A gyermekek fejlődésének rendszeres nyomon követése kulcsfontosságú, és az alapellátásban (házi gyermekorvos, védőnő) egy szabályozott ütem szerint zajlik. Fontos leszögezni, hogy a gyerekek fejlődési üteme egyéni, amit számos faktor befolyásol, mint például a genetika, az anyatejes táplálás, a hozzátáplálás megkezdésének ideje, a mozgásfejlődés, a személyiségi jegyek, a pszichés tényezők, a környezeti tényezők és a krónikus betegségek.
A születésüktől kezdve a percentilis táblázat és görbe ad iránymutatást a gyermekek táplálási és fejlődési állapotáról. Ez az érték megmutatja, hogy az azonos életkorú, azonos nemű gyermekek hány százalékának kisebb vagy nagyobb a testtömege, a testmagassága, vagy egyéb paramétere az átlagnál. Jelentős eltérések lehetnek a lányok és fiúk fejlődési ütemében, ezért külön táblázat mutatja a nemek szerinti értékeket.
Mi a percentilis érték és hogyan értelmezhető?
A percentilis érték azt mutatja meg, hogy az azonos életkorban lévő, azonos nemű gyermekek hány százalékának kisebb a testtömege, testmagassága, egyéb paramétere az általunk megadottnál. A középső, sötétzöld, 50-es percentilis görbe mutatja az „átlagot” (a harangszerű eloszlás közepét). Ha például egy gyermek súlya alul, a piros, 3-as percentilis görbén helyezkedik el, az azt jelenti, hogy az összes vele egykorú gyermek kevesebb mint 3%-a kisebb súlyú, körülbelül 97%-a pedig nagyobb súlyú nála.
A WHO-diagramokon a normál tartomány általában -2 SD és +2 SD között van (azaz -2,0 és +2,0 közötti Z-pontszám), ami megközelítőleg a 2. és 98. percentilisnek felel meg. Vagyis a percentilisek széle is lehet tök normális; azt kell nézni, hogy a görbe merre tart: van-e megtorpanás, vonalátlépés, stb., lineáris-e a növekedés. Egyes esetekben a Z-score-t is használjuk.
A percentilisek értelmezése
A percentilis táblázat jelentősége a gyermek fejlődésének nyomon követésében
A percentilis táblázatok segítségével a gyermekorvos, iskolaorvos, védőnő és egyéb szakember hasznos információhoz juthat a gyermek fejlődésével kapcsolatban. A fejlődés követéséhez értelemszerűen a gyermek nemének, életkorának megfelelő táblázatot kell használni, és SOHA nem szabad következtetést levonni egyetlen adatból, értékből. A percentilis táblázat lényege a fejlődés követése egészséges gyermekeknél, vagyis több adat esetében lehet csak megállapításokat tenni. Ha lehet, a gyermek születésétől kezdve legyenek feltüntetve az adatok.
Amennyiben a gyermek adatai a táblázat párhuzamos, ívelt sávjaiban (mint egy autópályán egy útvonalon) haladnak, akkor önmagának megfelelően fejlődik. Ha az adatok a táblázat alatt vagy felett vannak, akkor szükséges vizsgálat, esetleg kivizsgálás, hogy nincs-e valamilyen betegség. Amennyiben ez kizárásra került, akkor csak kövessük tovább az értékeket; valószínűleg genetikailag az átlagnál nagyobb vagy kisebb gyermekünk.
Súlyos betegségnél, koraszülötteknél a fejlődés visszamaradhat, a táblázat értelmezése nem vagy nehezen lehetséges. Amennyiben a baba koraszülött, rá az általánostól eltérő értékek vonatkozhatnak, speciálisan rájuk tervezett görbén vezethetők az adataik.
Figyelemfelkeltő a hirtelen változás! Amikor egy gyermek percentilis görbéje rohamosan hanyatlani kezd, vagy akár hirtelen felfelé mozdul el, akkor át kell gondolnunk, vajon tényleg megfelelőképpen tápláljuk-e őt.
