Az idegen nyelvek magas szintű ismerete nélkül a mai világban szinte elképzelhetetlen, hogy boldogulni tudjunk. Nélkülözhetetlen a továbbtanuláshoz, a diploma megszerzéséhez, a munkavállaláshoz vagy akár egy jó külföldi állás megszerzéséhez, utazáshoz.
Mégis, rengetegen megkérdőjelezik a korai nyelvoktatás szükségességét és hasznosságát. Pedig már a Római Birodalomban is foglalkoztak ezzel a kérdéssel, hiszen a fennmaradt forrásokból kiderül, hogy egy művelt római polgárnak tudnia kellett görög nyelven, mert csak így kaphatott betekintést a görög irodalomba és filozófiába.
A magyarországi nézetek szerint a 10 éves kor körüli időszak az ideális, amikor egy gyermek idegen nyelven kezdhet tanulni. Az életkornak igenis nagy szerepe van a nyelvtanulásban, ezt a „kritikus periódus elmélet” is alátámasztja (Penfield, Roberts, 1959).
A nyelvelsajátításban nagyon fontos életszakasz a 2-4 éves kor, ugyanis ebben az életkorban kell bizonyos eseményeknek bekövetkeznie a sikeres nyelvelsajátítás érdekében. Az elmélet alapján a pubertáskor kezdete utáni nyelvtanulás kevésbé sikeres, mint az azt megelőző életkorban.
Mivel a kisgyermeknek több idegsejtje van, mint a felnőttnek, érzékenyebben reagál a hangokra, így az artikulációt a korai életszakaszban könnyebb elsajátítani, vagyis nagyobb eséllyel fog akcentus nélkül beszélni. Bár a „kritikus periódus” létezésében nem minden kutató hisz, számos vadon felnövő gyermek esetében is igazolást nyerhet a feltevés.
Egy másik érdekes kutatási eredmény, hogy az „elveszettnek hitt nyelvek” az agyban megmaradnak. Ez annyit jelent, hogy a korai években, kisgyermekkorban hallott nyelvet az agy a tudatalattiban eltárolja, vagyis ha később nem is hallja a nyelvet, akkor is megmarad, így könnyebben tudja azt újra tanulni.
A kutatási eredményekből (idegsejtek száma és az agy rugalmassága) jól látszódik, hogy a kisgyerekek és a felnőttek más módon tanulnak nyelveket. A 10 év alatti gyerekek nyelvi fejlesztésének leírására a nyelvelsajátítás fogalmát használják a szakemberek (Chomsky után), míg a 10 év feletti gyerekeknél a nyelvtanulás szót. Míg a nyelvelsajátítás egy természetes folyamat, addig a nyelvtanulás már a nyelv szabályainak formális tanulása, vagyis egy tudatos folyamat.
A korai nyelvi nevelés legfontosabb célja a nyelvhez fűződő pozitív attitűd kialakítása, a nyelv megszerettetése. Nem akadémiai nyelvtudással szeretnénk a kicsi gyermeket felruházni, csupán megismertetni vele más nyelvű mondókákat, dalokat, kultúrát, egy másik világot.
A legfontosabb a játékosság, ami a nyelvátadás folyamatát körülveszi.
Hogyan tanultam meg GYORSAN 6+ nyelvet: Az 5 módszer, amit mindig használok
tags: #nyelvtanulas #fontossaga #kisgyereknek