A Pécsi Tudományegyetem (röviden: PTE), mely 1982 és 2000 között Janus Pannonius Tudományegyetem néven működött, az 1912-ben Pozsonyban alapított és 1923-ban Pécsre költözött Erzsébet Tudományegyetem hivatalos jogutódja. Annak ellenére, hogy a PTE címerében szerepel az 1367-es évszám, az egyetem nem az I. Lajos magyar király Pécsett alapított első magyar egyetem hivatalos jogutódja, csupán szellemi örököse.
A középkori pécsi egyetem története
A középkori pécsi egyetem alapítására az első közép-európai egyetemalapítási hullámban utolsóként került sor 1367-ben. Az első három egyetem a térségben Prága (1348), Krakkó (1364), és Bécs (1365) volt. A történeti köztudat az egyetem alapítójaként Nagy Lajost tartja számon, a király szerepe az alapításban azonban formálisnak tekinthető, a szentszéki eljárás részeként. A pécsi egyetem működését 1367. szeptember 1-jén engedélyezte Boldog V. Orbán pápa bullájában, Nagy Lajos magyar király kérésére.
Az első magyar egyetem igazi szellemi atyja Koppenbachi Vilmos pécsi püspök volt, aki egyházi hivatala (1361-1374) mellett királyi kápolnaispán és titkos kancellár volt, Nagy Lajos egyik fontos diplomatája és bizalmi embere. A pécsi univerzitást az egyházjog és a latin nyelv megfelelő tanítására szánta elsősorban, hogy a kor magyar diákjainak ne kelljen külföldre utazniuk, ha egyetemre akarnak járni. Pécsen a bölcseleti és a jogi kar működését lehet biztosra venni, azaz a középkori egyetem csonka volt. A pápa a teológia kar felállítását nem engedélyezte.
A középkori pécsi egyetem kapcsán nagyon kevés írásos dokumentum maradt fenn, működéséről alig tudunk valamit. Összesen négy tanárt és hét diákot ismerünk név szerint, akik bizonyíthatóan az egyetemen tanítottak, illetve tanultak. A leghíresebb középkori pécsi professzor az itáliai Galvano di Bologna volt, aki 1372-1374 között tartózkodott Pécsen. Az egyetem második és utolsó kancellárja Alsáni Bálint pécsi püspök (későbbi bíboros) volt (1374-1408). Az egyetem alapvetően kötődött Vilmos püspök személyéhez, halála után hanyatlani kezdett, majd megszűnt valamikor 1390 körül, szinte biztosan nem működött az óbudai egyetem alapításakor, 1395-ben.
A modern pécsi egyetem nem jogfolytonos középkori elődjével, csak szellemi örökségről beszélhetünk. A városban egyetemi szintű képzés ezután nem létezett a 20. századig. 1785-ben II. József császár a Királyi Akadémia székhelyét Győrből Pécsre tette át mintegy húsz évre.
A pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem és a pécsi modern egyetem
1912-ben alapították a pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Egyetemet, amely a pécsi egyetem jogelődjének tekinthető. Az 1912. évi XXXVI. törvénycikkben foglaltak szerint alapították meg, és még ugyanezen év novemberében az uralkodó, I. Ferenc József engedélyével felvette Erzsébet királyné nevét. Az első tanévében, 1914. október 3-án a háborús viszonyok miatt csak a Jog- és Államtudományi Kar nyithatta meg kapuit, a tervezett bölcsészeti fakultás nem. Közben három orvosprofesszor is megkapta kinevezését, és átvették az állami kórház irányítását, ám a hallgatók oktatására itt sem került sor. Az egyetem avatóünnepségét 1916. november 19-én, Erzsébet-napon rendezték meg.
A bölcsészkaron végül csak az 1917/18-as tanév második szemeszterében, március 18-án kezdődhetett meg a tanítás, az orvostudományi kar Apponyi Albert kultuszminiszter hathatós közbenjárására pedig csak 1918 szeptemberében fogadhatott hallgatókat. A tervekben szerepelt a mennyiség-, természettudományi és mezőgazdasági fakultás megnyitása is a magyaróvári gazdasági akadémia bekapcsolásával, ám itt Pozsony városának csehszlovák megszállása miatt már nem indíthatták meg a képzéseket.
