Az óvodai nevelési év szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tart, ez az időszak 244 nevelési napot jelent. Sok helyen ebből különböző hivatkozásokkal 40-50 napot zárva tart az óvoda.
Az óvodába járó gyermekek számára nincs előírva szünet, mint az iskolákban, sok óvoda mégis zárva tartja kapuit az őszi, tavaszi és nyári iskolai szünetek idején.
Hivatkozási alap, hogy a törvény előírása szerint a pedagógus szabadságát az óvodákban a június 1-jétől augusztus 31-éig tartó időszakban kell kiadni, ha a szabadság nyáron nem adható ki, akkor a nevelési év többi részében kell ezt megoldani. De ez nem indok arra, hogy egész nyáron vagy szakaszosan zárva tartsák az óvodákat.
Az óvodafenntartónak kell gondoskodnia a szabadságolások miatt távol lévő óvodapedagógusok helyettesítéséről.
Az óvodáknak legkésőbb február 15-ig kell a szülőket tájékoztatni az óvoda nyári zárva tartásáról. A fenntartónak most kell döntést hoznia arról, hogy az óvoda nyáron mennyi időre és mikor tarthat nyári zárva tartást.
Az óvoda egész évben nyitva tartó intézmény, vagyis az óvodai ellátást folyamatosan biztosítani kell a gyermekek számára.
A nyári óvodai felügyelet szabályai
Az óvodákban nincs nyári szünet. Az óvoda - a szülők igénye alapján - egész évben folyamatosan működik.
Az óvodát csak felújítási munkák idejére lehet részben vagy egészben zárva tartani.
A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 3. § (7) bekezdése arról rendelkezik, hogy az óvoda nyári zárva tartásáról legkésőbb február tizenötödikéig a szülőket tájékoztatni kell.
Az óvoda nyitva tartásának rendjét a Köznevelési törvény 49. §-a szerint pedig a fenntartó határozza meg. Ez utóbbi arra vonatkozik, hogy az óvoda a munkanapokon hány órától és hány óráig, tehát naponta hány órás időtartamban biztosítja az óvodába járó gyermekek számára az ellátást.
A fentiek alapján az óvoda a nevelési év minden munkanapján köteles biztosítani az óvodai szolgáltatást, ez alól kivételt kizárólag az óvoda nyári zárva tartása jelent, amelynek időpontját és időtartamát a fenntartó határozza meg.
Arra sincs jogszerű lehetőség, hogy az óvoda arra kérje a szülőket, hogy bizonyos napokon vagy időszakokban ne hozzák a gyermeküket az óvodába. Ennek ellenére ez elterjedt gyakorlat az egész országban, de ennek nincsen semmiféle jogszabályi alapja.
Szabálytalan tehát az óvoda minden olyan rendelkezése, amely a nyári zárva tartáson túl bármely más munkanapon nem biztosítja az óvoda nyitva tartását. Nem jogszerű tehát az az óvodai vagy fenntartói rendelkezés sem, amely például a karácsony és az újév közötti napokon vagy az iskolai őszi szünet néhány napján nem biztosítja az óvodai szolgáltatást.
A szülőnek azonban lehetősége van arra, hogy írásban kérje az óvoda igazgatóját, hogy gyermeke bizonyos napokon távol maradhasson az óvodától. Amennyiben minden gyermek esetében van ilyen írásos szülői kérelem, akkor nyilván az adott napon nem kell az óvodapedagógusoknak feltétlenül az óvodában tartózkodniuk.
Ha tehát egy adott munkanapra minden óvodás gyermek szülője írásban kéri az óvoda igazgatóját arra, hogy gyermeke távol maradhasson az óvodától, akkor az óvodát nyilván nem szükséges és értelmetlen nyitva tartani a gyermekek számára. Ha azonban ilyen írásos szülői kérelem nem minden óvodás esetében áll rendelkezésre, akkor az óvodai szolgáltatást okvetlenül biztosítani kell.
A szülő kérelmére (például a nyári időszakban) az óvodába nem járó gyermek engedélyezett távollétének igazolására orvosi igazolás nem szükséges.
