Nőgyógyászati kivizsgálás és asszisztált reprodukciós kezelések: Részletes útmutató

A nőgyógyászat a női nemi szervek betegségeivel és elváltozásaival foglalkozó tudományág. Sok nőgyógyászati betegség sokáig nem okoz tüneteket, ezért lényeges évente legalább egy alkalommal ellátogatni egy szűrővizsgálatra, amivel olyan betegségek is idő előtt, illetve könnyebben feltárhatók, mint a mióma, az endometriózis, a méhnyakon vagy a méhtesten kialakuló polip, a petefészek ciszta, vagy a különféle citológiai eltérések.

A női egészség központjában Budapesten és az ország több pontján egyedülálló színvonalon érhető el az ambuláns méhtükrözés, amely jelenleg az egyik legmodernebb diagnosztikus és terápiás módszernek tekinthető a nőgyógyászatban. Segítségével a járóbeteg ellátás keretein belül tudnak ellátni olyan betegségeket, melyek korábban akár több napos kórházi befekvést és műtétet igényeltek.

Milyen panaszokkal és betegségekkel foglalkozik a nőgyógyászat?

A nőgyógyászat nagyon sok problémakört képes lefedni. Az alábbi esetek mindig alapos kivizsgálást igényelnek:

• Menstruációhoz kapcsolódó zavarok (rendszertelenség, erős vérzés, jelentős fájdalom, görcsök, állandó pecsételő vérzés stb.).
• A szeméremtest viszketése, kipirosodása, égő érzése, amit csomók, duzzanatok vagy hólyagok kísérnek.
• A hüvelyfolyás szagának, színének és állagának megváltozása, valamint a hüvely égő, viszkető, kellemetlen diszkomfort érzése.
• Feltételezett hormonális elváltozások, melyek hőhullámokat, krónikus fáradtságot, fokozott súlygyarapodást és szőrnövekedést, bőrbetegségeket, hajhullást, de akár még szívritmus zavarokat is előidézhetnek.
• A szexuális együttlét során jelentkező kellemetlenségek, így fájdalom, csípő és égő érzés, görcsösség, alhasi- vagy medencetáji fájdalom.
• Az emlőt érintő elváltozások, állandó fájdalom, váladékozás, csomók megjelenése, a mell vagy a mellbimbó formájának elváltozása.

Vizsgálatok a nőgyógyászaton

A nőgyógyászati vizsgálat minden esetben az anamnézis felvételével indul, vagyis a szakorvos meghallgatja a pácienst, hogy milyen tünetei vannak, miért érkezett, majd több kérdést feltesz a kórelőzmény, a korábbi betegségek, beavatkozások és az életmód kapcsán.

Fizikai vizsgálat

Ezt a fizikai vizsgálat követi. Részeként a szakorvos egy nőgyógyászati kacsával feltárja a hüvelyt, majd a panaszok függvényében lokális ultrahang vizsgálat következik, de a méhnyak citológiai vizsgálatához kenetvételre is szükség lehet.

A méhszáj kolposzkópos vizsgálata során video-kolposzkópot használunk, a méhszáj ellenőrzése a vizsgálat alatt egy monitor segítségével történik, a látott kép alapján betegeink számára is érthetővé válik az elváltozás jellege. Speciális eszközzel a méhszáj felszínéről és a méhnyakból kenet vehető. A levált hámsejteket tartalmazó kenetet citológiai vizsgálat keretében pathológus szakorvos értékeli.

A nőgyógyászati vizsgálat a tapintásos vizsgálattal folytatódik, melynek során áttapintható a kismedence, érzékelhető a méh és a petefészkek. A méh nagysága és helyzete, mobilis volta, a petevezetők, petefészkek nagysága ellenőrizhető. Tapintásos vizsgálat során terhességet is diagnosztizálhatunk, de egyebek mellett myomára, petefészek cystára is bukkanhatunk. A nőgyógyászati vizsgálat része az emlők és a hónaljárkok tapintásos vizsgálata, mely az emlőrák szűrés fontos lépése.

