznia, mégse járjon anyagilag rosszabbul. Ezért a CSED folyósítása mellett keresőtevékenységet nem folytathatsz, azaz nem dolgozhatsz munkaviszonyban, vállalkozásban és megbízással sem, különben nem jár a támogatás.
GYED: A gyermekgondozási díj
A gyermekgondozási díj (GYED) egy állami pénzbeli ellátás, amelyet a szülők a gyermekük születését követően, a CSED lejárta után vehetnek igénybe. A GYED célja, hogy támogassa a szülőket a gyermek 2 éves koráig (ikrek esetén a gyermekek 3 éves koráig), anyagi segítséget nyújtva a gondozási időszak alatt. A GYED a gyermekvállalás támogatásához nyújtott egészségbiztosítási pénzbeli ellátás, amely biztosítási jogviszony (általános szabályok szerint járó GYED, nagyszülői GYED), nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony (nevelőszülői GYED), illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatán folytatott hallgatói jogviszony (diplomás GYED) alapján állapítható meg. A GYED 2026-ban a gyermekgondozás időszakára járó, biztosításhoz kötött ellátás, amelyet jellemzően a CSED lejárata után lehet megállapítani.
Gyed igazolás kérése online
Kinek jár a GYED?
GYED-re az anya, az apa és minden szülőnek minősülő személy jogosult lehet, aki a gyermeket saját háztartásban neveli, és a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt. A jogosultság 2026-ban is a biztosítási múlton és a gyermek saját háztartásban történő nevelésén alapul. Általános szabályként a gyermek születését megelőző két évben összesen legalább 365 nap biztosítási idő szükséges (a napok összeadódhatnak, nem kell feltétlen folyamatosnak lennie). Emellett a GYED-et az a személy is igényelheti, aki csecsemőgondozási díjban (CSED) részesült, de a biztosítási jogviszonya a csecsemőgondozási díjra való jogosultság időtartama alatt megszűnt, és a gyermek születését megelőző két éven belül rendelkezik 365 nap biztosítási idővel.
Diplomás GYED
A diplomás GYED akkor jár, ha egyetemistaként vagy az egyetem befejezése után nem sokkal születik gyermek. Ezt azoknak a kismamáknak járhat, akik felsőoktatási intézmény nappali tagozatán folytattak tanulmányokat, és a gyermek születését megelőzően legalább két aktív félévet tudnak igazolni. A diplomás GYED nem munkaviszonyhoz kötött ellátás. Fontos, hogy nem kaphatsz diplomás GYED-et, ha a gyermek születését követően, az első 168 napban dolgozol, mert a diplomás GYED-et pont azért kapja a szülő, mert nem dolgozott, hanem tanult korábban.
Nevelőszülői GYED
Nevelőszülői GYED-et az a nevelőszülő kaphat nevelőszülői tevékenysége alatt, akire igazak a GYED alapfeltételei. Ha a nevelőszülőség mellett mást is dolgoztál a gyermek születését követő 169. napig, akkor erre az időszakra nem jár nevelőszülői GYED.
Nagyszülői GYED
A nagyszülői GYED arra van, hogy ha a szülők szeretnének dolgozni, de a gyermeket nem tudják bölcsödébe adni, a még nem nyugdíjas nagyszülő be tudjon segíteni úgy, hogy ő sem marad bevétel nélkül. Ilyenkor a munkába visszatérő szülő helyett a nagyszülő kapja az ellátást, ami beleszámít a nyugdíjába is. Nagyszülői GYED-et az kaphat, akinek a vér szerinti vagy örökbefogadott gyereke, esetleg gyerekének házastársa (tehát a nagyszülő veje, menye) jogosult lenne egyébként szülői GYED-re. Emellett nemcsak a saját, hanem a házastársa unokái után is igénybe veheti valaki a nagyszülői GYED-et.
A GYED időtartama
A gyermekgondozási díj alapvetően legkorábban a csecsemőgondozási díj (168 nap) lejártát követő naptól a gyermek kétéves koráig jár. Ikrek esetén a gyermekek 3 éves koráig jár a szülőnek. Akkor is megszűnik a GYED, ha a gyermek meghal.
