Norvégia hosszú évek óta élen jár a családpolitika és a nemek közötti egyenlőség terén, különösen a gyermekgondozási támogatások és az apák bevonása tekintetében. Egy kutatás, amelyet az Ampók Alapítvány és a Norvég Emberi Jogi Központ végzett közösen, feltérképezte a skandináv családtámogatási modell jó gyakorlatait, ahol az apák sokkal szorosabb kapcsolatban állnak a kisgyerekeikkel, a család működésében egyenlőbbek a szerepek, mint a munka világában. Az oslói egyetemen végzett megfigyelések is megerősítik, hogy Norvégiában gyakoriak a háromgyerekes családok, ahol a szülők együtt gondoskodnak a gyermekekről, és aktívan részt vesznek a családi programokban.
A norvég családpolitika céljai és az apák szerepe
A norvég családpolitika a kilencvenes években indult, és nem elsősorban demográfiai törekvésekhez kötődött, hanem a női munkaerő-piaci aktivitás növelését célozta. Ennek egyik legfontosabb eszköze az úgynevezett apakvóta, amely szerint a gyermekgondozási szabadság egy része kizárólag az apáknak van fenntartva. Ez tizennégy hét, amit csak az apa vehet ki, ha ő nem teszi meg, elvész a család számára. Ez a megoldás jelentős különbséget mutat a magyarországi gyakorlathoz képest, ahol bár van lehetőség arra, hogy az apák GYES-re menjenek, nincs ilyen kizárólagosan az apáknak járó rész.
Általában a gyermekgondozási szabadságot az anya kezdi. Az első tíz hétben eleve csak ők maradhatnak otthon a gyerekkel. Utána opcionális, hogy az apa vagy az anya marad otthon, de általában a nők szoktak, majd 8-9 hónapos korban visszamennek dolgozni, akkor szokta kivenni az apa a számára biztosított tizennégy hetet.
Terhesség és szülés Norvégiában
Norvégiában a terhesgondozás és szülés rendszere eltér a magyarországitól. A magzati diagnosztika, például a Down-kór szűrése kapcsán, nagy társadalmi-politikai viták zajlanak, és a jelenlegi álláspont szerint nem terhelik az anyákra a nehéz döntést, inkább nem mondják meg, ha Down-kóros vagy egyéb, élettel összeegyeztethető betegsége van a magzatnak.
A norvég nők általában kórházban szülnek, ahova előre be kell jelentkezni. Népszerű lehetőség az alternatív szülészeti részleg (Alternative Birth Centre - ABC), ahol csak egészséges terheseket és egyszerűnek tűnő szüléseket vállalnak. Itt nincsenek orvosok, csak szülésznők, és a háborítatlan szüléshez minden adott: tágas szülőszobák káddal, labdával, bordásfallal, nagy franciaággyal és saját fürdőszobával. Fájdalomcsillapítók helyett (például epidurális érzéstelenítés vagy oxitocin) akupunktúrát lehet kérni. Az ABC-ből könnyen át lehet jutni a kórház „normál” szülészetére, ha bármilyen komplikáció merülne fel.
Szülész-nőgyógyász (OB/GYN) karrier videó
A terhesgondozás során egészséges terhesként kéthavonta, majd havonta kell vizsgálatra járni, ahol nem ultrahangoznak, csak a has kerületét mérik, meghallgatják a baba szívét, kitapogatják, hogyan fekszik, és megmérik a vérnyomást. Az egyetlen hivatalos és kötelező terhességi ultrahang vizsgálat a 18. héten van. A munkahelyen általában a 12. heti nőgyógyászati vizsgálat után szokták bejelenteni a terhességet. A 37. hétig lehet dolgozni. A norvég rendszer nem támogatja, hogy a terhes nőket kiírják teljes betegszabira, ehhez tényleg nagyon rosszul kell lenni. A legtipikusabb ok a csípő tágulásával járó fájdalom, a bekkenløsning.