Egy egyetemi campus megtervezése igen nagy kihívást jelentett: az alkalmas, csaknem minden kívánalmat magába foglalni képes terület megtalálása mellett új épületek felhúzására vagy a meglevők „újrahasznosítására” volt lehetőség. Pozsonyban már az 1912-es törvény megszületése után fontos kérdéssé vált az egyetem fizikai elhelyezése: több lehetőséget is mérlegeltek.
A pozsonyi campus kialakítása
Két markánsan elkülönülő irányzat körvonalazódott: az egyik a campust a város belterületén, a másik annak külső részein látta megvalósíthatónak. Az első beltelki helyszínként a Virágvölgy városrészben, a 18. századi városépítészet örökségeként, az egyetemi campusi rangra predesztináltatott. Ez a Schiffbeck-Stabwasser telken, az 1770 és 1782 között felépült barokk Aspremont-Esterházy palota hasznosításával valósult volna meg. Második lehetőség a helyőrségi kórház volt (a hajdani érseki nyári palota a kertjével, valamint az előtte elterülő Esterházy-gyakorlótérrel).
A harmadik lehetséges helyszínt - pedagógiai és pénzügyi szempontokat figyelembe véve - a törvény megszületése után gróf Zichy János vallás- és közoktatásügyi miniszter is támogatta. Az universitast ennek keretében a St. Genois-féle telken, az északnyugati hegyliget közelében, a bécsi vasútvonaltól délre, a város központjától kissé kijjebb kívánták kiépíteni. Ennek tervezete Mandello Gyula jogakadémiai tanár tollából született meg. Jankovich 1913. júniusi látogatása során egy új helyszín került képbe: a Lanfranconi-féle, ún. első szárazmalom területe, a Duna bal partján a várostól két kilométerre nyugatra. Ekkor erre a területre vonatkozóan számos tervezet látott napvilágot. Ezek közül Balogh Loránd tervrajzát ismerjük, amely bekeretezve ma is megtekinthető a Pécsi Egyetemtörténeti Kiállítás harmadik termében. Az 1:1000 méretarányos terv - budapesti, 1914. februári dátumozással - a pozsonyi egyetem épületeinek (orvoskari, központi és gazdasági hivatali épületek) elhelyezését vázolta fel a Vödric-völgy (voltaképpen a Lanfranconi-telek) területén. 1914/15-ben a kialakuló elképzeléseknek köszönhetően ismételten több tervezet született. Goll Elemér okleveles építész „A pozsonyi m. kir. Tudományegyetem elhelyezése” című, 1916-ban kiadott művének mellékletében található Kertész K. Róbert okleveles építész, minisztériumi osztálytanácsos és Sváb Gyula okleveles építész, minisztériumi műszaki tanácsos egyik munkája a benyújtott kettő közül, amely mellett egy távlati városkép is érzékletesebbé tette a századforduló felvidéki városának hangulatát.
A tervezgetéseket az első világháború kitörése majdhogynem megakasztotta, ám Jankovich Béla vallás- és közoktatásügyi miniszter igyekezett az 1912. évi XXXVI. törvénycikket végrehajtani. Első lépésként még ez év decemberében a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium hatósága alá helyezték a pozsonyi állami kórházat, amelyet 1914-ben az első orvosprofesszorok kinevezésével már állandónak lehetett tekinteni. Ahogy haladt előre az idő, a működésüket 1914-ben megkezdő fakultásokkal kapcsolatban a legkézenfekvőbbnek az tűnt, hogy azokat ideiglenesen - a javaslatokban már felvetett helyszínekként - a régi királyi jogakadémia (Káptalan utca 1.) és a hajdani királyi főgimnázium (Klarissza utca 5.) épületei fogadnák be, a szükséges átalakításokat követően.
