Az abortusz kérdése az egyik legmegosztóbb téma a magyar társadalomban, ahol a terhességmegszakítás szabályozása körüli vita az elmúlt években különösen felerősödött. A hazai diskurzus alapjaiban változott meg a 2022-es jogszabályi módosítások, különösen az úgynevezett szívhangrendelet bevezetése óta. Ez a módosítás nem csupán orvosi vagy adminisztratív kérdésként jelent meg, hanem mély társadalmi reflexiókat indított el, amelyek érintik az életkor, az iskolázottság és a lakóhely szerinti különbségeket.
Abortusz statisztikák Magyarországon és világszerte
Magyarországon ezer nőre élete folyamán négyszáznál is több abortusz jut, de vannak olyan megyék, ahol ez a szám a hétszázhoz is közelít. A különbség két és félszeres a legnyugatibb és a legkeletibb területek között, a nők egyes csoportjainál pedig még dermesztőbbek az adatok. Az abortuszhalmozók miatt még a román szám is jobb a magyarnál.
A KSH 2020-as adatai szerint abban az évben mintegy ezer olyan terhességet szakítottak meg, amelynél az embrió hathetes vagy annál fiatalabb volt. Ez az abortuszok száma valóban fontos mutatója egy-egy országnak, mert jelzi a fiatal generációk magzati élethez való viszonyát és az egészségkultúra fejlettségét is. A modern fogamzásgátlás korában a család méretét számtalan módon lehet szabályozni, és ezek mindegyike kíméletesebb a művi vetélésnél.
A rendszerváltáskor még 90 ezer ilyen beavatkozást végeztek, tavaly 22 ezret. Az irány jó, de a tempó túl lassú: ezt jelzi, hogy Európában Bulgária, Észtország és Izland mögött a negyedik helyen állunk az Eurostat adatai szerint. A V4 országainak a közelében sem vagyunk, és Románia is sokkal jobb adattal rendelkezik, sokkal gyorsabban javuló mutatóval, mint hazánk.
A világon évente körülbelül 73 millió mesterséges abortuszt végeznek, ami naponta körülbelül 200 000 abortusznak felel meg. Az USA-ban az összes terhesség (a vetéléseket nem számítva) közel 20%-a abortusszal végződik. A nem biztonságos abortuszokba világszerte belehal az érintett nők nyolc százaléka. Sok fejlődő államban ezért írják elő az egészségügyi személyzet számára, hogy meg kell győződniük a beavatkozás előtt (és esetenként utána is) a magzati szívhang meglétéről.
A szívhangrendelet bevezetése és hatása
2022 szeptemberében lépett hatályba az a belügyminiszteri rendelet, amely előírja a magzati életfunkciók - köznyelven a szívhang - bemutatását a várandós nő számára a beavatkozás előtt. Ez a módosítás alapjaiban rázta meg a közvéleményt, és a friss kutatások egyik központi eleme lett.
A rendelet célja nem más, minthogy a magzat életfunkcióinak bemutatásán keresztül csökkentse a terhességmegszakítások számát. Ez az állapotos nő önrendelkezési jogába való beavatkozásként értékelhető, és az Alaptörvény értelmében csak törvényben korlátozható. A rendelet formálisan alkotmányellenes, mivel az állapotos nő önrendelkezési jogának lényeges részét érinti, és a terhességmegszakításra vonatkozó lényeges szabályt rögzít törvénynél alacsonyabb szintű jogforrásban.
A kutatásokból kiderül, hogy a magyarok egy része úgy tekinti ezt az intézkedést, mint a tájékozott döntéshez való jog részét, és úgy gondolja, hogy a biológiai tényekkel való szembesülés segít a döntés súlyának átérzésében. Ezzel szemben a válaszadók másik, jelentős tábora érzelmi nyomásgyakorlásként és szükségtelen traumaként értékeli az előírást. A szakemberek szerint a rendelet óta eltelt időszakban nem csökkent drasztikusan az abortuszok száma kizárólag ezen intézkedés miatt, de a procedúra pszichológiai dinamikája megváltozott.
Az abortuszhoz való hozzáállás a magyar társadalomban
A legutóbbi reprezentatív felmérések szerint a magyar lakosság elsöprő többsége, mintegy 70-75 százaléka alapvetően megengedő a terhességmegszakítással kapcsolatban. Ez nem azt jelenti, hogy az abortuszt pozitív eseményként élik meg, hanem azt, hogy a döntés jogát a nő kezében kívánják hagyni.
