Az első életév egy kisbaba életében óriási jelentőséggel bír. Gondolj csak bele, micsoda fejlődésen ment keresztül gyermeked idegrendszere, a kis teste és izomzata is. A pólyában fekvő, édes kis újszülött izgő-mozgó gézengúzzá fejlődött. Ebben az időszakban teheted le a jó (vagy ne adj isten a rossz) berögződéseinek alapjait. A fogmosást, az evést vagy a napi rutinteendőket éppúgy kifigyeli és leutánozza, mint ahogyan a különféle helyzetekre adott reakcióidat is.
Az 1 éves baba fejlődése lenyűgöző. Ez a korszak az igazi totyogó időszak. Gyermekükre leginkább a mozgásban levés a jellemző. Folyton cipekedik, hurcol magával valamit, tesz-vesz, rakosgat; ébren töltött ideje legjavában megállás nélkül dolga van. Ebben az életkorban gyermekük már nemcsak síkfelületen, hanem egyenetlen talajon is tud járni. Irányt változtatva futkározik. Felügyelet mellett korlátba vagy falba kapaszkodva egyedül próbál fel-le lépegetni a rövidebb (3-4 fokos) lépcsősoron. Ágyon vagy földön páros lábbal ugrál, alacsony lépcsőfokról, járdaszegélyről leugrik.
A másfél éves gyermeked már egyre ügyesebben közlekedik a lépcsőn, gond nélkül fel tud lépkedni rajta (azért jó, ha védőhálóként a nyomában vagy ilyenkor is). Felfelé mindig könnyebb, de lefelé még kell a segítség! Szaladni még nem tud (gyakorolja, de térdeit még nem hajlítja be a futáshoz), de egyre gyorsabban szedegeti a lábait, és nagyon élvezi a játékos kergetőzést.
A rágó és őrlőfogak törnek elő ebben az életszakaszban, másfél éves korukra a babáknak átlagosan 15 fogacskájuk van. Szerencsére a hátsó fogak megjelenése korántsem jár akkora kellemetlenséggel, mint az elsők kibújása, ezért kimondhatjuk, hogy a fogzás nehezén már túl is vagytok! Ugye, milyen gyorsan elment ez az idő is?
Természetes módon gyermeked súlygyarapodása az első évben tapasztaltakhoz képest meglehetősen lelassul. Míg egy éves korára a legtöbb kisbaba megháromszorozza születési súlyát, úgy a második évükben nagyjából összesen 2 kilót gyarapodnak. Húgyhólyagjuk velük együtt növekszik, így egyre kevesebb peluscserére lesz szükségetek.
Annyi érdekes és izgalmas dolog vár még felfedezésre, hogy a babákat sokszor nem is nagyon köti le önmagában az evés - gyorsan megeszik az adagjukat és folytatják is a játékot.
A baba mozgásfejlődése 1 éves kor után:
- Minden bútorra és megmászható dologra felmászik, ezért az instabilabb berendezési tárgyakat a biztonság kedvéért ajánlott rögzíteni!
- Labdázni egyre koordináltabban és ügyesebben tud, rúgja, dobja, gurítja, elkapja (legalábbis nagyon lelkesen gyakorol).
- Zenére táncol, pörög-forog.
- Szuper motorikus készségfejlesztő módszer a rajzolás, arra viszont készülj fel, hogy innentől az egész otthonotok egy óriási rajztáblának fog tűnni a szemében!
- Az egyszerűbb ruhadarabok (például a cipő, zokni) le-és felvételét is bőszen próbálgatja már. Tegyél ki neki két szettet a ruhái közül és ajánld fel, hogy kiválaszthatja, az aznapi szerelését. Eleinte lehet, hogy még tétovázni fog, de idővel nagyon megszeretheti a ruhaválogatást és ezáltal az öltözködést is!
A baba érzelmi és értelmi fejlődése 1 éves kor után:
- Csemetédnek ebben a korban már mindenképp érdemes meséket olvasni, amennyit csak lehet, hiszen a könyvekben már nem csak a képek, hanem a versikék és mondókák is érdekelni fogják, igaz még csak nagyjából kettő-öt sor terjedelemig tud koncentrálni rájuk.
- Rengeteg jó fejlesztő könyv van a boltok polcain, amiből játékosan taníthatod a színek, az ellentétek, az állatok neveire, amire ebben a korban már nagyon fogékony lesz.
- Már egyre többször észreveszed, hogy segítőkész (szívesen végrehajt egyszerű kéréseket) és együttérző (pl. látja, ha valaki szomorú és vigasztalni próbálja).
