A demográfia és a családpolitika egyre inkább a magyar politikai közbeszéd legmeghatározóbb témája. Orbán Viktor miniszterelnök célul tűzte ki a népességfogyás megállítását, és 2018-at egyenesen a családok évének nyilvánították. Ennek kapcsán a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) konferenciát szervezett "Ösztön és ösztönzés: mi kell ahhoz, hogy több gyerek szülessen?" címmel, ahol szakértők vitatták meg a témát tudományos szempontból.
A születésszám növelésének lehetőségei
Szikra Dorottya szociálpolitikus, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának főmunkatársa a szociálpolitikai intézkedésekről beszélt, amelyek a leghatékonyabban segítik a gyerekvállalási kedvet. Az állam kétféle módon segítheti a születésszám emelését:
- Pénzjuttatások: Családi pótlék, amelynek vásárlóértéke az elmúlt évtizedben jelentősen csökkent.
- Magas színvonalú állami szolgáltatások: Például a jó minőségű, hozzáférhető bölcsődei hálózat kiépítése.
Szikra kiemelte, hogy a családi adókedvezménynek nincs kimutatható pozitív hatása a születésszámra. A válások után a szülők kisebb eséllyel vállalnak második vagy harmadik gyermeket, ebben a családsegítő szolgálatokba és a szociális munkába való állami befektetés sokat segítene.
Nemi egyenlőség és munkaerőpiaci átalakítások
A nemi egyenlőség fontosságát az "apahónap" példájával illusztrálta, amely egy olyan fizetett szabadság, amit a gyermek születése után csak a férfi szülő vehet igénybe. Kutatások szerint ez növeli az összetartozást a családokban és harmonikusabbá teszi a párkapcsolatokat. Magyarországon az apai szabadság jelenleg nagyon rövid, mindössze 5 nap.
Vajda Róza szociológus a születésszámra ható munkaerőpiaci átalakításokról beszélt. Hiányoznak a munkát és magánéletet összehangoló intézkedések, aminek következtében a nők kiszorulnak a munkaerőpiacról és függővé válnak a férfiaktól vagy állami juttatásoktól. Vajda szerint a rugalmas munkaformák elterjedése és a leendő vagy már gyermekkel rendelkező anyák diszkriminációjának megszüntetése elengedhetetlen a demográfiai fordulathoz. "Nem a szülésre kellene fókuszálni, hanem a munkavállalók jólétére" - mondta.
Nők a munkaerőpiacon: sodródás helyett tudatos tervezés
A "legyen több gyerek" mantra kritikája
Gregor Anikó szociológus kritizálta a konferencia címét ("Ösztön és ösztönzés: mitől születik több gyerek?"), mondván, ez a kérdés tovább erősíti a hatalom által használt beszédmódot, és nem kérdőjelezi meg, hogy valóban fontos-e, hogy több gyerek szülessen. Szerinte ez a megközelítés a nacionalizmus és az ökonomizmus csapdájába esik.
Gregor hangsúlyozta, hogy vizsgálni kell, milyen szereplők miért akarják, hogy több gyerek szülessen, és rá kell kérdezni, miért nem ezt akarja elérni a kormány. Egy ország sikerességét amúgy sem a lakosság száma határozza meg. Az olyan javaslatok, mint a munka és az anyaság összehangolása vagy a nemi egyenlőség, csak azok számára elérhetők, akiknek bejelentett foglalkoztatási jogviszonyuk van.
További kihívások és javaslatok
A szakértők további problémákra is felhívták a figyelmet:
- Szegénység: A szegénység csökkentése alapvető lenne. A CSOK-kal sem tudnak élni azok, akiknek a legrosszabb a lakhatási helyzetük.
- Leszakadó térségek: Fontos, hogy a leszakadó térségekben is hozzájussanak a gyermekek ahhoz, amit a rendszer elvileg biztosít mindenki számára (pl. óvodai ellátás).
- Fogamzásgátlás: A fogamzásgátlás anyagi helyzettől függetlenül, mindenki számára elérhető legyen. A szegény nők számára a 600 forintos óvszer és a 3 ezer forintos fogamzásgátló gyakran megfizethetetlen. A szexről való beszélgetés tabu, és a 72 órás tabletta csak receptre kapható.
