Az újszülött és a csecsemő számára a jó orrlégzés - mondhatni - létkérdés. Sokszor tapasztalom, hogy milyen izgalmat jelent a szülőknek, amikor a baba orra eldugul. Ennek következtében a kicsi keveset szopik, elfárad, hamar abbahagyja a szopást, nyugtalan.
A kisgyermekek anatómiai jellegzetessége, hogy csak az orrukon tudnak levegőt venni. Ennek oka, hogy ebben az életkorban a lágy szájpad alacsonyan, a gégefedő pedig viszonylag magasan, egymáshoz közel helyezkedik el, és ez így akadályozza a szájon át a levegő útját. Ilyen pici korban az orrmandula kifejezett duzzanata még ritkán alakul ki.
A szülőszobában az első légvételek kapcsán a csecsemő hangos sírása a legszebb muzsika. Az orrüreg betegsége, elzáródott állapota fejlődési rendellenesség miatt akadályozhatja az újszülött légvételét, de ez szerencsére nagyon ritkán fordul elő. Később, néhány hetes korban viszont egyre gyakrabban észlelem, hogy a banális nátha mennyi izgalmat okoz a családnak. Ilyenkor sokan kérdezik tőlem, hogy ha a kis csecsemőnek eldugul az orra, azt okozhatja-e a megnagyobbodott orrmandula, orrsövény-ferdülés, orrüregi polip, netalán allergia. A megfázás legfeljebb csak hajlamosít rá, megkönnyíti a vírusok dolgát.
A csecsemőkori orrdugulás kezelése rendkívül fontos, hiszen a baba csak az orrán keresztül tud lélegezni. Emellett az eldugult orrjáratok nehezítik a táplálkozást és az alvást is.A csecsemők esetében azért nagyon fontosak a tiszta légutak, mert csak orron keresztül tudnak lélegezni.
Az újszülött orra a szülés után
Az első pillanat, amikor a karodba zárod az újszülöttet, semmihez sem fogható, érzelmekkel teli élmény, amelyben a megkönnyebbülés és a határtalan szeretet keveredik. Azonban sok édesanya számára az első alaposabb szemrevételezés során apró aggodalmak is felszínre bukkanhatnak, különösen, ha a baba arcvonásai nem pont olyannak tűnnek, mint a magazinok címlapján. Gyakori jelenség, hogy az újszülött orra kissé laposnak, félretoltnak vagy megnyomódottnak látszik az első napokban. Ez a látvány ijesztő lehet, de a legtöbb esetben csupán a születés természetes folyamatának átmeneti nyoma, amely az idővel magától rendeződik.
A természet rendkívül bölcsen alkotta meg az újszülöttek szervezetét, különös tekintettel a koponya és az arc szerkezetére. Az újszülött csontjai még nem forrtak össze teljesen, és jelentős részük inkább rugalmas porcból áll, mintsem kemény csontszövetből. Ez a rugalmasság teszi lehetővé, hogy a baba feje és arca alkalmazkodni tudjon a szülőcsatorna szűkös viszonyaihoz az áthaladás során. A vajúdás hosszú órái alatt a baba folyamatos nyomásnak van kitéve. Ahogy a méh összehúzódásai lefelé tolják a gyermeket, a koponyacsontok egymásra csúszhatnak, az arc lágy szövetei pedig idomulnak a környezethez. Ha a baba arccal vagy egy bizonyos szögben érkezik a medence kimenetéhez, az orr könnyen megnyomódhat a medencecsontnak feszülve. A porcos állomány rugalmassága biztosítja, hogy ezek a deformitások ne okozzanak maradandó károsodást a legtöbb esetben.
Sok szülő azonnal komoly szerkezeti hibára gondol, ha a baba orra nem tökéletesen egyenes. Azonban az esetek döntő többségében nem valódi torzulásról, hanem egyfajta „formázódásról” van szó. Amikor a baba hetekig egy bizonyos pozícióban fekszik az anyaméhben, az arca nekinyomódhat a méhfalnak vagy a saját végtagjainak. A szülés közbeni eltolódás is gyakori ok. Ha a baba feje nem a legoptimálisabb pozícióban halad át a szülőcsatornán, az orrnyereg és az orrhegy aszimmetrikusan terhelődhet. Ilyenkor a születés után az orr egyik irányba dőlhet, vagy az orrnyílások aszimmetrikusnak tűnhetnek. Érdemes megfigyelni, hogy a baba orra mennyire mozgatható. Ha a porc lágy és érintésre könnyen a középvonalba terelhető, akkor nagy valószínűséggel csak átmeneti megnyomódásról van szó.
