A csecsemők fejlődése minden szülő számára kiemelten fontos, így érthető, hogy aggodalomra ad okot, ha eltérést tapasztalnak. Ahogy felnőtt korban, a gyermekeknél is rengeteg olyan panasz, tünet létezik, amely mögött neurológiai eredetű probléma állhat. A gyermekneurológiai tüneteket az előfordulásukra jellemző életkor alapján érdemes elkülöníteni.
A tünetek egy része csecsemőkorban, más részük kisgyermekkorban, a harmadik csoportjuk pedig iskoláskorban, illetve a serdülőkor elején fordul elő. A csecsemőkorú gyermekeknél kiemelt jelentőségű az idegrendszer korai sérüléseinek felismerése, különös tekintettel azokra a problémákra, amelyek a terhesség ideje alatt, a szülés közben vagy épp koraszülöttség miatt alakultak ki.
A normális és kóros fejlődésmenet ismérvei
Az idegrendszer fejlődése a fogantatást követően néhány héttel kezdődik, majd elképesztő tempóban és intenzitással folytatódik a megszületésig. A sokmilliárdnyi idegsejtünk magzati korban alakul ki. Új idegsejtek ugyan csak nagyon kis számban képződnek, de összeköttetéseik folyamatosan alakulnak.
A csecsemők fejlődése egyéni ütemben zajlik, de ha egy baba jelentősen késik bizonyos mérföldköveknél (például fej megtartása, forgás, kúszás, ülés), az intő jel lehet. A leggyakoribb neurológiai problémák közé tartozik a fejlődésbeli elmaradás, az izomtónus-zavar, valamint az alvási és táplálási nehézségek.
Fejlődési mérföldkövek és elmaradások
A gyermek mozgásfejlődése az első életévek egyik legfontosabb területe. A kúszás, mászás, járás és egyensúlyérzék kialakulása meghatározó a későbbi mozgáskoordináció és a motoros készségek szempontjából. A mozgásfejlődési elmaradás azt jelenti, hogy a gyermek mozgásos képességei nem a megfelelő ütemben vagy módon fejlődnek.
Ez érintheti a nagymozgásokat (például a járást, ugrást, futást), a finommotorikát (kézmozgások, ujjak koordinációja), valamint a testtartást, az egyensúlyt és a koordinációt. Fontos tudni, hogy ezek az életkori határok tájékoztató jellegűek.
- 0-3 hónap: A baba fejét egyre jobban tartja, követi a tárgyakat, megpróbálja a kezét a szájához vinni. Tipikusan fejlődő csecsemőknél 6 hetes korban megfigyelhetjük már az ún. szociális mosolyt.
- 4-6 hónap: Megkezdődik a tudatos fogás, a hasról hátra fordulás és a stabilabb fejkontroll. Finommotorikus működéseket nézve, a kézzel célirányos után nyúlást 5 hónapos korra érhetik el.
- 6-9 hónap: Ekkorra a legtöbb baba elkezd kúszni, majd fokozatosan mászni. 7 hónapos korban a különbségtétel ismerős és ismeretlen arcok közt.
- 9-12 hónap: Kapaszkodva felállás, majd a bútorról bútorra lépegetés jellemző ebben a szakaszban. A 8 hónapos csecsemő még jelentés nélkül szótagokat kombinál (baba, mama stb.) illetve a neve említésére valamilyen módon reagál.
- 12-18 hónap: Az önálló járás megjelenése, lépcsőzés és egyre nagyobb mozgásbiztonság kialakulása figyelhető meg.
A fejlődési késések hátterében számos tényező állhat, például genetikai adottságok, koraszülöttség, oxigénhiányos állapot vagy izomtónus-zavarok. Bizonyos esetekben a környezeti hatások is szerepet játszhatnak, például ha a baba nem kap elegendő mozgásos ingert.
Az izomtónus-zavarok esetén a baba izmai túl lazák vagy éppen túl feszesek lehetnek. Az izmok megfelelő tónusa nélkülözhetetlen a gördülékeny és biztonságos mozgáshoz. Ha egy gyermek izmai túl lazák, akkor nehezére eshet a fej vagy a törzs megtartása, és emiatt késhet az ülés, a mászás vagy a járás megjelenése.
