Pozitív COVID-teszt oltás után: Okok és teendők

A COVID-19 világjárvány idején sokan gondolják, hogy az oltás után teljesen védettek a vírustól. Azonban előfordulhat, hogy valaki a védőoltás ellenére is pozitív teszteredményt produkál. Ez a cikk részletesen bemutatja, miért történhet ez, milyen tényezők befolyásolják, és mit tehetünk ilyen esetben.

A COVID-19 vírus mutációi és a fertőzés

Minden vírus, amely a természetben létezik, állandó változáson megy keresztül, amit mutációnak neveznek. Amikor egy vírus mutálódik, megváltoztathatja az alakját, vagy új változatot alkothat. Az új koronavírus is mutálódott, és kettős, illetve hármas mutáns vírust is alkotott.

  • Kettős mutáns (B.1.617): Ezt a mutációt kezdetben Indiában találták két mutációként - E484Q és L452R.
  • Hármas mutáns (B.1.618): Három különböző COVID törzset jelent, amelyek egy új variánst alkotnak, észleltek az ország egyes részein. Úgy gondolják, hogy az olyan államokban, mint Nyugat-Bengália, Maharashtra és Delhi COVID-19-eseteket okoz ez az új hármas mutáns.

A szakértők szerint az új hármas mutáns változat jobban átvihető, és sok embert nagyon gyorsan megbetegít. Indiában a hármas mutációt egyelőre inkább az „érdeklődésre számot tartó variánsok” közé sorolták, mint az „aggodalomra okot adó variánsok”.

A COVID-19 vírus mutációit és terjedését bemutató infografika

Az oltások hatékonysága és az áttöréses fertőzések

Az újjáéledés olyan időszakra érkezett, amikor a védőoltásokat bevezetik. Fontos megérteni, hogy egyetlen vakcina sem 100%-ban hatékony, teljes immunitást biztosít. A vezető vakcinák 95%-os hatékonysággal rendelkeznek. Az a fertőzés, amely mindkét adag beadása után két héttel jelentkezik, áttörésnek számít.

Amerikai kutatók biztató lokális tapasztalatokat osztottak meg az mRNS-vakcinákról. A 2020. novemberi fázis III. klinikai tesztek eredményei szerint a Moderna vakcinái 94,1 százalékban voltak hatásosak a SARS-CoV-2 vírus által kiváltott tünetek ellen - két héttel azután, hogy a kísérleti alanyok megkapták az oltás második adagját is. A Pfizer oltóanyaga 95 százalékban volt hatásos, már a második dózis után 7 nappal.

A beoltottak közül 379-nél állapították meg teszteléssel a SARS-CoV-2 jelenlétét legalább 1 nappal az oltás után. Ennek a néhány száz fős csoportnak a többsége, 71 százalék az első adag utáni két héten belül kapta el a vírust. Azok közül, akiket mindkét adaggal beoltottak, mindössze 37 ember fertőződött meg, közülük is 22-en a második dózis utáni 7 napon belül. Hét egészségügyi dolgozó kapta el a vírust a második oltás után több mint két héttel.

Miért lehet pozitív a teszt oltás után?

A pozitív teszt oltás után több okra is visszavezethető:

  1. Még nem alakult ki a teljes védettség: Bár az első oltás után is kialakul már valamennyi védelem, a teljes hatásukat csak a második adag után néhány héttel érik el a vakcinák.
  2. A vakcina nem 100%-os hatékonyságú: Egyetlen vakcina sem nyújt teljes körű védelmet.
  3. Új vírusvariánsok: A vírus mutációi ellenállóbbá tehetik a vírust a vakcinákkal szemben. Az oltás azonban hatékonyabb és hosszabb életű immunválaszt vált ki, mint a megfertőződés, és úgy tűnik, a súlyos megbetegedéstől a ma használt vakcinák a variánsok ellenében is megvédenek.
  4. Tesztek pontatlansága vagy helytelen időzítése: Az RT-PCR tesztek érzékenységét 70%-ra becsülik. Hamis negatív eredmény akkor is előfordulhat, ha hiba történt a minták begyűjtése vagy COVID-19-vizsgálata során. Az álnegatív eredmény a fertőzés átterjedését okozhatja másokra is.

