A gyermekkor tele van bizonytalansággal, útkereséssel és félelmekkel. Fontos, hogy a gyerekek ebben az időszakban, pszichés fejlődésük során következetes segítséggel rátaláljanak a helyes irányra! Annak érdekében azonban, hogy megtalálják a számukra legmegfelelőbb megküzdési stratégiákat és pozitív szemléletet, szükség van a felnőttek iránymutatására.
Gyerekkorban az idegrendszer sokkal fogékonyabb az új információk befogadására. Éppen ezért ha a gyerekek már óvodás és iskoláskorban készség szinten elsajátítják a pozitív irányultságot, akkor az élet minden területén sokkal könnyebben birkóznak meg a rájuk váró próbatételekkel. A Boldogságóra a szociális intelligenciát, az érzelmi intelligenciát, érzelmi kultúrát neveli, növeli.
A professzor asszony már korábban megkongatta a vészharangot amiatt, hogy a magyar agyonstresszelt. Nem a pozitív stressztől, hanem a frusztrált, tehetetlen állapot kínjától, a disstresztől, amely agresszív feszültséget kelt. Lemegyünk saját emberi nívónk alá, és a család már nem tanítja meg a gyereket, hogy miként érezze magát jól a bőrében.
A beiskolázás körül természetes, hogy a váltás félelmekkel jár. Pszichológiai szaknyelven: regresszió történik, azaz visszacsúszás korábbi fejlődési szakaszra. Bagdy Emőke szerint nehéz a szemléletformálás, arra lenne szükség, hogy a gyereket saját teljesítménye alapján ítéljék meg, például a testnevelő tanárok.
A "Boldogságóra" program célja, hogy a gyermekek megtanulják a boldogság összetevőit, a pozitív érzelmek előállítását, fenntartását és fokozását. Kutatási eredmények igazolják, hogy a boldogságórákon részt vett tanulók optimistábbak, magabiztosabbak és kitartóbbak, mint a korosztálybeli társaik.
"Arra törekszünk, hogy a Boldogságórák derűs és élménygazdag feladatai, játékai, valamint gyakorlatai fokról fokra kibontakoztassák a derűt és életszeretetet. Gyermekeink így a jövőbe vetett hittel, bátran járják végig a felnőttséghez vezető utat, majd boldogságra képes emberré válhatnak."
A Boldogságóra személyiség gazdagító, személyiségnövelő program. Nemcsak az iskolában a pedagógusok használhatják a gyermekekkel, hanem a szülők is, mely által a szülő-gyermek kapcsolat egészen új értelmet nyerhet. A feladatok által, melyeket együtt létrehoznak, érzelmi erősítés történik. Olyan alapvető dolgokról van szó ebben a programban, amelyek mind az egyedi személyiséget gazdagítják, mind a kapcsolatokat finomítják, tökéletesítik.
A boldogságórák által a gyermekeknek lehetőségük nyílik a figyelemre, az odafigyelésre, a megértésre, az érzelmeknek a kifejtésére, megbeszélésére a boldogság összetevőinek a megtapasztalására és ez azért lenne jó, ha minél hamarabb akár már óvodás korban, is megtörténne, mert minél hamarabb szerzik meg ezeket a tapasztalatokat, annál hamarabb, tudják ezt a saját életükre, a mindennapjaikra rávetíteni. És amilyen tapasztalatokat szereznek, azok meghatározzák a jövőbeni életüket is.
A "bal agyfélteke az úgynevezett tudós agy, míg a jobb agyféltekét érzelmi agynak is nevezik, a harmonikus személyiségfejlődéshez pedig elengedhetetlen, hogy a két agyfélteke egyensúlyban legyen, és a köztük lévő átjárhatóság és kölcsönviszony se ütközzön akadályokba." A bal agyfélteke (sok egyéb mellett) az írás, az olvasás, a számolás és a beszéd központja, éber és tudatos, racionális és logikus, s a jobb agyféltekével szemben tisztában van az idő és a tér fogalmával is. A jobb agyfélteke kiemelt fejlődési fázisa 3-5 éves korra tehető, ebben az időszakban edződik leginkább az érzelmi tudat, 6 éves korra pedig - a gyermeki időtlenségből és gazdag fantáziavilágból kilépve - a bal agyfélteke is megérik arra, hogy elvontabb ismereteket fogadjon be.
