A 35. hetes koraszülött babák fejlődése 5 éves korban és hosszú távú kilátásai

Ezt a kérdést biztosan minden édesanya és édesapa felteszi, mikor a várva várt gyermekük korábban érkezik a világra. Sok-sok család számára jelent kihívást az az élethelyzet, mikor a pici idő előtt hagyja el a biztonságot jelentő anyaméhet. A tapasztalatok, a nemzetközi és hazai hosszú távú nyomon követő kutatások is egyre megnyugtatóbb választ adnak erre a kérdésre.

Mi is az a koraszülöttség?

Koraszülöttségről akkor beszélünk, ha a normális betöltött 40. terhességi hét helyett a baba hamarabb, a 37. terhességi hét előtt jön a világra születési korához viszonyítva normál testsúllyal. Általában véve a várandósság 37. hete előtt világra jött babák számítanak koraszülöttnek. A koraszülöttség egy olyan állapot, amikor a baba a terhesség 37. hete előtt jön világra. Ez az időpont kulcsfontosságú, hiszen a magzat szervei, különösen a tüdeje és az agya, ekkorra érik el azt a fejlettségi szintet, ami az önálló élethez szükséges. Összességében ahhoz, hogy az egész szervezete összehangoltan és megfelelően működjön, legalább a 34. hetet el kellene érnie egy magzatnak. Ha ez előtt jön világra, esélye az egészségre és az életre olyan arányban zuhan, mint amekkora a tényleges születés és a várt időpont között a különbség.

A koraszülöttek kategóriái

A születés ideje szerint vannak azok a babák, akik közel a 37. várandóssági héthez születnek (33-36. hét), a 28. és 32. hét között világra jöttek, valamint az extrém korán érkezők, akik a 28. hét előtt születnek. A születési hetek és az éretlenségi fok alapján a 22-27. héten született magzatok az extrém koraszülött kategóriába tartoznak, a 28-31. héten érkezők alacsony gesztációs korúnak számítanak, míg a 32-36. héten születettek az "enyhe" koraszülött kategóriába esnek. Az extrém koraszülöttek a 28. hét előtt, a nagyon koraszülöttek a 28. és 32. hét között, míg a mérsékelt koraszülöttek a 32. és 37. hét között születnek.

Koraszülöttség súly szerint

A koraszülöttek túlélési esélye a születési súllyal arányosan változik. Extrém, igen-igen kis súlyú koraszülött gyermekeknek számítanak az 1000 gramm alatti tömegűek, ők a legnehezebb esetek. Az 500 gramm alatti magzatok alig tíz százaléka marad életben, az 500-1000 grammosok között 45-70 százalék ez a ráta. A nagyon koraszülött vagy igen kis súlyú koraszülöttek 1000-1500 grammosak, túlélési esélyük 86-94 százalék, míg a kis súlyú koraszülöttek a maguk 1500-2500 grammjukkal már 98-100 eséllyel rendelkeznek az életben maradásra. Elmondható tehát, hogy egy 35. hétre született, 2000 grammos koraszülött általában ugyanolyan életkilátásokkal rendelkezik, mint egy időre született, megfelelően érett baba.

Koraszülési statisztikák

Hazai statisztikai adatok szerint a terhességek nagyjából 8-10 százaléka fejeződik be korábban a kelleténél. Magyarországon évente nagyjából 1200-1500 igen kis súlyú koraszülött születik. A csecsemőhalálozások 80 százalékáért a koraszülés tehető felelőssé, de az azt túlélőknél is olyan komoly problémák alakulhatnak ki, mint az érzékszervi, értelmi és idegi rendellenességek, fogyatékosság, vagy a figyelemzavar, magatartás- és tanulási problémák. Európában a koraszülés aránya kicsit kisebb, az összes szülés mintegy 6%-a, ami így is mintegy 460 ezer újszülöttet jelent évente (Magyarországon kb 7-9%). Szerencsére a legtöbb koraszülés a 34-36 terhességi héten történik (a koraszülések 60%-a), amikor a magzat életkilátásai csaknem megegyeznek a terminusra született babákéval. A koraszülések további 20%-a a 32-33. terhességi héten, 15%-a a 28-31. héten történik. Az extrém koraszülöttség, ami a 23-27. terhességi héten történik, a koraszülések csupán 5%-át teszi ki. Túlélési esélyre többféle adatot lehet találni, attól függően, mikori felmérést idéznek, illetve melyik stádiumban vizsgálják a túlélést.