- Szereti csoportokba rendezgetni a játékait, ringatja, etetni és fürdetni próbálja a babáját.
- Határozott jelei lehetnek a féltékenységnek is. Ha a testvéreivel vagy más babákkal foglalkozol a jelenlétében, odajön ő is, ilyenkor extrán igényli a simogatást, játékot, törődést. Ha nem sikerül magára vonnia a figyelmed, előfordulhat, hogy dühös sírásba kezd vagy más módon próbálja kikövetelni a törődésed (megüt, tiltott dolgokat csinál). Nyugtasd meg, biztosítsd a szeretetedről, de a féltékenység szülte kicsapongásait sose hagyd szó nélkül! Szüksége van rá, hogy ismerje a határait, hogy mit szabad és mit nem. Ezeket a pozitív vagy - ebben az esetben - negatív megerősítéseket elsősorban tőled várja majd.
- Most van abban a korszakban, amikor mindent erőteljesen utánoz: a házimunkába besegít, sepreget, port töröl, „porszizik”. Számára ez játék, lesi, leutánozza a mozdulataid.
- Tartsd szem előtt, hogy innentől egy szuper fogékony, éber és figyelő kisbaba lesz a nyomodban egész nap!
A világ felfedezésének öröme is gyakran egy gurgulázó kacajban nyilvánul meg. A nevetéssel hívják fel magukra a szüleik figyelmét is, ami számukra nagyon fontos. A nevetéssel hívják fel magukra a szüleik figyelmét is, ami számukra nagyon fontos. A közös mókázás és nevetés mindkettőtökben oxitocint termel - a "boldogsághormonnak" szerepe van a szociális kötődésben, a bizalom kialakításában és a stressz csökkentésében is.
A 12 hónapos baba még nem feltétlenül igényli a más gyerekekkel való játékot úgy, ahogy egy nagyobb gyermek. Ebben a korban elsősorban a szülővel való kapcsolat a legfontosabb, rajtuk keresztül ismeri meg a világot, alakulnak ki a szociális készségei. Ebben a korban a baba elsősorban a szülőkre, esetleg a testvéreire irányítja a figyelmét. A szülő a biztonságos támasza, a szeretet és a gondoskodás forrása.
Az 1 éves baba még egyedül játszik, a játékokkal való ismerkedés, a tárgyak manipulálása és a környezet felfedezése nagyon fontos számukra. Jellemzően másfél éves kor körül kezdenek érdeklődni a másik gyermek iránt, kezdik megfigyelni a többiek játékát, de még ekkor sem tipikus, hogy együtt játszanak!
A kommunikáció és nyelvi képességek terén a korszak eleje és vége között hatalmas fejlődés megy végbe. A kisded talán most van az anyanyelv elsajátításának legintenzívebb szakaszában. Mivel csakis a környezettel való kapcsolat által képes az anyanyelvet elsajátítani, ezért ebben a szakaszban fokozottan kell arra figyelniük, hogy megfelelő beszédmintát közvetítsenek számára.
Kimondja az első szavait, néhány szót utánoz. Leggyakoribb szavak, amiket a csöppség megtanul az anya, mama, papa, baba. A cica, tej, pá-pá, vau-vau is a könnyebben megtanulható szavak közé tartozik - ne lepődj meg, ha a te kicsid is ezeket mondja legkorábban! Fontos megjegyezni: Minden baba egyedi ütemben fejlődik, és a szavak elsajátítása más-más ritmusban történik. Ne aggódj, ha a gyermeked még nem mond ki egyetlen szót sem, vagy ha más szavakat használ először.
Mutatóujjal rámutat dolgokra, hangadással és szemkontaktussal jelzi, mit szeretne. Egy 12 hónapos baba még nem tudja mondatokban kifejezni magát, de rengeteg módon kommunikál velünk. Tipikus helyzet, hogy az anyukák ilyenkor sokkal jobban értik a gyermekük jelzéseit, mint a család többi tagja, mivel ők töltik a legtöbb időt a picivel. Érdemes megfigyelni a testbeszédét, a mimikáját, amivel szavak nélkül beszél hozzánk! Például, amikor az addig izgalmasnak talált játékot eldobja, az azt jelentheti, hogy unatkozik, érdemes mást csinálni vele.
Fontos, hogy beszélj hozzá. Nevezd meg a tárgyakat, a tevékenységeket, és magyarázd el neki, mit csináltok - még akkor is, ha úgy érzed, hogy nem ért meg belőle mindent.