Az már ekkor egyértelmű volt, hogy az orvosi kar épületeinek az oktatásra való alkalmassá tétele jóval nagyobb munkát igényelt, így azok megnyitását 1916 őszére tervezték. Végül az 1914/15-ös tanévben csak a Jog- és Államtudományi Kar nyitott meg a pozsonyi jogakadémia Káptalan utcai épületének tantermeiben. A jog- és államtudományi fakultás szemináriumi helyiségei a Ventur utca 3. szám alatt, az Academia Istropolitana, az egykori középkori pozsonyi egyetem második emeletén leltek otthonra. Az egyetemi könyvtár számára elkülönített 300.000 koronát az intézmény beltelken való elhelyezésére szánták. Az egyetem könyvtára ideiglenesen a Klarissza utca 5. szám alatti volt ferences apácák kolostorépületében (Klarisszeum) működött, amely 1908-ig a régi főgimnázium épülete volt. Az orvosi fakultás épületeit a következő tanév folyamán kívánták felújítani és felépíteni a Lanfranconi-féle telken. Utoljára tervezték a Schiffbeck-Stabwasser-féle telektömbön az egyetem beltelki részének felállítását, ahol a bölcsészeti és a jogi fakultás számára készültek volna épületek. Az épület földszintjén rendezkedett be az egyetem torna- és vívóhelyisége, amely a Fürdő utca 2. szám alá került.
Az 1915 és 1917 közötti időszak az egyetem további kiépítése jegyében zajlott le: az 1916-os tanévkezdésre végül megszerezték az Esterházy-gyakorló teret a katonai igazgatástól, „mert (…) a magyar intelligenciának müvelését mozditja elő (…)”. Ezzel a beltelki egyetemi campus kiépítése valósulhatott meg. 1917 őszén a Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar végül a Ventur utca 3. második és a Káptalan utca 1. első emeleti helyiségeinek egy részébe költözött be, illetve megtörtént a gyalogsági pótzászlóalj laktanyája, valamint a Korona utca 4. számú bérházban található lakások átadása az orvosi kar számára. Az 1916/17-es tanévben Gárdos János budapesti orvos az Erzsébet Tudományegyetem számára tett alapítványa kamatainak köszönhetően megnyitotta kapuit a Mensa Academica (a Diákasztal). 1918-ra pedig létrejött egy 100 fős egyetemi diákotthon, amely a régi Aspremont-Esterházy palota első emeletének középső és bal szárnyán, továbbá a Széchenyi és a Temető utca saroképületében (volt elektrotechnikai szakiskola, Temető utca 5.) kapott helyet. Ugyanitt volt az Internátus is. Az egyetemi klinikák helyszínei már az 1914/15-ös tanév folyamán körvonalazódtak: az Állami Kórház (Erzsébet utca 13., Ország út 12.), a Ferenc József Gyermekklinika, a Bábaképző Intézet mint meglevő intézmények kézenfekvők voltak, a háborús gazdasági viszonyok ugyanis nem tették lehetővé önálló orvosi gyakorló intézmények létrehozását. Így 1918-ban az orvosi kar a város kórházaiban és klinikáin kezdte meg az elméleti és gyakorlati oktatást.
Az egyetem működését biztosító szervezeti egységek is különböző helyszíneken rendezkedtek be: a Rektori Hivatal a Káptalan utca 1. szám alatti épület első emeletén, majd földszintjén működött. A Quaestura már 1914. szeptember 1-től ellátta feladatait: eleinte a jog- és államtudományi fakultás adminisztratív szükségleteinek biztosítását. Teendőit szintén a Káptalan utca 1. szám alatti épület földszintjén végezte. Míg a bábaképző intézetben elhelyezett Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika gazdasági teendőit a megbízott, a klinikai célokat szolgáló állami kórházét saját gazdasági hivatala végezte. Az Orvostudományi Kar dékáni hivatala 1918-ra a Kórház utca 52. szám alatti, hajdani Aspremont-Esterházy palota földszinti helyiségeiben kezdte meg feladatait.
