Az ikerterhesség az anyaméhben egyszerre két vagy több magzat fejlődését jelenti egy terhesség során. Ez kétféle módon valósulhat meg: egypetéjű ikrek esetében egy megtermékenyített petesejtből kettő vagy több embrió fejlődik ki, két- vagy többpetéjű ikreknél pedig kettő vagy több, egymástól független petesejtet termékenyít meg egy-egy spermium.
Az ikerség a természet érdekes csodája. Az ikerszülések manapság gyakoribbak, de még mindig viszonylag ritkának számítanak. A szülési életkor kitolódásának és a termékenységi kezeléseknek köszönhetően egyre több ikerpár születik szerte a világon. A spontán ikerterhesség viszonylag ritka esemény. A 19. század végén a Hellin-szabály alapján még átlagosan 85 szülésből 1 végződött ikerszüléssel.
A kétpetéjű ikrek keletkezése és genetikája
A kétpetéjű ikrek akkor foganhatnak, ha az anyuka egyszerre két petesejtet érlel, és mindkettőt megtermékenyíti egy-egy különböző spermium. Ezzel két külön magzat kezd fejlődni, akikben ugyanannyi lesz a közös, mint bármely testvérpárban. A kétpetéjű ikerpárokban így az is előfordul, hogy egyik fiú, másik lány. A kétpetéjű ikrek két (vagy több) külön petesejt két (vagy több) spermium általi megtermékenyítésével, majd méhbe ágyazódásával fejlődnek ki. A kétpetéjű ikrek csak annyira hasonlítanak egymásra, mint két (vagy több) nem ikertestvér, ők tulajdonképpen „egyidős testvérek”. Jóval több kétpetéjű iker születik, mint egypetéjű; ezek a babák lehetnek azonos vagy különböző neműek egyaránt. Mindegyikük külön méhlepényben és magzatburokban fejlődik.
Meglepően gyakori, hogy többször is születnek kétpetéjű ikrek egy családban. Ez arra utal, hogy genetikai hátterű lehet a jelenség. Egy kutatásban nemrégiben ezt a lehetőséget vizsgálta meg egy, a QIMR Berghofer Orvosi Kutatóintézet vezette nemzetközi csoport. A kutatás során nyálmintákból kivont DNS-t vizsgáltak meg, és hét olyan gént azonosítottak a szakemberek, amelyek összefüggenek a kétpetéjű ikerterhességekkel. Egy ilyen egyszerű teszttel ma már feltárható, hogy egy nő vajon hajlamos-e az ikerszülésre, illetve további, a termékenység problémáival összefüggő adatokat is kinyerhetnek így a szakemberek. A feltárt összefüggéseket azonban tovább lehet pontosítani, ehhez arra van szükség, hogy még több kétpetéjű ikerpár anyukája jelentkezzen a DNS-tesztre.
Eddig 8265 ilyen édesanya génjeit vizsgálták meg (a világ számos országában zajlottak a felmérések), és ezeket hasonlították össze olyanokkal, akiknek nem voltak ikreik. A vizsgálatokat úgynevezett gén-chipek segítségével végezhették el, ezekkel lehetett ellenőrizni és összehasonlítani a közel egymillió génváltozatot. Nick Martin professzor, a kutatás vezetője elmondta, hogy az azonosított gének természetesen a női termékenységgel összefüggők, többek közt a tüszőstimuláló hormon (FSH) szabályozásában résztvevők. A megtalált gének közt kettőről eddig nem sejtették, hogy köze lehet az ikrek születéséhez. „Ez csak a kezdet. Most hét gént találtunk, de tudjuk, hogy jóval több van még. Minél több anyukát vizsgálhatunk, annál jobban tudjuk majd azonosítani azokat, akik szupertermékenyek és számíthatnak az ikerszülésre” - mondta Martin professzor. Hozzátette, hogy a terméketlenséggel küzdők számára ugyanilyen fontosak ezek a felfedezések.