Mikor fordulhat elő hamis negatív eredmény?

  • A tesztek időzítése gyakran hamis negatív eredményt ad a COVID-19 fertőzésről. Ezért javasolt a COVID-19 tesztelése 5-6 nappal az expozíció után.
  • Ha a mintát nem megfelelően veszik, vagy ha a tesztet túl korán végzik el, amikor a vírusfertőzés alacsony, a teszt negatív lehet.

Ha a COVID-19 tüneteit tapasztalja, de a teszt eredménye negatív, akkor is fennáll annak a lehetősége, hogy a fertőzést más egészséges emberekre is átadja.

Különböző típusú COVID-tesztek és működésük

COVID-19 tesztek típusai és értelmezésük

A COVID-19-fertőzés kimutatására több módszer is rendelkezésre áll.

PCR-teszt

A PCR-teszt a vírus örökítőanyagát mutatja ki, igazolva az aktuális fertőzöttséget. A mintavétel torokból és orrgaratból történik, az eredmény 24-48 órán belül várható. Ez a legérzékenyebb és legpontosabb kimutatási metodika, amely a fertőzés korai szakaszában is képes kimutatni a kórokozó jelenlétét.

A mintavételt megelőző 3-4 órában tilos ételt és italt fogyasztani, továbbá mellőzni kell a dohányzást. Ellenkező esetben a teszt álnegatív, illetve értékelhetetlen eredményt adhat.

Eredmények értelmezése:

  • Pozitív: Jelenlévő fertőzést jelent.
  • Kétes: A fertőzés nem zárható ki, de a levett minta nagyon kevés vírus-örökítőanyagot tartalmazott.
  • Negatív: Nem zárja ki a fertőzést, különösen a lappangási időszakban.

Antigén gyorsteszt

Az antigén gyorsteszt a vírus felszínén lévő antigéneket mutatja ki, szintén az aktuális fertőzöttséget igazolva. A mintavétel orrgaratból történik, és az eredmény 15-20 perc múlva elkészül. Ajánlott, ha fontos az időtényező.

Amennyiben nincsenek tünetei, a teszt mégis pozitív lett, és teljesen biztosra szeretne menni az eredménnyel kapcsolatban, érdemes lehet egy PCR-tesztet is csináltatni az antigén teszt után.

PCR vs. gyors antigén: Mi a különbség a COVID-19 tesztek között?

Szerológiai tesztek (antitest tesztek)

Ezek a tesztek a koronavírus ellen termelődött antitesteket (IgM, IgG) vizsgálják a fertőzöttséget vagy oltást követően. A mintavétel történhet ujjbegyszúrással (gyorsteszt) vagy vénás vérből (laboratóriumi vizsgálat).

Antitest típusok és jelentésük:

  • IgM (korai antitestek): Általában a fertőzéstől számított 7. napon kezdődik a termelődésük, jelenlétük friss vagy nemrég lezajlott fertőzésre utal.
  • IgG (késői antitestek): A 10-14. napon kezdenek el termelődni, hosszú ideig kimutathatóak maradnak és a fertőzést vagy oltást követő védettség kialakulására utalnak.

A szerológiai gyorstesztek értelmezése:

  • Negatív: A mintát adó nem fertőzött, vagy nem telt el még legalább 5 nap a fertőzéstől számítva (lappangási idő).
  • Csak IgM pozitív: Jelenleg fertőző lehet.
  • Csak IgG pozitív: Jelenleg nem fertőz, a fertőzésen már átesett korábban, és valószínűleg tartós védettséggel rendelkezik. Oltás után is pozitív az IgG, mely szintén a védettség kialakulására utal.
  • IgM és IgG is pozitív: Még fertőző lehet, de valószínűleg a teszt elvégzése előtt 2-4 héttel fertőződhetett meg.

