Az ibuprofén, más néven dexibuprofén, az egyik legismertebb hatóanyag enyhe és erősebb fájdalmak, láz és gyulladások enyhítésére. Ebbe a gyógyszercsoportba, az úgynevezett nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek (NSAID-ok) közé tartoznak az acetilszalicilsav, a diklofenák, a naproxen és az indometacin is. Ezek a típusú készítmények megakadályozzák a prosztaglandinok termelődését, amelyek a fájdalomérzet, a láz és a gyulladás kialakulásában is szerepet játszanak. Mivel nap mint nap láthatjuk, olvashatjuk a vény nélkül kapható láz- és fájdalomcsillapítók reklámjait, s joggal gondolhatjuk, hogy ezek szedése veszélytelen, különben nem volnának recept nélkül is kaphatók. Azonban az NSAID-ok szedése nem kockázat nélküli, különösen bizonyos esetekben, mint például terhesség alatt.
Az Ibuprofén hatásmechanizmusa és általános mellékhatásai
Az ibuprofén egy nemszteroid gyulladáscsökkentő, aminek hatására kevesebb prosztaglandin termelődik a szervezetben. A prosztaglandinok olyan anyagok a szervezetünkben, amelyek sérülések vagy betegségek esetén szabadulnak fel, és fokozzák a környező idegek fájdalomérzékelését, így tudatva a szervezettel, hogy valami nincs rendben. Ezen kívül felelnek a szövetek gyulladásáért és megduzzadásáért. Az ibuprofén a ciklooxigenáz enzimet gátolja, ezen keresztül blokkolja a prosztaglandin-szintézist.
Az ibuprofénnek gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító és lázcsillapító hatása van. Akut fejfájás, enyhe és közepes fájdalom (pl. migrén, reumás- és izomfájdalom, hátfájás, fogfájás, menstruációs fájdalom), láz, meghűléses és influenzás tünetek kezelésére használják.
A legkisebb hatásos adagot kell alkalmazni a tünetek enyhítéséhez szükséges legrövidebb ideig. Felnőttek esetén a napi ibuprofén adag nem haladhatja meg az 1800 mg-ot, 12 éven felüli gyermekek esetén a 600 mg-ot. A napi maximális bevehető mennyiséget 1800 mg-ban határozták meg annak érdekében, hogy csökkentsék a mellékhatások kialakulásának az esélyét. De már 1200 mg felett háromszorosára nő a halál kockázata.
Gyomor- és bélrendszeri problémák
A nem-szteroid gyulladáscsökkentők szedése következtében gyomor-bélrendszeri panaszok jelentkezhetnek. Az ibuprofén kapcsán a legkisebb ennek az esélye, ez azonban csak kisebb adagok esetén igaz. A gyomorpanaszokkal küzdőknek azért nem ajánlott az ibuprofén szedése, mert egyes prosztaglandinok védelmet jelentenek a gyomorsav gyomornyálkahártya károsító hatásával szemben, az ibuprofén pedig ezek képződését is gátolja. A COX-1 és COX-2 enzimet egyaránt gátló, nem szelektív NSAID fokozott kockázatot jelent a gyomor- és bélfekélyek kialakulására, mivel a COX-1 enzim védőhatást gyakorol a gyomor- és bélnyálkahártyákra.
A tartós NSAID szedés jelentős, háromszoros fekélykockázattal jár. Az elemzések súlyosbító tényezőnek találták a 65 év feletti kort, ill. a korábbi fekélybetegséget; idős korban már 5.5-szeres, korábbi fekély esetén 5-szörös volt az új fekély kialakulásának a kockázata. A súlyos bőrkiütések közé tartoznak a hólyagos kiütések, amelyek főleg a lábszáron, karon, kézen és lábon jelennek meg, de érinthetik az arcot és a szájat is. Ez az állapot tovább súlyosbodhat: a hólyagok nagyobbak lesznek, szétterjednek és a bőr egyes rétegei leválhatnak (toxikus epidermális nekrolízis).