Miért fordul elő koraszülés?

A koraszülésnek számos oka lehet: a rossz szociális viszonyok között élő, túl fiatal vagy túl idős korban szülő nő (18 év alatt vagy 40 év felett), az anyai aktív és passzív dohányzás, alkoholfogyasztás, droghasználat, abortuszok az előzményekben, az anya krónikus betegsége, az anya fertőzéses megbetegedése, különösen, ha a nemi szerveket érinti, a stressz, pszichés problémák túlzott megléte, méhfejlődési rendellenességek, az anyaméh betegségei, például mióma (jóindulatú méhdaganat), a méhszáj rendellenessége, a méhlepény rosszul tapadása, hirtelen leválása, ikerterhesség, magzati betegség. Jól látható, hogy számos ok vezethet koraszüléshez. Az is kitűnik, hogy ezek közül számos ok megelőzhető, ha gondosak és figyelmesek vagyunk. Lehet szó anyai egészségügyi problémákról, mint például magas vérnyomás, cukorbetegség, fertőzések, de okozhatja a méh rendellenessége, a méhnyak gyengesége, vagy akár ikerterhesség is.

Amit megtehet kisbabája védelmében

A koraszülés megelőzésének szempontjából számos dolgot tehetünk: a megelőzés már a terhesség előtt elkezdődik. Érdemes már ilyenkor felkeresni a szülész-nőgyógyász szakorvost, egy rákszűrést és általános vizsgálatot végeztetni, hogy minden rendben van-e. Három hónappal a fogantatás előtt kezdjük el a vitaminok bevitelét, és ne felejtsük el a folsav szedését sem. Ha fogamzásgátló tablettát szedünk, akkor annak kiürülésére a szervezetből hagyjunk elegendő időt, legalább fél évet. Terhesség alatt egészségesen éljünk, ne dohányozzunk, ne fogyasszunk alkoholt, járjunk el rendszeresen terhesgondozásra. Ha a szülési fájások idő előtt megindulnak, azonnal értesítsük orvosunkat, menjünk be a kórházba, mert a koraszülés infúziókkal, megfelelő gyógyszerek adásával késleltethető, és a baba szempontjából minden nap, amit az anyuka hasában tölt, sokat jelenthet.

A koraszülött babák jellemzői és kezdeti ellátása

Hogy is néznek ki a koraszülött babák? Méretük általában kicsi (testhosszuk 50 cm alatt marad), de teltek, fejük kicsit nagy a testükhöz viszonyítva. Kutacsaik nagyok, tátongóak, koponyájuk puha. Fülkagylóik a fejhez lapulnak, általában puhák, a fülkagylók porcosodása még nem fejeződött be. Bőrük rózsaszín vagy vörös, magzatmáz és apró kis "magzati szőrök" borítják testüket. A bőrük alatt a zsírszövet még nem vagy alig fejlődött ki, ezért bőrük vékony. A bőr alatti kötőszövet víztartalma nagyobb, így a bőrük fényes. A tenyereken, talpakon elhelyezkedő barázdák vagy nem alakultak ki, vagy fejletlenek. Körmeik nem érik el az ujjbegyek végét. Köldökük kissé lentebb helyezkedik el, mellbimbóik laposak. Izomzatuk általában kissé tónustalan, mint kis békák fekszenek az ágyban. Fiúknál a herék még nincsenek a herezacskóban, kislányoknál pedig a szeméremajkak tátongóak. Általában az ébrenlét és alvás ritmusa nem alakul ki náluk, az éhséget gyakran nem jelzik, éber állapotban sem túl aktívak. Ugyanakkor ingerlékenyek is lehetnek. Hangjuk inkább nyöszörgő. Az újszülöttkori reflexek még nem alakultak ki náluk, így a szopóreflex sem, ezért etetésük kezdetben nehézséget okoz. A koraszülött babák éretlenségükből adódóan a külvilághoz nehezebben alkalmazkodnak a születés után, úgymond nehezebben adaptálódnak.