Amint kezdetét veszi a logikus és racionális bal agyfélteke intenzív igénybevétele, az érzelmi agy sajnos lemarad, és egyre nagyobb hátrányba kerül. Ha az érzelmi agy nem kapja meg azt a törődést, amire az egészséges fejlődéshez szüksége van, nem alakul ki megfelelő mértékben az empátia, a megértés, a kötődés, a felelősségvállalás vagy például a megbocsátás képessége. Mint mondta, az oktatási rendszer cseppet sem kedvez a két agyfélteke harmonikus működésének. Napjainkban a hangsúly javarészt a bal agyféltekés nevelés irányába tolódik, ami egyáltalán nem kedvez a szelídségnek, a toleranciának, az altruizmusnak, vagyis sajnos azt kell mondanom, hogy a gyerekek egyre inkább érzelmi fogyatékosként nőnek fel a bal agyfélteke egyoldalú trenírozásának következtében.
A Pszichofitness gyermekeknek című könyvsorozat olyan pszichológiai gyakorlatokat kínál, amelyek segítségével a gyerekek mozgásos formában és imaginatív úton sajátíthatják el a relaxációt, a nagyobbak pedig személyiségfejlesztő és boldogságnövelő meditációt tanulhatnak. Sonja Ljubomirsky kutatásai alapján kialakított tíz "boldogságfokozó pszichológiai képességterület" képezi a program alapját, melyek közé tartozik például a hála, a megbocsátás, a társas kapcsolatok gondozása, a célok kitűzése, valamint a jövőbe vetett bizalom.
A "Boldogságóra" program az egyes életszakaszok igényeinek és lehetőségeinek figyelembe vételével négy különböző korcsoportra (3-6, 6-10, 10-14, 14-20) igazítva készültek el. A kézikönyv pontosan elmagyarázza a módszer elméleti hátterét, és hogy miért működik olyan jól. Minden egyes témához részletes óravázlat tartozik, amely segít a Boldogságórára való felkészülésben és az óra megtartásában. Témánként több tucatnyi, választható feladathoz ad ötletet, így az órák rendkívül változatosan, gyerekekre szabottan variálhatók. Minden egyes témához ingyenes letölthető dalokat biztosítanak, így a zene és a közös éneklés előnyei is kihasználhatók a Boldogságórák során.
A kézikönyv mellé készített munkafüzetben a gyerekek is szívesebben követik az órai feladatokat, ráadásul a munkafüzet örök emlékként megmarad számukra. Ideális esetben 4 héten át, hetente 1 alkalommal ajánlott egy témával foglalkozni. Így a gyerekek könnyebben elsajátítják a technikákat és van elég idejük tapasztalatokat is szerezni.
A klinikai szakpszichológus szerint már óvodás- és iskoláskorban fontos lenne a stresszkezelés. A gyerekeknek olyan kötődésigényük van, amit otthon nem kapnak meg, mert nincs idő semmire. Az a bizonyos minőségi idő, hogy ott vagyok a lelkemmel, a figyelmemmel, a szeretetemmel a gyermek mellett, amikor valóban ő van a középpontban.
A programban a gyerekek megtanulhatják a figyelem, az odafigyelés, a megértés, az érzelmek kifejtése és megbeszélése fontosságát. A tapasztalatok azt mutatják, hogy azok a gyerekek, akik részt vesznek ezeken az órákon sokkal magabiztosabbak lettek, kevesebb a konfliktus az osztályokban, jobb a megküzdési stratégiájuk és hatékonyabban tudják az átmeneteket is átlépni az alsó és a felső tagozatból, illetve a felső tagozatból a középiskolások felé.
A gyerekek nyitottak és derűsen fogadják az órákat, jól érzik magukat. A feladatok által, melyeket együtt létrehoznak, érzelmi erősítés történik. A program alapvető dolgokat tanít, amelyek mind az egyéni személyiséget gazdagítják, mind a kapcsolatokat finomítják, tökéletesítik.
A "Boldogságóra" program elindítása világviszonylatban is az elsők között született meg a boldogság elérésének, fenntartásának és fokozásának lehetőségeit szisztematikusan áttekintő, rendszerbe foglaló és a boldogság megteremtésének útjait saját élmény gyakorlatokkal elevenné tevő élménypedagógiai program és boldogságóra tananyag az óvodás és iskolás korosztály számára.