A vélemények eloszlása érdekességeket mutat a korosztályok tekintetében. A 18-29 éves korosztály a leginkább liberális ezen a téren, náluk a testi önrendelkezés alapvető emberi jogként jelenik meg. A budapestiek és a megyeszékhelyeken élők általában nyitottabbak és elutasítják a további szigorításokat. A kistelepüléseken élők körében viszont nagyobb arányban találunk olyanokat, akik szerint a szabályozásnak szigorúbbnak kellene lennie, bár az abszolút tiltást ők is csak ritkán szorgalmazzák.
A kutatások arra is rávilágítottak, hogy a férfiak körében kevesebb az érzelmi alapú érvelés, és inkább a körülmények - lakhatás, jövedelem, stabilitás - alapján ítélik meg a helyzetet.
A magyar nők megdöbbentek az új, „gyötrő” abortuszszabályok hatályba lépése miatt • FRANCE 24 English
Abortusz és az iskolázottság, valamint a társadalmi-gazdasági helyzet összefüggései
A kutatás egyik legtisztább korrelációja az iskolázottság és az abortuszhoz való hozzáállás között mutatható ki. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében jóval magasabb a liberális szemléletűek aránya. Ugyanakkor a kutatás egy aggasztó hiányosságra is rámutatott: az információhiányra.
Meglepően sokan nincsenek tisztában a jelenlegi jogszabályok pontos tartalmával vagy a beavatkozás orvosi részleteivel. Magyarországon is ismert adat, hogy minél alacsonyabban iskolázott egy nő, annál nagyobb esélye van rá, hogy abortuszon fog átesni. A terhességmegszakítások gyakorisága több mint hétszer akkora azoknak a körében, akiknek nincs meg a nyolc általánosa, összehasonlítva azokkal, akik egyetemet vagy főiskolát végeztek. Ráadásul utóbbi körben valamelyest még nőtt is az elvetett magzatok száma 2013 óta.
Az Egyesült Államokban a Guttmacher Intézet 2016-ban tárta fel, hogy az abortuszon átesett nők közel fele a szegénységi küszöb alatt él, további 26 százalékuk pedig alacsony jövedelműnek számít. Az abortusz még mindig olcsóbb, mint a gyermekvállalás.
A válaszadók többsége egyetért abban, hogy a nem kívánt terhességek számát nem tiltással, hanem felvilágosítással és a fogamzásgátló eszközök támogatásával kellene csökkenteni. A szakértők szerint a társadalmi vita minőségét jelentősen javítaná, ha a középiskolákban nagyobb hangsúlyt kapna a szexuális nevelés és a biológiai ismeretek átadása.
Abortusz és lelki egészség: megbánás és támogatás
A kutatásban részt vevők körében él egy erős kép a „poszt-abortusz szindrómáról”, bár az orvostudomány ezt nem ismeri el egységes diagnózisként. A stigma azonban még mindig rendkívül erős. A kutatás szerint a nők negyede nem beszélt senkinek a környezetében a beavatkozásról, mert félt az elítéléstől. A válaszadók szerint a társadalomnak támogatóbbnak kellene lennie.
Több kutatás is bizonyította, hogy az átgondolt döntésen alapuló terhességmegszakítás nem növeli a depresszió vagy más hasonló betegségek kockázatát. Az orvosi okok miatt szükségessé váló terhességmegszakítás után azonban növekedett a depresszió gyakorisága, de ez inkább a vetéléseknél megfigyelt mértékű volt. Ugyanakkor vannak olyan kockázati faktorok is, amelyek megléte esetén az abortusz negatív mentális hatást eredményezhet, ilyen például a bizonytalanság, társas támogatottság hiánya, előzetes pszichés problémák, depresszió.
A Turnaway Study nevű, San Franciscóban végzett kutatás kimutatta, hogy öt évvel a beavatkozás után az abortuszon átesett nők 97 százaléka még mindig úgy gondolta, ez volt a helyes döntés. Azok viszont, akiknek nem lehetett abortusza, több szorongásos tünetről, magasabb stressz-szintről, alacsonyabb önértékelésről és alacsonyabb élettel való elégedettségről számoltak be.
Egy terhesség megszakítása mindig krízishelyzet, akármilyen okból történik. Fontos, hogy a nők beszéljenek érzéseikről, keressenek támogató személyeket, és ne fojtsák magukba a felmerülő érzelmeket. Az írás, akár szabadon, akár a meg nem született gyermekhez írt levél formájában, szintén terápiás hatású lehet.
A kutatás készítői kitekintettek a határokon túlra is. A lengyelországi tüntetések híre például sokakat elgondolkodtatott itthon is, és megerősítette azt a meggyőződést, hogy a drasztikus tiltás csak illegális beavatkozásokhoz és tragédiákhoz vezet. Az adatok szerint a környező országok tapasztalatai nagyban befolyásolják a magyarok véleményét.