Mire kell vigyázni az ő esetükben?

A koraszülött babák éretlenségükből adódóan a külvilághoz nehezebben alkalmazkodnak, amely aztán több betegség kialakulásának a veszélyével járhat. Ezeknek a babáknak a tüdejük gyakran fejletlen, így nem egyszer gépi lélegeztetést igényelnek. A légzés és keringés szabályozása is még éretlen, így ezek kezdetben állandó monitorizálást igényelnek. Hőszabályozásuk labilis, ezért inkubátorban, megfelelő hőmérsékletet kell nekik biztosítani. Kezdetben - mivel a szopóreflex még nem alakult ki - az édesanya által lefejt tejet szondával vagy kanálkával adják nekik oda. Mivel azonban a gyomruk eleinte csak kis adag anyatejet bír el, a tápanyag többi szükséges részét infúzióban kell pótolni, majd óvatosan, napról napra lehet az anyatej mennyiségét növelni és az infúzió adagját csökkenteni, majd végleg elhagyni. Közben - ahogy az újszülöttkori reflexek megjelennek - fokozatosan el lehet kezdeni a szoptatást. Ez nagy türelmet és odafigyelést igényel mind a kórházi személyzet, mind az édesanya részéről. Mivel ezeknek a babáknak az immunrendszere még fejletlen, fokozottan kell őket óvni minden fertőzéstől. Ezért nagyon fontos az édesanya gondos kézmosása, szükség esetén maszk és gumikesztyű használata. Ezeknél a babáknál az újszülöttkori sárgaság és vérszegénység is fokozottabban jelentkezik. Minél kisebb a baba, annál jobban kell rá vigyázni, annál nagyobb a veszélye bizonyos betegségek kialakulásának: ilyen a tüdő éretlenségéből adódó hyalinmembrán betegség, az alacsony vércukorszint okozta zavar, az agykamrai vérzés, a fertőzések kialakulása. Sajnos, ha ezek a betegségek kialakulnak, akkor azoknak hosszú távú következményeik lehetnek.

A Neonatális Intenzív Osztály (NICU)

Amíg az élet kezdetén az éretlen szervezet szorul támogatásra, addig a kórházakban működő PIC (Perinatális Intenzív Centrum) osztályon látják el a kicsiket. Egy koraszülött baba érkezésekor az elsődleges helyszín a Neonatális Intenzív Osztály (NICU), ahol speciálisan képzett orvosok és ápolók gondoskodnak a legkisebbekről. Itt az inkubátorok, monitorok és gépek világa fogadja a szülőket, ami eleinte ijesztő lehet. A NICU-ban töltött idő alatt a baba alapvető funkcióit, mint a légzés, a szívverés, a testhőmérséklet és a vércukorszint, folyamatosan monitorozzák. A táplálás kezdetben intravénásan vagy szondán keresztül történik, majd fokozatosan áttérnek a szájon át történő etetésre. A szülők számára ez az időszak tele van érzelmi hullámvasúttal: a remény és a félelem váltakozik, a tehetetlenség érzése gyakran felülkerekedik.

A korrigált életkor és a fejlődési mérföldkövek

A koraszülött babák fejlődésének megértéséhez elengedhetetlen a korrigált életkor fogalmának ismerete. Ez nem más, mint a baba tényleges életkora, amelyből levonjuk azt az időt, amivel korábban született. Például, ha egy baba a 32. héten született (8 héttel korábban), és most 4 hónapos, akkor a korrigált életkora 4 hónap mínusz 8 hét, azaz 2 hónap. Ez a korrekció általában addig szükséges, amíg a gyermek el nem éri a 2-3 éves kort. A korrigált életkor figyelembe vétele segít elkerülni a felesleges aggodalmat és a téves összehasonlításokat a terminusra született babákkal. Egy 6 hónapos, de 3 hónapos korrigált életkorú koraszülött baba nem „késik” a fejlődésben, ha még nem forog önállóan, hiszen a 3 hónapos babák sem szoktak. A korrigált életkor nem csupán a motoros és kognitív fejlődés szempontjából releváns, hanem az oltási rend, bizonyos orvosi vizsgálatok időzítése, sőt még a táplálási igények felmérésénél is figyelembe veszik.