A GYED összege és számítása
A gyermekgondozási díj összegének megállapításához azt a jövedelmet veszik figyelembe, ami alapján a biztosítási jogviszony is fennáll, tehát ami után a tb járulékot fizeti az igénylő. Ez az összeg teljesen egyedi, a jogosultság kezdő napján fennálló jövedelem alapján számolják ki. A GYED a jövedelem napi átlagának 70 százaléka, de van egy maximumértéke. Nem lehet több mint a minimálbér kétszeresének 70 százaléka. Ez 2024-ben 373 520 Ft. Ha ennél több lenne a saját kereset 70 százaléka, akkor is az előbbi számítás alapján járó összeget fogja kapni az igénylő. 2026. január 1-től a GYED maximális havi összege bruttó 451 920 forintra nőtt. A maximális összegben megállapított gyermekgondozási díj összegét a minimálbér emelését követő 15 napon belül hivatalból felülvizsgálják, és a megemelt összeghatár figyelembevételével a minimálbér emelésének napjára visszamenőlegesen újra megállapítják. 2025. július 1-jétől a GYED után nem kell személyi jövedelemadót fizetni, így az ellátás bruttó összegéből mindössze 10% nyugdíjjárulék kerül levonásra, amelyből érvényesíthető a családi kedvezmény.
GYED melletti munkavégzés
Igen, a gyermekgondozási díj (GYED) folyósítása mellett bármilyen jogviszonyban, korlátlan időtartamban lehet munkát végezni. Ilyenkor a munkabért és a GYED-et is megkapja az igénylő. A szülő az általános szabályok szerint járó GYED mellett korlátlan időtartamban, bármilyen jogviszonyban dolgozhat. Fontos megjegyezni, hogy GYED igénylés esetén a gyermeket nem lehet napközbeni ellátást nyújtó intézményben elhelyezni, ha azért van szükség a gyerek nappali felügyeletére, mert a szülő dolgozik, nappali tagozaton tanul, vagy az intézmény, ahová a gyerek jár rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújt, amire a gyereknek szüksége van például fogyatékossága miatt.
GYED igénylése
A GYED legkorábban a CSED után, tehát a szülést követő 168. napot követően jár, de már akkor leadhatod az igényedet, amikor a CSED-et igényled. Ez megkönnyíti az ügyintézést. A gyermekgondozási díj visszamenőleg, legfeljebb a kérelem benyújtásának napját megelőző hatodik hónap első napjától állapítható meg, ha a jogosultság már ettől az időponttól kezdve fennáll. A GYED iránti kérelmet az erre rendszeresített nyomtatványon kell benyújtanod a munkáltatódnak, ugyanúgy, mint a CSED esetében. Ehhez űrlapot az Államkincstár oldalán találsz. Ilyenkor a munkahelyen, a munkáltatónak kell benyújtani a kérelmet. Csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát, ha kaptatok a gyermek után CSED-et, és azt nem az igénylő kapta. Ha családbafogadó gyám vagy vér szerinti apaként, vagy az igényléskor nem biztosított nőként (pl. mert már megszűnt hallgatói jogviszonyod) igényled a GYED-et, akkor a lakóhelyed szerint illetékes kormányhivatalhoz nyújthatod be. A nevelőszülői és nagyszülői GYED iránti kérelmet az ezekre rendszeresített nyomtatványon kell benyújtanod, amit az Államkincstár oldalán találsz.