Az orvosok és a szülésznők a rutinvizsgálatok során ellenőrzik az orr átjárhatóságát és a porcok épségét. Az újszülöttek orra szinte kizárólag üvegporcból és kötőszövetből áll. Ez az anyag rendkívül rugalmas és nagyfokú regenerációs képességgel bír. Mivel a csontosodás még nem kezdődött el az orrnyereg felső részén kívül, a porcok képesek emlékezni az eredeti, genetikai kód szerinti formájukra. A regeneráció üteme egyénenként változó. Vannak babák, akiknél már a kórházból való távozás idejére kisimulnak a vonások, míg másoknál ez hetekig is eltarthat. Ez függ a nyomás mértékétől, a szülés hosszától és a baba egyéni szöveteinek rugalmasságától is. Az első két hétben tapasztalt változás általában a leglátványosabb.
Gyakran előfordul, hogy a szülők csak bizonyos szögekből látják ferdének az orrot. Ez összefüggésben lehet a baba fejtartásával is. Ha a baba szívesebben néz az egyik irányba, az arcának az oldala, amelyen fekszik, kissé laposabbnak tűnhet, ami optikailag eltolhatja az orr vonalát is.
Amikor idegentest kerül a baba orrába
A kisebb gyermek hajlamos arra, hogy egy-egy apróbb játékdarabot, például gyurmát, szivacsdarabkát vagy gyöngyöt beledugjon a fülébe vagy az orrába. A kisebb gyerekek ismerkednek a környezetükkel és a saját testükkel is, veszélyérzetük azonban még nincs, így nekünk, felnőtteknek kell - amennyire lehet - megelőzni a bajt. Ahol egy gyerek van, egyszerűbb gyerekbiztossá tenni a lakást, a magasban lévő polcokra rejteni a kicsi számára veszélyes apróságokat. Amikor viszont már a nagyobb testvér is játszik a kicsivel vagy mellette, előkerülnek az apró építőkockák, gyurmák vagy gyöngyjátékok, amiket a kis felfedező gondosan elrejt - így könnyen kerülhet idegentest az orrába vagy a fülébe.
Az ilyen balesetek általában akkor következnek be, ha a szülő akár csak pár másodpercre is eltűnik a kicsi látótávolságából, ám akkor sem mindig vagyunk jobb helyzetben, ha mindez a szemünk láttára történik. Ha az apró tárgy még látható, a szülő - miközben igyekszik eltávolítani - ijedtségében gyakran még beljebb tolja, ahol viszont már nem tudja elérni vagy megfogni semmivel. Ha épp nem láttuk, hogy a kicsi valamit az orrába vagy a fülébe dugott, lehet, hogy hosszabb ideig nem is fogunk tudni róla. Dr. Holpert Valéria elmondta, hogy a szülők féloldali orrdugulás, vagy kellemetlen szagú, esetleg véres orrfolyás miatt fordulnak orvoshoz a gyermekkel és csak a fül-orr-gégészeti vizsgálat során derül ki, hogy a panaszokat az orrba szorult idegentest okozta. Ne halogassuk az orvos felkeresését akkor sem, ha a gyermek fülébe került valami apró tárgy, mivel az akár a hallójárat gyulladását is okozhatja.
Az orr tisztítása és a reflux szerepe
Az orr tisztítására több módszer is van. Újszülöttek esetében általában ballonos orrszívót használunk. Mivel az eszköz nem bocsát ki hangot, nem ijeszti meg a babát, azonban nem elég hatékony megoldás. Ezen segíthet az orrcsepp használata, azonban 3 hónapos kor előtt ezeket a cseppeket nem szabad alkalmazni, csak ha a tengervizes változatról van szó.
A porszívóhoz csatlakoztatható orrszívó eszköz meglehetősen hangos, de hatékony. Ennek van egy kézi, magunkkal vihető változata is, mely lényegesen kisebb, és egyszerűbb használatot biztosít. A váladékot naponta többször távolítsuk el, a szívás ereje ne haladja meg az 1000 wattot. Legjobb, ha a gyermeket ölbe vesszük, és szívás közben befogjuk az egyik orrlyukat.