A baba fejlődése terhességi hét szerint

Minden baba a maga módján növekszik és fejlődik, és ahogy haladnak előre a fejlődési mérföldkövek megtételében válik láthatóvá, hogy mennyire különböző módon fejlődik minden gyermek. A baba kinézete és képességei az életkorától és a kezelési stádiumától is függenek. Figyelve a baba növekedését és erősödését, napról-napra, hétről-hétre észrevehetjük az apró változásokat megjelenésében, reakcióiban.

23-27. terhességi hét

A baba bőre vékony, vörös és törékeny, nagyon sok nedves párára van szüksége. A baba életjeleinek folyamatos követésére monitorizálásra van szükség, és olyan orvosi ellátásra, melyhez szükséges a baba légzésének segítése, speciális táplálás, hőmérséklet ellenőrzés és gyógyszeres kezelés. A mozdulatai hirtelenek, előfordulhat, hogy végtagjai megremegnek. A baba hallása már kifejlődött, így nagyon jól hall. A szemhéjak nagyon vékonyak,és érzékenyek a erős fényre. A határozottan, célirányos érintést szereti, megnyugtató számára.

28-31. terhességi hét

A baba kezével jelzi, amennyiben túl erős a zaj vagy túl éles a fény (betakarja szemét, fülét).

32-35. terhességi hét

Megtudja emészteni az etetés során elfogyasztott tejmennyiséget és elkezd szopni. Elkezdenek kialakulni az alvási ciklusok, egyre több időt tölt ébren figyelve a baba. Egyre jobban reagál az érintésre és a hangra. Már keresi a hangok forrását és amennyiben elég időt adunk neki, szemével már követi a lassan mozgó tárgyat.

36-40. terhességi hét

Előfordulhat a rövid ideig tartó koraszülött osztályon történő megfigyelés orvosi problémák (pl. légzési nehézségek) miatt. Szemével tárgyakra fókuszál, melyeket követ a szemével.

A koraszülött babák otthoni gondozása és fejlesztése

A NICU-ból való hazatérés egy hatalmas mérföldkő, de egyben újabb kihívásokat is tartogat. Az otthoni környezet kialakítása során a legfontosabb szempont a biztonság és a nyugalom megteremtése. A szoba hőmérséklete legyen stabil, ideálisan 22-24 Celsius-fok körül. Fontos a megfelelő páratartalom is, különösen télen, amikor a fűtés szárazzá teheti a levegőt. Egy párologtató segíthet ezen. Ügyeljünk a higiéniára is: a koraszülött babák immunrendszere még éretlen, ezért könnyebben kapnak el fertőzéseket.

Alvásbiztonság és alvási szokások

Az alvásbiztonság kiemelten fontos. A koraszülött babáknál fokozottabb a bölcsőhalál (SIDS) kockázata, ezért mindig háton fektessük őket aludni, kemény, sík felületre. Ne használjunk puha matracot, párnát, plüssjátékokat a kiságyban, és kerüljük a túlöltöztetést. A szülői ágyban való alvás sem javasolt az első hónapokban. Az alvási szokások kialakítása a koraszülötteknél különleges figyelmet igényel. Gyakran többet alszanak, mint a terminusra született babák, de alvásuk felszínesebb lehet. A biztonságos alvási környezet fenntartása (háton fektetés, üres kiságy) továbbra is prioritás. Próbáljunk meg egy rendszeres alvási rutint kialakítani, ami segít a babának megkülönböztetni a nappalt az éjszakától. Ne feledjük, hogy minden baba egyedi, és az alvásigényük is változó.