Amennyiben a szakorvos úgy véli, hogy a panaszok és az eredmények alapján daganat- vagy endometriózis gyanúja merül fel, a női nemi szervek alaposabb, úgynevezett bimanuális vizsgálata is szükségessé válhat a hasfal, a hüvely vagy a végbél irányából.

Nőgyógyászati ultrahang vizsgálat

A nőgyógyászati ultrahang vizsgálat során információt kapunk a méh és a petefészkek helyzetéről, nagyságáról, szerkezetéről és ezen szervek esetleges kóros elváltozásairól. Ultrahanggal jól követhető a petefészek működése és a méhnyálkahártya hormonális változásai.

Az ultrahang vizsgálat lehetőséget biztosít a fogamzás idejének optimális megtervezéséhez, hiszen pontosan láthatóak a petefészkekben elhelyezkedő tüszők. Vérzéskimaradás esetén ultrahang vizsgálattal bizonyítható a terhesség, először észlelhető az embrió szívműködése.

Az ultrahang vizsgálat információt ad a kismedencei térfoglaló folyamatokról, ezek pontos lokalizációjáról. Felismerhető a méhfal jóindulatú simaizom daganata, mérhető a nagysága és megállapítható a pontos elhelyezkedése. A petefészkek vizsgálata során észlelhetőek a petefészkek jó- és rosszindulatú elváltozásai, mérhető a nagyságuk és megítélhető a szerkezetük. Az ultrahang vizsgálattal kideríthető a különböző vérzészavarok oka (például myoma, méhtest polyp), látható a petefészkeket érintő, alhasi görcsös panaszokat okozó endometriosis.

A nőgyógyászati ultrahang vizsgálat hasi vagy hüvelyi vizsgálófejjel történhet.

Nőgyógyászati 3 dimenziós hüvelyi ultrahangvizsgálat

A hagyományos nőgyógyászati ultrahang során a méh csak két síkban ábrázolható, „szemből” azonban nem látható. Ezt a korlátot hidalja át a 3D ultrahangtechnika, amely lehetővé teszi a méhüreg alakjának és esetleges fejlődési rendellenességeinek (például sövény vagy osztott méhüreg) pontosabb megítélését. Ezek a rendellenességek a meddőség vagy a sikertelen meddőségi kezelések hátterében is állhatnak, mivel megnehezíthetik az embrió megtapadását, és korai vetélést idézhetnek elő.

A speciális VCI eljárás segítségével a méh egy vastagabb szeletét vizsgálhatjuk át, ami hatékonyabban felismeri például a nyálkahártya-kettőzet (endometrium-polypus) gyanúját. Ez szintén meddőségi problémát okozhat, és szükségessé teheti a további kivizsgálást, például a virtuális méhtükrözést.

A vizsgálat természetesen magában foglalja az általános kismedencei ultrahangot is, amely során a petefészkek és egyéb kismedencei eltérések is feltárhatók.

Ambuláns méhtükrözés

Az ambuláns méhtükrözés jelenleg az egyik legmodernebb diagnosztikus és terápiás módszernek tekinthető a nőgyógyászatban. Segítségével a járóbeteg ellátás keretein belül tudnak ellátni olyan betegségeket, melyek korábban akár több napos kórházi befekvést és műtétet igényeltek. A hysteroscopos centrum munkatársai nagyszámú beavatkozást végeztek már el, magas sikerrátával. Folyamatosan járnak nemzetközi kongresszusokra, kapcsolatban vannak a világ vezető szakembereivel. Mindig keresik az új technikákat, melyekkel a legtöbbet tudnak segíteni a hozzájuk forduló pácienseknek, a legkevésbé invazív módon.

Punch biopszia

A punch biopszia egy járóbetegellátásban végezhető beavatkozás, amely a hagyományos rákszűréskor alkalmazott sejtszintű vizsgálattal ellentétben sokkal alaposabb, ugyanis teljes szövettani egység vizsgálatára ad lehetőséget.