Fontos megjegyzés az antitest gyorstesztekkel kapcsolatban:

A gyorstesztek egyáltalán nem alkalmasak a vakcinák minőségellenőrzésére. A kereskedelmi forgalomban kapható gyorstesztek nem feltétlenül ugyanolyan antitesteket keresnek, mint amilyeneknek a termelődését a vakcinák beindítják. Nem minden gyorsteszt egyformán megbízható, adhatnak fals pozitív és fals negatív eredményeket is. Az amerikai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (CDC) álláspontja is az, hogy nem érdemes gyorstesztekkel házi vakcinatesztelést folytatni.

ELISA-teszt

Az ELISA (Enzyme-Linked Immuno Sorbent Assay) méréseket tudományos és klinikai kérdések megválaszolására használják. Az ELISA-tesztek a vírus hatására a szervezetben legkorábban termelődő IgA, IgM antitesteket és a később megjelenő és tovább fennmaradó IgG-t képesek a gyorsteszteknél nagyobb pontossággal kimutatni. Jelenleg az ELISA módszer a legalkalmasabb az oltás utáni védettségi szint meghatározására.

Fontos tudni, hogy a különböző típusú ELISA-tesztek eredménye is különböző lehet, más sávozással, más mértékegységekkel, az eredmény akár laboronként is eltérhet! Az ELISA-teszt igénylésekor érdemes megadni az oltóanyag fajtáját, mert ezzel az információval jóval pontosabban tudják meghatározni az adott immunválasz szintjét.

ELISA tesztek értelmezése oltóanyagonként:

Az RBD ELISA teszttel a laborban a SARS-COV-2 koronavírus tüskefehérje (Spike protein, azaz S-fehérje) receptorkötő doménja (RBD) ellen termelődött ellenanyagot vizsgálják. A teszt alkalmas az összes típusú oltás utáni-, és a fertőzésen átesett személyek ellenanyag-szintjének vizsgálatára is, valamint a koronavírus ellen beadott mRNS alapú oltások (mint például a Pfizer vagy a Moderna) által kiváltott immunválasz során termelt specifikus ellenanyagok detektálására is, amelyeket a hagyományos módszerek nem tudnak kimutatni. Az értéket U/ml mértékegységben adják meg.

Oltóanyag Antitest típus Védettségi szintek
Sinopharm Anti-spike és anti-nukleokapszid antitestek (IgG) x < 0,9 - Nincs védettség
0,9 <= x < 1,1 - Igen gyenge védettség
1,1 <= x < 3,0 - Közepes védettség
3,0 <= x vagy NoCalc - Erős védettség
Pfizer-BioNTech, Moderna, AstraZeneca, Szputnyik V Tüskefehérje elleni antitestek x < 0.9 - Nincs védettség
0.9 <= x < 1.1 - Igen gyenge védettség
1.1 <= x < 4 - Enyhe védettség
4 <= x < 8 - Közepes védettség
8 <= x < 12 - Erős védettség
12 <= x vagy NoCalc - Nagyon erős védettség
RBD ELISA (általános) SARS-COV-2 tüskefehérje (S-fehérje) receptorkötő doménja (RBD) ellen termelődött ellenanyag Nem oltott, nem esett át COVID-19 fertőzésen: 0-0,8 U/ml
Átesett a COVID-19 fertőzésen: átlagosan 50-150 U/ml
Két oltás után (fiataloknál magasabb, időseknél alacsonyabb): 500 U/ml felett

Beoltottaknál is előfordulhat, hogy negatív mérés adódik az ellenanyagokra (nincs ellenanyag a vérben), ekkor érdemes megismételtetni a mérést. Ismételt negatív eredmény esetén ajánlott a szakorvos tanácsát kérni.

A pandémiát okozó koronavírus tüske (Spike, „S”) fehérjéje elleni IgG szint meghatározása során kapott pozitív eredménye igazolja, hogy kimutatható az új koronavírus elleni védőoltás következtében termelődő ellenanyag.