Motoros fejlődés

A mozgásfejlődés mérföldköveinek megjelenése látványosan követhető a csecsemők fejlődése során, a koraszülött babák esetében mégis inkább a figyelem szervezése, az alvás-ébrenlét, az indulatok szabályozása okozza a legtöbb nehézséget. A motoros fejlődés a koraszülött babáknál gyakran eltérő ütemben halad, mint a terminusra született társaiknál. Az izomtónus szabályozása, a reflexek megjelenése és az akaratlagos mozgások összehangolása több időt vehet igénybe. Figyeljük a baba fejét: a fejemelés az egyik első mérföldkő. Eleinte csak rövid ideig képes megtartani, majd fokozatosan erősödnek a nyakizmai. Ez a hasra fektetett pozícióban gyakorolható a legjobban, amit gyakran „Tummy Time”-nak neveznek. Kezdjük rövid, pár perces időszakokkal, és fokozatosan növeljük az időtartamot. A forgás, majd az ülés is a korrigált életkorhoz viszonyítva jelenik meg. Fontos, hogy ne siettessük a babát, és ne erőltessük olyan pozícióba, amire még nem érett. Ha például még nem tudja stabilan megtartani a fejét, ne ültessük fel. A túlzott siettetés károsíthatja az izmokat és ízületeket. Amennyiben a gyermekorvos vagy a védőnő bármilyen eltérést észlel az izomtónusban, aszimmetriát a mozgásban, vagy ha a baba nem éri el a korrigált életkorának megfelelő motoros mérföldköveket, akkor javasolhatja a gyógytornát vagy a korai fejlesztést. A koraszülött babák motoros fejlődése egyedi tánc, ahol a türelem és a megfelelő támogatás a legfontosabb koreográfusok.

Kognitív és szenzoros fejlődés

A koraszülött babák agya még éretlenebb a születéskor, ami befolyásolja a kognitív és szenzoros fejlődésüket is. A látás fejlődése lassabb lehet. Kezdetben a baba csak a közeli tárgyakra fókuszál, és a kontrasztos színeket kedveli. A fekete-fehér képek, könyvek, játékok segíthetik a vizuális stimulációt. Figyeljük meg, hogyan követi tekintetével a mozgó tárgyakat, az arcunkat. A hallás is folyamatosan élesedik. A baba felismeri a szülők hangját, reagál a zajokra, megfordul a hang irányába. A tapintás érzéke rendkívül fontos. A bőrkontaktus, a masszázs nemcsak a kötődést erősíti, hanem segíti az idegrendszer érését is. Kínáljunk változatos tapintású játékokat, anyagokat, hogy felfedezhesse a textúrákat. A szaglás és ízlelés is fejlődik, különösen a táplálás során. A kognitív fejlődés jelei közé tartozik a figyelem időtartamának növekedése, az érdeklődés a környezet iránt, a tárgyak megvizsgálása, a hangokra és arcokra adott reakciók. A baba fokozatosan megtanulja az ok-okozati összefüggéseket, például, hogy ha megüt egy csörgőt, az hangot ad.

Nyelvi fejlődés

A nyelvi fejlődés a születés pillanatától kezdődik, még ha eleinte csak passzív befogadásról is van szó. A koraszülött babák esetében a korrigált életkor itt is iránymutató. Az első hónapokban a baba főként a hangokra és a hangszínekre reagál, felismeri a szülei hangját, és megnyugszik tőle. Beszéljünk sokat a babához, még akkor is, ha úgy tűnik, nem figyel. Magyarázzuk el, mit csinálunk, nevezzük meg a tárgyakat, embereket a környezetében. Az olvasás is kiváló módja a nyelvi stimulációnak. Még a legkisebb babák is élvezik, ha hallják a hangunkat, és látják az arcunkat, ahogy beszélünk. Ha a korrigált életkorhoz képest jelentős eltérést tapasztalunk a nyelvi fejlődésben, például a baba nem reagál a hangokra, nem gőgicsél, vagy nem próbálja utánozni a hangokat, érdemes konzultálni a gyermekorvossal.

