A matrjoska (oroszul: матрёшка) jellegzetes orosz festett fajáték, amely egymásba rakott, egyre kisebb, kettészedhető babákból áll. A matrjoska babákat nem kell senkinek bemutatni, a világon szinte mindenki ismeri őket. Ezekből a babákból kultusz lett, rengeteg variáció létezik már belőlük. Ha Oroszországról van szó, ez az egyik első dolog, amire asszociálnak az emberek (valószínűleg a vodka után). De ismerjük-e a babák eredetét, és a mögöttük álló szimbolikát is?
A matrjoska jellegzetes orosz festett fajáték, amely egymásba rakott, egyre kisebb, kettészedhető babákból áll. Az orosz fészkelő babák első készletét egy Vaszilij Zvjozdocskin nevű asztalos készítette, és egy művész, Szergej Maljutyin festette ki. 1890-ben készültek el. Zvjozdocskin fából akart babát készíteni, benne rejtett játékokkal. Megtervezett egy fából készült fejkendős parasztlányt, hagyományos orosz viseletbe öltözve. A matrjoska nevet adta neki, ami annyit tesz, hogy „kis matróna”. A Matrjoska a latin „mater” (anya), illetve a „matrona” (családanya) szóból alakult ki. De kakasos lány néven is emlegetik, mivel eleinte a legelterjedtebb változatban a fa baba fekete kakast tartott a karjában.
Vannak olyan elméletek, amelyek szerint ilyen egymásban elhelyezkedő babákat először Japánban készítettek a szerencse hét istennőjét jelképezve vele. Az első orosz formavilágot idéző matrjoska mintája egy Honsú szigetéről származó Fukurokudzsut ábrázoló 5 részből álló baba volt, amit egy orosz kereskedő hozott ajándékba feleségének. Ezt a babát látta a kereskedő abramcevói nyaralójában Szergej Maljutyin, aki megkérte Vaszilij Zvjozdocskint a szomszédos Moszkvától 73 kilométerre fekvő Szergijev Poszadban lakó ismert játékkészítőt, hogy készítsen ilyen egymásba helyezhető babákat, aki feltehetően 1890-ben készítette el művét. Zvjozdocskin visszaemlékezéseiben arról mesél, hogy nem emlékszik rá, hogy látott volna valaha ilyen japán babákat, azt viszont megemlíti, hogy az oroszok készítettek fából egymásba rejthető húsvéti tojásokat. Az első matrjoska baba belsejében további hét fajáték volt, mindegyiknek megvolt a maga jellemző vonása és öltözéke.
Az első ismert díszítést maga Szergej Maljutyin festőművész készítette. A matrjoska név az orosz Matrjona női név becézett változata, ami a századforduló környékén népszerű volt az orosz parasztok körében. A név a latin eredetű „mater”, azaz „anya”, illetve „matrona” (családanya) szóból származik. Egyértelműen a termékenység és a sok gyermekes anya szimbóluma. Az egymásba bújtatható egyre növekvő (vagy csökkenő - attól függ, honnan nézzük) babákat jellemzően pipacs, tulipán, rózsa és harangvirág díszíti.
A matrjoskát hagyományosan citrusfából, nyírfából, nyárfából vagy ébenfából készítik. Elkészítéséhez tavasszal kivágott ciprus-, nyír-, nyár- vagy ébenfát használnak, melyet két évig tartanak szabad levegőn miután megszabadították kérgétől. A fákat kora tavasszal, általában áprilisban vágják ki, amíg még nedvdúsak. A kivágott rönköket megtisztítják a kéregtől, majd két évig szabad levegőn hagyják. Először általában a legkisebb, nem szétszedhető baba elkészítésével kezdik a munkát. Miután elkészült a baba teste, megtisztítják és enyvvel kezelik a felületet, majd megtervezik a mintát, és festik. A formára faragást általában a legkisebbel kezdik. Ha megvan a forma, bekenik enyvvel, elkészítik a minta tervét, megfestik, és végül lelakkozzák.
A matrjoska az orosz népművészet részévé vált. A hagyományos alakok (női alak, orosz népviseletben) mellett a kezdetektől fogva készültek ismert személyeket ábrázoló matrjoskák. Eleinte cárok, udvari előkelőségek, művészek (például Rimszkij-Korszakov) arcképei díszítették a babákat, az 1980-as évektől kezdve pedig megjelentek az aktuális politikusok parodizált képmásai is. Ma már számtalan fajta és féle babát találunk a polcokon. Eleinte cárok, udvari előkelőségek és művészek ábrázolására használták ezt a fajta művészi kifejezési formát, de ma már előszeretettel ábrázolnak parodizált politikusokat, hírességeket. Az asszonyok köténye olykor híres orosz épületeket ábrázol.