Meddőségi kivizsgálás és kezelés

A meddőségi kivizsgálás egy komplex folyamat, a szakorvosok, így a nőgyógyász és a meddőségi specialista, valamint szükség szerint az endokrinológus, hematológus, andrológus és a pszichológus közös fellépése, akik rövid időn belül elvégzik a vizsgálatokat. Minden esetben az okok felderítése a célravezető, mert annak ismeretében kezdődhet el a célzott, megfelelő terápia, amely mielőbbi gyermekáldást eredményezhet.

2020. július elsejétől ingyenes a meddőségi vizsgálatok mind a nők, mind a férfiak számára, a szükséges gyógyszerek állami támogatását pedig 90 százalékra módosították. 2022. július 1-jétől meddőségi kezeléseket kizárólag az állam végezheti, állami tulajdonba kerültek a korábbi meddőségi kezeléseket folytató magánklinikák. Bár a konkrét meddőségi beavatkozások (Inszemináció, IVF, fagyasztott embrióbeültetés) állami intézetben történnek, sokan fordulnak a kivizsgálások miatt magán egészségügyi központokba, mert nagyobb egyéni odafigyelést szeretnének, nem beszélve arról, hogy csökkenteni tervezik a várakozással töltött időt.

Dr. Balla Levente, szülész-nőgyógyász szakorvos és meddőségi specialista kiemeli: "Központunk fő profilja a meddőségi kivizsgálás, így ez a lehetőség megmaradt a páciensek részére. Azt vettük észre, hogy erősödött az érdeklődés, egyre többen kérnek időpontot. Sok olyan elkeseredett párral találkozunk, akik már többször próbálkoztak, de nem sikerült a gyermekvállalás. Úgy érkeznek hozzánk, hogy már jártak másik nőgyógyásznál, de nem történt meg a teljes körű kivizsgálás, nem jutottak megfelelő kezeléshez, így előrelépés sem történt. Ahogy már említettem, nagyon speciális területe a nőgyógyászatnak a meddőség, kevesen értenek hozzá, ezért sok esetben felületes kivizsgálást végeznek az orvosok."

Az első lépés a kortörténet (anamnézis)!

"Első lépésként anamnézist készítünk, így feltárható a legtöbb öröklött, a családban előforduló betegség, elváltozás. Nagyon lényeges a pár mindkét tagját kivizsgálni, ugyanis a meddőség hátterében 40-40 százalékban merülhet fel probléma mind a nő, mind a férfi oldaláról. A férfi meddőség 35 éves kor felett a minden 5 párból 1-et érint. Beszélnünk kell az ismeretlen eredetű meddőségről is, 20 százalékban fordul elő, hogy nem sikerül megállapítani, milyen probléma található a háttérben."

Hormonális gyógyszerek és műtéti beavatkozások

Műtéti és egyéb komolyabb beavatkozástól mentes lehetőség a hormonális gyógyszerek alkalmazása. Azon esetekben adható, ha egyértelműen csak hormonális eltérés igazolható, a szervek épsége mellett. Sokszor 1-2 hónapos kezelés után a várva várt gyermekáldás megérkezik.

A kivizsgálások során előfordulhat, hogy akár a feleségnél, akár a férjnél olyan eltérés igazolódik amely műtéttel orvosolható, és ezáltal a megtermékenyülés, vagy a már megfogant gyermek kihordása elősegíthető. Ezen műtéti beavatkozásokra, esetenként akkor is szükség lehet, ha mindezek mellett a várandósság spontán létrejötte nem tud megvalósulni, de a kihordás sikeressége ilyen módon biztosítható.