Kardiovaszkuláris kockázatok
Az ibuprofénhez hasonló gyulladáscsökkentő/fájdalomcsillapító gyógyszerek alkalmazása a szívroham vagy szélütés (sztrók) kockázatának kismértékű fokozódásával járhat, különösen nagy adagok alkalmazása esetén. Az ajánlott adagot és kezelési időtartamot nem szabad túllépni. Az ibuprofén csak nagy dózisban fokozta az infarktus vagy sztrók kockázatát 78%-kal.
Több vizsgálat igazolta, hogy az NSAID-oknak vérnyomásemelő hatása van. Az egyes fájdalomcsillapító átlagosan 5 Hgmm-el növelik meg a vérnyomást. Az NSAID-ok nagymértékben semlegesítik a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek hatását (kivételt képeznek a kálciumcsatorna blokkolók és a kisdózisú Aspirin).
Szívperc | A rövid távú NSAID-ok továbbra is növelik a kockázatot
Vesekárosodás
A normál veseműködéshez folyamatosan szükségünk van a COX-1 enzim által előállított prosztaglandinokra, amelyek tágítják a vese ereit és ezáltal fokozzák a vese kiválasztó működését. Mivel a nem szelektív NSAID-ok gátolják a COX-1 enzim működését, ezáltal beszűkülnek az veseerek és ez károsítja a veseműködést. Ennek első jelei a szokásos laborleletekben a magas creatinin-, kálium- és nátriumszint, testi tünetei pedig az ödémásodás, a csökkent vizeletürítés, a magas vérnyomás, a gyakori fejfájás, az izomgörcsök, súlyosabb esetben a hányinger, a hányás, az étvágytalanság. Az NSAID-okra kialakuló vesekárosodás kockázatát jelentősen növeli pl. a szívbetegség következtében kialakuló rosszabb vérkeringés, vagy az idős korban természetes módon romló vesefunkciók.
Az NSAID-ok szedése általában "csak" akut vesekárosodást okoz, ami a szedett NSAID elhagyása után gyors javulásnak indul. Az akut veseleállás, ami kezelés nélkül akár halálos is lehet, ritka kórkép, általában 100 ezer ember közül kettőnél alakul ki. Az NSAID szedőknél azonban az akut veseleállás kockázata négyszeres, a nagy dózist szedőknél pedig már 10-szeres. Komoly veszélyt jelent NSAID szedése alatt a dehidratáltság is.
Ibuprofén és terhesség: Kiemelt kockázatok
A terhesség alatt minden, amit a kismama bevisz a szervezetébe, a magzatra is hatással van, mivel a méhlepényen keresztül minden bevitt anyag hatással lehet a magzatra is, ezért nem mindegy, milyen gyógyszert veszünk be.
Az első és második trimeszter
A terhesség korai szakaszában szedett NSAID-oknak csekély kockázatát találták, ám az Ibuprofen B. Braun alkalmazása a terhesség első 6 hónapjában tilos, kivéve, ha feltétlenül szükséges és orvosa ezt tanácsolta. Ha kezelésre van szüksége ebben az időszakban, vagy amikor teherbe akar esni, a lehető legkisebb adagot kell alkalmazni a lehető legrövidebb ideig. A nem-szteroid gyulladásgátlók (például az ibuprofén, naproxén vagy diklofenák hatóanyagúak) csakis és kizárólag a terhesség első és második harmadában (trimeszterében) szedhetőek, csak orvosi javaslatra.
A harmadik trimeszter és magzati ártalmak
A terhesség utolsó 3 hónapjában tilos kapnia ezt a gyógyszert, mivel az károsíthatja születendő gyermekét, vagy problémákat okozhat a szülés során. Vese- és szívproblémákat okozhat a magzatnál. Ez befolyásolhatja az Ön és születendő gyermeke vérzési hajlamát, és a tervezettnél későbbi szülést vagy hosszabb ideig tartó vajúdást okozhat.