Az első matrjoska egyik alkotója a milliomos Szavva Ivanovics Mamontov játékmanufaktúrájának dolgozója volt. Mamontov ismert mecénás volt, aki szívén viselte az orosz kultúra felemelését, rengeteg művészt patronált, folklórkutatókat alkalmazott, sőt a mesékből megismert tündérkastélyokból épített is a birtokán, az Abracevó kolónián egyet. 1900-ban a párizsi világkiállításon M. A. Mamontov, akinek játékgyártó manufaktúrájában dolgozott Vaszilij Zvjozdocskin, matrjoskákat állított ki. 1900-ban ezt a szettet Párizsban bemutatták az Exposition Universelle-en, ahol bronz minősítést kapott. Röviddel ezután a babák népszerűségre tettek szert, és Oroszország számos pontján kezdték gyártani őket.
A nyugati világban babuska babáknak is nevezik őket, az eredeti matrjoska helyett. Bár a babuska kifejezés is Oroszországhoz kapcsolódik, a mögötte álló név teljesen más jelentéssel bír. A babuska jelentése nagymama vagy nénike. Mivel a babák a termékenységet szimbolizálják, a nagymama vagy nénike elnevezés nem a legtalálóbb.
A Matrjoska Szimbolikája és Fejlődése
Az eredeti babák jellemzően fekete szeműek, pirospozsgásak, mosolygós arcúak voltak. Az első sorozat nyolc darabból állt: a legkülső egy anyát ábrázolt népviseletben, kezében egy kakassal. A belső babák az ő fiú- és lánygyerekeit jelenítették meg, legbelül pedig egy bébi rejtőzött. A korai babák létrehozásakor a legnagyobbakat mindig nőként ábrázolták. Ennek oka, hogy a matrjoska babák a női termékenységének és az anyaságnak (és a sok gyermekes anyának) a fő szimbólumai voltak. A nagy hasú babák utaltak az anyák alakjára terhességkor, és jelentőségükre, amit a családban betöltöttek a gyermek kihordása és megszülése által. Az anya figura nagyon fontos a hagyományos orosz családban. Ő az élet hordozója és a szaporodás képességének őrzője. Hagyományosan a vidéki Oroszországban jellemző volt a nagycsalád. Általában több mint három gyermeket vállaltak a szülők, valamint a tágabb család tagjai is egy fedél alatt éltek velük.
A mai modern társadalomban a babák már inkább csak díszek, semmint játékok vagy termékenység szimbólumok, amelyek külseje igazodik a trendekhez. Az első matrjoska babák belsejében további hét fajáték volt, mindegyiknek megvolt a maga jellemző vonása és öltözéke. Általában öt vagy több darabból áll, de 1913-ban elkészítettek egy 42 darabos, 1970-ben pedig egy 72 darabos, 2004-ben egy 75 darabos változatot is. 1913-ban 42 darabból, 1970-ben pedig 72 daraból álló kollekciót készítettek. 2004-ben készítették el a világ legnagyobb matrjoska babáját, amely 90m magas lett és 75 kisebb babát tartalmazott.
Oroszország 2018 Magazin: Híres orosz babák belülről
A japán kokesi babák a japán Honsú-sziget északi részéről származnak, és a 19. századra nyúlik vissza történetük. Gömbfejű és oszlopos testű, egyszerű figurák. Ellentétben a matrjoskával, ezek nem helyezhetők egymásba, de sok a hasonlóság közöttük, festettek és lakkozottak, és megidézik a népművészetet. A kezdetben egyszerűbb formát a második világháború után a kreatív kokesi követte.
Orosz Írás és Matrjoska: Kulturális Kapcsolatok
Az orosz ábécé jelenleg használt betűit, azaz a 20 mássalhangzóból, 10 magánhangzóból, 1 félhangzóból és 2 módosító betűjelből álló cirill írást eredetileg a 9. században dolgozták ki az első szláv irodalmi nyelv, az ószláv nyelv számára Cirill és Metód bizánci görög szerzetesek, nyelvtudósok munkája alapján. A cirill betűs szláv írást a 10. században kezdték el használni a bolgárok, majd innen terjedt el a többi szláv néphez is. A matrjoska, mint az orosz kultúra egyik legismertebb szimbóluma, szorosan kapcsolódik az orosz nyelvhez és íráshoz is, hiszen a nevének eredete is az orosz Matrjona névre vezethető vissza.
Oroszországban több matrjoska-múzeum is található.