Asszisztált reprodukciós módszerek

I. Inszemináció

A módszer lényege: A méh üregébe a megfelelő eljárással átmosott spermát egy vékony cső segítségével az ovulációhoz minél közelebbi időpontban helyezik fel. A megtermékenyülés orvosi beavatkozás nélkül történik meg. Alkalmazhatósági terület: azokban az esetekben, ha a női nemi ciklus rendszeres, és normálisnak tekinthető, a peteérés vagy spontán, vagy gyógyszeres kezelésre elősegíthető, a petevezetők épek, és a méhüregben eltérés nincs. A férjnél csökkent hímivarsejt szám ellenére egy bizonyos mennyiségű és minőségű hímivarsejt jelen van. Elsősorban kis mértékű hímivarsejt szám eltérés esetén alkalmazható módszer. Előnyei: Általában nem szükséges hormonális kezelés. Kis beavatkozás, ami a hölgy részéről egy nőgyógyászati vizsgálattal megegyező megterhelést jelent. A megtermékenyülés orvosi beavatkozás nélkül a természetes módon jön létre.

II. In vitro fertilizáció (IVF) / Lombikbébi program

Ez a megnevezés, több féle eljárási lehetőséget foglal magában, ezeket az apró, de lényeges különbségekkel bíró beavatkozásokat nevezi a köznyelv lombik bébi programnak. A különböző eljárások hasonló lépcsőket használnak, de lényeges eltérések is adódnak. Minden In vitro megtermékenyítést igénybe venni kívánó házaspárnak fel kell keresni egy olyan centrumot, ahol ennek több féle változatával is foglalkoznak. A részletes megbeszélés, a szükséges okiratok beszerzése után kezdődhet maga az orvosi beavatkozás.

Hormonális stimuláció

A hormonális stimulálás a hölgy petefészkeinek hormonális stimulálásával kezdődik. Hormonális gyógyszerek (legtöbbször injekció formában) napi, akár többszöri adagolása révén előidézik azt az állapotot, hogy a petefészkekben nem egy, hanem mindkét oldalon több petesejt induljon érésnek. Ezzel az eljárással elérhető, hogy a szokásos, és természetes havi 1-3 petesejt érése helyett nem ritkán 15-20 petesejt is megérjen egy ciklus alatt. A gyógyszeres kezelést sorozatos ultrahang vizsgálat, szoros orvosi megfigyelés teszi biztonságossá, kontrollálhatóvá.

IVF esetén optimális esetben 10-15 petesejt nyerését szeretnénk elérni. Több petesejt esetén nő az úgynevezett túlstimuláció rizikója, míg kevesebb petesejt esetén kevesebb embrió jön létre, kevésbé lehet a transzferhez az optimális embriót kiválasztani, illetve csökken az embrió fagyasztás lehetősége. A stimulációhoz a gyógyszerek típusát, dózisát, illetve a stimulációs protokollt igyekszünk egyénre szabni. Ehhez az életkort, hormon tesztek eredményeit, az UH vizsgálat eredményét, a testsúlyt, illetve a korábban elvégzett kezelések eredményeit vesszük figyelembe.

A stimuláció indulhat a ciklus elején (2-3. napon), vagy gyógyszeres felkészítést követően (fogamzásgátló tabletta, ösztradiol tabletta, GnRH analóg injekció). A stimuláció során egyfelől stimuláló hatású gyógyszereket (majdnem mindig injekciót, vagy esetleg tabletta és injekció kombinációját) használjuk. Az injekciók bőr alá kerülnek beadásra, amit egy rövid bemutató után a páciens maga el tudja végezni. A stimuláció során olyan készítményeket is használunk, amelyek megakadályozzák az idő előtti tüszőrepedést. A stimulációra adott választ pár naponta UH és szükség szerint vérvétel, hormon meghatározás segítségével monitorozzuk. Megfelelő tüszőméret elérésekor egy utolsó injekcióval indítjuk el az ovuláció folyamatát és 35-36 órával később elvégezzük a petesejtleszívást. Ritka esetekben a stimuláció elindítható a ciklus bármelyik fázisában vagy akár kétszer is lehet stimulálni egy-egy ciklusban. Ezekben az esetekben azonban a létrehozott embriók mélyhűtésre kerülnek és csak egy későbbi ciklusban kerülnek beültetésre.