1918 augusztusáig három egyetemi egyesület jött létre: a Pozsonyi Egyetemi Ifjúsági Testnevelési Egyesület, a Jogászsegélyező Egylet és az Egyetemi Ifjúsági Olvasókör, ezek is a Káptalan utca 1. szám alatt működtek. Az oktatók a város különböző pontjain éltek családjaikkal, egy részük bérházakban, másik részük az egyes intézetekben kialakított szolgálati lakásokban. 2013-ban, a pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem 100 éves évfordulójára berendezett kiállításhoz elkészült a pozsonyi egyetem oktatási topográfiája, amely egy korabeli (1912-es) térképen a fentiekben felvázolt épületeket igyekszik a város nevezetességeivel egyetemben múltszázad eleji és párhuzamos, aktuális épületképek segítségével bemutatni.
Az 1918/19-es események - az őszirózsás forradalom és a tanácsköztársaság - sem voltak hatás nélkül az universitas mindennapjaira. 1919. január 7-én a csehszlovák kormány tulajdonába vette az egyetemet, és körvonalazódott egy négyfakultásos, csehszlovák egyetem felállításának tervezete. A tanári kart, köztük a rektort is rendőri felügyelet alá helyezték, egyúttal kormánybiztosi kinevezést kapott Jehlička Ferenc egyetemi tanár. Szeptember 22-én a csehszlovák kormány által kiküldött bizottság átvette az épületeket és azok felszereléseit, ezáltal ellehetetlenítették annak működését. A megszállók folyamatos zaklatásai, valamint az orvos- és bölcsészettudományi kar oktatóinak az ország területéről való kiutasítása miatt az universitas tanárai Budapestre menekültek. Utolsóként, október 10-én az egyetemi könyvtárat is átadták a csehszlovák hatóságoknak. Csupán a jogtudományi kar maradt helyben, de 1921. április 1-től már ez sem működött Pozsonyban.
Az Erzsébet Tudományegyetem Pécsre költözése és a Pécsi Tudományegyetem kialakulása
Az első világháborút követő viszontagságok után, 1921-ben a Magyar Nemzetgyűlés végül elfogadta azt a törvényt, amely időlegesen átköltöztette a pozsonyi egyetemet Pécsre. Az 1921. évi XXV. törvénycikk értelmében a pozsonyi universitas ideiglenes, új helyszínéül Baranya megye székhelyét jelölte meg a kormány, annyi kitétellel, hogy az első tanéveket még Budapesten nyitják meg. A város szerb megszállása miatt késve ugyan, mindenesetre az egyetem 1923-tól négy karral működött: jog, orvostudomány, bölcsészet és evangélikus teológia (az utóbbi Sopronban).
A második világháború alatt a bölcsészkart ideiglenesen áthelyezték részben Szegedre, részben pedig Kolozsvárra. 1951-ben pedig az orvosi kar vált ki és önálló egyetemként működött tovább (Pécsi Orvostudományi Egyetem), így a Pécsi Egyetem egyetlen karral működött tovább (jogi kar). Az orvostudományi egyetemen közben fejlesztések történtek. 1966-ban megnyílt az ún. 400 ágyas klinika, amelyben öt különböző egység működött (belgyógyászat, ortopédia, radiológia, sebészet, szemészet). 1975-ben megalakult a közgazdaságtudományi kar, ami 1982-ben egyesült a Pécsi Tanárképző Főiskolával, valamint a Jogi Karral. Az új intézmény a Janus Pannonius Tudományegyetem elnevezést vette fel.
1990-től létrejött az Egészségtudományi Kar a Pécsi Orvostudományi Egyetemen belül. Közben kettévált a Tanárképző Főiskolai Kar, Bölcsészettudományi és Természettudományi karokra. A Pollack Mihály Műszaki Főiskolát 1995-ben egyesítették a Janus Pannonius Tudományegyetemmel. 2000-ben létrejött a Pécsi Tudományegyetem a Janus Pannonius Tudományegyetem, a Pécsi Orvostudományi Egyetem és a szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola egybeolvadásával.
2004-ben a Pollack Mihály Műszaki Főiskola egyetemi kari státuszt kapott. Érdekesség, hogy új nevében egyedülálló módon megtarthatta a híres építész nevét (Pollack Mihály Műszaki Kar). Az egyetem tizedik karaként jött létre 2005-ben a Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar (FEEK), 2006-ban az Egészségügyi Főiskolai Kar is egyetemi karrá alakult. 2017-től szeptember első napja a Magyar Felsőoktatás Napja, az első magyarországi egyetemalapítás emléknapja, így a magyar tudomány eredményei és a magyar felsőoktatás nemzeti örökséggé válnak.