A GYED és GYES egyidejű folyósítása
Kisgyermekes családok esetén nem ritka, hogy az egyik gyermekre gyermekgondozási díj (GYED), míg a nagyobb gyermekre gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) kerül folyósításra. Az 1997. évi LXXXIII. törvény 39. §-a alapján a szülő a különböző korú gyermekei jogán a gyermekgondozást segítő ellátást és táppénzt vagy baleseti táppénzt, csecsemőgondozási díjat, illetve gyermekgondozási díjat egyidejűleg is igénybe veheti. Ha a szülők a közös háztartásban élő gyermekeik jogán egyidejűleg gyermekgondozást segítő ellátásra, gyermeknevelési támogatásra, illetve táppénzre vagy baleseti táppénzre, csecsemőgondozási díjra, illetve gyermekgondozási díjra is jogosultak, választásuk szerint - kivéve a gyermekápolási táppénzt - a gyermekek után járó ellátásokat csak az egyik szülő veheti igénybe. Azaz, a gyermekekre járó gyermekgondozást segítő ellátást és gyermekgondozási díjat, a jogosult szülők közül, a választásuk szerint, csak az egyik szülő veheti igénybe.
Kedvezményszabály
Sok szülő visszamegy dolgozni a gyermekgondozást segítő ellátás folyósítása alatt, azonban a korábbi teljes munkaidő helyett részmunkaidőben vállalja a munkavégzést. A következő gyermek gyermekgondozási díjánál a részmunkaidős díjazást kéne alapul venni, ami alacsonyabb ellátást eredményezhet. Erre tekintettel került bevezetésre az ún. kedvezmény szabály, azaz az általános szabálytól eltérő más számítás is alkalmazható a kisebbik gyermekre járó gyermekgondozási díj kapcsán, ha:
- a kicsi a nagyobbik gyermekre járó gyermekgondozást segítő ellátás igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő 1 éven belül születik, és
- nagyobbik jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja - ugyanabban a jogviszonyban - magasabb összegű volt, mint az általános szabály alapján számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja.
Azaz, ha a gyermekek között nincs nagy korkülönbség, és az ellátás jogosult szülő jogviszonya ugyanaz mind a két gyermek esetén - vagyis ugyanabban a jogviszonyban áll a második gyermek születésekor, mint az első gyermek születésekor -, akkor a második gyermek kapcsán megállapított gyermekgondozási díjnál azt a keresetet lehet alapul venni, mint amit a nagyobbik gyermeknél figyelembe vettek, ha ez magasabb összegű, mint az általános szabály szerint kiszámolt gyermekgondozási díj.
Vállalkozók és a GYED/GYES
A gyermekgondozási díj és gyermekgondozást segítő ellátás egyidejű folyósítása esetén a harmadik fontos szabály, amire figyelemmel kell lenni, a vállalkozókat érinti. Az 1997. évi LXXX. törvény úgy rendelkezik, hogy az egyéni-, és a társas vállalkozóként a járulék-, és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség - az ún. minimális alapok után - az alábbiak szerint áll fenn:
- 10 százalék nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bér
- 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bér másfélszerese
- 19,5 százalék szociális hozzájárulási adó minimális alapja legalább a minimálbér/garantált bér 112,5 százaléka.
Természetesen, ha a vállalkozó által „realizált” havi jövedelem a fenti alapnál magasabb, akkor ez a jövedelem lesz a tb közterhek alapja. Az 1997. évi LXXX. törvény továbbá arról is rendelkezik, hogy a fenti minimális alapot többek között arányosan csökkenteni kell azon időszak figyelembevételével, amely alatt a vállalkozó:
- gyermekgondozási díjban részesül,
- gyermekgondozást segítő ellátásban részesül - kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja -,
- gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül.
Ha a gyermekgondozási díjban részesülő személy egyéni vállalkozóként dolgozik, és havi 190 000 Ft kivétje van, akkor 190 000 Ft-ból fizeti meg a 10 százalék nyugdíjjárulékot, 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot, 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot. Továbbá az egyéni vállalkozó a fenti kivét után fizeti 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a vállalkozó az egyik gyermeke kapcsán gyermekgondozási díjban, míg a másik gyermekére tekintettel gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül és ezen ellátások alatt vállalkozói tevékenységét folytatja. Azaz ez esetben is a tényleges jövedelem, és nem a minimálbér alapján kell a tb közterheket megfizetni.