Gyermekük olykor csak ’öö’ hangadással, máskor esetleg „Mi ez?”, „Ez mi ez?” kérdéssel is jelzi, hogy a felfedezett tárgy nevét szeretné tudni. Ebben a fogékony korszakban naponta akár 10-30 új szót is képes megjegyezni. Ilyenkor fontos, hogy minden odaadott tárgyat meg is nevezzenek.
A korszak végére a beszéd szinte robbanásszerűen fejlődik. Az első kimondott szavak esetleg már 18 hónapos kor előtt megjelennek, a lányoknál általában korábban, a fiúknál később. Kétéves korra általában 50-70 szót is használnak. Kezdetben egy-egy szó több jelentést is hordozhat, például a „vau-vau” nemcsak a kutyát, hanem minden négylábút jelöl. A korszak végén általában megjelennek a távirati stílusú mondatok is, például „Apa dolgoz.” „Vau-vau eszik.”.
Az egyszerű utasításokat (például „Kérem a labdát!”, „Tedd a kosárba a kockát!”) megérti, és végrehajtja. Képeskönyvben a számára ismerős képeket kérésre megmutatja.
A táplálkozás 1 éves kor után:
A babák hozzátáplálását az anyukák zöme hozzátáplálási táblázat alapján, fokozatosan végzi. Az 1 éves kor azonban mintha vízválasztó lenne ebből a szempontból: innentől kezdve sokan hajlamosak lazítani a szabályokon, mondván, egy ekkora gyerek már elég nagy ahhoz, hogy szinte bármit ehessen. Valójában azonban 1 éves kor után is még óriási mértékben eltér a gyermekek tápanyagigénye a felnőttekétől, ezért még ekkor is körültekintően kell összeállítani az étrendjét. Az első 1000 napban kapott tápanyagok és vitaminok a baba jövőbeni egészségére is kihatnak, szülőként a mi felelősségünk, hogy megadjuk a legjobb alapokat.
Testsúly kilogrammonként nagyjából hétszer annyi tápanyagra van szükségük, mint a felnőtteknek, ugyanis életük első 1000 napjában hatalmas fejlődésen mennek keresztül. A teljesség igénye nélkül: egy gyereknek kilogrammonként 5,5-szer több vasra, 4-szer több kalciumra, és 3-szor több esszenciális zsírsavra van szüksége, mint egy felnőttnek, valamint D-vitaminból, fehérjéből, cinkből is jóval több kell neki.
Ha tehát kisgyermekünk ugyanazt eszi, amit mi, a felsorolt tápanyagokból is ugyanannyit fog kapni, ami neki kevés. Sajnos mégis minden második baba ugyanazt eszi, mint a felnőttek. Így nem csoda, hogy az 1-3 éves kisgyermekek 65 százaléka kevesebb D-vitamint visz be mint szükséges lenne, 42 százalékuknál a kalcium, 24 százalékuknál a vas bevitele marad el az ajánlott mennyiségtől.
A fehérje az izmok, a szervek fejlődéséhez szükséges, ugyanakkor túl nagy mennyiségben a későbbi elhízásért is felelős lehet. A D-vitamin és a kalcium a csontok megfelelő fejlődéséhez kell, a vas pedig azért, hogy a szervekhez eljusson az oxigén, illetve, hogy az agy fejlődhessen.
18 hónapos korra a kisgyermekek többsége már igyekszik önállóan is próbálkozni az evéssel. Kanalazáskor a falatot már meríteni tudják a tálból, és megfordítás nélkül a szájukhoz emelik. A legtöbb állaggal jól boldogulnak. Legtöbbször elég csak apró falatokra vágni a keményebb darabokat, a zöldségféléket sem kell külön pürésíteni. Nagyobb ételekből, gyümölcsből, kekszből egyre ügyesebben harapják le a megfelelő méretet, és megrágás után biztonsággal nyelnek. Vannak gyerekek, akik a kevert állagot (darabok a pépesben) nem szeretik, mások még váltogatják a kéz, illetve a kanál használatát. Fontos, hogy az étrendjük egyre inkább a családi menühöz igazodjon; a (nem túl fűszeres, alkoholmentes) főételek is fogyaszthatóvá válnak számukra.
Cukros italok helyett, vizet, teát és sima tejet adj a gyermekednek. Egy kisgyermek lehet nagyon válogatós. A gyermekeknek időnként kevesebb mennyiségű ételre van szükségük, A legjobb, ha emiatt nem harcolsz vele. Kínáld egészséges ételekkel, és hagyd, hogy kiválassza, mit akar.