A WHO növekedési görbék használata
A WHO által készített gyermeknövekedési táblázatok ajánlottak, mivel ezek megmutatják, milyen a gyermek normális növekedése a születéstől öt éves korig, optimális környezeti feltételek mellett. Ezek a szabványok minden gyermekre vonatkozhatnak, függetlenül az etnikai hovatartozástól, a társadalmi-gazdasági helyzettől és a táplálás típusától. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) ezt a „WHO Multicentre Growth Reference Study” segítségével dolgozta ki hat résztvevő ország összesített mintáját felhasználva.
A WHO görbék kisebb valószínűséggel mutatják a gyermekeket alultápláltnak, mint a CDC vagy akár a magyar görbék, mivel a WHO szabványait több országból származtatták, beleértve azokat is, amelyekben alacsonyabb az elhízás aránya. Előfordulhat, hogy egy baba a magyar KSH görbe alapján kis súlyú, míg a WHO görbén teljesen normál tartományba esik.
A növekedést befolyásoló tényezők és fejlődési eltérések
A fejlődési ütemet folyamatosan befolyásolja az alvás, a trauma, a stressz, a regulációs zavarok, az evészavarok, az elhanyagolás, a szegénység, az étkezési nyomás, az alacsony vasszint, az alacsony kalciumszint, az alacsony fehérjebevitel, a D-vitamin-hiány, a fertőzések stb. A táplálási mód is kihat a növekedésre: a tápszerrel táplált babákhoz képest a szoptatottak viszonylag gyorsan híznak életük első három-négy hónapjában, majd viszonylag lassan.
A legtöbb egészséges baba és gyermek normál módon növekszik. A normál növekedés során észrevehetünk ún. növekedési ugrásokat (gyors növekedési időszak), melyet egy kis nyugi, nem mérhető növekedési periódusok követnek. A normál növekedés tükrözi az általános egészségügyi állapotot és a tápláltsági állapotot. A kóros eltérések felismerését IS segíti a percentilis görbe követése.
Lassult fejlődés és teendők
Csecsemőkorban előfordulhat lelassult fejlődés, melynek oka általában az, hogy a gyerek nem jut elegendő, a fejlődését biztosító tápanyaghoz. A tüneteket komolyan kell venni, mert fontos a lelassult fejlődés időben történő felismerése és annak kiderítése, hogy mi állhat a háttérben! Ehhez szükséges a baba percentilis görbéjének rendszeres követése.
A lelassult fejlődés hátterében állhat felborult energia-egyensúly, ami azt jelenti, hogy a tápanyagbevitel nem fedezi a gyermek szükségletét, vagy fokozott tápanyagvesztés (pl. elhúzódó megbetegedések, krónikus gyulladásos betegségek, felszívódási zavarok stb.). Csecsemőkori lelassult fejlődés esetében az energia- és a tápanyagbevitel növelésével a gyermek behozhatja az elmaradt növekedést, fejlődést. Táplálásterápiát csecsemők esetében kizárólag rendszeres szakorvosi felügyelet mellett szabad alkalmazni. Látványos testtömeg-növekedés eléréséhez időre (gyakran hónapokra) és sok-sok türelemre van szükség.
A 3 - 10% közötti érték arra utal, hogy a gyermek sovány. Amennyiben egy gyermek percentilis értéke az azonos életkorúak átlagértékéhez képest 3% vagy az alatt van, akkor a fejlettségi szinten túl a táplálkozási szokásokat is meg kell vizsgálni. Mind az alultápláltság, mind a túltápláltság esetén célszerű dietetikus segítségét igénybe venni és táplálási naplót vezetni. Az alultáplált gyerekek számára komoly segítséget jelenthet a táplálásterápia elsajátítása és beépítése az étrendbe.