Érdemes az oltási dokumentációban írtak alapján, a teljes védettség kialakulásának várható ideje után elvégeztetni a tesztet (pl. a PFIZER esetén a 2. oltás után minimum 7 nappal; a kínai Sinopharm esetén a 2. oltás után minimum 3 héttel).

Mit tegyünk, ha pozitív a teszt oltás után?

Ha a COVID-19 tesztje pozitív, az azt jelenti, hogy aktív fertőzése van, függetlenül attól, hogy be van-e oltva. Ebben az esetben a következőket teheti:

  1. Ne essen pánikba: Ha a vér oxigénszintje 93 év alatti, akkor van oka az aggodalomra, és figyelmet igényelhet.
  2. Karantén: A szakértők azt javasolják, hogy a felügyelet alatt álló személy, vagy aki kapcsolatba került egy megerősített esettel, zárja el magát. Ha egyszerre több családtag is megbetegszik, tanácsos mindegyiküket külön karanténba helyezni, mivel a különböző emberek vírusterhelése eltérő lesz.
  3. Orvosi segítség: Ha súlyos tünetei vannak, forduljon orvoshoz. Sok COVID-19-fertőzött és enyhe tüneteket mutató ember otthon felépülhet.
  4. Tüneti kezelés: Sokan meggyógyulnak a láz és a testfájdalmak tüneti kezelésével és sok pihenéssel.
  5. Oxigénellátás: Oxigénkoncentrátorok használata és a hajlítási technika alkalmazása (arccal lefelé fekvés) segíthet az oxigénellátás javításában.
  6. Kiegyensúlyozott étrend: Fogyasszon C- és D-vitaminban gazdag ételeket, zöld zöldségeket és gyümölcsöket.
  7. Lelki egészség: Elmélkedés legalább napi 20 percig, jóga és gyakorlatok segíthetnek a légzési kapacitás növelésében és az immunitás erősítésében. Legyen pozitív hozzáállása.
Tüneti kezelések és házi praktikák COVID-19 fertőzés esetén

Mit tud az Anti-HBc (Hepatitis B core antitest) vizsgálat?

Az Anti-HBc (hepatitis B core antitest) egy olyan antitest, amelyet a szervezet termel a hepatitis B vírus (HBV) fertőzésére adott válaszként. Ez az antitest a vírus magfehérjéje, az úgynevezett core antigén ellen termelődik, és jelenléte a szervezetben fontos jelzés lehet a hepatitis B fertőzés jelenlegi vagy korábbi fennállásáról. Az Anti-HBc laborvizsgálat segít az aktív és lezajlott HBV fertőzés diagnosztizálásában, ezért kiemelt fontosságú a hepatitis B fertőzések kezelésében és nyomon követésében.

Miért fontos az Anti-HBc vizsgálat?

A hepatitis B vírus komoly májbetegségeket okozhat, beleértve a májgyulladást (hepatitis), májcirrózist és májrákot. Az Anti-HBc laborvizsgálat segítségével azonosítható a hepatitis B fertőzés aktuális vagy korábbi megléte, ami kulcsfontosságú a kezelés és a megelőző intézkedések szempontjából. Az Anti-HBc vizsgálat pozitív eredménye egyértelműen jelezheti, hogy a szervezet érintkezett a hepatitis B vírussal, és az immunrendszer reagált a fertőzésre.

Az Anti-HBc két típusa: IgM és IgG

Az Anti-HBc két formában létezik: IgM (immunoglobulin M) és IgG (immunoglobulin G). Mindkét antitest különböző információkat nyújt a hepatitis B fertőzés stádiumáról és lefolyásáról.

