Novák Hunor: Korszerű köldökápolás – Tévhitek és valóság

A köldökcsonk ápolása az újszülöttek egyik legfontosabb higiéniai feladata, mely körül számos tévhit és elavult gyakorlat kering. Dr. Novák Hunor, gyermekorvos írásai és a legújabb szakmai ajánlások rávilágítanak, hogy a "régi" módszerek, mint az alkoholos törölgetés vagy a hintőpor használata, nemcsak feleslegesek, de károsak is lehetnek. Ez a cikk a korszerű köldökápolási elveket mutatja be, a legfrissebb tudományos eredményekre alapozva.

A köldökzsinór és a köldökcsonk

A köldökzsinórban két verőér és egy visszér fut spirálisan, melyet az úgynevezett Wharton-kocsonya vesz körül. Ennek a zselés anyagnak az a feladata, hogy megvédje az ereket az összenyomódástól. A WHO azt javasolja, hogy születés után legalább fél percet várjunk a köldökzsinór elszorításával, orvosilag indokolt esetben akár tovább is. Tudományosan igazolt, hogy a késői köldökellátás kedvezően befolyásolja a vas ellátottságot, akár a csecsemőkor végéig védelmet jelenthet a vashiánnyal szemben. Miután megvártuk, hogy már nem pulzál a köldökzsinór, le kell szorítani egy steril köldökcsattal és el kell vágni.

A köldökcsatot szülést követően 24 órán túl el lehet távolítani, a helyén marad a köldökcsonk, ami szépen zsugorodik, elszárad, majd leesik. A köldökcsonk sebnek minősül, ezért nagyon fontos, hogy elkerüljük a felülfertőződést. A köldökcsonk a születést követő átlagosan kb. 5-10 napon belül magától leesik a vizsgálatok szerint, de egyéni különbségek mindig lehetnek. Ha viszont 70%-os alkoholt használ, az gátolja az elválasztódás, köldökcsonk leesés természetes folyamatait, így jóval később (akár átlagosan kb. 15 naposan) eshet le csak a köldökcsonk.

Elavult gyakorlatok és a modern szemlélet

„A hazai újszülött osztályok köldökápolási gyakorlata jelentős különbségeket mutat. A köldök ellátása sokszor a helyi szokásoknak, tradícióknak megfelelően történik.” - igencsak diplomatikus megfogalmazása ez a kemény valóságnak, mindezt nem én írtam, hanem hazánk legjobb újszülöttgyógyászai (neonatológusai), bőrgyógyászai írták még 2015-ben egy cikkükben, amiben a korszerű köldökápolási irányelveket ismertették. Bár vannak centrumok és orvosok, akik a modern nézeteket követik, de összességében sajnos a gyakorlatban nem történt érdemi változás, hazánkban még mindig nagy divat a hintőpor és alkohol használata az újszülött köldökcsonkjának ápolásához.

Az 1950-es években otthonszülés helyett a kórházban történő szülés kezdett elterjedni, az újszülöttek átlagosan kb. 10 napot töltöttek a kórházban, ami azzal járt, hogy sok orvos, ápoló kórházi baktériumokkal szennyezett keze érintette meg a babát, ezért nőtt a köldökfertőzések száma. Ezt alkohollal és hintőporral próbálták megelőzni, a vizsgálatok mára azonban egyértelműen kimutatták, hogy megfelelő higiénia mellett ezekre semmi szükség nincs.

Az alkohol használatának veszélyei

Az alkohollal több probléma is van, bőrfertőtlenítőként nézve sem számít korszerű készítménynek. Egyrészt a felnőtt ember bőrével ellentétben a baba érzékeny, vékonyabb bőre még „nem érett”, ezen keresztül az alkohol képes felszívódni, bekerül a véráramba, az emelkedett véralkoholszint a baba idegrendszerének pedig semmiképpen sem jó. Több cikket lehet erről találni az interneten, nem csak koraszülötteknél, hanem egy hónapos babáknál is kimutatható volt, hogy az alkohol képes felszívódni bőrön át, különösen, ha hosszabb ideig érintkezik a bőrrel. Természetesen arról szó sincs, hogy aki alkoholt ken a baba köldökére, az a baba részeg lesz és agykárosodást szenved, de mindenképpen érdemes elkerülni az alkohol használatát. Még nagyobb probléma, hogy a baba vékony és érzékeny bőrének az alkohol egy brutálisan erős szer, nem tesz jót: helyileg károsíthatja a bőrt, nagyon kiszárítja, továbbá a bőr „megéghet”, elhalhat.