A távollét igazgatói engedélyezésére irányuló írásos szülői kérelem benyújtásakor a szülőnek nem feltétlenül kell nyilatkoznia arról, hogy a szóban forgó időszakban miért nem kívánja gyermekét óvodába járatni, de a kérelemben ennek ellenére célszerű megjelölni a szülő által kért távollét okát.
A szülőnek a gyermek távollétének engedélyezésére irányuló írásbeli kérését irattárban kell elhelyezni, és arra méltányos időn belül írásos választ kell adni annak érdekében, hogy a gyermek távollétének időtartama és folyamata követhető legyen.
A fenntartó semmi esetre sem kötelezheti a szülőt gyermeke nyári óvodába járatására, a gyermek akár hosszabb, akár rövidebb időre szóló távollétének szülői kérésre történő engedélyezése ugyanis az óvoda igazgatójának kizárólagos hatáskörébe tartozik.
Ugyanakkor ügyelni kell arra, hogy az óvoda házirendje megfelelően körültekintő szabályozást tartalmazzon a távollét engedélyezésére, amely lehetőséget biztosít a szülők számára arra, hogy bizonyos időszakokban ne kelljen gyermeküket óvodába vinni.
A nevelés nélküli munkanapok és a GYED
A 20/2012. R. 3. § (5) Az óvodai nevelés nélküli munkanapok száma egy nevelési évben az öt napot nem haladhatja meg.
Az óvodai nevelés nélküli munkanapok, a kollégiumi foglalkozás nélküli munkanapok száma egy nevelési évben vagy egy tanítási évben az öt napot nem haladhatja meg.
Az óvodai nevelés nélküli munkanapon, az iskolai tanítás nélküli munkanapon és a kollégiumi foglalkozás nélküli munkanapon - a szülő igénye esetén - az óvoda, az iskola és a kollégium ellátja a gyermek vagy kiskorú tanuló felügyeletét.
Az óvodának legkésőbb február 15-ig kell a szülőket tájékoztatni az óvoda nyári zárva tartásáról, a nevelés nélküli munkanapokról legalább hét nappal a zárva tartást megelőzően.
A gyermekvédelmi törvény 41. § (1) bekezdése szerint a gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerőpiaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni.
A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartama lehetőleg a szülő munkarendjéhez igazodik.
A fentiek alapján tehát a fenntartónak kell meghatározni az óvodák nyári nyitva tartását, ugyanakkor erre az időszakra is gondoskodnia kell a zárva tartó óvodába járó gyermekek megfelelő ellátásáról abban az esetben, ha a szülő a fenti okokra hivatkozással igényli. Az ellátás formájáról a fenntartó jogosult dönteni.
Ha e kötelességét a fenntartó elmulasztja, és egyetlen intézményben sem gondoskodik a gyermekek napközbeni ellátásáról, úgy fennáll az oktatási jogok megsértésének gyanúja.
A pedagógusok számára a nyári szünet tanítás nélküli munkanap.
Az iskolákat a munkavállaló szülők igénye alapján nyitva kell tartani, biztosítani kell a tanulók felügyeletét, étkeztetését a szünetekben is.
A gyermekek napközbeni ellátása megszervezhető - nyári napközis otthonban vagy napközis táborban, de az önkormányzati fenntartók többsége pénzhiányra hivatkozva kevés férőhellyel vagy egyáltalán nem szervez ilyen táborokat.
BIZTOSÍTOTT AZ ÓVODAI FELÜGYELET
Nehézséget okoz, hogy a pedagógusok nem vállalnak munkát ezekben a táborokban.
Ugyanakkor a szülő elhelyezhet gyermekét különböző magántáborokba heti 60-100 ezer forintért, ha meg tudja fizetni.
A GYED (Családi pótlék) és az óvodai felügyelet közötti összefüggéseket a jogszabályok nem részletezik közvetlenül, azonban a gyermekek napközbeni ellátásának biztosítása alapvető fontosságú a szülők munkavállalása és ezzel együtt a gyermekek szociális és nevelési fejlődése szempontjából.
A 3.§ (7) Az óvodában a napirendet úgy kell kialakítani, hogy a szülők - a házirendben meghatározottak szerint - gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül behozhassák és hazavihessék.
tags: #nyari #ovodai #felugyelet #torveny #gyed