Az ikerterhesség gyakorisága és befolyásoló tényezők
Az ikerterhességek gyakorisága Magyarországon is emelkedett: jelenleg nagyjából minden 60. szülés ikerszülés, ami évente körülbelül 1500 ikerpár világrajövetelét jelenti. Az ikerterhességek számának emelkedése főként a kétpetéjű ikrek gyakoribbá válásának köszönhető, amit részben a modern termékenységi kezelések és a változó demográfiai trendek - pl. a kitolódó anyai életkor - magyaráznak.
Számos biológiai és környezeti tényező hatással van arra, hogy mekkora az esély egy ikerterhesség kialakulására. Ha a családban már voltak ikrek, különösen anyai ágon, az növeli az ikerterhesség esélyét. Az iker nővérek körülbelül minden 60. terhessége ikrekkel végződik, míg az iker férfiak párjainál nagyjából minden 125. terhesség végződik ikrekkel.
A nők életkorának előrehaladtával megnő az ikerterhesség valószínűsége, mivel a hormonális változások miatt egyszerre több pete érése is bekövetkezhet. 35-39 éves kor között az ikerterhesség aránya kb. 7%, 40 év felett pedig elérheti a 7%-ot. Miután egyre több nő vállal idősebb korban gyermeket, ez az egyik oka az ikerterhességek számbeli növekedésének.
Akik már többször voltak várandósok és szültek, azok körében nagyobb valószínűséggel fordulhat elő ikerterhesség a későbbiekben. Kutatási adatok utalnak rá, hogy az átlagosnál magasabb testmagasságú, illetve magasabb testtömeg-indexű (BMI > 30) nőknél gyakoribb a kétpetéjű ikerterhesség. Érdekes módon megfigyelték, hogy közvetlenül a hormonális fogamzásgátló tabletta szedésének abbahagyása után is megugorhat a többes terhesség esélye.
A mesterséges megtermékenyítés (pl. lombikbébi-program, IVF) és az ovulációt serkentő gyógyszerek növelik a többes terhesség valószínűségét. Statisztikák szerint a lombik programban részt vevő várandósságok mintegy 19%-a ikerterhesség - vagyis kb. minden ötödik IVF-terhesség ikrekkel jár. A hármas ikerterhesség is gyakoribb lombiknál, amelynek kb. 5%-át teszi ki. Az ikerterhességek gyakoriságát tehát nemcsak az embrióbeültetések száma befolyásolja, hanem az alkalmazott hormonkezelések is. Fontos megjegyezni, hogy a tévhiedelemmel ellentétben a lombik program nem minden esetben végződik ikerterhességgel, hiszen az esetek többségében egyetlen magzat fejlődik. Egyes kutatások felvetették, hogy a magas folsavtartalmú vitaminok szedése a fogantatás környékén növelheti az ikerterhesség esélyét. Bizonyos étrenddel is növelni lehet az ikerterhesség esélyét. A kutatók szerint a sok tejterméket és állati terméket fogyasztó nők sokkal valószínűbben ikreket szülnek, mint azok, akik nem.
Ikerterhesség - Dr. Zsolnai Csaba
Az ikerterhesség jelei és lehetséges kockázatai
A várandós nő ikerterhességre gyanakodhat, ha a hasa nagyobbnak tűnik, mint azt a terhesség kora indokolná, ha termékenységi kezelésben vett részt, vagy ha a családban születtek már ikrek. A 12. héten végzett ultrahangvizsgálat általában már fényt deríthet az ikerterhességre. A terhesség ezen korai szakaszában a méhlepények számából valószínűsíthető az is, hogy egy- vagy kétpetéjű ikrek fejlődnek-e az anyaméhben. Az egypetéjűség a 14. hét előtt végzett ultrahangvizsgálattal megjósolható abból, hogy egy vagy két (esetleg több, az ikrek számától függően) méhlepény fejlődött-e ki. Az egypetéjű ikreknél gyakori a közös méhlepény és magzatburok.
