A gyermekek napközbeni ellátása kulcsfontosságú szerepet játszik a családok életében és a szülők munkaerő-piaci visszatérésében. Magyarországon a 3 éves kor alatti gyermekek számára a bölcsőde, míg az iskolakezdésig az óvoda jelenti a fő ellátási formát. Az elmúlt években jelentős változások történtek a jogszabályi környezetben és az intézményrendszerben, melyek célja az elérhetőbb és rugalmasabb ellátás biztosítása volt.
A bölcsődei ellátás átalakulása és formái
A bölcsődei ellátórendszer, amely alapvetően a 3 évesnél fiatalabb gyermekek napközbeni ellátására szakosodott, 2017. január 1-jétől alapvetően átalakult. Az ellátást már a 10 ezer főnél alacsonyabb népességű településeken is könnyebb megszervezni. Ennek elősegítésére kisebb létszámú keretek között, a hagyományos bölcsődén túlmenően a családi bölcsődét, a munkahelyi bölcsődét és a minibölcsődét nevesíti a jogszabály.
Hagyományos bölcsőde
A hagyományos bölcsőde intézményes komplex szolgáltatás, amely a gyermekek napközbeni ellátásának alapfeladatait végzi: életkornak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, foglalkoztatást és étkeztetést biztosít. Egy bölcsődei csoportban legfeljebb 12 gyermek nevelhető, gondozható, kivéve, ha a bölcsődei csoportban valamennyi gyermek betöltötte a második életévét - ez esetben 14 gyermek -, valamint ha a bölcsődei csoportban sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre, gondozásra jogosult gyermeket is ellátnak. Sajátos nevelési igényű gyermek bölcsődei ellátás keretében való nevelése, gondozása történhet a nem sajátos nevelési igényű gyermekekkel közös csoportban, vagy speciális bölcsődei csoportban. Egy bölcsődei csoport működtetéséhez 2 fő kisgyermeknevelő és egy bölcsődei egységben - 1 vagy 2 csoport - 1 fő bölcsődei dajka alkalmazása szükséges.
Minibölcsőde
A minibölcsőde olyan bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, mely a bölcsőde intézményéhez képest kisebb létszámú csoportban, egyszerűbb személyi, tárgyi és működtetési feltételek mellett nyújt szakszerű gondozást és nevelést. Az új intézménytípus bevezetésével lehetőség nyílik arra, hogy amennyiben a településen legfeljebb 7 kisgyermek - ha valamennyi gyermek betöltötte a második életévét, akkor 8 fő - ellátására jelentkezik igény, abban az esetben egy, a bölcsődétől egyszerűbb létesítési és működtetési formát hozzon létre a települési önkormányzat. A mini bölcsődében csoportonként szükséges 1 fő kisgyermeknevelő és 1 fő bölcsődei dajka alkalmazása. A mini bölcsőde szervezetileg működhet óvoda mellett.
Munkahelyi bölcsőde
A munkahelyi bölcsőde olyan bölcsődei ellátást nyújtó szolgáltatás, melyet a foglalkoztató tart fenn elsősorban a nála dolgozó munkavállaló gyermekei részére. Munkahelyi bölcsődét a foglalkoztatón kívül a foglalkoztatóval kötött megállapodás alapján más fenntartó is fenntarthat. A szolgáltatás jellegű - nem intézményi keretek között működő - munkahelyi bölcsőde elsősorban a munkavégzés helyéül szolgáló épületben, a foglalkoztató tulajdonában álló ingatlanban, vagy a foglalkoztató által erre a célra bérelt ingatlanban működhet. Az ellátható gyermekek száma egy munkahelyi bölcsődei csoportban legfeljebb 7 fő lehet (ha minden gyermek betöltötte a második évét - 8 fő). Az ellátás biztosításához 1 fő szolgáltatást nyújtó személy vagy kisgyermeknevelő szükséges.
Családi bölcsőde
A családi bölcsődében is 20 hetes korától 3 éves koráig nevelhető, gondozható a kisgyermek. A családi bölcsőde a szolgáltatás jellegéből adódóan az intézményi ellátásoktól sokkal egyszerűbben, gyorsabban kialakítható - akár a szolgáltatást nyújtó saját otthonában, vagy más erre a célra kialakított helyiségben. Családi bölcsődében legfeljebb 5 gyermek nevelhető, gondozható, kivéve, ha a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy mellett segítő személyt is alkalmaznak - ebben az esetben a meghatározott létszámon felül még 2 gyermek ellátása biztosítható.