A házi praktikákat inkább hanyagoljuk, hiszen a gőzölés égési sérüléseket okozhat, a fültisztító pálcák pedig felsérthetik a bőrt.
Miért fontos kitisztítani az orrjáratokat? A legtöbb csecsemőt megrémít az orrszívó hangja, sőt kifejezetten ódzkodik tőle. Azonban ilyen esetben is fontos, hogy kitisztítsuk az orrjáratokat, ugyanis az elhúzódó nátha szövődménye lehet az arcüreg- és a középfülgyulladás is.
Reflux is okozhatja, ha a kicsi orra állandóan eldugul, vagy úgy tűnik, mintha náthás lenne. A kis csecsemőknél előfordulhat, hogy az elfogyasztott táplálék a gyomorból visszajut a nyelőcsőbe, akár a garatig is. Ez a bukás jelensége, amelyet szinte minden anyuka tapasztalhat. Az első hónapokban ez szinte természetes dolog, a bukások gyakorisága a gyomor záróizmának megerősödésével, nagyjából a gyermek fél-egy éves korára fokozatosan csökken. Problémát az okoz, ha akkor is visszacsorog a gyomrából a táplálék, amikor lefektetjük a kicsit. Ilyenkor hallhatunk a garatban meggyűlő váladék miatt szörtyögő hangot és ez okozza azt az érzetet, hogy a csecsemő hurutos. A garatban szörtyögő váladékot az orron keresztül nem tudjuk kiszívni, ennek keressük más okát - figyelmeztet Hidvégi doktornő.
A szakértő azt mondja, semmiképp ne szorongjunk, ha valamiben nem vagyunk biztosak, akkor inkább kérdezzünk. Az anyai ösztönök pedig általában jól működnek, tehát ha valami gyanús, vagy nem olyan, mint máskor, akkor ott valami zűr lehet.
Hogyan előzzük meg az orrdugulást?
Fűtési szezonban szárazabb a lakás levegője, ilyenkor érdemes párásítani, hogy elkerüljük a megfázást. Ha náthás a baba és bedugul az orra, akkor az alvás és az evés is nehézzé válik a számára. Ráadásul az újszülöttek 4 hetes korukig még nem tudnak a szájukon levegőt venni, ezért ilyenkor mindig egyeztetni kell gyerekorvossal a teendőkről.
Dr. Csányi Márta azt javasolja, hogy a szobában éjszaka ne legyen 18 foknál melegebb, és fontos az is, hogy a szoba párás legyen. ”A száraz levegőben csak még jobban köhögni fog a baba, mert kiszárad az orrnyálkahártyája. A szoba páratartalmát párásítóval is növelhetjük, de akár úgy is, hogy a tiszta ruhát kiteregetjük ott, ahol a gyermek alszik. Nemcsak a szoba párásítása fontos, hanem az is, hogy a légutak nyálkahártyáját is nedvesítsük, ezért ilyenkor az inhalálás is javasolt. Bizonyos esetben indokolt lehet az orrcsepp használata is, de ezt érdemes mindig megbeszélni előtte az orvossal!
Ha az ágy fejvégi részét megemeljük egy kicsit, akkor a baba könnyebben kap majd levegőt éjjel, hiszen teljesen fekvő testhelyzetben könnyebben eldugulhat az orra, mint így. Egyéves kor alatt az ágy első lábai alá tegyünk valamit, amivel megemelhetjük azt a részt, például könyveket.
