A magzat fejlődése a méhen belül: vetélés, rendellenességek és a magzat érzékelése

A terhesség egy csodálatos utazás, mely során a magzat hihetetlen fejlődésen megy keresztül az anyaméhben. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk a magzat fejlődésének szakaszait, a lehetséges komplikációkat, mint a vetélés és a fejlődési rendellenességek, valamint azt, hogy a magzat hogyan érzékeli a külvilágot.

A terhesség szakaszai és a magzat fejlődése

Az embrionális szakasz a legkritikusabb időszak, amely a sikeres beágyazódást követően a 6-8. hétig tart. A magzat ekkor a legsebezhetőbb, hiszen ebben az időszakban alakulnak ki a test alapvető szervei (agy, szív, tüdő, szem, fül, szájpadlás, emésztőszervek) és a testrészek.

Az első trimeszter: a kritikus kezdet (1-12. hét)

A kismama számára meghatározó korszak az első 12 hét. Sajnos az első trimeszter gyakran rosszullétekkel, hormonváltozásokkal, lelkiállapot-ingadozással nehezített. Ez nem törvényszerű, de az egészséges terhesség mellékhatása lehet. A rosszullétek sajnos egyáltalán nem könnyítik meg az újdonsült kismama életét. Különösen igaz ez az első terhességre, amikor minden új, izgalmas és elképesztő is egyben.

A 10. hétre a magzat összes létfontosságú szerve kialakult és megkezdik összehangolt, közös működésüket. Az agy rohamos fejlődésnek indul: percenként 250 000 idegsejt jön létre az embrionális agyban! Ha a kicsi fiú lesz, a herék megkezdik a tesztoszteron hormon termelését. A külső felépítés is folyamatosan változik, már kialakult a legtöbb ízület: a váll, a könyök, a csukló, a térd és a boka éppúgy, mint az ujjak és a lábujjak. Ez a hét több szempontból is vízválasztó a terhesség szempontjából: a hét végére befejeződik az embrionális szakasz, és kezdetét veszi a magzati periódus. A rohamos növekedésnek indult kisbaba hossza kb. 8 centiméter, súlya mintegy 28 gramm. Formára már teljesen emberi. A rekeszizom és tüdő tovább fejlődik. Kialakulnak a hangképzéshez elengedhetetlen hangszálak. A külső nemi szerv elvileg már látható, de gyakorlatilag csak a 16-18. héten kerülhet a látótérbe az ultrahangos vizsgálaton. A belek szinte már teljes egészében átvándoroltak a köldökzsinórból a magzatba. Ez az időszak a 12. hét, azaz a harmadik hónap végéig tart.

A második trimeszter: növekedés és érzékelés (13-27. hét)

Az íny alatt már mind a húsz tejfog kifejlődött és a nyelven megjelennek az ízlelőbimbók. A csontok tovább erősödnek, egyre nagyobb az esély arra, hogy az anya megérezze a magzat mozgását. A körmök már mind a kéz, mind a láb ujjain kinőttek. A baba súlya már 135 gramm, hossza pedig körülbelül 16 centiméter, és egyre gyorsabban növekszik. Kialakulnak a baba ízületei, csontjai is fejlődni kezdenek. Már tudja szopni az ujját. A baba szempillája is kinő, arcát és testét pedig finom szőr, a lanugó borítja. A magzat alvás-ébrenlét idejének aránya megegyezik egy újszülöttével. A baba ekkortájt kezd hangokat hallani: az anya szívverését és a gyomor korgását éppúgy, mint a külvilág hangjait. Ha erős zajt hall a közvetlen közelből, kezeivel eltakarja a füleit, sőt az is előfordulhat, hogy egy éles hangtól megriad a pocakban. A mozgása változatos: forog, izeg-mozog, kígyózik a méhben, bokszol és rugdos. Karja és lába egyre erősebb. Már a külső zajokra is reagál néha. A baba már 25 centiméteres lehet, súlya még csak 340 gramm körül van. Hallása már teljesen fejlett. Előfordul, hogy egy hirtelen zajra "ugrik" egyet, de az is megfigyelhető, amint édesanyja hangjára megnyugszik. A baba szemei eddig szorosan le voltak zárva, ám ezen a héten nyiladozni kezdenek. A méhen belül már a sötétség és a világosság is elkülöníthető számára. A szem színe is kialakulóban van: az újszülött kék-kékesszürke vagy sötétbarna szemmel látja meg a világot, de az első hat hónapban ez nagyon gyakran változik. Tüdeje folyamatosan fejlődik, de még mindig nem elég fejlett az önálló légzéshez. Tökéletes csak a születés idejére lesz.

