Egy nemzetközi kutatócsapat sikeresen szekvenálta az amerikai dohányszender génállományát hernyója révén.
A Kansasi Állami Egyetem vezette kutatócsapat közzé is tette tanulmányának részleteit, abban a reményben, hogy ezzel új kutatások előtt nyithatja meg az utat.
Michael Kanost, a vizsgálat vezetője évtizedek óta tanulmányozza a szendert. Az amerikai dohányszender hernyója miatt jó modellfaj.
A nagy testű hernyó kinyúlva elérheti az akár 10 centimétert is, míg testsúlya meghaladhatja a 10 grammot.
A friss vizsgálatban a hernyó vérében lévő fehérjéket, és azt vették górcső alá, miként védekeznek a fertőzésekkel szemben az állatkák.
Az eredmények szerint ugyanazon proteinek némelyike megtalálható mind a hernyó-, mind az emberi vérben.
A szender génállományának feltérképezésével lehetővé válik olyan gének és genetikai régiók azonosítása, amelyek eme fontos rovar biológiájáért és viselkedéséért felelnek.
A Manduca szó eredetileg latin eredetű, és azt jelenti: "Egyél!".
Ez a jelentés visszaköszön a Bibliában is, ahol Jézus így válaszol tanítványainak kérdésére: „Az én eledelem az, hogy teljesítsem annak akaratát, aki elküldett engem, és bevégezzem az ő munkáját.”
A WordPress sablonfejlesztésben is megjelenik a "Manduca" név, jelezve a felhasználóbarát és hatékony működést.
2015-ben kezdtem fejleszteni ezt a WordPress sablont. A sablont arra szántam, hogy származtatott sablonnal együtt alkalmazzák.
Ha önmagában tesszük fel a Manducát, a dizájn láthatóan ósdi, elavult. Mivel a sablon motorja, a generált HTML kódok viszont akadálymentesek.
Bármilyen webdizájn kialakítható vele, mert önmagában hibátlan HTML kódot generál. Ezt teszteléskor minden esetben ellenőrzöm a W3C programjával.
A referenciák közé feltettem jónéhány oldalt, amelyet Manduca sablonra épített származtatott sablonnal készítettem. Arról nem is beszélve, hogy ezen oldal is Manduca sablonnal működik.
A WCAG 4. akadálymentesítési irányelve: robusztusság. A Manducát 2015 óta fejlesztem. Ahogy írtam, egyedi webdizájn kialakítására terveztem.
Ha a webdizájn és a tartalomfeltöltés is megfelel a WCAG 2.1 szabványnak, akkor akadálymentes honlap készíthető.
A Manducát angolul kellett megírnom, hogy bekerülhessen a WordPress sablontárába, de a magyar felhasználók számára speciális funkciókat építettem bele.
Amennyire egy sablonnál figyelni lehet erre: a lehető legbiztonságosabb. Folyamatosan megfeleltetem a WordPress szabványainak, bár csak az első változatnál kellett volna.
A WCAG 2.1 címe magyarul: Web Akadálymentesítési Útmutató 2.0.
Azonban az angol accessibility szót tévesen akadálymentességnek fordították, holott a jelentése egyáltalán nem helyes. Ez az angol szó könnyű hozzáférhetőséget, könnyű használhatóságot, könnyű elérhetőséget jelent.
Az akadálymentességről sokan azt hiszik, hogy csak a fogyatékossággal élők számára fontos. Már pedig a legtöbben nem foglalkoznak azzal, hogy az a pár tízezer mozgáskorlátozott, látássérült, siket ember is használhassa a weboldalukat.
A Web-akadálymentesítési irányelveknek megfelelő weboldalakat nemcsak a fogyatékossággal élők képesek használni, hanem az idős emberek, a régi eszközöket használók, az alacsonyabb IQ-val rendelkező, egyszerűbb emberek is.
Saját tapasztalatom, hogy akik kevésbé ügyes internetezők, az én akadálymentes honlapjaimat mégis tudják használni.
Sokáig a WordPress volt a világon az egyetlen tartalomkezelő rendszere, amely szem előtt tartotta az akadálymentességet. Most már a világ más rendszerei is kezdenek felzárkózni hozzá.
A WordPress adminisztratív felülete azonban könnyen használható, felhasználó-barát, néhány bővítménnyel teljesen akadálymentesíthető.