GYES: A gyermekgondozást segítő ellátás
A gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) egy alanyi jogon járó állami támogatás, amelyet a szülők a gyermek 3 éves koráig igényelhetnek. A GYES nem kötött biztosítási jogviszonyhoz, ezért akkor is igényelhető, ha valaki nem volt jogosult sem CSED-re, sem GYED-re. A GYES célja, hogy pénzbeli segítséget nyújtson azoknak a szülőknek, akik a gyermekük gondozása miatt otthon maradnak, és nem rendelkeznek jövedelemmel vagy biztosítási jogviszonnyal. A gyermekgondozási segély tehát egy univerzális támogatás, amely jövedelemtől függetlenül igényelhető. Az édesanya, édesapa, sőt akár a nagyszülők is igényelhetik, ha ők gondozzák a gyermeket. Egymás mellett ugyanis nem vehetők igénybe ezek az ellátások egyazon gyermek után.
Gyed igazolás kérése online
Kinek jár a GYES?
A GYES-t a gyermekkel közös háztartásban élő szülők bármelyike igénybe veheti. Gyermekgondozást segítő ellátásra alapvetően a két szülő közül az egyik jogosult a saját háztartásban nevelt gyermeke után. A kiskorú szülőkre külön szabályok vonatkoznak. Ilyenkor vagy a kiskorú szülő, vagy a gyermeke mellé kirendelt gyám kaphatja a GYES-t. Azonban ha a kiskorú szülő gyermekének kirendeltek egy gyámot (például a nagyszülőt vagy más rokont), mert a hatóság úgy látja, hogy a szülő segítségre szorul a nevelésben, akkor vagy a szülő, vagy a gyám fogja kapni a GYES-t. A gyám kérheti a GYES-t, ha az ő háztartásában él a kiskorú szülő és annak a gyermeke. Az örökbefogadó szülő a gyermek örökbefogadás előtti gondozásától számított 6 hónapig kaphat GYES-t, ha a gyermek elmúlt már 3 vagy 10 éves. A nagyszülő is igénybe veheti a GYES-t a szülők helyett, ha egyébként a szülőknek járna a GYES, de úgy döntenek, hogy inkább a nagyszülő kapja.
A GYES időtartama
A GYES a GYED lejárta után jár, alapvetően a gyermek 2 és 3 éves kora között. Ikrek esetében azonban tovább, a tankötelessé válás évének végéig. Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetében a gyermek 10. életévének betöltéséig jár a GYES. A gyermekgondozást segítő ellátás a gyermek születésétől a 3. életévének betöltéséig folyósítják.
A GYES összege
A gyermekgondozást segítő ellátás havi összege gyerekenként azonos az úgynevezett szociális vetítési alap összegével. Régen ezt nyugdíjminimumként ismertük. Ez az összeg évente szokott változni az Országgyűlés döntése alapján. A GYES fix összegű ellátás, ez az összeg 2025-ben is havi bruttó 28.500 forint.
GYES melletti munkavégzés
Igen, a GYES folyósítása mellett bármilyen jogviszonyban, korlátlan időtartamban lehet munkát végezni. A szülő a gyermek hat hónapos korától kezdve korlátozás nélkül végezhet munkát a GYES mellett. Amennyiben a nagyszülő részesül GYES-ben, a gyermek hároméves kora után heti legfeljebb 30 órában dolgozhat, vagy korlátozás nélkül, ha otthonról történik a munkavégzés. Fontos megjegyezni, hogy a gyermekgondozást segítő ellátás alatt végzett keresőtevékenység nem befolyásolja a támogatás összegét, így a szülő vagy nagyszülő anyagi biztonsága továbbra is megmarad. A GYED és GYES mellett történő munkavégzés nem csak anyagi szempontból lehet előnyös, hanem segíthet abban is, hogy a szülők megőrizzék szakmai kompetenciáikat és önállóságukat.