A harmadik trimeszter: felkészülés a születésre (28-40. hét)

A zsírszövet gyarapodásával egyre kevésbé tűnik ráncosnak a baba, ez a zsírréteg segít megtartani a hőt, miután világra jött. Ahhoz, hogy felkészüljön a kinti életre, a kicsi elkezdi utánozni a légző mozgásokat. Ismételten és ritmusosan mozgatja a rekeszizmát, de a gyakorlat még gyakran fullad csuklásba, ha véletlenül magzatvizet sikerül lenyelnie. Észrevehetően kevesebbet mozog, hisz egyre kisebb helye van a méhben. Kéz és lábujjain kialakultak a körmök, látható a haja, a szemöldöke és a szempillái. Képes oldalra fordítani a fejét, s mivel már elég nagy, az eddigi ficánkolása lassan csökkenni kezd. Teste egyre gömbölyűbb, arányosabb. Már érzékeli a különbséget a világosság és a sötétség között. Mivel egyre kevesebb helye van, legtöbbször ekkorra már fejjel lefelé helyezkedik el. A magzatmáz egyre vastagabb a baba bőrén. Valószínűleg már abban a pozícióban helyezkedik el a méhen belül, amelyben meg kíván születni. Ha még nem fordult fejre, sok anyuka olyan bensőséges kapcsolatban van kisbabájával már a szülés előtt is, hogy sikerül rávenni magzatát a pozícióváltásra. Csontjai ekkora már megerősödtek, de még elég lágyak ahhoz, hogy egy kicsit alakulni tudjanak a szülőcsatornában. Már teljesen kitölti a méhet. A körmök elérik az ujjak végét. Már körülbelül fél centis haja van. Ha első baba, akkor minden bizonnyal befordult a méhnyak felé és leszállt a medencébe, rajtra készen. Súlya még gyarapszik. Ha fényt érzékel a méhen belül, arrafelé fordul. A kicsi feje ekkorra már elhelyezkedett a kismedencében, ezért az édesanya légzése is könnyebbé válik, ahogy a méh "visszavonul" a rekeszizom alól. Mostantól naponta kb. 28 grammot hízik. A 37. hétre a magzat bélrendszerében szép lassan gyűlik a sötétzöld színű, kenőcsös állagú magzatszurok, amelyet a májból, az epehólyagból és a hasnyálmirigyből érkező sejttörmelék, elhalt bőrsejtek tömege és a lenyelt lanugo alkot. A magzatszurok általában a születés után nem sokkal távozik az első széklet formájában. Ha a magzat fiú, a 38. hétre a herék megérkeztek a hasüregből a herezacskóba; ha lány, a nagyajkak teljesen kifejlődtek. A baba ezen a héten már 3 kg felett van, és szinte teljesen kitölti a méhet. A lepényen keresztül az anyai szervezet az immunrendszer első védelmi vonalával, az antitestekkel látja el a magzatot: ez élete első 6 hónapjában segít majd neki a fertőzésekkel szembeni küzdelemben. A tüdő teljes gőzzel termeli a szörfaktánst, az erősödő izmok pedig a légző mozgást gyakorolják. A magzati szőrzet (lanugó) nagy része eltűnt már. A kismamáknak legfeljebb 5%-a szül a kiírt időpontban.

Vetélés: okok és kezelés

Vetélésnek nevezzük a terhesség 24. hetének betöltése előtt bekövetkező terhességmegszakadást. A terhesség betöltött 16. hetéig a vetélés egyetlen szakaszban következik be, vagyis a magzat és mellékrészei (burkok, lepény) együtt távoznak. A 17. héttől kezdődően a vetélés két szakaszban zajlik: előbb a magzat, majd a mellékrészei távoznak. Mindkét esetben a vetélést úgynevezett “fenyegető vetélés” (abortus imminens) jelzi előre, mely vérzéssel és alhasi fájdalommal jár, de a nyakcsatorna még zárt. Ha a magzat és/vagy mellékrészei már távoztak, de a méh nem ürült ki teljesen, a vetélés tökéletlen (abortus incompletus). Teljes vagy komplett a vetélés, ha a méh teljesen kiürült (abortus completus). Missed abortion-ról (megkésett vetélésről) akkor beszélünk, ha a magzat elhal, de kilöködése spontán nem indul meg. A terhesség 6. hetéig a vetélést általában a sárgatest-elégtelenség okozza. A spontán vetélés szó szerint véve nem “spontán”, azaz ok nélküli.