A fogzás:
Biztosan észrevetted már, hogy míg egyes babák már viszonylag sok (akár 8-10) foggal büszkélkedhetnek 12 hónapos korukra, míg másoknak épp, hogy kibújt négy foga. Mindkettő normálisnak mondható! Minden kicsi más tempóban fejlődik, így a fogzás is eltérő időpontban kezdődhet és haladhat. Általánosságban elmondható, hogy 1 éves kor körül a legtöbb picinek már megvan az első négy foga, ezek az alsó és felső középső metszőfogak. A fogzás időpontját befolyásolja a genetika, az egészségi állapot, a táplálkozás, de még a környezeti tényezők is szerepet játszhatnak. A fogzó gyerkőc nyűgösebb lehet, az étvágya csökkenhet vagy éppen megnőhet, gyakran rágcsál, hogy enyhítse az ínyviszketést.
Biztonság:
A világ felfedezésének öröme is gyakran egy gurgulázó kacajban nyilvánul meg. A közös mókázás és nevetés mindkettőtökben oxitocint termel - a "boldogsághormonnak" szerepe van a szociális kötődésben, a bizalom kialakításában és a stressz csökkentésében is.
Mikor forduljunk szakemberhez?
A gyermek fejlődése szempontjából kiemelt jelentőségű, hogy minél korábbi életkorban elkezdődjön a fejlesztése, ezért ha szülőként felmerül Önökben a probléma gyanúja, akkor mindenképpen forduljanak szakemberhez.
- Vezetve tud csak járni, álló helyzetben bizonytalan.
- Járása bizonytalan.
- A gyors járás nem jelenik meg (24 hó).
- Mindennapi, ismert használati tárgyakkal nem játszik megfelelően (eldobja, pörgeti), és/vagy a játéktárgyak nem keltik fel az érdeklődését.
- Az egyik kezét feltűnően elhanyagolja, vagy sokkal ügyetlenebb vele, mint a másikkal.
- A két kéz mozgása nem összehangolt a játék során.
- Az összerakós játékok részeit nem próbálja, vagy nem tudja a helyükre illeszteni (formákat, építőelemeket, pontosan illeszkedő részeket).
- Nem próbál, illetve nem tud felületen nyomot hagyni (kézzel maszatolni, ceruzával firkálni, krétával/ecsettel dolgozni).
- Nem próbál, illetve nem tud tárgyakat egymásra tenni.
- Nem vagy nehezen lehet vele tekintetkapcsolatot tartani.
- Nem mosolyog vissza, ha rámosolyognak.
- Nehéz felkelteni a figyelmét, nem követi a mutatás, a tekintet irányát.
- Kortársakkal való kezdetleges játék még hiányzik. Nem szeret más gyermekek közelében lenni.
- Neve hallatán tekintetkapcsolatot nem keres, a nevére nem figyel.
- Nem ért meg egyszerű utasítást (például: „Kérem a labdát!”, „Tedd a pohárba a ropit!”).
- A korszak elején tapasztalt szókincse nem bővül a korszak végére.
- Továbbra is a gagyogás uralja a kisgyermek közléseit; nem jelennek meg benne szavak, szókezdemények.
- Tiltakozását fejezi ki evéshelyzetben.
- Éjszaka még mindig gyakran ébred, ilyenkor nehezen alszik vissza vagy játszani kezd.
- Hárítja a tisztálkodást, nem szereti a szappant, a fogmosást.
Az első életévekben elsősorban az egészségügy (védőnő, házi gyermekorvos) feladatai közé tartozik a fejlődés nyomon követése és a megkésetten vagy eltérően fejlődő gyermekek minél korábbi felismerése. Mivel az előzőekben felsorolt tüneteknek lehetnek szervi okai, ezért első lépésben a védőnőt és/vagy a házi gyermekorvost keressék fel, aki szükség szerint különböző szakrendelésekre küldheti a gyermeket. Amennyiben a kivizsgálás semmilyen szervi okot nem igazolt, akkor a pedagógiai szakszolgálathoz vagy a korai fejlesztő centrumhoz fordulhatnak, ahol a gyógypedagógusból, mozgásfejlesztő szakemberből (gyógytornász, szomatopedagógus, konduktor) és pszichológusból álló szakmai team tud segítséget nyújtani a gyermek további fejlődésének érdekében.
