Tippek és tanácsok kisbabás szülőknek

Hamarosan gyermeked születik? Vagy még csak néhány napos babád van? Legutóbb apák adtak 27 tippet férfitársaiknak, most anyukák teszik ugyanezt.

A babának szüksége van rád. Egy újszülött baba ahhoz szokott, hogy te mindig ott vagy - hiszen a hasadban volt. Most még meg kell szoknia, hogy nem vagy vele 24 órában. Ezért lesz olyan, amikor csak a te illatod, simogatásod, hangod fogja megnyugtatni.

Az alvási rutin idővel alakul ki, az első hetekben ne vedd túl szigorúan. Hagyd, hogy hozzászokjon. Majd megismered azt az érzést, amikor ahogy leteszed a gyereket, sírni kezd, állandóan szoptatni kell, te pedig már üvölteni tudnál. Ilyenkor nyugodj meg, és mondd el magadnak: a baba nem úgy gondolja, nem bosszantani akar. Egyszerűen csak téged akar.

Mindenki tud biztos tippeket, amitől elalszik, eszik, abbahagyja a sírást a baba. Ezeket kezeld fenntartással. Minden gyerek más, így ami valakinél működött, lehet, hogy a te gyerekednél nem fog.

A gyerekek sírnak. A babák csak így tudnak kommunikálni, ezért különösen sokat sírnak. Ettől nem kell megijedni.

Igen, a párod eljár otthonról, találkozik emberekkel, nyugodtan tusol. De gondolj bele, hogy ő is épp olyan fáradt, mint te. És lehet, hogy frusztrálja az, hogy úgy érzi, kevés időt tölt veletek, nem segít eleget.

A csukló, röfögő hangok mindennaposak egy babánál, sokszor álmában is. Ha furcsa mozdulatokat is végez hozzá, az is normális.

Ha tisztaságot és otthon főzött ételeket szeretnél, azt ezentúl bonyolultabb lesz megvalósítani. Ha jó időben születik a babád, akkor szerencséd van. Legyen egy kis asztal, ahol mindig a babát eteted.

Mindenki azt mondja, hogy akkor aludj, amkor a baba alszik. De ő sokszor csak 40 percet alszik. Semmi baj. Ilyenkor ne aludj, csak pihenj. Időbe telik, míg összeszoktok, hogyan is jó mindkettőtöknek.

Ha állandóan szopni akar a gyerek, akkor se félj attól, hogy túl sokat eszik. Gondolj arra, hogy eddig hozzászokott: folyamatosan táplálod.

Egy kis friss levegő és D vitamin csodákra képes. El sem hiszed, milyen praktikusan fog jönni. Mert a lakás minden pontján el fog jönni az a pillanat, amikor törlőkendőre van szükséged.

Ne foglalkozz most a testeddel. Minden gyerekednek más lesz a természete, és ez már kiskorban megjelenik. A személyiségjegyeik később alakulnak ki, de a temperamentumuk már ekkor látszik. Vannak a nagyon nyugodtak, és vannak követelőzők is.

Nincs olyan, hogy az együttalvás vagy a külön alvás a jó, hogy a szoptatás vagy a tápszer a nélkülözhetetlen.

Lesznek olyan napok, amikor a baba alig alszik, minden csupa káosz és nem ettél rendesen. Ilyenkor is, mielőtt nagyon kétségbeesnél, lefekvés előtt gondolj valami jóra: egy mosolyára, egy új mozdulatára.

Lesznek elég kétségbeejtő helyzetek, amikor elborít a tápszer, vagy lepisil a gyerek. Hidd el, egy ponton majd nevetve meséled már ezeket a történeteket.

Sokat puszilgasd, ölelgesd a gyereket. Csikizd meg a talpát. Nézegesd a pici kezét. Nézz rá a pici babára. Neki te vagy a legfontosabb dolog a világon. Ha koszos a hajad, foltos a pólód, akkor is tökéletes vagy neki.

„A kislányom nagyon válogatós, csak csokit és tésztát eszik, mit tegyek?” Sajnos egyre gyakrabban hallok olyan kisgyermekekről, akik csak édességet, chipset és hasonlókat esznek meg. Persze ez nem csak a modern kor problémája, hallottam én már olyan ma már harmincas falusi gyerekről is, aki csak cukros teát és tejbegrízt evett 6 éves koráig (akkor iskolába ment és ott a menzán muszáj volt már mást is enni, ha nem akart éhen maradni). Egy biztos: akár tetszik akár nem, sajnos a szülők is hibásak, ha a gyerkőc nem hajlandó rendesen enni.