Az egykori pécsi középkori egyetem alapításának 650 éves évfordulója alkalmából a hagyományok ápolása, hangsúlyozása, a kulturális értékek közvetítése, megőrzése került középpontba. Alapvető célja a mai pécsi egyetem hazai és nemzetközi imázsának jelentős növelése, az egyetemi identitástudat erősítése az oktatókban, a dolgozókban, a jelenlegi és a volt hallgatókban egyaránt.
A PTE modellváltása és jelenlegi működése
A PTE Szenátusa 2021. január 29-i rendhagyó ülésén szavazta meg az egyetem modellváltási szándékát, amely még 2020-ban merült fel a Kormány részéről (Emberi Erőforrások Minisztériuma). 2021. július 29-én jegyezték be a bíróságon az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítványt, mely hivatalosan is átvette a PTE fenntartói szerepét. A kuratórium elnöke 2024. november 12-től Barna Zsolt, az MBH Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója.
A HVG 2025-ös felsőoktatási rangsora szerint a Pécsi Tudományegyetem a 8. legjobb egyetem Magyarországon az összetett képzési rangsor alapján. Hatodik alkalommal a legzöldebb magyar egyetem, 2025-ben világszinten a 29. A QS World University Ranking a 741-750. pozícióba sorolja, a QS regionális európai egyetemi rangsorában pedig a 292. helyen áll.
Karok és képzések a Pécsi Tudományegyetemen
A Pécsi Tudományegyetem számos karral és képzési területtel rendelkezik, melyek magas színvonalú oktatást és kutatási lehetőségeket biztosítanak.
Állam- és Jogtudományi Kar
Pécsett a jogi felsőoktatás gyökerei 1367-ig, az első magyar egyetem alapításáig nyúlnak vissza. Ahogy a béke és a háború korszakai váltakoztak a magyar történelemben, úgy folyt, illetve nem folyt jogászképzés Pécsen. A reformkorszakban, báró Négyesy Szepesy Ignác által Pécsre hozott joglíceumban tanulhattak jurátus-generációk, majd az 1848-49-es forradalom és szabadságharcot követően - a kiegyezés idején - Pécsi Akadémia néven újult meg az intézmény. 1921-ben a Pozsonyból menekült Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem kapott új otthont itt és kezdte meg két év múlva, 1923-ban működését. A Jog- és Államtudományi Kar neve az ötvenes években Állam- és Jogtudományi Kar lett. 1982-től a Janus Pannonius Tudományegyetem, majd a felsőoktatási integrációt követően 2000-től a Pécsi Tudományegyetem keretein belül folytatja működését. 1970-ben - a megnövekedett hallgatói létszám miatt - a 48-as téri épület egy emelettel bővült. Itt nyert elhelyezést néhány tanszék, szemináriumi terem, valamint az V. sz. tanterem, későbbi nevén Auditórium Maximum, 2003-tól pedig Irk Albert-terem. Az utóbbi években számítógéptermek létesültek és 1999 novemberében átadták a 300 fő befogadására alkalmas nagytermet is. 2001-ben készült el a Dohány utcai épület felújítása, ahol a kar tanulmányi osztálya és 7 tanszék nyert elhelyezést.
A kar oktatási, kutatási és igazgatási infrastruktúrája - változatlanul - kiemelkedően jónak minősíthető. Szervezeti egységei jelenleg három épületben helyezkednek el; mindegyik épület felszereltsége (bútorzata, irodai felszereltsége stb.) teljes. Az Európa Központ, az Európai Dokumentációs Központ és a kari könyvtár a 2010-ben átadott Tudásközpontban működik. A kar több mint 1000 hallgató számára biztosít magas színvonalú képzést, a jogi valamint igazgatási képzési területen, valamennyi képzési szinten: felsőoktatási szakképzésben (jogi asszisztens), BA alapszakon (igazságügyi igazgatási), osztatlan (egységes) képzésben (jogász), MA mesterszakon (közigazgatási) és szakirányú továbbképzésekben. A képzések nappali és levelező munkarendben folynak, államilag támogatott és költségtérítéses formában. Népszerűek a szakokleveles és szakjogász képzések (pl. csődjogi, munkajogi, borjogi, infokommunikációs).