Petesejtek műtéti eltávolítása (punkció)

A petesejteket egynapos műtét kapcsán felületes altatásban, műtéti körülmények között, a hüvely felől speciális ultrahang vezérelt tű segítségével távolítják el a női petefészkekből. A legtöbb centrumban csak reggel kell bemenni éhgyomorra, és délután kísérettel az intézmény elhagyható.

In vitro fertilizációs (IVF) eljárás esetén rövid (10-15 perc), általában altatásban végzett műtét (follikulus aspiráció, punkció) során nyerik a petesejteket. Ezek között találunk érett, ún. metafázis II (MII) és éretlen petesejteket is, melyek az osztódásukat még nem fejezték be. A petesejtek érettségi állapotáról a petesejteket körülvevő ún. granulóza sejtek által alkotott felhőszerű szerkezet (cumulus-oophorus komplex) jellege ad közelítő információt. Az IVF ciklusok során nyert petesejtek 20-30 %-a éretlen, ezek cumulus komplexe kevésbé kiterjedt. Előfordulásuk a hormonális kezelés következtében meginduló multiplex tüszőéréssel magyarázható. Az éretlen petesejtek egy része spontán eljut az érett állapotba, más esetekben laboratóriumi körülmények között lehet érlelésüket elősegíteni (IVM, in vitro maturáció). A petesejtek érettségi állapota jelentősen befolyásolja az IVF eljárás eredményességét. Éretlen petesejtek esetén az embrionális fejlődés és a teherbeesés esélyei lényegesen rosszabbak.

Fertilizáció és embrió tenyésztés

A beavatkozás után 1-6 órával a férj frissen leadott és előkezelt ondófolyadékával megtörténik az üvegben a megtermékenyítés. Ellenőrzik 12-20 óra elmúltával a megtermékenyülés megvalósulásának a tényét, annak helyes megtörténését. Majd az előre meghatározott laboratóriumi szabályok szerint járnak el a nem jól, vagy az egyáltalán nem megtermékenyült petesejtek esetében.

A fejlődés különböző stádiumaiban levő embriók eltérő fiziológiás körülményeket igényelnek a megfelelő fejlődésükhöz. Ezt a laborban az adott fejlődési állapotnak megfelelő összetételű táptalajok alkalmazásával tudják biztosítani. A petesejtek és embriók tenyésztése inkubátorokban történik. Az inkubátor biztosítja a fejlődéshez szükséges optimális hőmérsékletet (37 °C) és gázösszetételt.

A petesejtek megtermékenyítése néhány órával a punkció után történik. A megtermékenyítés eredményességét másnap reggel (16-18 órával a megtermékenyítés után), mikroszkóp segítségével ellenőrzik. A megtermékenyült petesejteket elkülönítik a meg nem termékenyült és kórosan megtermékenyült (pl. triploid) petesejtektől. A megtermékenyülés főleg éretlen petesejteknél időben elhúzódhat, így az első ellenőrzés eredménye még nem a végleges állapotot tükrözi. Az embriókat a legtöbb IVF laborban ún. mikrocseppekben (20-50 µL-es táptalaj cseppek paraffin olajjal fedve) tenyésztik. Általában több embriót tenyésztenek egy mikrocseppben, mert a szakirodalmi adatok azt mutatják, hogy a csoportos tenyésztés kedvező hatással van az embriók fejlődésére. Az embriók fejlődését 24 vagy 48 óránként ellenőrzik és lekésőbb a petesejt leszívás után 5. vagy 6. napon választják ki a beültetésre kerülő embriót vagy embriókat.