Szociális és érzelmi fejlődés, kötődés

A koraszülöttség sok esetben megnehezíti a szülő-gyermek kötődés azonnali kialakulását, különösen, ha a baba hosszú időt tölt a NICU-ban, távol a szüleitől. A baba már az első hetekben képes felismerni a szülei hangját és illatát. A szemkontaktus fenntartása, a gyengéd érintés, a simogatás mind-mind üzenetet közvetítenek a babának arról, hogy biztonságban van, szeretve van. A szociális mosoly megjelenése egy csodálatos mérföldkő, ami általában a korrigált 2-3 hónapos korban várható. Ez jelzi, hogy a baba már tudatosan reagál a környezetére, és kommunikálni szeretne. Válaszoljunk a mosolyára, utánozzuk a gőgicsélését, építsünk párbeszédet a baba hangjaiból és mozdulataiból. Figyeljük a baba jelzéseit: mikor van szüksége nyugalomra, mikor igényli a figyelmünket, mikor fáradt. Az érzelmek kifejezése eleinte a sírás, majd a mosoly, a gőgicsélés formájában történik. Ahogy a baba fejlődik, egyre árnyaltabban tudja kifejezni örömét, elégedetlenségét, félelmét. A szülők feladata, hogy ezekre a jelzésekre érzékenyen reagáljanak, és megnyugtassák a babát, ha szorong, vagy osztozzanak vele az örömében. Fontos, hogy a család többi tagja is bekapcsolódjon a baba gondozásába, természetesen a higiéniai és biztonsági szabályok betartásával. A nagyszülők, testvérek jelenléte és szeretete szintén hozzájárul a baba szociális fejlődéséhez.

Táplálás és súlygyarapodás

A táplálás az egyik legkritikusabb terület a koraszülött babák fejlődésében. Az anyatej a legjobb táplálék, hiszen tartalmazza azokat az antitesteket és tápanyagokat, amelyekre a koraszülött babák immunrendszere és fejlődő szervei a leginkább rászorulnak. Azonban a szoptatás kihívásai jelentősek lehetnek. Ebben az esetben a mellszívó használata elengedhetetlen. Az anya lefejheti az anyatejet, amit aztán szondán, cumisüvegből vagy pohárból adhatnak be a babának. A bőrkontaktus a szoptatás során is rendkívül hasznos, hiszen stimulálja a baba szopóreflexét és elősegíti a tejtermelést. Legyünk türelmesek, kérjünk segítséget szoptatási tanácsadótól, védőnőtől. Ha az anyatej valamilyen okból nem elegendő, vagy nem elérhető, speciális koraszülött tápszerek állnak rendelkezésre, amelyek magasabb kalória- és tápanyagtartalommal rendelkeznek, mint a standard tápszerek. A súlygyarapodás nyomon követése létfontosságú. A rendszeres mérés és a növekedési görbék vezetése segít abban, hogy lássuk, a baba megfelelően fejlődik-e. Ne feledjük, hogy itt is a korrigált életkorhoz viszonyított görbéket kell figyelembe venni. Ha a súlygyarapodás lassú, vagy a baba nem eszik elegendő mennyiséget, azonnal konzultáljunk a gyermekorvossal. A táplálás nem csak a fizikai fejlődésről szól, hanem a kötődés erősítéséről is. Minden etetés egy lehetőség a simogatásra, a beszélgetésre, az intimitásra. A súlygyarapodás minden egyes grammja egy győzelem, egy bizonyíték arra, hogy a kis harcosunk ereje napról napra nő.