Orvostudományi Kar
1950-ben a vallás és közoktatási minisztériumtól az egészségügyi minisztériumhoz került az orvosképzés, illetőleg a klinikák és intézetek irányítása. 1951-ben az orvosi kar kivált az egyetemből és önállóan működött tovább. 2000-ben indult először gyógyszerészképzés, 30 diákkal, mely 2016. január 1-től önálló karként működik. 2003-ban került bevezetésre a kreditrendszer. A tananyag, a tantervi struktúra kialakítása folyamatosan követi a nemzetközi trendeket. Az angol nyelvű orvosképzés világszerte elismert felkészültségű szakembereket bocsát ki, 1984 óta. Az igényekre reagálva 2004-ben megindult a német nyelvű orvosképzés, 2005-ben az angol nyelvű, 2006-tól pedig német nyelvű fogorvosképzés is szerepel a kar képzési palettáján. A kar és az egyetem jó kapcsolatainak és az ECTS rendszerhez történt csatlakozásnak köszönhetően a kar hallgatói az Erasmus és egyéb nemzetközi programokon keresztül csatlakozhatnak hazai és külföldi egyetemek orvos-, fogorvos- és gyógyszerész képzéseihez. Az intézmény lehetőséget nyújt a szakmai gyakorlatok külföldön történő elvégzéséhez, ezáltal is bővítve a hallgatók ismereteit, tapasztalatszerzési lehetőségeit. A képzésekben 29 klinika, 22 elméleti intézet, 9 oktató kórház, és több mint 500 orvos, kutató, elméleti szakember vesz részt. A kari könyvtár több ezer kiadvánnyal, rangos hazai és nemzetközi folyóiratokkal, valamint az online adatbázisához való folyamatos hozzáféréssel szolgálja az ismeretszerzés lehetőségeit. Az egyetemi klinikák a város, a megye, valamint a dél-dunántúli régió legmagasabb szakmai színvonalú egészségügyi intézményei, melyek a gyakorlati felkészülés lehetőségét kínálják a hallgatóknak.
Bölcsészettudományi Kar
A kar története több száz éves múltra tekint vissza. Először 1785-ben II. József császár helyezteti Pécsre a bölcseleti karral is rendelkező Győri Királyi Akadémiát. Az intézmény 1802-ben visszakerül eredeti székhelyére, Győrbe, azonban a képzésre 1828-ban ismét lehetőség nyílik a megyeszékhelyen, amikor Szepesy Ignác püspök bölcseleti stúdiumot indított, amely a teológiai tanulmányokat megalapozó házi tanfolyam volt. Négy évre rá a mai helyére került a Klimó György püspök által nyilvánossá tett és Szepesy Ignác által jelentősen gyarapított püspöki könyvtár. A magyar nyelvű oktatás 1923-ban kezdődhetett meg, amikor a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem Pécsre került, ám 1940-ben a bölcsészeti kart Szegedre és részben Kolozsvárra telepítették. A bölcsészképzés akkor indult újra, amikor 1982-ben az 1948-ban alapított Pécsi Pedagógiai Főiskola jogutódja, a Tanárképző Kar csatlakozott az Állam- és Jogtudományi, illetve a Közgazdaságtudományi Karhoz, az egyesített intézmény pedig felvette a Janus Pannonius Tudományegyetem nevet. 1992-ben a Tanárképző Kar két részre bomlik, és megalakul az önálló Bölcsészettudományi Kar és a Természettudományi Kar. 2000-ben a Janus Pannonius Tudományegyetem, a Pécsi Orvostudományi Egyetem és a szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola egyesülésével létrejött az akkor még kilenc karú Pécsi Tudományegyetem. A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara autonóm oktatási, kutatási és tudományos közéleti tevékenységet folytató szervezeti egység.