Hagyományos in vitro fertilizáció

Hagyományos in vitro fertilizáció esetén az előkészített, megfelelő koncentrációban higított spermiumokat (100.000-150.000 spermium/petesejt) a petesejteket tartalmazó tápoldatba cseppentik. A megtermékenyülés lépései IVF esetén megegyeznek az éllettani körülmények között a petevezetőben lejátszódó folyamat lépéseivel. A spermiumok átjutnak a granulóza sejtek által alkotott felhőszerű képleten. Ezután a kapcsolódnak a petesejt külső burkához (zona pellucida). A zona pellucidán való átjutáshoz szükség van a spermiumok fejében található enzimekre és a spermium intenzív mozgására. A bejutott spermium aktiválja a petesejtet, ami elindítja a megtermékenyülés következő lépéseit, másrészt olyan változást idéz elő a petesejt külső burkában, hogy másik spermium már ne tudjon azon átjutni.

Intracitoplazmatikus spermium injektálás (ICSI)

ICSI rövidítéssel jelölik azt az utóbbi időben nagy áttörésnek számító, és ezáltal igen elterjedt eljárást, amikor rendkívül kevés, gyakorlatilag pár darab hímivarsejt elégséges lehet a megtermékenyítéshez. Az eljárás lényege az, hogy a petesejt és hímivarsejt találkozása nem az előbb leírtak szerint üvegben ugyan, de mégis spontán történik, hanem az embriológus szakember a petesejtet megfelelő kezelés után gyakorlatilag egy darab, általa kiválasztott, „megfogott” hímivarsejttel megtermékenyíti, azaz beleszúrja egy tű segítségével (mikroszkopikus méreteket kell elképzelni) az előkészített hímivarsejtet, az előkészített petesejtbe. A képen pirossal bekarikázva a tűben a kiválasztott hímivarsejt látható.

Gyenge spermaparaméterek (alacsony koncentráció, nem megfelelő mozgékonyság stb.) és egyéb, a megtermékenyülést gátló tényezők esetén, a spermiumot a petesejt citoplazmájába injektálják ún. mikromanipulátor segítségével. Ezt az eljárást intracitoplazmatikus spermium injekciónak (ICSI) nevezik. A biológus normális szerkezetű, mozgó spermiumot választ ki az injektáláshoz. Előfordulhat, hogy a mintában nincs mozgó vagy normális szerkezetű spermium. Ez önmagában nem zárja ki a megtermékenyítés lehetőségét. Kóros szerkezetű spermium is képes megtermékenyíteni a petesejtet, ha a genetikai állománya ép és rendelkezik működőképes petesejt aktiváló faktorral és centroszómával. Mozdulatlan spermiumok esetén megfelelő szelekciós módszerrel (ún.: hipoozmotikus duzzasztási teszt) ki lehet választani az életképes hímivarsejteket.

ICSI műtéti úton nyert spermiummal (TESE, MESA)

Ha az ejakulátumban egyáltalán nincs spermium, akkor azoospermiáról beszélünk. Ha az ismételt vizsgálat eredménye is azoospermiát igazol, akkor andrológus bevonásával sebészi úton meg lehet próbálni spermiumokat nyerni a mellékheréből (MESA) vagy a heréből (TESE). Sebészi úton nyert spermiumok esetén ICSI alkalmazásával lehet a petesejteket megtermékenyíteni. Azooospermia bizonyos formáinál (komplett érési gátlás) a sebészi úton nyert mintában sem lehet spermiumot találni. Éretlen spermium előalakok egy részének (elongált spermatida, kerek spermatida) felhasználásával is elvégezhető az injektálás, mert ezeknek a genetikai állománya már alkalmas a megtermékenyítésre. Az előalakokkal végzett injektálás (ELSI, ROSI) eredményessége elmarad az érett spermiumokkal végzett beavatkozásokhoz képest.