Az ikerterhesség kihordása és gondozása különleges odafigyelést igényel, mivel több kockázattal jár. Az ikerterhesség komplikációinak hátterében az áll, hogy két vagy több magzat számára a környezet nem minden esetben optimális. Fokozott figyelmet igényelnek a várandósgondozás alatt, mivel az alábbi kórképek gyakorisága magasabb a nem ikerterhességgel szemben:
- Terhességi toxémia (preeklampszia)
- Terhességi cukorbetegség
- Anyai vérszegénység
- Méhszáj-elégtelenség
- Szülés közbeni komplikáció (fájásgyengeség, atónia)
- Vetélés
- Éretlen és koraszülés: minél több gyermekkel várandós egy nő, annál kisebb a valószínűsége, hogy a terhességét végig kihordja.
- Iker-iker transzfúziós szindróma: egypetéjű ikrek esetén a közös méhlepény (a közös vérerek) miatt előfordulhat, hogy a kiegyensúlyozatlan vérellátás miatt az egyik magzat a másiknál jelentősen jobban fejlődik.
- Fekvési, tartási és beilleszkedési rendellenességek.
Az ikerterhesség gondozása és szülés
Az ikerterhesség normál egészségi állapot, ám az anyának fokozottan kell vigyáznia magára és a gyermekekre is. Szükséges a gyakori orvosi ellenőrzés a gyermekek növekedésének, fejlődésének figyelemmel kísérése és az anya egészségi állapotának kontrollálása érdekében. Az esetleges koraszülés jeleinek észlelése érdekében gyakrabban lehet szükség ultrahang- és egyéb vizsgálatokra, különösen a terhesség előrehaladtával. Fontos a vérnyomás gyakori monitorozása, kontrollálása. Az ikrekkel várandós nők esetében nagyobb a súlygyarapodás: egy átlagos testalkatú, két gyermeket váró nő esetében 17-25 kg hízás is normálisnak tekinthető.
Ikerterhesség esetén az anyának számolnia kell azzal, hogy idő előtt megindítják a szülést annak érdekében, hogy elkerüljék a harmadik trimeszterben fellépő esetleges komplikációkat. Ikerterhesség esetén sem kizárt a hüvelyi szülés, feltéve, hogy az elsőként érkező magzat fejvégű fekvésben helyezkedik el, illetve a másodikként érkező magzat legfeljebb 500 grammal lehet nehezebb. Ha a gyermek fekvése ettől eltér, akkor általában császármetszést javasolnak. Egy komplikációval terhelt ikerszülés után a következő már nagy valószínűséggel császármetszéssel fejeződik be.
Az ikerkutatások jelentősége
Az ikerkutatások nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy jobban megértsük a genetika és a környezeti tényezők szerepét az emberi fejlődésben és a betegségek kialakulásában. A Semmelweis Egyetem Radiológiai és Onkoterápiás Klinikájának szakorvos-jelölt kutatói által végzett ikervizsgálatok ezekre a kérdésekre is választ adnak, kiindulva abból, hogy az egypetéjű ikrek genetikai állománya száz százalékosan megegyező. „Ha az egypetéjű ikrek között bármilyen különbség található, akár az érelmeszesedés vagy éppen a testösszetétel kérdésében, akkor az csak a környezeti tényezők miatt lehet” - magyarázta Dr. Tárnoki Ádám és Dávid. Két éve fejezték be egy nagy, nemzetközi ikervizsgálat adatfelvételét, az eredmények elemzése és tudományos folyóiratokban való publikálása jelenleg van folyamatban. A kutatásban összesen csaknem négyszáz ikerpár vett részt, 160 Magyarországról, 50 az Egyesült Államokból és 180 Olaszországból.