A hintőpor kerülése

A hintőpor semmilyen seb esetén sem ajánlott, így köldökcsonk ápolására sem. Egyrészt a hintőpor alatt könnyebben megtelepszenek a baktériumok, én is találkoztam már sajnos súlyos köldökfertőzéssel, ami amiatt alakult ki, hogy a hintőpor mintegy páncélt képzett a baba bőrén. A hintőpornak van egy másik veszélye is: a tüdőbe kerülve hosszútávú károsodást okozhat. Sajnos nem egyszer láttam, hogy a pelenka visszahajtásakor a légáramlás hatására a baba arcára került a hintőpor, mire az prüszkölni vagy köhögni kezdett. A tüdőbe került hintőpor nem egészséges.

Jód tartalmú készítmények

Jódtartalmú (Betadine) készítmény sem javasolt babáknál, mivel a jód felszívódik a bőrön át és pajzsmirigy-alulműködést okozhat.

Korszerű köldökápolás: a "szárazon tartás" elve

A megoldás: tartsa szárazon! Az alábbi javaslatok koraszülöttekre, normál újszülöttekre egyaránt vonatkoznak, ez az ún. száraz köldökellátás. Fejlett országokban átlagos otthoni körülmények közt nem szükséges a köldököt fertőtleníteni. Fontos a kézhigiénia, illetve hogy a babát minél kevesebb „idegen kéz” érintse: ebben nem csak a minél hamarabbi hazabocsátás, hanem az ún. rooming-in rendszer is segített.

• Tisztán és szárazon tartás: Ez a legfontosabb elv. A köldökcsonkot érheti víz, de ne áztassuk fel!
• Pelenka elhelyezése: A pelenkát a hasnál vissza lehet hajtani, hogy a köldökcsonk fedetlen maradjon (a ruha alatt valószínűleg jobban szellőzik, mint a pelenka alatt), de fontos tudni, hogy ezen javaslat „hasznosságát” illetően nincs tudományos bizonyíték.
• Tisztítás: Ha a köldök alapjánál szöveti törmelék, kevés váladék van, ezt csapvizes gézlappal / tiszta pelenkával át lehet törölni. Korábban felmerült, hogy steril legyen a víz, felforralva és lehűtve, de erre valójában nincs szükség, a bőr amúgy sem steril.
• Fürdetés: Heti 1x javasolt csak az újszülött fürdetése. Ha a köldökcsonkra széklet vagy vizelet kerül, természetesen tisztítsuk meg vízzel. A nemzetközi ajánlások ebben a tekintetben nem említik, hogy a tisztítás után fertőtlenítő szert használni kellene.

Kivételes esetek: octenisept és fiziológiás sóoldat

Néhány védőnő és kórház még mindig ajánlja az octenisept spray használatát. Ennek indoka leginkább a fertőzésveszély elkerülése, különösen ha a köldökcsonk szennyeződésnek van kitéve. Azonban csak indokolt esetben, célzottan javasolt a használata, rutinápolásra nem.

A MÁV kórházban például sima fiziológiás sós ampullát adtak, és 13 naposan leesett magától a köldökcsonk. Otthon is a maradék steril oldattal, meg forralt vízzel törölték le a váladékot, és octeniseptet fújtak fülpiszkálóra, és azzal törölték át. Miután leesett is váladékozott, azt is steril víz, octenisept törölgetés volt. Ha a köldökcsonkot meg kell emelni, és az alatta lévő váladékot ki kell törölni steril vízzel, a MÁV-ban ez volt a protokoll.

Mikor forduljunk orvoshoz?

A bűzös köldök önmagában nem jelent köldökfertőzést, ez egy gyakori tévhit. De ha a köldök körül pirosság, duzzanat jelentkezik, nagyon váladékozik a köldökcsonk, vagy gyermeke lázas lesz, gyermekorvosi konzultációt kell kérni. Ha köldökfertőzés miatt kezelés szükséges, azt a tünetek megszűnése után még 2-3 napig javasolt folytatni. Egyszerű esetekben ilyenkor már indokolt lehet pl. 70%-os orvosi alkohol használata. Súlyosabb, lázzal is járó esetben kórházi kezelésre és antibiotikum adására is szükség lehet.

Szintén gyakori jelenség a köldöksérv, amikor a köldökben a bőr alatt előboltosulás figyelhető meg. Ez jóindulatú elváltozás, gyakorlatilag soha nem záródik ki, és leggyakrabban 4 éves korra magától záródik. Ritka elváltozás az urachus (a köldököt a hólyaggal összekötő járat) fennmaradása, mely a köldök hosszas váladékozását eredményezi, és fertőzéshez is vezethet.

tags: #novak #hunor #koldokcsonk