Egészségtudományi Kar
A Pécsi Orvostudományi Egyetemen az egészségügyi főiskolai képzés a Szociális és Egészségügyi Miniszter 1989. augusztus 18-i keltezésű "Alapító Okirata" alapján 1990. szeptember 1-jén indult a Minisztérium, a POTE, valamint Somogy, Zala és Vas megyék vezetőinek közös előkészítő munkáját követően. A következő időszakot a képzés folyamatos kiépítése és felfejlesztése jellemezte. Mivel egy-egy városban többféle képzés működött, „képzési központ” elnevezéssel és intézeti jogosultsággal rendelkező igazgatási jellegű szervezeti egységeket alakítottak ki. A hallgatók, az oktatók és oktatást segítők számának növekedése, a főiskolai tanári testület megalakulása de facto létrehozta a kari struktúrát. A következő feladat ennek jogi kodifikáltatása volt. A Kormány 132/1995. (XI. 9.) Korm. rendeletével került sor az Egészségügyi Főiskolai Kar megalapítására.
A PTE egyik legfiatalabb és legdinamikusabban fejlődő kara, mely 2000. január 1-jétől az intézményi integráció révén a Pécsi Tudományegyetem részeként működik. Az oktatás négy képzési központban zajlik: Kaposváron, Pécsen, Szombathelyen és Zalaegerszegen, ahol hatékony együttműködés alakult ki a helyi oktatókórházakkal és szociális intézményekkel. A kar úttörő szerepet játszik az egészségügyi és szociális képzések fejlesztésében, az országban elsőként indultak itt egyetemi, például okleveles ápoló, okleveles védőnő képzések. Ezáltal megteremtődött az egészségtudományi szakmák számára a doktori fokozat megszerzésének lehetősége, amelyre a karon megalakult Egészségtudományi Doktori Iskolában nyílik mód. 2006. március 1-jétől a kar Egészségtudományi Kar néven egyetemi karrá válhatott. Az Egészségtudományi Kar végzett diplomásai szakterületüknek megfelelően az európai normákat kielégítő kompetenciaszinttel rendelkeznek. Az Európai Unióban a közösségi jog alapján hét automatikusan elismert szakterület közül két területen (ápoló, szülésznő) lehet ezen a karon oklevelet szerezni.
Gyógyszerésztudományi Kar
A Pécsi Tudományegyetem oktatási és tudományos bázisán, a gyógyszerészeti szakintézetek megalakulásával, a Dunántúl egyetlen gyógyszerészképző helyeként, 2000. szeptemberében indult meg az oktatás. A Gyógyszerésztudományi Szakot a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) 2006-ban akkreditálta. A MAB megállapította: „A pécsi gyógyszerészképzés minden vonatkozásban megfelel a képzéssel szemben támasztott szakmai követelményeknek. A jelentős számú, tudományos minősítéssel rendelkező oktató tevékenysége az alapja és biztosítéka annak, hogy európai összehasonlításban is kiváló felkészültségű gyógyszerészeket képeznek.”
A gyógyszerész, mint a gyógyszerek szakértője, a társadalmi igényeknek megfelelően igen sokrétű tevékenységet fejt ki. A végzettséget a hallgatók 5 éves osztatlan mesterképzéssel érik el. A képzés első féléveiben elsősorban a biológia, a kémia és a fizika alapismereteinek elsajátítása a cél. Az orvosi elméleti ismereteket és gyakorlati készségeket az anatómiai, élettani, kórélettani, mikrobiológiai és immunológiai tanulmányok adják. A harmadik évtől behatóbban ismerkednek meg a hallgatók a gyógyszerészet szakmai tárgyaival, melyek között a Pécsen folyó képzés keretében kiemelt fontosságot kapnak a gyógyszerészi kémiai, gyógyszer-hatástani, biofarmáciai, gyógyszertechnológiai, farmakognóziai, gyógyszerterápiás és gyógyszerészeti-gazdaságtani ismeretek oktatása. A képzés java része a szak külön épületében a „Gyógyszerésztudományi tömbben” a Rókus utca 2. sz. alatti épületben újonnan kialakított, korszerűen felszerelt szakintézeteiben történik.