A vetélés lehetséges okai:

1. Sárgatest-elégtelenség: Ha a sárgatest a ciklus során nem termel elég progeszteront, a méhnyálkahártya nem tud felkészülni a megtermékenyített petesejt befogadására. A progeszteron a 6. hét végéig csak a petefészkekben, a 10. héttől túlnyomórészt a méhlepényben termelődik. A 6. és 10. hét között, sárgatest-elégtelenség esetén, jellemzően a 9. hét körül a petefészek már, a lepény még nem termel elég sárgatesthormont. Ezt nevezik az úgynevezett lutoplacentáris shift időszakának. A következmény a magzat elhalása, a vetélés megkésése (missed abortion).
2. Ivarcsatorna (hüvely-méh) fertőzés: Bizonyos kórokozók a terhesség 16. hetétől képesek elérni a magzatburkok alsó felszínét, ott gyulladást váltanak ki, melynek következtében a burok megreped, és a magzat kilökődik. Az ok a férj fertőzése is lehet.
3. Génhibák: A kromoszóma-rendellenességgel fejlődésnek indult magzatok többsége nem jön a világra. A kromoszóma-hiba kialakulhat új mutációként vagy valamelyik szülő által hordozott, kiegyensúlyozott rendellenesség szerencsétlen következményeként. Génhibára, illetve környezeti hatásra létrejövő rendellenességek esetén a spontán vetélés a rendellenesség súlyosságától függ.
4. Nőgyógyászati rendellenességek: A méh fejlődési rendellenességei, a méhnyálkahártya pusztulása.
5. Méhnyak-elégtelenség: A méhnyak-elégtelenség lehet elsődleges (a méh fejletlenségére vagy fejlődési rendellenességére visszavezethető), amikor a méhszáj tünetmentes megnyílása már az első terhesség során, jellemzően a 20. hét körül jelentkezik.

A vetélés kezelése

Aktívan a fenyegető vetélés gyógyítható. Szigorú ágynyugalom, enyhe nyugtatók, méhellazítók és kizárólagosan természetes progeszteron készítmények (Utrogestan) adásával (kapszula és hüvelytabletta formájában) a folyamat sok esetben visszafordítható. A már megindult vetélés esetén a folyamat spontán lezajlásáról gondoskodnak, steril körülmények között. A nyakcsatorna teljes kitágulását követően az elhalt magzatot vákuum-aspirátorral szívják ki a méhűrből, kis éles curette-kanállal ún. Specifikus kezelések során a vetélésre hajlamosító alapbetegséget gyógyítják a következő terhesség vállalása előtt. Ismétlődő vetélések esetén megvizsgálják mind a férj, mind a feleség kromoszómáit. Az egyre koraibb ismétlődő vetélések esetén ellenanyag-vizsgálatot végeznek az Országos Hematológiai Intézetben. Pozitív esetben a férjtől vett fehérvérsejtek (limfociták) a feleségnek adott transzfúziójával lehet csökkenteni az antitest-termelést.

Fejlődési rendellenességek és a choroid plexus ciszta

Ha ebben a szakaszban az embriót külső ártalmak érik, súlyos fejlődési rendellenességek alakulhatnak ki. Azokat a méhen belüli ártalmakat, amelyek veleszületett fejlődési rendellenességeket okoznak, teratogéneknek nevezzük. A szülések körülbelül 6 százalékában jön valamilyen rendellenességgel a világra a gyermek. Magyarországon ez évente 5000-6000 babát érint. Sajnos sokan vannak közülük, akiknél maradandó a károsodás. A veleszületett rendellenességek a csecsemőhalálozás második legfontosabb okaként tartják számon.

Teratogének és hatásaik

A vírusok, baktériumok, paraziták, gyógyszerek, káros szenvedélyek (alkohol, dohányzás, kábítószerek), különböző környezeti ártalmak, egyes vegyszerek, sugárzások, nehézfémek, például az ólom- vagy higanymérgezés károsak lehetnek a magzat fejlődésére.