A magzatban ugyanis kialakul egy áthidaló artéria, a ductus arteriosus, amely kikapcsolja a még nem működő tüdőt a véráramból. Ez az artéria születés után össze kell záródjon, hogy a baba normál vérkeringése beinduljon. A magzati élet során a placenta által termelt prosztaglandinok tartják ezt az artériát nyitva, ám ezek termelődését az NSAID-ok gátolják, így a harmadik trimeszter alatt szedett NSAID-ok hatására 15-ször nagyobb a kockázat az idő előtt bezáródó ductus arteriosusra, ami komoly szívproblémákat okozhat, s akár a magzat elhalásához is vezethet.
A terhesség 20. hetétől az ibuprofén veseproblémákat okozhat a magzatnál, ha néhány napnál tovább szedi, amely a magzatot körülvevő magzatvíz alacsony szintjéhez (oligohidramnion) vagy a magzat szívében egy ér (duktusz arteriózusz) beszűküléséhez vezethet. Ha néhány napnál hosszabb ideig tartó kezelésre van szüksége, orvosa további ellenőrzést javasolhat.
Alternatívák terhesség alatti fájdalomcsillapításra
Ha a várandósság idején olyan fájdalmat tapasztalunk, ami nem kifejezetten az állapotunkkal kapcsolatos - például fejfájást vagy fogfájást -, bizonyos irányelveket fontos szem előtt tartanunk. Enyhe vagy közepes panaszok esetén előfordulhat, hogy gyógyszer nélküli megoldások, vagyis természetes fájdalomcsillapítók is hatékonynak bizonyulnak, úgymint a relaxáció, a légzőgyakorlatok, az enyhe testmozgás, a gyógytorna, az akupunktúra, esetleg a hideg- vagy melegvizes borogatás.
Ha a fájdalom erőssége indokolja a gyógyszerbevételt, a paracetamol-tatalmú készítmények általánosságban elfogadottnak számítanak terhesség alatt. Fontos azonban tudni, hogy a paracetamol esetében kicsiny a különbség a terápiás és a toxikus mennyiség között.
Kölcsönhatások egyéb gyógyszerekkel és egyéb figyelmeztetések
Az Ibuprofen B. Braun befolyásolhatja bizonyos egyéb gyógyszerek hatását, és egyéb gyógyszerek is befolyásolhatják az Ibuprofen B. Braun hatását. Például:
- Az egyéb nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek (NSAID-ok), köztük a COX-2-gátlók (például celekoxib) a hatások összeadódása révén fokozhatják a gyomor-bélrendszeri fekély és vérzés kialakulásának kockázatát.
- Véralvadásgátlók (például acetilszalicilsav, warfarin, tiklopidin)
- Szívglikozidok, mint a digoxin, fenitoin vagy lítium
- Metotrexát (bizonyos típusú daganatos betegségek, illetve reuma kezelésére szolgál)
- SSRI típusú antidepresszánsok, például fluoxetin, mivel ezek is fokozhatják a gyomor- és bélvérzés kockázatát.
- Vérnyomáscsökkentők (ACE-gátlók, béta-blokkolók, angiotenzin-II-receptor antagonisták)
- Kortikoszteroidok (gyulladás kezelésére szolgálnak), mivel fokozzák a gyomorban és a bélben a fekélyek és vérzés kialakulásának kockázatát.
Az NSAID-ok ritkán, de okozhatnak agyhártyagyulladást, ez gyakoribb autoimmunbetegeknél. A gyógyszerrel szembeni allergiás reakció jeleit - beleértve a légzési problémákat, az arc és a torok duzzanatát (angioödéma) és a mellkasi fájdalmat - jelentették az ibuprofén alkalmazásával kapcsolatban. Súlyos bőrreakciókat jelentettek az ibuprofén alkalmazásával összefüggésben, mint például exfoliatív dermatitiszt, eritéma multiformét, Stevens-Johnson-szindrómát, toxikus epidermális nekrolízist, eozinofiliával és szisztémás tünetekkel járó gyógyszerreakciót (DRESS-szindróma) és akut generalizált exantémás pusztulózist (AGEP).
tags: #ibuprofen #fajdalomcsillapito #magzati #artalom