Gyakori orrproblémák és azok kezelése
Az orrüreget középen elválasztó sövény szerencsés esetben pontosan a középvonalban helyezkedik el, és két egyenlő részre osztja az orrüreget. Felnőttkorban az orrsövényferdülés rendkívül gyakori, mondhatni az a ritka, ha valakinek teljesen egyenes, szabályos lefutású az orrsövénye. Ennek ellenére nem operálunk meg mindenkit, akinek ilyen elváltozást találunk az orrában. Ha az orrsövény nagyon ferde, a kifejezetten gátolt orrlégzés tünetei jelentkeznek. Miután az orr szűrőfunkciója romlik, másodlagos torokpanaszok alakulnak ki. Magam is sokat gondolkodtam azon, hogy a növekedés kapcsán hogyan változik az orr külső és belső felépítése, és miért válik felnőttkorra ilyen gyakorivá ez a probléma. Az orrsövény egy csontos keretben lévő porcos vázból áll. A csont növekedése általában lassúbb, mint a porc térbeli fejlődése. Szerencsére a szövetek rugalmassága miatt könnyen visszaigazodik, de előfordul, hogy nem pontosan középen helyezkedik el. Az egyik orrfél relatíve tágabb, a másik szűkebb lesz.
Gyakran felmerülő kérdés a szülők részéről, hogy mikor kell, mikor lehet az orrsövényműtétet elvégezni. A gyakorlat az, hogy a kamaszkor végén, a felnőttkor kezdetén végezzük az orrsövényműtétet, vagyis abban az életszakaszban, amikor az arc karakterének kialakulása már jórészt megtörtént.
A legtöbb esetben otthon is megoldható a problémák kezelése, a legfontosabb, hogy megszabaduljunk az orrváladéktól orrmosással, orrszívással.
Az újszülött bőre fontos a hőszabályozásban, a fertőzésekkel szembeni védelemben és a külvilághoz való alkalmazkodásban. Ebből az ellentmondásból zavar, betegség alakulhat ki. Még az érett újszülött sem képes verítékezni életének első heteiben, így nem tudja testhőmérsékletét ilyen módon csökkenteni. A koraszülött csak 3-4 hetes korában képes izzadni. A verejtékmirigyek teljes érettségüket csak a csecsemő 7-8 hónapos korában érik el.
A pici fehér vagy sárga fejű kiütések, az újszülött életének első három hetében jelenhet meg az orrán és az arcán. Azért keletkezik, mert a csecsemő verejtékmirigyei még nem működnek rendesen. A kiütések nem viszketnek, és kb. 2-3 hónapos korra elmúlnak.
A pelenkás korszakban a pelenkázás egy zárt, nedves, meleg környezetet jelent a popsi bőrének. Ebben az életszakaszban könnyen kialakulhat pelenkakiütés, -pelenkadermatitisz - amely a csecsemőkor egyik jellemző bőrrendellenessége. A pelenkadermatitisz nevéből adódóan azon a területen fordul elő, ahol a bőr a pelenkával érintkezik. A leggyakrabban érintett helyek, a popsi kidomborodó területei, a végbélnyílás környéke, kislányoknál a szeméremdomb, a nagyajkak, kisfiúknál a herezacskó. Az elváltozásra jellemző a bőrpír, a bőr vizenyőssége, az apró kiütések. Emellett a hajlatokban az összefekvő bőrfelületek is „kipállhatnak”.
Az ekcéma a bőrgyulladás egyik formája, amely száraz, hámló, vörös bőrrel, esetleg nedvedzéssel és erős viszketéssel jár. Leggyakrabban az arcra lokalizálódik, de kiterjedhet a könyök,- és térdhajlat a csukló, a boka és a nyak területére is. Ez öröklött hajlamon alapuló betegség.
A népi hiedelmek sokszor furcsa tanácsokkal látják el az újdonsült szülőket. Hallani olyat, hogy a baba orrát „húzogatni” kell, hogy szebb formája legyen, vagy hogy hideg vizes borogatással kell egyenesíteni. Ezek a gyakorlatok nemcsak hatástalanok, de kifejezetten veszélyesek is lehetnek a sérülékeny porcok számára.
Semmelweis oktatóvideók: Babaápolás 1. - Fürdetés
A legtöbb aggodalomra okot adó jel azonban nem ennyire drámai. Ha a baba jól eszik, szépen gyarapodik a súlya, és nyugodtan alszik, akkor a megnyomódott orr nagy valószínűséggel csak egy esztétikai sajátosság, ami az idővel finomodik. Hallgassunk az anyai megérzésünkre is: ha úgy érezzük, valami nincs rendben, kérdezzünk rá a gyermekorvosnál többször is.
Az idő múlásával a duzzanatok lelohadnak, a porcok kiegyenesednek, és az a pici arc, amely az első napokban talán még megviseltnek tűnt, kivirágzik.