GYES igénylése
Az, hogy mikortól jár a GYES, attól függ, hogy jogosult voltál-e CSED-re és GYED-re. Ha kaptál CSED-et és GYED-et, akkor a GYED lejárta után kérheted a GYES-t, de a kérelmezés folyamatát elindíthatod még a GYED alatt. A GYED a gyermekvállalás támogatásához nyújtott egészségbiztosítási pénzbeli ellátás, amely biztosítási jogviszony (általános szabályok szerint járó GYED, nagyszülői GYED), nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony (nevelőszülői GYED), illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatán folytatott hallgatói jogviszony (diplomás GYED) alapján állapítható meg. A GYES iránti kérelmet az erre rendszeresített nyomtatványon kell benyújtanod az illetékes kormányhivatalnál.
Óvodai és iskolai szünetek, nevelési kérdések
A gyermekek óvodai és iskolai nevelése, valamint az ehhez kapcsolódó szabadságolási lehetőségek és jogok szintén fontos részét képezik a családok életének. A köznevelési alapfeladatok között első helyen jelenik meg a köznevelési törvényben az óvodai nevelés, melyben megvalósul a köznevelési intézményekben folyó pedagógiai munka első szakasza.
Óvodakötelezettség és intézményválasztás
A köznevelési törvény 8. § (1)-(2) bekezdése szerint az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A négy óra azonban a szülő számára jelent kötelezettséget, és nem azt jelenti, hogy az óvoda szabja meg a gyermek intézményben való tartózkodásának hosszát. Amennyiben egy gyermek felvételt nyert egy intézménybe, úgy a teljes nyitvatartási idő alatt részt vehet az óvodai nevelésben. Az óvodakötelezettség teljesítésénél a szülőnek lehetősége van megválasztani a gyermeke számára leginkább megfelelő intézményt. Abban az esetben azonban, ha a választott intézménybe nem nyer felvételt a gyermek, a köznevelési jogszabályok rendelkeznek a kötelező felvételt biztosító intézményről, mely köteles felvenni a körzetében életvitelszerűen tartózkodó gyermeket.
Óvodai felvétel és lakcím
A köznevelési törvény 49. §-a szerint az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében lakik vagy ahol szülője dolgozik. A felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 20. § (9)-(10) bekezdése szerint óvodák esetében életvitelszerű ott lakásnak minősül, ha a gyermek a kötelező felvételt biztosító óvoda körzetében található ingatlant otthonául használja és az ilyen ingatlan a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásában a gyermek lakóhelyeként vagy tartózkodási helyeként az óvodai beiratkozás első határnapját megelőző három hónapnál régebb óta szerepel. Ha ez nem teljesül, vagy ha bármely körülmény alapján arra lehet következtetni, hogy a gyermek a nyilvántartásban szereplő lakhelyén vagy tartózkodási helyén nem életvitelszerűen lakik, úgy az óvodavezető, illetve az Nkt. 49. § (2) bekezdés szerinti esetben az óvodavezető vagy a fenntartó által szervezett bizottság jogosult felszólítani az óvodába jelentkező gyermek szülőjét, hogy az életvitelszerű körzetben lakás tényét akként igazolja, hogy a felszólítás kézhez vételétől számított 15 napon belül bemutatja a területileg illetékes védőnőtől származó, a védőnői ellátás igénybevételét igazoló nyilatkozatot. Ha a szülő a védőnői nyilatkozatot nem mutatja be, úgy az óvodavezető jogosult az életvitelszerűen körzetben lakást családlátogatás kezdeményezésével ellenőrizni. Ha a gyermek szülője vagy törvényes képviselője egy alkalommal sem teszi lehetővé a családlátogatást, úgy vélelmezni kell, hogy a gyermek nem életvitelszerűen lakik a kötelező felvételt biztosító óvoda körzetében, és ennek alapján az óvodai felvétel megtagadható.
Magántanulói jogviszony és egyéni tanrend
A tankötelezettség iskolába járással, vagy ha az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos, a szülő kérelmére magántanulóként teljesíthető. Az iskola igazgatója a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló a tankötelezettségének magántanulóként tehet eleget. A magántanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő kérelme alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül fel. Az igazgató a gyakorlati képzés kivételével a tanulót kérelmére - kiskorú tanuló esetében a szülő kérelmére - felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. A köznevelési törvény az egyéni tanrend fogalmát nem határozza meg.