  • Anti-HBc IgM: Az Anti-HBc IgM antitestek általában a fertőzés akut fázisában jelennek meg, tehát friss vagy aktív HBV fertőzést jeleznek. Ezen antitestek jelenléte utalhat arra, hogy a fertőzés jelenleg zajlik, és orvosi beavatkozásra lehet szükség.
  • Anti-HBc IgG: Az Anti-HBc IgG antitestek hosszú távú immunválaszt jeleznek, és korábbi, már lezajlott hepatitis B fertőzésre utalnak. Ezek az antitestek hosszú évekig, vagy akár egész életen át kimutathatóak maradhatnak a vérben.

Mikor javasolt az Anti-HBc laborvizsgálat?

Az orvosok az Anti-HBc vizsgálatot különféle helyzetekben rendelhetik el, különösen akkor, ha a beteg tünetei vagy kórtörténete hepatitis B fertőzésre utalnak.

  • Hepatitis B fertőzés tünetei: Ha a beteg sárgaságot, sötét vizeletet, étvágytalanságot, hasi fájdalmat vagy fáradtságot tapasztal, ezek a tünetek hepatitis B fertőzésre utalhatnak.
  • Vérvizsgálati eredmények eltérései: A májenzimek (például az ALT vagy AST) emelkedett szintje gyakran utalhat májkárosodásra, amely összefüggésben állhat hepatitis B fertőzéssel.
  • Májbetegségek felderítése: Ha a beteg májbetegségre utaló tünetekkel érkezik, az Anti-HBc vizsgálat segíthet a hepatitis B vírus okozta fertőzés kizárásában vagy megerősítésében.
  • Vérátömlesztés vagy szervátültetés előtt: Mivel a hepatitis B fertőzés vérrel terjed, minden olyan páciens esetében, aki vérátömlesztésre vagy szervátültetésre vár, elvégezhetik ezt a tesztet, hogy kizárják a fertőzés kockázatát.
  • Magas kockázati csoportba tartozók szűrése: Az Anti-HBc vizsgálatot gyakran elvégzik olyan egyéneken, akik magasabb kockázatnak vannak kitéve a hepatitis B fertőzés szempontjából, például egészségügyi dolgozókon vagy intravénás kábítószer-használókon.

Mi az Anti-HBc vizsgálat eredményének jelentése?

Az Anti-HBc laborvizsgálat eredménye pozitív vagy negatív lehet, amely különböző információkat nyújt a beteg állapotáról.

  • Pozitív Anti-HBc eredmény: Akut vagy krónikus fertőzés esetén az Anti-HBc IgM antitestek pozitívak, míg a krónikus fertőzés esetén az IgG antitestek jelenléte utalhat a hosszú távú fertőzésre. Ha csak az Anti-HBc IgG pozitív, az azt jelzi, hogy a páciens korábban hepatitis B fertőzésen esett át, amelyből felgyógyult, és a szervezete immunválaszt alakított ki. Fontos megjegyezni, hogy az Anti-HBc antitestek általában nem jelennek meg a hepatitis B oltás után, mivel az oltás a vírus felületi antigénje ellen hat, nem a magfehérje ellen.
  • Negatív anti-HBc eredmény: A negatív Anti-HBc eredmény általában azt jelenti, hogy a beteg nem fertőzött hepatitis B vírussal, és nem is esett át korábbi fertőzésen.

Utazással kapcsolatos oltások és konzultáció

Ha utazást tervez, vagy utazáshoz kapcsolódó oltást vesz fel, kötelező a szakorvosi konzultáció. Az intézményünknél a konzultáció kötelező! A konzultációra (azok megléte esetén) a korábbi oltásokról szóló igazolásokat szükséges elhozni, továbbá ha ön olyan betegséggel rendelkezik, amiről az oltóorvosnak tudnia kell, a leleteket is szíveskedjen magával hozni!

Az időponton történő részvétel kizáró okai: láz, hőemelkedés egy héten belül, Covid-19 oltás két héten belül, erős hasmenés egy két napon belül. Jelenlegi állásfoglalás szerint két hetet szükséges várni Covid-19 és más oltások között.

tags: #oltas #utan #pozitiv #teszt