A frontend felületen pedig a Manduca sablon, egy akadálymentes származtatott sablon, és az akadálymentes tartalomfeltöltés biztosíthatja a WCAG 2.1 megfelelősséget.
A WordPresshez használható a Manduca sablon, amely a web-akadálymentességet nem biztosítja önmagában. A hozzá készített webdizájnnak is akadálymentesen kell történnie.
E sablonnal kialakított honlapok megfelelhetnek a pénzintézetek számára kiadott Magyar Nemzeti Bank 4/2017. (III.13.) számú ajánlásának (a fogyatékos ügyfelekkel kapcsolatos bánásmódról) c. ajánlás V.3. Online és technológiai szolgáltatások fejezetének 25.
Az ingyenes sablonok tárából szűrők segítségével lehet kikeresni azokat, amelyeket a fordító „gyengénlátók számára is használható”. A címkét nagyon rosszul fordították magyarra. A „gyengénlátók számára is használható” (angolul: accessibility-ready) valódi jelentése valami ilyesmi lehetne „akadálymentes honlap készítésére alkalmas”.
Mikor a magyar fordító csapat befejezi a legújabb fordításokat, ennek a gyengénlátók számára is használható helyett az új nevét fogják kiírni. Ennek alapja, hogy minden eszközön és hálózaton keresztül gyorsan betöltődjön és hibátlanul legyen kódolva.
Több olyan szolgáltatást is beleépítettem, amelyek ugyan nem kötelező elemei a WCAG 2.1-nek, de megkönnyítik a weboldal használatát.
Sokan szeretnék használni a honlapot billentyűzetről. Emiatt a fókusz jól látható és követhető.
Az akadálymentesség már részben magában foglalja az úgynevezett technikai keresőoptimalizálást is. HTML elemek szabványos használata (területjelzések, címsorszintek, flow-elemek stb,) megfelelő alkalmazása nemcsak a látássérülteknek biztosítja a könnyű használhatóságot, de a legnagyobb látássérült felhasználónak: a Google (és más) keresőrobotoknak is.
A Manducát az egyetemes weboldaltervezés szabályait követve fejlesztem. Rengeteget tesztelem, és tesztelik mások több tucat böngészőn, különböző képernyőfelbontással, képernyőolvasóval, nagy kontrasztú üzemmódban is.
Nincsenek a sablonban felesleges kódok. Ezeket a származtatott sablonba kell beépíteni.
A képlet egyszerű: Telepítsd a Manducát és készíts hozzá egy származtatott sablont.
A projektjeimhez általában a Bibliából találok görög vagy latin szavakat. A vállalkozásom ugyanis több, mint megélhetés (ha ez lett volna a fontos, nem hagytam volna ott a jól fizető állásomat).
A Manduca azt jelenti, hogy Egyél!.
A Bécsi és a Müncheni Kódex kedveli az -ó, -ő képzős igenévi értelmező jelzős szerkezeteket. E szerkezetekben az igenévi jelző és jelzettje sorrendjét az igenév bővítménye vagy bővítménytelensége határozza meg. Ha az igenévnek tárgyi, határozói vagy tárgyi birtokos jelzői (genitivus obiectivusi) bővítménye van, az igenév a jelzett szó mögé kerül, mint értelmező jelző. Ha az igenévnek nincsenek ilyen bővítményei, az igenév a jelzettje előtt marad, mint elöl álló jelző. Ezt tapasztaljuk az Apor-kódexben is.
Az igenév sorrendjét, elöl álló vagy értelmező jelzői használatát említett kódexeinkban nem annak a latin participiumnak a sorrendi helyzete dönti el, amelynek a magyar igenév megfelel, mert az elöl álló igenevek is többnyire a jelzett mögött álló latin participiumoknak a fordításai.
A Jókai-kódex ritkán alkalmaz -ó, -ő képzős értelmező jelzőt; a Jókai-kódexben nem érvényesül az értelmezés szerkezetek megalkotásában az a törvényszerűség, amelyet a Bécsi és a Müncheni Kódexben tapasztalunk.
A Jordánszkv-kódex kerüli az -ó, -6 képzős igenévi értelmező jelzőt.
A Bécsi és a Müncheni Kódexben az igenévi értelmezős szerkezetek kedvelése kódexeink szerzőinek arra a törekvésére vezethető vissza, hogy a bonyolultabb, sűrítettebb szerkezeteket egyszerűbb, tagoltabb, a nép nyelvében is szokásosabb szerkezetekkel váltsák fel.