Koraszülöttek esetében bevett gyakorlat, hogy a csecsemő teljesítményét ún. korrigált életkor szerint figyeljük, a 28. terhességi hét előtt születetteknél 2 éves korig, 28-34. terhességi hét között születetteknél 1 éves korig, 34-37. terhességi hét között születetteknél 6 hónapos korig.
Ha a gyermek fejlődésében (korrigált életkorban) nem jelennek meg a megadott időablakokban a szükséges mozgásformák, hangadások, manipulációs tevékenységek, akkor érdemes szakemberhez fordulni. A teljesség igénye nélkül csecsemőkorban intő jel lehet a szemkontaktus hiánya, egyhangú hangadás, ha a gyermek vizuális figyelmét nem vagy nehezen keltik fel a hang nélküli játékok, elmélyülés nélküli játéktevékenység, csengő hangjára nem figyel fel, korrigált 15 hónaposan első szavak hiánya, saját névre való felfigyelés hiánya, képeskönyvben tárgykép megmutatás hiánya pl.: cica, kutya.
Mozgásfejlődés: el lehet rontani? | Kisbabás hétköznapok 6. rész
A neurológiai vizsgálat menete és szempontjai
Ha a fent említett tünetek közül több is jelentkezik, érdemes gyermekorvossal vagy gyermekneurológussal konzultálni. Az első neurológiai vizsgálatra a gyermek összes addigi leletét érdemes elhozniuk, amennyiben már történtek korábbi vizsgálatok. A gyermek leleteinek áttekintése után a szülők kórtörténetére is rákérdezünk, hiszen fontos, hogy volt-e már a családban korábban is neurológiai jellegű probléma.
A vizsgálat szempontjából a legfontosabb, hogy a gyermek akkor tudja a legjobb teljesítményét nyújtani, ha nem éhes és ha nyugodt, kipihent. Érdemes úgy kérni az időpontot, amikor a gyermek általában kipihent, nyugodt. Érdemes lehet videókat is hozni, emellett babanaplót is a legfontosabb mérföldkövekről (szavak száma, mikor érte el a kisgyermek a legfontosabb mozgásfejlődési mérföldköveket?).
Vizsgálati szempontok csecsemő- és kisdedkorban
Az újszülöttek megfigyelésekor röviden az éberséget, a fejformát, fejkörfogatot, a kutacsok állapotát, szembetűnő bőrelváltozásokat ( különösen a keresztcsont felett), a gerinc mozgásait, a szemmozgások összerendezettségét, a pupillák fényre mutatott reakcióit, síráskor az arcszimmetriát, spontán végtagmozgást és testhelyzetet, a nyakizmok erősségét nézzük és különböző ingerekkel (kontrasztos, sakktáblamintás ábra, később emberi arc) a látás/ hallás épségét mérjük fel. Mindez kezdetben döntően reflexes és ingerhelyzettel (pl. mozgató idegek vizsgálata) kiváltott reakciók.
A csecsemőkorban, a hónapok előrehaladtával, egyre nagyobb szerep jut a spontán mozgások tanulmányozásának, különös tekintettel a szimmetriára, az öklök ellazíthatóságára (ellentéte az ún. öklözés mindenképpen figyelemfelhívó jel), a kezek spontán a test középvonalába hozására, célirányos kézhasználatra, később a csippentő fogásra. A látási vagy hallási figyelem elkülönítetten vizsgálandó vagy vizuális vagy auditoros ingerrel.
Kisdedkorban a vizsgáló még inkább a megfigyeléseire támaszkodhat, hiszen ebben az életkorban az orvossal való együttműködési hajlandóság csekély. Ideális esetben a vizsgálószoba játszószoba jellegű, ahol alkalom nyílik a járás, lehajoláskor és forduláskor az egyensúly a játék/ színezés közben a kezek használatának tanulmányozására.