A terhesség alatt a legfontosabb ajánlott vitamin a folsav, a tervezési szakasztól a 12. hétig. Terhességi vitamint nem ajánlanak, az egészséges étkezést hangsúlyozzák, valamint a halolajat, amit a babáknak a 4. héttől kellene szedniük.
Gyermekellátás és közösségi élet a szülés után
A gyermek születése után bekerül a kerület „egészségházába”, ahol a védőnők fogadják a gyerekeket egészen 18 éves korig. Itt mérik a baba súlyát, kapja meg az oltásokat, és segítséget nyújtanak szoptatási nehézségek esetén. Beteg gyermeket viszont csak orvoshoz szabad vinni, mivel gyermekorvos nincsen, a gyermek az anya körzeti orvosához tartozik. A gyermek (18 év alatt) orvosi ellátása ingyenes, ahogy a terhességi vizsgálatok és a terhesség alatti betegségek kezelése, valamint a szülés is.
A szülés után 4-5 héttel a védőnő baba-mama csoportokba osztja be az anyukákat, ahol a környékről, nagyjából egykorú gyerekek anyukái találkoznak. Ez az első időszakban nagy segítséget nyújt a szocializálódásban és a tapasztalatcserében. A nyilvános helyen történő szoptatás teljesen elfogadott, és a közös programok között szerepelnek kávézó látogatások, séták, babaének, valamint babamozik is, ahol a babakocsival együtt lehet filmet nézni.
Egy másik szocializálódási lehetőség a „nyitott ovi” rendszer, ahova heti két alkalommal járhatnak a szülők a gyerekekkel. Itt a szülő végig a gyerekével van, és lehetőség van barátok, ismerősök szerzésére gyereknek és szülőnek egyaránt.
Gyermekgondozási szabadság és pénzügyi támogatások
A terhesség alatt az egyik legfontosabb hivatalos elintéznivaló az anyasági-apasági szabadság papírjának leadása. Amennyiben mindkét fél dolgozik, két lehetőség közül választhatnak:
47 hét szülői szabadság (összesen): Ebben az esetben a fizetés 100%-át kapják meg az államtól. Ha valaki nagyon jól keres, a munkahelye kipótolhatja az állami maximum fölötti részt. Összességében több pénzt kap az ember, ha ezt a verziót választja, még akkor is, ha a maradék hetekben fizetés nélküli szabadságon lesz.
57 hét szülői szabadság: Ebben az esetben a fizetés 80%-át kapják meg havonta. Ezt azoknak javasolják, akik nem tudják annyira beosztani a pénzüket.
A kiírt időpontot megelőző három, és azt követő hat hét az anyának van fenntartva. Az apának jár 12 hét. A többi hetet pedig eloszthatja a pár maga között. Az apák kapnak egy hetet a szüléstől számítva, amit a babával és az anyával tölthetnek.
A gyermekgondozási szabadság lejártával az ember vagy fizetés nélküli szabadságon lesz, vagy visszamegy dolgozni. A norvég rendszerben arra vannak berendezkedve a bölcsődék, hogy már egy éves kortól fogadják a gyerekeket. A nők munkába való visszatérésének szempontjából az is pozitív, hogy nagyon sok a bölcsőde, könnyen hozzáférhetők, és rugalmasak. Nem kell egész napra bent hagyni a gyereket, mint Magyarországon, ahol nem szeretik, ha egy gyerek csak fél napra jönne, mert elveszi a helyet azoktól, akiknek nagyobb szüksége van a gyermekfelügyeletre.
Szülész-nőgyógyász (OB/GYN) karrier videó
Bölcsődék és óvodák rendszere
A norvég bölcsődék és óvodák rendszere is jól szervezett és családbarát. Már egy éves kortól fogadják a gyerekeket, és a bölcsődék könnyen hozzáférhetők. Ha a szülők nem adják a gyereket bölcsődébe, vagy csak fél napra viszik, juttatásban részesülnek, lényegében azt a pénzt kapják meg, amit az állam a gyerek bölcsődei ellátására fordítana.