Egy-egy ikerpáron körülbelül 20-30 különféle vizsgálatot végeztek a kutatók, egy személyről legalább kétezer adatot kaptak. Az egyik fókusz az érelmeszesedésen volt. A kutatás során megállapították, hogy a nyaki ütőér-plakkok kialakulása 70 százalékban örökletes, tehát ebből a szempontból nagy szerepe van a genetikának. Az érrugalmassági és a centrális vérnyomással kapcsolatos tulajdonságok - az ezt érintő vizsgálatok eredményei alapján - 40-50 százalékban örökletesek, tehát az egyéni környezeti tényezőknek is meghatározó szerepük van. A magas koleszterinszinttel és számos más kockázattal járó zsírmájjal kapcsolatban viszont azt mutatták ki a kutatók, hogy abban a genetikának nincs szerepe. 100 százalékban az egyénen múlik kialakulása, vagyis például attól, hogy zsírosakat eszünk-e és mozgunk-e eleget. E területen tehát a megelőzésnek lehet fontos szerepe.
A magyar ikerkutatás története
Magyarországon az 1980-as évektől Dr. Métneki Júlia és Dr. Czeizel Endre foglalkozott ikerkutatásokkal. Bár nemzetközi szinten jelentős eredményeket értek el, a 90-es évek elején abbamaradtak a vizsgálatok. Dr. Tárnoki Ádám és Dávid 2006-ban kereste meg Dr. Métneki Júliát, s így újjáéledt a hazai ikerkutatás. A statisztikai analízist Magyarország egyetlen ikerstatisztikusa, Dr. Littvay Levente végezte. A magyarországi ikerkutatások egyedülállóak a régióban, ugyanis ilyen jellegű vizsgálatok a környező országokban nem zajlanak. A közelmúltban az Orvosi Hetilap Markusovszky Lajos-díjával tüntették ki azt a Dr. Jermendy György által vezetett kutatócsoportot, amelyben Dr. Métneki Júlia és a Tárnoki-testvérek is dolgoznak.
Epigenetikai változatosság az ikrek között
Az egyre pontosabb képalkotó technikák és a genomi szintű kutatások lehetővé teszik a molekuláris világ mélyebb megértését. Melicher Dóra PhD hallgató előadásában rámutatott az epigenetikai változatosság fontosságára az ikerkutatásban. Az epigenetika azt vizsgálja, hogy a génkifejeződés miként változhat anélkül, hogy a DNS-szekvencia megváltozna. Ez a génműködés szabályozásának egy olyan szintje, amely befolyásolhatja az egypetéjű ikrek közötti apró, mégis jelentős különbségeket.
Az epigenetikai változások az idő előrehaladtával egyre kifejezettebbé válnak. Előfordulhat az is, példának okáért, hogy az ikerpár egyik tagjánál már akár magzati korban - in utero - egy pontmutáció egy apró változást hoz létre. Amíg nem íródik át róla hírvívő RNS (mRNS transzkripció), majd fehérje nem szintetizálódik (transzláció), addig ez nem észrevehető. Ezt a jelenséget Dóra a sztochasztikus epimutáció jelenségének nevezte. A lényeg, ezek a mintázatok folyamatosan változhatnak, miközben akár meg is maradhat az eredeti fenotípus, a megjelenés.
Dóra mesélt a teloméra és a telomeráz enzim hatásáról is. A teloméra a kromoszómába feltekeredett DNS-szál végein található rövid, ismétlődő szakasz. Funkcionálisan megakadályozza a kromoszómák végeinek összetapadását, a sejtosztódás során pedig védi a DNS-t a folyamatos rövidülés káros hatásaitól. A telomeráz enzim feladata, hogy a folyamatosan rövidülő szakaszhoz kevés bázisból álló szekvenciát adjon hozzá, amivel mintegy kiegészíti a láncot. Ennek eredményeként az osztódás során rövidülő DNS-ből nem vész el lényegi információ. Ez a mechanizmus a testi (szomatikus) sejtjeinkben nem folyamatosan aktív, ezzel szemben az ivarsejtekben és a szervezetünkben található, a sejtpopuláció állandóságát biztosító őssejtekben nagyon is az. Sajnos azonban a rákos sejtekben is nagyon aktívan működik ez a mechanizmus, kikapcsolása pedig nem olyan egyszerű.
tags: #a #ketpeteju #ikrek #keletkezesenek #biologiai #hattere