Spermium szelekció - ZYMOT

A ZYMOT cég mikrofluidikai chip-je (Fertile Plus) lehetővé teszi, hogy a spermiumokat a hagyományos spermapreparálásnál (sűrűséggradiens centrifugálás) kíméletesebb technikával válasszák el az ondóplazmától. A chip egy membránt tartalmaz, amely elválasztja az ondót a tápoldaltól. A mozgó spermiumok a membrán pórusain keresztül úsznak fel a membrán felett lévő tápoldatba. Ez az eljárás kíméletesebb, mint a centrifugálás, mert a szeparáció során nem éri stressz a spermiumokat. Mivel viszonylag új termékről van szó, így egyelőre nincs elegendő szakirodalmi adat, ami igazolná hogy Fertile Plus chip alkalmazásával az asszisztált reprodukciós (ART) eljárások (inszemináció, in vitro fertilizáció) hatékonysága növekedne. Kisebb esetszámú tanulmányok szerzői leírták, hogy hatékony lehet a károsodott genetikai állománnyal rendelkező spermiumok szűrésében.

Spermium szelekció - PICSI

A fiziológiás ICSI (PICSI) eljárás lényege, hogy a spermiumokat a hialuronsavhoz való kötődésük alapján választják ki a megtermékenyítéshez. A hialuronsav a petesejtet körülvevő granulóza sejtek közötti mátrix egyik alkotóeleme és így szerepet játszik a spermiumok természetes szelekciójában. A spermiumok csak megfelelő érettségi állapotban képesek kapcsolódni a speciális Petri csésze (PICSI dish) aljára rögzített hialuronsav réteghez. Így a Petri csésze aljához kapcsolódó spermiumok injektálása előnyt jelenthet a megtermékenyítésnél. A PICSI eljárást kb. 15 éve vezették be. A szakirodalmi adatok nem igazolták a hatékonyságát a megtermékenyülés és teherbeesés esélyének növelésében. Két tanulmányban a vetélési arány csökkenéséről számoltak be. Nem bizonyított a hatékonysága a károsodott DNS állománnyal (DNS fragmentáció) rendelkező spermiumok szűrésében.

Embrió transzfer (ET)

A megtermékenyült petesejtekből fejlődő embriókat a beültetés (embrió transzfer, ET) során vékony műanyag katéterrel juttatják a méhüregbe. Ez általában néhány perces, fájdalommentes beavatkozás. A lombikbébi beavatkozások nagyobb részénél egynél több embrió indul fejlődésnek, így a beültetés előtt megfelelő értékelési szempontok (osztódás sebessége, morfológiai jellemzők) figyelembevételével választják ki a beültetésre legalkalmasabb embriót vagy embriókat. Nagyon fontos, hogy a páciens számára optimális lehetőséget válasszuk ki a beültetés szempontjából.

Egyrészt a beültetés időpontját (második, harmadik, negyedik vagy ötödik nap), másrészt a beültetett embriók számát kell az összes fontos szempont figyelembevételével meghatározni. Korábban az embrió transzfereket kizárólag a megtermékenyítést követő második vagy harmadik napon végezték. Az 1990-es évek végén sikerült megfelelő táptalajt fejleszteni a nyolcsejtes stádiumot követő embrionális fejlődés támogatására. Az ötödik napon, hólyagcsíra (blasztociszta) stádiumban végzett beültetés megfelelő feltételek mellett nagyobb esélyt jelenthet a teherbeesésre. Az ötödik napi beültetésre általánosan akkor van jó esély, ha a harmadik napon legalább három jó szerkezetű 6-8 sejtes embriót lehet megfigyelni. Sajnos ebben az esetben sincs rá garancia, hogy ötödik napra biztosan lesz blasztociszta stádiumú embrió. Kevesebb jó szerkezetű embrióval is meg lehet próbálni a blasztociszta transzfert, de az esélyek ilyenkor rosszabbak. Előfordulhat, hogy egy páciens embriói kevésbé tudnak alkalmazkodni az in vitro tenyésztés körülményeihez. Ilyenkor mindenképpen érdemesebb korábbi időpontban (második vagy harmadik napon) elvégezni az embrió transzfert, mert a hosszabb tenyésztési idő kedvezőtlen az embrióknak.