Az időre született újszülött babák súlya általában 100-150 grammot esik vissza megszületésük után (élettani fogyás), melyet a következő 10 napban fokozatosan visszanyernek. Ha a súlyvesztés mértéke nem haladja meg a születési súly egytizedét (vagyis maximum 10%-át), a fogyás mértéke nem tekinthető kórosnak. Általában a 4. vagy 5. nap után kezd az újszülöttek súlya újra gyarapodni, és legkésőbb 10-15. nap környékén érik el ismét a születési súlyukat. 6-12 hónapos kor között havonta 400-500 g súlygyarapodás figyelhető meg.
Testtömeg és magasságnövekedés átlagos üteme
- 0-1 éves kor: kb. 25 cm/év növekedés (0-6 hónap: kb. 16-17 cm, 6-12 hónap: kb. 8-9 cm).
- 1-2 éves kor: kb. 10-12 cm/év növekedés.
- 2-4 éves kor: kb. 7-8 cm/év növekedés.
- 4 éves kortól pubertásig: kb. 5-6 cm/év növekedés.
- Csúcspubertás: kb. 8-10 cm/év növekedés.
- 0-3 hónapos korig: napi kb. 20-30 g súlygyarapodás.
- 3-6 hónapos kor között: napi kb. 15-20 g súlygyarapodás.
- 6-12 hónapos kor között: napi kb. 10-15 g súlygyarapodás.
- 2 éves kortól pubertásig: kb. 2-3 kg/év súlygyarapodás.
Túlsúly és elhízás kezelése
Túltápláltságra, helytelen táplálkozásra és súlyfeleslegre a 75 - 90% közötti adatok utalnak. Minden olyan esetben, amikor felmerül a túlzott táplálékbevitel veszélye, ellenőrizni kell az ételek összetételét, minőségét, valamint az étkezések gyakoriságát. A túltáplált egyéneket érintő vizsgálatok a mozgás gyakoriságára és minőségére is kiterjednek. A túltápláltság megoldását nem a fogyókúra, hanem a helyes étrend és mozgásforma megtalálása jelenti.
Súlyos elhízásban szenvedő gyermekek esetében a speciális BMI-diagramok, amelyek görbéi a 97. percentilis felett vannak, hasznosak a klinikai értékeléshez és monitorozáshoz. Sportoló gyerekeknél szintén óvatosan használható, nem tökéletes.
Normál tápláltsági zónába esik a 3 év alatti gyermek, ha a testhossz percentilise 10 és 90 percentilis közé esik (10 alatti érték alultápláltságra, 90 feletti pedig túlsúlyra utalhat).
Percentilis kalkulátor és görbék használata a gyakorlatban
A percentilis kalkulátor - vagy más néven növekedési kalkulátor - segítségével követheted gyermeked fejlődését. A kalkulátor hasznos iránymutatás, de mielőtt kipróbálod az eszközt, vedd figyelembe, hogy minden kisbaba fejlődése egyedi. Ha bizonytalan vagy gyermeked fejlődésével kapcsolatban, mindenképpen kérd ki a gyermekorvos vagy védőnő véleményét az értékek értelmezése során. Az eszközök a testhossz percentilist mutatják meg, és az aktuális magyar szabályozásnak megfelelően, sok-sok ezer magyar kisbaba adatait elemezve készültek.
A gyermekek nem egyformák, ahogyan a felnőttek sem. Ha 100, 30 éves nőt egymás mellé állítanánk, nem lennének egyforma magasak és egyforma súlyúak. A percentilis görbék pontosan ezt mutatják: ha 100 ugyanolyan nemű, ugyanolyan korú gyereket egymás mellé állítanánk, a lemért gyerek hányadik lenne a sorban.
A percentilis görbe segítségével az orvosok és védőnők grafikus formában tudják nyomon követni a gyermek hossz- és súlyfejlődését. Általa nemcsak a csecsemők, hanem a kamaszok fejlettségéről is megfelelő információt szerezhetünk.
Hogyan mérjünk és rögzítsük az adatokat?