A bölcsődékkel ismerkedhetnek a szülők és a gyerekek
Bölcsődei férőhelyek és kihasználtság
A 2020. május 31-én rendelkezésre álló adatokra vonatkoztatva elmondható, hogy a kisgyermekek napközbeni ellátási formái közül a legtöbb intézmény és a feladatellátási helyek 84%-a a hagyományos bölcsődei ellátások köréből került ki, míg a férőhelyek 12%-a családi bölcsődei ellátási formában működött. Az országosan elérhetővé vált 50 208 férőhelyen 45 433 gyermeket gondoztak, ami az intézmények 90%-os kihasználtságát jelenti. Az előző évihez képest a négyféle bölcsődében 1506 férőhely-növekedés mellett közel 500 fővel elmaradt a beíratott gyermekek száma, így közel 4 százalékponttal csökkent az országos férőhely-kihasználtság. A csökkenés elsősorban a Covid19-járvány miatt 2020. március 11-én kihirdetett veszélyhelyzettel van összefüggésben.
A bölcsődei kihasználtság százalékos mutató, a beíratott gyermekek és a működő bölcsődei - ideértve a hagyományos, a családi, a munkahelyi és a mini - férőhelyek számának hányadosával határozható meg. A különböző bölcsődei ellátási formákban létrehozott férőhelyek arányának alakulását megyénként meghatározza az adott megye települési szerkezete. Ahol további igény jelentkezik, ott maximum 7 fős csoportlétszámú családi bölcsődékkel vagy maximum 8 fős csoportlétszámú minibölcsődékkel növelhetik a kapacitást. 2020-ra már minden megyében és Budapesten is létesült minibölcsőde. A munkahelyi bölcsődék megszervezése is folytatódott, legmagasabb arányban Tolna megyében, de a fővárosban, Fejér és Heves megyékben is várták már 2020-ban a munkáltatók által működtetett bölcsődékben a legkisebbeket arra az időre, amíg szüleik dolgoztak.
Térítési díj és ingyenes étkezés
A jogszabályban meghatározottak alapján a bölcsődei ellátásért és a gyermekétkeztetésért térítési díjat kell fizetni. A bölcsődében és a mini bölcsődében a fenntartó döntésétől függ, hogy a gondozásra megállapít-e térítési díjat vagy kizárólag a gyermekétkeztetésért kell fizetni. Ingyenes intézményi gyermekétkeztetésre jogosult azon bölcsődei, mini bölcsődei ellátásban részesülő gyermek, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, vagy olyan családban él, amelyben tartósan beteg, vagy fogyatékos gyermeket nevelnek, három vagy több gyermeket nevelő családban él, családjában az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér nettó összegének 130%-át, vagy nevelésbe vett gyermek.
Az óvodai nevelés
Az óvodai nevelés a köznevelés része, így a szükséges fedezetet alapvetően az állami költségvetés biztosítja. A gyermekek, tanulók oldaláról nézve mind az óvodai ellátás, mind a köznevelésben való részvétel ingyenes. Az óvodák többségét, közel 84%-át a települési/kerületi önkormányzatok, illetve állami fenntartók működtetik. Az egyházi és az alapítványi intézmények aránya a 15%-ot közelíti.
Óvodáztatási kötelezettség és felmentés
Az óvodáztatási kötelezettség értelmében a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a 3. életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi 4 órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A szülő - tárgyév május 25. napjáig benyújtott - kérelme alapján a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek a 4. életévét betölti, a kormány rendeletében kijelölt szerv (felmentést engedélyező szerv) felmentheti az óvodai foglalkozáson való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, sajátos helyzete indokolják.
Óvodai férőhelyek és kihasználtság
2000 óta az óvodai férőhelyek száma 7,0%-kal nőtt, 2015 óta 6,5 ezer férőhely létesült. Az óvodás gyermeklétszám csökkenésének és a férőhelyek bővítésének hatására jelentősen csökkent az óvodák kapacitáskihasználtsága, a 2000. évi 98-ról 2020-ra 84%-ra. Az óvodákban 2020-ban a legnagyobb telítettség (közel 89 %-os) Pest megyében figyelhető meg. Ezzel szemben Tolna és Zala megye óvodáinak kihasználtsága 79% körüli.
| Mutató | 2000 | 2020 | Változás (%) |
|---|---|---|---|
| Óvodás gyermekek száma (ezer fő) | 348,7 | 318,0 | -8,8 |
| Óvodai férőhelyek száma (ezer db) | 356,8 | 381,8 | +7,0 |
| Kihasználtság (%) | 98 | 84 | -14 p.p. |
Forrás: KSH, 2022.
Fejlődési stratégia és jövőbeli kilátások
A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia szerint a gyermekek leszakadásának visszaszorítása érdekében fontos, hogy a 3 éven aluli gyermekek és a szüleik számára biztosított legyen a hozzáférés az egészségügyi, a gondozási, a korai fejlesztési és a szociális szolgáltatásokhoz. Ehhez szükséges a helyben elérhető szolgáltatások összehangolása. A későbbi sikeres iskolai életút megalapozásához és a lemorzsolódás elkerüléséhez fontos a gyermekek 3 éves kortól történő óvodáztatása, majd a minőségi, integrált oktatás elérhetőségének biztosítása. A még nem iskolaköteles gyermekek napközbeni elhelyezési lehetősége elősegíti a szülők munkába állását is.
tags: #osszegzes #az #ovodai #bolcsodei #ellatasrol