• Rózsahimlő (Rubeola): a vírus nagy veszélyt jelent, főleg a terhesség első harmadában okoz fejlődési rendellenességet, siketséget, látáskárosodást (szürke hályog), szívbetegséget, értelmi fogyatékosságot, illetve a csontok fejlődésében is problémákat okozhat.
• Mumpsz (Parotitis): a terhesség korai szakaszában a fertőzés vetélést okozhat. Ha megmarad a magzat, akkor fejlődési rendellenességek alakulhatnak ki.
• Parvo B19 vírus: vetélést okozhat, ha a kismama az első trimeszterben kapja el.
• Herpesz: az arcon, főleg a száj és orr körül okoz jellegzetes nedvedző, fájdalmas kiütéseket, de előfordulhat a nemi szerveken is.
• Cytomegália vírus (CMV): ez okozza a legtöbb méhen belüli fertőzést.
• Bárányhimlő (Varicella): ha a fertőzés a terhesség első harmadában lépett fel, akkor nagyon nagy eséllyel okoz fejlődési rendellenességet.
• HIV: a HIV-pozitív terhes nők újszülöttjei 15-30 százalékos valószínűséggel fertőződhetnek meg a méhben vagy a szülés közben és az anyatejes táplálás során. A magzat a fejlődésben visszamarad, átlagosan 500 grammal kisebb súllyal születik, és fennáll a koraszülés veszélye.
• Toxoplazmózis: A macskák által okozott toxoplazmózis hatására fejlődési rendellenességek alakulhatnak ki.
• Röntgensugárzás: mikrokefália (kisfejűség) jöhet létre, károsíthatja a magzat ivarsejtjeit. Közvetlen besugárzás esetén.
• Nehézfémek, vegyszerek, toxinok: nagyon károsak lehetnek a magzat fejlődésére, károsíthatják a DNS-t, komoly fejlődési rendellenességeket okozhatnak.
• Gyógyszerek (pl. Thalidomid): Súlyos rendellenességeket okozhatnak, mint a végtagkárosodás.
• Keringési zavarok: például az anya szívbetegsége vagy dohányzása miatt nem jut elegendő oxigén a magzat szervezetébe.

Choroid plexus ciszta

A choroid plexus az agy azon része, amely cerebrospinális folyadékot termel. A normál csecsemők körülbelül 1-2 százalékánál (1-50-ből 100-nél) egy apró folyadékbuborék csípődik le, amint plexus érhártya képződik. Az orvos a terhesség második trimeszterében jellemző ultrahangvizsgálat során észleli a choroid plexus cisztát. Ez a típusú ciszta körülbelül 1-2-ben alakul ki a terhességek százaléka. Általában nem okoz egészségügyi problémákat, és magától megoldódik a baba születése előtt. A choroid plexus ciszta egy kis mennyiségű folyadék felhalmozódása, amely a születendő baba agyának érfonatán fejlődik ki. A choroid plexus ciszta kialakulása hasonló a bőr alatt képződő hólyaghoz. A choroid plexus ciszta a terhesség hat hetében kezd kialakulni. Az orvos a terhesség 25. hetéig jellemzően nem fedez fel cisztákat. A choroid plexus az agy része, amely nem befolyásolja az ember intelligenciáját vagy kognitív fejlődését. Az esetek mintegy harmadában choroid plexus ciszták alakulnak ki a 18-as triszómiás magzatokban, más néven Edwards-szindróma. Az embrió örökölheti a plusz kromoszómát a szülőtől, vagy az extra kromoszóma a fogantatáskor fejlődhet ki. Sok egészségügyi problémát okoz. Számos 18-as triszómiában szenvedő magzat nem éli túl a születésig szervi rendellenességek miatt. Általában a choroid plexus ciszta nem igényel kezelést, mivel a legtöbb ciszta magától eltűnik a terhesség 28. hetére. Egy egészséges csecsemő, akinek choroid plexus cisztája van, valószínűleg normálisan fejlődik. Amikor a nők aggódnak amiatt, hogy születendő gyermekük 18-as triszómiában szenved, konzultálhatnak orvosával, hogy elvégezhessék az amniocentézis néven ismert vizsgálatot. Ez egy olyan vizsgálat, ahol az orvosok tűvel szívják ki a magzatvizet a méhből. A 18-as triszómia valószínűségének kizárására az orvos alfa-fetoprotein (AFP) tesztet is végezhet, amely megvizsgálja a nő vérének fehérjeszintjét. Az orvosok általában a terhesség 15. és 20. hete között bármikor elvégzik az AFP tesztet. Általában körülbelül egy-két hétbe telik az eredmények elérése. Az amniocentézissel ellentétben az AFP-teszt nem jár további kockázatokkal. Az orvosok általában az AFP-tesztet javasolják, ha úgy vélik, hogy a születendő baba veleszületett rendellenességben szenved. A kóros vizsgálati eredmény növelheti a terhes nők aggodalmát. Ha azonban az orvosok érhártya-plexus cisztát fedeznek fel, különösen egy normálisan fejlődő magzatban, a nőknek nem szabad aggódniuk. Kis százalékban a ciszták kialakulhatnak 18-as triszómiában szenvedő csecsemőkben, ami különféle neurológiai és fejlődési problémákhoz vezet.