- Szexuális nevelés: A szexuális felvilágosítás koncepciójával is baj van, sokkal inkább "nemi nevelésre" lenne szükség, ami a gyerek születésétől kezdődjön. Ez magában foglalja a test tiszteletét, a határok meghúzását és az önrendelkezést.
L. Rita kiemelte, hogy Magyarországon egy 14 éves gyerek bárkivel ágyba bújhat, de egy kaparós sorsjegyet nem vásárolhat 18 éves koráig. 16 évesen házasságot köthet, de esküvőjén nem ihat alkoholt. 2016-ban 10 ezer lánygyerek esett teherbe, és negyven százalékuk az abortusz mellett döntött. Vannak helyzetek, amikor semmiképpen sem jó, ha gyerek születik, például bántalmazó kapcsolatokban, ahol a gyerek gyakran a férfi irányítási eszközévé válik.
Szülés és orvosi ellátás
Lőrincz Andrea szerint a szülő nőknek szabadon meg kellene választhatniuk a testhelyzetüket, valamint ehessenek és ihassanak a szülés alatt. Az anyák szoptatásának megfelelő támogatására rengeteg önkéntes lenne. Az orvosokat fel kellene készíteni arra, hogy támogatóként legyenek jelen a szülők mellett, ahelyett, hogy kioktatják és megalázzák a leendő anyákat. Szükség van érzékenyítő képzésekre az egészségügyben dolgozók számára.
Dr. Velkey György, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója szerint fontos lenne, ha szabadabban választhatnák meg a szülés módját az érintettek. Döntsék el ők, hogy otthonukban vagy kórházban szülnek, vagy azt, hogy a természetes szüléstől vagy a több orvosi beavatkozástól érzik magukat nagyobb biztonságban.
A koronavírus és a koraszülöttek
A Semmelweis Egyetemen a koronavírussal fertőzött szülők az inkubátorokba szerelt webkamera segítségével tarthatják a kapcsolatot koraszülött gyermekükkel. Amennyiben a terhesgondozás, vagy a szülés idején diagnosztizálják az édesanyánál és az újszülöttnél a koronavírust, akkor elkülönítik őket egészséges társaiktól. Ha a baba nem, de az édesanya fertőzött, akkor átmenetileg nem találkozhat az újszülöttel, ebben az esetben nyújt nagy segítséget az Őrködő webáruház felajánlása nyomán felszerelt 8 webkamera.
Ötöslottó és a Kabos László jelenség
Az egész ország lázas készülődéssel várta 1957. március 7-ét, amikor idehaza is beindult az Ötöslottó játék. A nyilvános sorsolást a MEDOSZ Móricz Zsigmond Kultúrotthonának színháztermébe vitték. Kabos László, akit termete és hajszíne miatt Kiskabosként és Vörös Kabosként is emlegettek, a nagy esemény kabalafiguráját, Lottó Ottót személyesítette meg. Sárga, számokkal díszített zakót viselt és négylevelű lóherés kalapot. Lottó Ottó figurája olyan népszerű lett, hogy később szülők ezrei próbálták leutánozni gyerekük farsangi jelmezéhez. Lottó Ottó és a jelmondata - „Megvette már az e hetit?” - beleégett az emberek tudatába, ma is emlékszünk rá. Kabos László sikerre vitte Lottó Ottó figuráját.
Natalie Imbruglia anyasága
Natalie Imbruglia szerdán jelentette be, hogy megszületett első gyereke. A 44 éves Natalie Imbruglia még júliusban jelezte a közösségi médiát segítségül híva, hogy terhes. Október 9-én pedig ismét a bevált platformon, az Instagram-oldalán tett közzé egy képet, ahogy újszülött kisfia a hüvelykujjjába kapaszkodik. Az ausztrál Imbruglia zenei karrierje mellett sokat modellkedett is. Több nagy divatcég választotta arcának az elmúlt években. A 2004-ben minden idők legtermészetesebb szépségeinek listáján a hatodik helyre szavazták a divatszakma és a szépségipar nagyjai. Imbruglia 2003-ban ment hozzá az ausztrál Silverchair együttes frontemberéhez, Daniel Johnshoz. A pár 5 évvel később, 2008-ban vált el. Elsősorban a távolság miatt, ugyanis az énekesnő már akkoriban is Angliában élt, míhi férje Ausztráliában.