- Lépés: Nyomtassuk ki a megfelelő percentilis görbéket (lehet appon is, de sokaknak fagy/törlődik idővel, én jobban szeretem írni és egy fiókba tenni). Kattints a megfelelőre, ami a WHO honlapjára visz. A görbéket nyomtasd ki, és írd bele gyermeked eddigi és mostani adatait. Vedd figyelembe, ha 10-én született, akkor kb. 10-i adatokat használj; ha ez nem így van, számolj rá (ne kerekítsd az adatokat, hónapokat, nem mindegy, hogy valaki 3 vagy 3,5 hónapos).
- Lépés: Az alábbi adatokat vezesd időrendben, pontosan, és írd be a megfelelő görbébe.
- Testhossz: Ideális esetben két felnőtt legyen ott. Egyenes, szilárd felületre ragassz mérőszalagot (vezethetsz újszülöttmérőt is). Fektesd a babát a mérőszalag mellé. A feje a mérőszalag elejénél legyen, oda támasztva (könyvet tehet oda a másik felnőtt, ha nincs újszülöttmérőtök). A baba nézzen egyenesen, fejét ne biccentse. Nyújtsd ki a baba térdét, és kicsit feszítsd vissza a mezítlábas lábfejét: a sarkához ismét tegyél egy könyvet (mérőnél ez a lábléc), és mérd le a hosszát. Ismételd meg kétszer; ha nagyobb, mint 0,1 cm az eltérés, ismételd.
- Súly: Megfelelően kalibrált mérleggel. Kevés alsóruházattal, de cipő nélkül, 0,1 kg pontossággal kell mérni a kisgyereket.
- Magasság (nagyobb gyerekeknél): Létezik hivatalos szalag is, de a lényeg, hogy a falra erősített mérőszalag olyan helyen legyen, hogy ne legyen ott pl. szegélyléc. A gyerek a sarkát teljesen oda tudja tolni a falhoz. A vállak, a fej hátulja odaér a szalaghoz/falhoz. A fej egyenesen előre néz, nem biccent, nincs hajgumi, copf, cipő, zokni, stb. A fejéhez lehet klasszikusan könyvet tenni, és leolvasni a magasságot. Ismételd meg kétszer a mérést; ha nagyobb, mint 0,1 cm az eltérés, ismételd. HA azt látod, hogy a gyerek magassága az előző adathoz képest csökkent, valami biztosan nem jó.
Csecsemőkorban havonta (probléma esetén akár gyakrabban), kisgyermekeknél néhány havonta, serdülőknél félévente 1-1 érték beírása elegendő (súly és hossz is). Ha utólag viszi fel az adatokat, a születéstől mostanáig ha 5-6 értéket berajzol, az a görbén már értékelhető eredményt ad, hogy lássuk a tendenciákat, van-e probléma. Fontos, hogy a legfrissebb adatokat is mindenképp írja be!
Ne hagyd magad megijeszteni, higgy a szemednek. Egy ideális világban a szakembereknél lenne ilyen görbe, és mindig megnéznék, amikor a baba, gyerkőc növekedését vizsgálják. Nem csak beírni kell egy adatot egy füzetbe, hanem ábrázolni, mit is jelent, reméljük, a fenti írással segítettünk ezen.
Dr. Arra bíztat minden szülőt, használja az alábbi alkalmazást, hiszen ennek segítségével időben kiderülhet a nem megfelelő táplálás, sok lappangó betegség, táplálékallergia vagy felszívódási zavar, gluténérzékenység vagy hormonbetegség is. Kiemelt fontosságú az első életévekben a súlyfejlődés figyelése ilyen módon, hiszen sokszor ránézésre nem vehető észre, hogy baj van - a görbe ellapulása azonban objektíven mutatja a helyzetet. A rögzített adatok önmagában nem értelmezhetőek, csak úgy, ha azokat görbén látjuk, más WHO görbékhez viszonyítva.
tags: #nyomtathato #percentilis #tablazat