Az orvosok az érhártya-plexus cisztákat a normális emberi variáció részének tekintik. A ciszták nem károsítják a babát.

Praenatalis diagnosztika és megelőzés

Praenatalis diagnosztikának, azaz magzati korban történő vizsgálóeljárásnak hívják azokat a módszereket, amelyek a fejlődési rendellenességek felismerésére irányulnak. Szűrővizsgálatokkal - ultrahanggal, laborvizsgálatokkal, magzatvíz- és méhlepényszövet-mintavétellel - tárják fel a problémákat. Fontos, hogy az anyát is ki kell kérdezni, hogy volt-e valamilyen betegsége, be van-e oltva egyes vírusok (Rubeola vagy bárányhimlő) ellen. A 12. héten végeznek először genetikai ultrahangos szűrővizsgálatot. A fejlődési rendellenességek közül a legjobban a Down-kórt lehet kimutatni, egy úgynevezett kombinált teszt (ultrahang és vérvizsgálat) segítségével. Ha ennek negatív az eredménye, akkor a 20. héten következik az újabb genetikai ultrahang. Ha a magzat fejlődésében rendellenességet tapasztal az orvos, ki kell vizsgálni, hogy ezt mi okozhatta. Ennek ismeretében kell meghatározni a további teendőket, ami lehet gyógyszeres kezelés, de legvégső esetben a terhesség megszakítása is. A fejlődési rendellenességek egy része megelőzhető. Néhány vírus - például a Rubeola - ellen létezik védőoltás, amely nemcsak az anyát, hanem a magzatot is megvédi. A magyar törvények szerint a terhes nőt a munkavégzés alól fel kell menteni, ha az egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása nem lehetséges.

A magzat érzékelése a méhen belül

Imádod, amikor rugdos, mocorog a kisbabád a pocakodban? Tudtad, hogy ő is sok mindent érzékel a külvilágból? Íme, a legérdekesebbek.

• Fényérzékelés: A terhesség 16. hetében, amikor a baba szeme még zárva van, érzékeli a napsugarat.
• Hallás: A babák már a 10. héten tökéletesen hallanak mindent, ami a külvilágban történik. Ekkor ugyanis a belső fülben található hallószerv, a csiga már kifejlődött. A 26. héttől pedig már reagálnak is a hallottakra. A magzat azonban nemcsak hallja, de meg is jegyzi azt, ami történik. Egy vizsgálat kimutatta, hogy igenis rendelkezünk magzati korból származó emlékekkel.
• Ízérzékelés: Ha a kismama által elfogyasztott gyümölcslébe keserű anyagot tesznek, a magzat kevesebbet iszik, sőt el is fintorítja az arcát. A szacharinnal ízesített gyümölcsléből viszont a szokásosnál többet iszik. A magzatok ugyanis éreznek ízeket: nyelvükön a 16. héten megjelennek az ízlelőbimbók.
• Fájdalomérzékelés: Nemcsak hangokat hallanak és ízeket éreznek, hanem fájdalmat is. Azokat a magzatokat, akiknek magzati korban vérátömlesztésre van szükségük, úgy szúrják meg, hogy a tű átmegy a hasfalukon. Ilyenkor vérükben a kortizol és az endorfin szintje három-ötszörösére növekszik.
• Érzelmi kapcsolódás: Egyes orvosok szerint a babák megérzik és átérzik mindazt, amit édesanyjuk érez a terhesség idején. Ezen érzések pedig kihatnak egész életükre.
• Hangos környezet: A babák édesanyjuk hasában igen nagy zajnak vannak kitéve. Naponta legalább 80-95 decibeles ricsajban kell fejlődniük, pihenniük. És ez nem csak a külvilágból szűrődik be: a hangok nagy részét az anya bélzörejei, szívhangjai, a lüktető véredények adják.

tags: #eltunt #a #no #harom #nap #agyaban