A beültetésre kerülő embriók számát a páciens életkorának, anamnézisének, az adott ciklus paramétereinek, az embriók fejlődési stádiumának és minőségének figyelembe vételével kell meghatározni. A cél lehetőség szerint egyes terhesség elősegítése.

Asszisztált hatching (AH)

Az embriók tenyésztése során az őket körülvevő külső burok (zona pellucida) keményebbé válhat. Ez akadályozhatja az embrió beágyazódását a beültetést követően. Az implantáció elősegítése érdekében a zona pellucidán rést nyitnak. Ma már szinte minden klinikán korszerű mikrosebészeti lézer alkalmazásával végzik az asszisztált hatching-et. A beavatkozást a következő esetekben rutinszerűen elvégzik a beültetés előtt: vastag zona pellucida (>15 µm), anyai életkor (>35 év), emelkedett bazális FSH, több sikertelen IVF-ET kezelés. Mikrosebészeti lézer szakszerű alkalmazásával a beavatkozás semmilyen kockázatot nem jelent az embriókra nézve. A szakirodalomban viszont találunk tudományos publikációkat, amiben a szerzők kapcsolatot találtak az asszisztált hatching alkalmazása és az egypetéjű ikerterhességek gyakoribb előfordulása között. Az utóbbi években megkérdőjeleződött az AH hatékonysága, mert egyre több tanulmány nem találta igazoltnak, hogy a kezelések kimenetelét érdemben javítaná. Ennek oka részben az is lehet, hogy a mai inkubációs körülmények lényegesen hatékonyabbak, mint az évtizedekkel ezelőttiek, így az embriók kevésbé igénylik az ilyen kiegészítő támogatást.

Embrió mélyhűtés, fagyasztott embrió transzfer (FET)

Az IVF beavatkozások jelentős részénél több embrió indul fejlődésnek, mint amennyit beültetnek. A beültetésre nem kerülő, jó minőségű embriók mélyhűtése lehetővé teszi, hogy azokat későbbi időpontban ültessék be. Így nincs szükség újabb IVF kezelésre. Régebben ún. lassú fagyasztási technikát alkalmaztak az embriók mélyhűtésére. Az utóbbi 15 évben egy új módszer, az ún. vitrifikáció átvette a fagyasztás helyét. Ennek az a lényege, hogy az 1-2 µL-es mintát közvetlenül cseppfolyós nitrogénbe (-196 °C) merítik. Ilyenkor a kis térfogatú, viszkózus folyadékcsepp az embriókkal együtt olyan gyorsan hűl le, hogy a vízmolekulák nem tudnak jégkristályba rendeződni, hanem üvegszerű állapotban dermed meg. A módszer innen kapta a nevét. Vitrifikációs technika alkalmazásával a mélyhűtött embriók több mint 90 %-a túléli a mélyhűtést és felengedést (szemben a korábban használ ún. lassú fagyasztással, ahol ez 50-60% körül volt).

III. Gaméta intrafallopiális transzfer (GIFT)

Az előzőekben említett eljárással rokon, mégis eltérő eljárást GIFT rövidítéssel jelölik. Ennél az eljárásnál a női és férfi ivarsejteket a petevezeték(ek)be helyezik be, műtéti körülmények között. Az eljárás során a petefészek stimulálása az előbb említettel megegyező módon zajlik, a petesejtek nyerése nem hüvelyi úton, hanem laparoscopos műtéti eszközzel történik. A petesejtek kinyerését követően maximum 4 petesejtet a megfelelően előkészített hímivarsejtekkel együtt fecskendezik a petevezetőkbe, és a megtermékenyülés itt jön létre. Amennyiben 4-nél több petesejt nyerhető a petefészkek stimulálása során akkor a fennmaradt petesejtek sorsáról a pár írásos formában dönt.

Meddőségi kezelések ára

tags: #nogyogyasz #aki #vegez #inszeminaciot