Orvosi felügyelet és korai fejlesztés

Ezt követően is fontos még a szoros orvosi nyomon követés, hogy a későbbi növekedéshez, fejlődéshez és tanuláshoz szükséges biológiai akadályokat leküzdhessék a gyermekek. A koraszülött babák esetében az első hónapokban, sőt években, a rendszeres orvosi felügyelet kiemelten fontos. A gyermekorvos szerepe kulcsfontosságú, ő koordinálja a baba ellátását, nyomon követi a fejlődését, és szükség esetén beutalja a megfelelő szakrendelésekre. Számos szakorvosi konzultációra lehet szükség. A neurológus a baba idegrendszeri fejlődését vizsgálja, az izomtónust, a reflexeket, a mozgáskoordinációt. A koraszülötteknél nagyobb az esély bizonyos neurológiai eltérésekre, de a korai felismerés és a megfelelő fejlesztés segíthet a problémák minimalizálásában. A szemész a Retinopathia Prematurorum (ROP) szűrését végzi, ami egy koraszülötteknél előforduló szembetegség. Az időben történő felismerés kulcsfontosságú a látás megőrzéséhez. Az audiológus a hallásvizsgálatokat végzi, hiszen a koraszülötteknél gyakrabban fordul elő hallásprobléma. A gyógytorna és a korai fejlesztés rendkívül fontos szerepet játszik a koraszülött babák optimális fejlődésében. Ha a gyermekorvos vagy a védőnő bármilyen elmaradást vagy eltérést észlel a motoros, kognitív, nyelvi vagy szociális fejlődésben, javasolhatja a korai fejlesztő központok felkeresését. A szülők aktív részvétele a fejlesztésben elengedhetetlen. A gyógytornászok és fejlesztőpedagógusok gyakran mutatnak be otthon is végezhető gyakorlatokat, amelyekkel a szülők naponta támogathatják gyermekük fejlődését. Ne féljünk kérdezni, és ne habozzunk segítséget kérni, ha úgy érezzük, szükségünk van rá.

Hosszú távú kilátások és kihívások

A kutatásokból tudjuk, hogy a koraszülöttek életkilátásai alapvetően a születési idő és súly mentén valószínűsíthető, de az éretlen szervezetet ért más betegségek is befolyásolják azt. A koraszülöttek életben tarthatóságának alsó határát országonként eltérően határozzák meg. Hazánkban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásának megfelelően a koraszülöttek életben tarthatóságának határa a 24. A kutatásokból tudjuk, hogy a koraszülöttek életkilátásai alapvetően a születési idő és súly mentén valószínűsíthető, de az éretlen szervezetet ért más betegségek is befolyásolják azt. A legtöbb koraszülött szülőt, ha már az első nehézségeken túl vannak és otthon van a baba, az foglalkoztatja leginkább, hogy vajon hosszú távon milyen káros hatással lett a koraszülés a gyermekre. Erre a kérdésre sajnos egyetlen felmérés sem tud válaszolni, hiszen minden baba, minden szülés más, és a nagy átlagból levont következtetésekből nem lehet megjósolni, hogy egy adott koraszülött babára mi vár. De, a statisztikák erőssége is ez a gyengéjük: a nagy számok alapján szolgálhat reménykeltőként is. Hiszen mindannyian hallottuk, hogy igen, a volt koraszülöttek között gyakoribb az ismert légzőrendszeri problémákon (asztma, súlyos also légúti fertőzésekre való hajlam) túl egy sor, főleg idegrendszeri betegség, mint pl autizmus, epilepszia, cerebrál parézis. Eme nagyon ijesztő betegségek azonban korántsem érintik a koraszülöttek nagy részét szerencsére, és inkább az extrém koraszülöttek (a 28. hét előtt születettek) körében fordulnak elő.

A 22-26 hetes koraszülöttek statisztikái 11 éves korig

Először nézzük meg a legsérülékenyebb csoportot, születéskor a legéretlenebb 22-26 hetes koraszülöttek statisztikáit. Készült egy átfogó angol felmérés 1995-ös születésű extrém koraszülöttek körében, akik 23-26 hét között születtek Angliában (ez volt az un. EPICURE tanulmány). Ezeket a gyerekeket 11 éves korukig kísérték figyelemmel, vagyis 2006-ig. Az 1995-ben született koraszülöttek körében (23-26. terhességi hét között született gyerekekről van szó) készült felmérés során megvizsgálták a volt koraszülötteket 2,5 éves korukban, hogy megállapítsák milyen az általános egészségi állapotuk.