Az óvodába jelentkezni kell, március 1-ig, és öt helyet lehet megjelölni prioritási sorrendben. Az óvodák ára egységesített, havonta körülbelül 2330 norvég korona. Az 1 évesnél idősebb, de még nem óvodás gyerekért viszont az állam támogatást ad a szülőknek, havonta 5000 koronát a 13-18 hónapos gyerekért, a 19-23 hónapos gyerekért pedig 3300 koronát.
| Gyermek életkora | Havi támogatás (norvég korona) |
|---|---|
| 13-18 hónap | 5000 |
| 19-23 hónap | 3300 |
Minél idősebb a gyerek, annál nagyobb esélye van helyet kapni. A kiscsoportban (1-3 év) általában 9-12 gyerek van, 3 gyerekenként 1 felnőtt. Az óvodai dolgozóknak nem elvárás a pedagógusi végzettség. Meleg ételt általában hetente kétszer kapnak a gyerekek, másik két napon hideg ételt (szendvicset, amit az óvoda maga süt). Az ötödik napon általában dupla uzsi-csomagot kell pakolni, az a legtöbb oviban kirándulós nap.
Aludni a gyerekek a legtöbb helyen a saját babakocsijukban, kint a levegőn szoktak, egészen -10 fokig. Ha hidegebb van, akkor beviszik a babakocsikat a fedett részbe, és ott alszanak az óvoda egyik szobájában.
Munkába való visszatérés és szoptatás
Ha a nők 8-9 hónap vagy egy év után visszamennek dolgozni, a szoptatást a munkahelyi szoptatási óra segíti, amit egyszerre vagy két részletben is fel lehet használni. Ez azt jelenti, hogy elvileg nyolcórás munkaidő esetén három-négy óránként tudnak szoptatni, ami egy ekkora gyereknél nagyon jó arány. A munkaadó szempontjából is kiszámíthatóbb, ha az anya egy év után visszamegy dolgozni, mint két-három év után, és óriási garanciák vannak arra, hogy a nők ugyanabba a munkakörbe mehessenek vissza.
Ugyanakkor felmerült, hogy a korábbi részmunkaidős lehetőségek végül visszafelé sültek el, mert a nők szívesen igénybe veszik a gyerekek miatt, viszont ezzel csökken az aktivitásuk. A magyarországi interjúkból is kiderült, hogy azokban a családokban, ahol az első gyerekkel részben az apa volt otthon, mondjuk legalább fél évig, ott a második gyerekkel ezt már nem tudták megengedni maguknak, mert az első gyerek után az anya hatórás részmunkaidőben dolgozott, vagy talán nem koncentrált annyira a karrierjére, mindenesetre az apa fizetése számottevően magasabb lett.
Kereseti különbségek és egyenlőség
Bár a fizetett munka és a fizetetlen munka, vagyis a háztartás vezetése, a gyereknevelés feladatainak családon belüli eloszlása igazságosabb, és a női munkaerő-piaci aktivitás magasabb Norvégiában, meglepő, hogy a női és férfi keresetek közötti különbség ott is magas. Azonban nagyon erős a szándék a csökkentésére. A norvég családokkal készült, nem reprezentatív interjúkból kiderült, hogy a megkérdezettek elégedettek voltak a saját helyzetükkel, még akkor is, ha az apakvóta igénybevétele végül nem úgy alakult, ahogy eredetileg tervezték.
Közlekedés és a hideghez való alkalmazkodás
Norvégiában a közlekedés babakocsival is akadálymentesített. A metró mindenhol akadálymentesített, vagy liftekkel, vagy hosszú beton rámpákkal. A buszokban van babakocsi-hely, és mivel alacsonypadlósak, egyedül is fel lehet szállni a babakocsival.
A téli hideghez való alkalmazkodás kiemelt figyelmet kap. A javasolt ruhaanyag a gyapjú, amely melegen tart akkor is, ha nedves lesz. Ezzel a bevándorlókat is igyekeznek tanítani a norvég hidegre.