Ajánlott vizsgálatok ütemezése
A korai felismerés kulcsfontosságú, hiszen a megfelelő terápia (pl. Dévény-módszer, TSMT) segíthet a gyermek fejlődésében. A csecsemőkori neurológiai problémák kezelhetők, ha időben felismerjük őket.
Az alábbi táblázat összefoglalja az ajánlott neurológiai és egyéb szakorvosi vizsgálatok ütemezését a koragyermekkorban:
| Vizsgálat típusa | Ajánlott időpontok |
|---|---|
| Neurológiai vizsgálat | 5, 7, 9, 12, 18, 24, 30, 36 hónapos korban, majd 5 és 6 éves korban |
| Fejlődéspszichológiai vizsgálat | Korrigált 3, 6, 12, 18 hónapos korban, majd 2, 3 éves korban objektív teszttel (Bayley III.), 4, 5 és 6 éves korban pszichodiagnosztikai teszt (pl.: WPSSI IV., Leiter III.) |
| Szemészeti vizsgálat | ROP szűrés lezárása után 6, 12, 18, 24 hónapos korban, ROP-ból gyógyult koraszülöttek esetén évente |
| Audiológiai vizsgálat | Elmaradt újszülöttkori hallásszűrés pótlása max. 1 hónapos korig, rizikófaktor esetén 6 havonta 3 éves korig |
| Ortopédia | 6-8 hetes korban, önálló járás után 2-3 hónappal |
| Nefrológia | Igazolt akut vesekárosodás után 3 hónapos korban, eltérés esetén időszakos felülvizsgálat |
| Koponya ultrahang | Hazaadáskor, koraszülötteknél terminusban, 1 és 3 hónaposan |
Terápiás lehetőségek és szülői szerepvállalás
Ha a gyermek mozgásfejlődése eltér az átlagostól, számos terápiás lehetőség segíthet a fejlődés helyreállításában. A korai beavatkozás különösen fontos, mert a megfelelő fejlesztés elősegíti az izomzat, az idegrendszer és a koordináció harmonikus fejlődését.
- Dévény-módszer (DSGM): Manuálterápiás technika, amely az izmok és az idegrendszer stimulálásával segíti a helyes mozgásminták kialakulását.
- TSMT tréning: Szenzomotoros tréning, amely célzott mozgásos feladatokkal fejleszti az egyensúlyt, a koordinációt és a figyelmi képességeket. A reflexek és az idegrendszer újraszervezésével segíti a mozgásfejlődést.
- Gyógytorna: Egyéni vagy csoportos mozgásfejlesztő gyakorlatokkal segíti az izmok erősítését, a mozgáskoordinációt és az egyensúlyt.
A szülők aktív szerepet játszhatnak gyermekük mozgásfejlődésének támogatásában. Egyszerű otthoni gyakorlatokkal és megfelelő környezettel segíthetik a természetes mozgásminták kialakulását.
- Hason fekve való játék ösztönzése: A csecsemők számára a hason fekvés kulcsfontosságú a nyak-, hát- és törzsizomzat erősítésében.
- Kúszás és mászás támogatása: A padlón való mozgás segíti az izmok, az egyensúly és a térbeli tájékozódás fejlődését.
A Pedagógiai Szakszolgálat a szülők és a pedagógusok megsegítésére létrejött intézményrendszer. Kötelezően tíz szakfeladatot lát el, ezek közé tartozik a korai fejlesztés, valamint a Szakértői Bizottsági tevékenység. 18 hónaposnál idősebb gyermeknél a szakértői bizottság által végzett ún. komplex gyógypedagógiai, pszichológiai vizsgálat történik. A Pedagógiai Szakszolgálat által biztosított korai fejlesztés és gondozás megvalósulhat otthoni ellátás vagy bölcsődei gondozás (ún. utazó gyógypedagógusok) keretein belül, fogyatékosok ápoló-nevelő otthonában, gyermekotthonban, valamint a Pedagógiai Szakszolgálattal szerződést kötött speciális intézményekben.
tags: #neurologiai #vizsgalat #18 #honapos