A fenti vizsgálatot megismételték ugyanezen angol gyerekeken 6 és 10 évesen, amikor a gyerekek már iskolába jártak, így mind a fizikális mind mentális képességeik jobban mérhetők mint a kisgyerekeknél.

Hogy még extrémebb példát vizsgáljunk, kiemelve a 23. és 24. terhességi héten születettek adatait, az alábbi táblázatban láthatók az eredmények:

Amint a fenti táblázatból látható, az olyan extrém koraszülöttek esetén, akik a 23. vagy a 24. héten születtek, aránylag ritka a súlyos fogyatékosságoktól mentes élet, de az is látható, hogy még ebben az extrém csoportban is van esélye egy súlyos fogyatékosságoktól mentes életre született babának, ami arányában már a 24. héten születetteknél kétszeres. A fenti adatok, a nagyon extrém koraszülöttekre vonatkoztak. Általában elmondható, hogy közvetlen összefüggés van a koraszülött baba születéskori kora, súlya és hosszútávú kilátásai között, minél korábban és kisebb súllyal született annál nagyobb valószínűséggel lesznek később problémák. Vagyis, a fentiekben vázolt esélyek nagyjából a legpesszimistább kilátásokat tartalmazzák, az érettebb koraszülöttek ennél jóval rózsásabbak a kilátásaik. Azonban legalább ilyen fontos tényező a közvetlen születés utáni hetekben fellépő komplikációk és súlyosságuk. Például egy 8-900 g-os, 28. hétre született babának, akinél nem léptek fel komplikációk jobbak lehetnek a kilátásai, mint egy esetleg későbbi héten, nagyobb testsúllyal született babának, akit újra kellett éleszteni, súlyos agyvérzésen esett át, hosszas lélegeztetésre szorult. A hosszútávú következmények közül a kognitív (tanulási) képességeket illetően általában koraszülöttekre (25-32 hétre születettek) azt találták, hogy még a középsúlyos koraszülöttek körében is gyakoribbak a tanulási és koncentrálóképességgel kapcsolatos problémák gyermekkorban. Az agy szociális, intellektuális funkciót ellátó részei a 28-31. terhességi héten alakulnak ki a legintenzívebben.

A szülők lelki krízise és támogatás

A koraszülés traumája mély nyomot hagyhat a szülőkben. A félelem, a bizonytalanság, a bűntudat, a szorongás és a tehetetlenség érzése gyakran kíséri ezt az időszakot. A gyászfeldolgozás is része lehet a folyamatnak, hiszen a szülőknek el kell gyászolniuk azt a „normális” terhességet és születést, amit elképzeltek maguknak. A támogató környezet kulcsfontosságú a szülők lelki egészségének megőrzésében. A család és a barátok segítsége felbecsülhetetlen értékű lehet, legyen szó akár a háztartás körüli teendőkről, a nagyobb testvérek felügyeletéről, vagy egyszerűen csak egy meghallgató fülről. Számos támogató csoport és online közösség létezik a koraszülött babák szüleinek, ahol hasonló élethelyzetben lévő emberekkel oszthatják meg tapasztalataikat, félelmeiket és örömeiket. Ezek a közösségek hatalmas erőt adhatnak, és segíthetnek abban, hogy a szülők ne érezzék magukat egyedül. Ha az érzések túlterhelővé válnak, vagy a szorongás, depresszió jelei mutatkoznak, ne habozzunk szakember segítségét kérni. Az önmagunkra való odafigyelés nem luxus, hanem szükséglet. A pihenés, a megfelelő táplálkozás, a rendszeres mozgás mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a szülők fizikailag és lelkileg is erősek maradjanak. Ne feledjük, hogy egy kimerült, kiégett szülő nehezebben tud gondoskodni a babájáról. A párkapcsolat ápolása is kiemelten fontos. A koraszülés hatalmas stresszforrás lehet, ami próbára teheti a kapcsolatokat.

tags: #kora #szulott #35 #hetre #babak #most