Ez a program mind tartalmát, mind a platformot tekintve forradalmian új kezdeményezés. A résztvevő tanulók szerint a boldogságórák reményt adnak nehézségek és szomorúságok esetén is, megkönnyebbülést hoznak. A program segít abban, hogy a gyerekek meg tudják fogalmazni rossz érzéseiket, ami csökkenti a veszekedéseket és bántásokat az osztályban, és elősegíti a személyes fejlődést.
A gyerekek szeretik a boldogságórát, mert jók a feladatok, megbeszélik a jó és rossz tulajdonságokat, az érzéseiket, játszanak és tanulnak is. Megtanulják, hogy attól, hogy valaki nem a barátjuk, attól még segíthetnek neki. A program hatására kedvesebbek lettek egymással, a rossz barátokból is lehetnek jó barátok, és a negatív gyerekekből is lehetnek pozitív gyerekek.
A boldogságórákon a gyerekek beszélgetnek a boldogságról, boldogok és jobb lesz az osztály közössége. Megtanulnak örülni az apró dolgoknak, kevesebb a veszekedés. Sok rajzot készítenek, ami a barátságról, boldogságról szólnak. A gyerekek jobban megismerik a barátaikat.
A "Boldogságóra Programot" 2014/2015-ös tanévben indította el BAGDI BELLAPszichológus, mindfulness tanár. Ehhez eddig több mint 1500 intézmény csatlakozott, aminek köszönhetően ma már több mint 100.000 gyermek és fiatal vehet részt Boldogságóra foglalkozásokon. BAGDI EMŐKE klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, pszichológiai tudományok kandidátusa, professor emerita, a Boldogságóra Program fővédnöke és a könyvsorozat társírója.
2017 szeptemberétől a boldogságórák kibővültek Bagdy Emőke által kidolgozott relaxációs és meditációs programmal, ami speciálisan az adott korosztály fejlettségi szintjén lett kidolgozva.
A korai fejlődés szempontjából kiemelten fontos a testi érintkezés. Az érintés rendkívül erősen befolyásolja az idegrendszer fejlődését. Amikor a kismama a hasát simogatja és a babájára gondol, szervezetében fokozódik az endorfin-áramlás, amiből a kicsi is részesül, és amellett, hogy boldogság járja át, egyfajta relaxált állapotba kerül.
Amikor megszületünk, reflex-szerűen kötődünk azokhoz, akik körülvesznek bennünket. Bizonyos kultúrákban, például Tahitiban azt figyelték meg, hogy a pici babákat féléves korukig folyamatosan testen tartják. A helybéliek kultikus magyarázata szerint azért van erre szükség, hogy az új családtagtól távol tartsák az ártó behatásokat, kellemes mellékhatásként pedig a babák sokkal erősebbek és egészségesebbek lesznek.
Jean Liedloff amerikai írónő összegyűjtötte a különböző kultúrákban fellelhető, a baba első életéveire vonatkozó tapasztalatokat. A babahordozás hazánkban is egyre nagyobb népszerűségnek örvend, ami a kötődő nevelés egyik alappillére, ami kiegészül az igény szerinti szoptatással és az együttalvással. Fontos, hogy naponta legalább három órán keresztül testen legyen a baba.
A kötődő nevelést követő családokban a baba igényeihez igazodnak, ha a picike sír, fölveszik, és ha éjszakánként ez sem nyugtatja meg, maguk mellé veszik a szülői ágyba. Az együtt alvásnak is rendkívül áldásos hatásai vannak, a szülőknek pedig nem kell attól félni, hogy a babát később nem lehet kitessékelni a szülői ágyból, ugyanis megvan a pszichológusok által kidolgozott pontos menete annak, hogy 1 éves kor után hogyan szoktassuk át a gyermeket a saját ágyába vagy külön szobájába.
Babahordozás | Prof. Dr. Bagdy Emőke - Az érintés szerepe a kötődő nevelésben
A szülő leterhelt, a gyerek leterhelt, a pedagógus leterhelt. Mi lehet tenni ebben a helyzetben? Hagyja magára a szülő a gyereket? Tanuljon vele végig? Vagy engedje el ezt az időszakot… Lesz, ami lesz, nem most kell mindent megtanulni! Fontos, hogy a szülők és a pedagógusok is odafigyeljenek a gyermekek érzelmi szükségleteire, és támogassák őket a fejlődésükben.
tags: #ovodai #beszoktatas #bagdy #emoke