Szögezzük le: nincs olyan 3 hónapos baba a világon, aki önszántából követelné a cukros teát. Az lehet, hogy a sógörnődtől úgy hallottad, jobban megisszák a babák a cukros teát, ezért eleve azt adod neki. Az is lehet, hogy kipróbáltad a sima teát, úgy láttad, nem ízlik, ezért megcukroztad és ezt elfogadta, tehát nyilván ez jó neki - gondolhatod.

A baba ösztönei egyébként táplálkozás-ügyben jól működnek, tehát akkor és annyit eszik, amennyire szüksége van. Alaphelyzetben ugyanis egy anyatejes babát nem kell itatni, hacsak nem nyári 40 fokos forróság van. A tápszeres babát viszont kell itatni, de nem instant cukrozott babateával (aminek a valódi teához annyi köze van, mint a Fantának a frissen facsart narancsléhez) és nem is filteres cukrozott teával, hanem forralt vízzel. Neki még nincs szüksége ízekre (mellesleg a felnőtteknek sincs, ki látott már olyan felnőttet, akinek oltotta volna a szomját a kóla?

A következő hiba, amit elkövetünk a hozzátáplálásnál van. Amikor a csemete végre kanalazni kezd, akkor bébiételeket kezdünk adni, ami nagyon kényelmes megoldás. Olyannyira, hogy sokan elfelejtik abbahagyni. Szegény baba már másfél éves, de még mindig nem eszik házikosztot. Valójában abban a pillanatban, hogy elkezdünk kicsit darabosabb ételeket adni, 8-9 hónapos kor táján, a bébiételeket fokozatosan ki kell iktatni az étkezésből és házikoszttal helyettesíteni őket. A legjobb az, ha eleve házikoszttal kezdünk, azaz mi pürésítjük az almát, a barackot, de pl. télen, amikor nincsen nagy szezonális gyümölcs választék, kényelmesebb lehet a bébiétel, mint ahogy akkor is, amikor elmegyünk otthonról.

Ahogy halad előre a hozzátáplálás, fokozatosan egyre többet kell adni a kicsinek a saját ételeinkből és egyre inkább hagyni önállóan enni.

Vissza a válogatáshoz: létezik átmeneti étvágytalanság, ami válogatásnak tűnhet, pl. a baba nem eszi meg a darabos ételt, de a folyósat igen (ezt pl. Gyakran betegségeket követően is fellép ilyen helyzet. Ekkor nem az a teendő, hogy mindenáron etetjük a babát és azzal, amit elfogad (tejpép, tejbegríz és társai), hanem adunk neki folyadékot és amikor jobban van, akkor a megszokott ételeit. Ha ugyanis mindenáron etetni akarjuk valami finommal, csak hogy jóllakjon, akkor menthetetlenül rászoktatjuk az édességre.

A gyermekek ízlése nagyjából 6 éves korig alakul. Minél többféle ízzel találkozik idáig, annál változatosabban fog enni később. A nagyon egyoldalú táplálás hátterében gyakran az áll, hogy az anya aggódik, hogy nem eszik eleget a kicsi. Emiatt aztán azt adja neki, amit biztosan elfogad, míg a végén a kicsi már csak a megszokott ételeket kéri (ők nagyon ragaszkodnak a szokásaikhoz, főként másfél-2 éves kor környékén, a jókhoz is, láttam már olyan gyereket, aki hetekig minden nap csak húslevest és spenótot kért). Ebből az ördögi körből az anyának kell kiszállni, végülis ő a felnőtt 🙂 Rá kell szánni magad, hogy mostantól mást is adsz a kicsinek. És adod. Igen, sajnos előfordulhat, hogy nem eszi meg. Az is előfordulhat, hogy hisztizni fog. A gyerekek nagyon ragaszkodnak a szokásaikhoz, különösen 1 és 2 éves koruk között, ilyenkor bizony kisebb változásokból is kitörhet a botrány. Csakhogy a gyerek egészsége fontosabb annál, mint hogy csend legyen.

Az étkezés nem csak kötelezettség, hanem közösségi élmény is egyben. Közösségben pedig úgy lehet lenni, ha közösen eszünk a kicsivel, ha az etetés nem arról szól, hogy te aggódsz, vajon eleget eszik-e és próbálod mindenáron belevarázsolni a falatokat, hanem úgy, ha maga ehet, próbálkozhat, maszatolhat, ha kérhet néhány falatot a te ételedből is. Ez a példamutatás ideje is egyben: a kicsi azt látja, hogy te is változatosan étkezel, ezért ő is így fog enni.

tags: #majd #ott #lakok #a #babamnal