Biztonságos étkezés és életmód várandósság alatt: Nébih ajánlások és hasznos tanácsok

Az anyaság már a fogantatás pillanatával elkezdődik, ahogyan az ezzel járó felelősség is. Ilyenkor ösztönösen kiélesednek a kismamák érzékei arra, hogy mi az, amivel a legjobban óvhatják gyermekük egészségét. A várandósság alatt az immunrendszer kisebb hatásfokkal működik, ezért a kismamák fogékonyabbak lehetnek az élelmiszer-eredetű megbetegedésekre, amelyek akár a születendő gyermek egészségét is veszélyeztethetik.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) éppen ezért hívja fel a figyelmet arra, hogy bizonyos élelmiszerek fogyasztása a bennük előforduló mikrobák és vegyületek miatt a várandós nők számára kockázatos lehet. A várandósság során ezért kiemelt figyelmet kell fordítani az élelmiszerek kiválasztására és megfelelő kezelésükre.

A Nébih a Biztonságos étkezés a várandóság alatt című, 28 oldalas informatív tájékoztatójában összegyűjtötte a kismamákat érintő, élelmiszerekhez kötődő veszélyforrásokat, és bemutatja azokat a lépéseket, amelyek betartásával az élelmiszerek okozta - akár rendkívül súlyos következményekkel járó - megbetegedések megelőzhetők.

Kerülendő élelmiszerek és veszélyforrások

A tájékoztató infografikával kiegészítve bemutatja a várandósság alatt kerülendő vagy fokozott odafigyelést igénylő élelmiszereket. Az elfogyasztott ételeket megvizsgálhatjuk az egészségre gyakorolt hatásuk és élelmiszerbiztonsági szabályok szerint is.

Baktériumok okozta fertőzések

• Salmonella: Ez a baktérium állati ürülékkel szóródik, ezért fő terjesztője a nyers baromfihús, nyers tojás lehet, de elkaphatjuk zöldségekről, gyümölcsökről, élelmiszer készítményekből, csomagolt salátákból is. A fertőzés általános tünete a hányás, hasmenés, elesettség, erős hasi görcsök, esetleg láz. A legbiztosabb módja az elkerülésnek, ha az ételeket jó alaposan hőkezelésnek tesszük ki, ami akkor megfelelő, ha az étel belsejében is tartósan, legalább 2 percen át 75 fokot tudunk elérni.
• Listeriosis: A Listeria baktérium akkor okoz megbetegedést, ha bizonyos mennyiségű kórokozó van jelen a szervezetben. Okozhat súlyos megbetegedést, de teljesen tünetmentesen is átvészelhető. Várandós nőknél koraszülést, vetélést okozhat, az újszülötteknél vérmérgezést, agyvelő- és agyhártyagyulladást. Gondot okozhat például a nem megfelelően hőkezelt baromfihús, illetve a pasztörizálatlan tej és az abból készült termékek fogyasztása.
• Kampilobakterózis: Ha a baromfihús vagy a tej nincs megfelelően hőkezelve, a kampilobakterózis megbetegedés különböző kockázatokat okozhat a terhesség mindegyik szakaszában.

Paraziták és vegyi anyagok

• Toxoplazmózis: A toxoplazmózis betegség a kismamák körében eléggé ismert fogalom, főként a kisállattartáshoz, cicatartáshoz kötődik. A T. gondii paraziták nyers vagy gyengén átsült húsokban, pasztörizálatlan tejben, tejtermékekben, mosatlan gyümölcsökben, zöldségekben fordulhatnak elő, és a macska ürülékével terjedhetnek. Bár a megfertőződés lehet tünetmentes, a magzatot mégis károsíthatja. Ez a betegség súlyosan károsíthatja a magzatot a terhesség mindegyik trimeszterében.
• Magas higanytartalmú tengeri halak: Sejt- és idegmérget juttatnak a magzat szervezetébe, ezért kerülendőek.

További kerülendő élelmiszerek

• Nyers halak, véres vagy közepesen átsült hús.
• Pasztörizálatlan tej és az abból készült termékek.
• Nem hőkezelt, feldolgozatlan méz Clostridium botulinum baktériumspóra tartalma miatt, ami a csecsemő éretlen bélrendszerébe jutva súlyos, akár halálos kimenetelű megbetegedést okozhat.

Biztonságos ételkészítési tippek

Vannak élelmiszerek, amelyek tartalmazhatnak olyan mikrobákat, vagy más vegyületeket, amelyek veszélyesek lehetnek a terhességre, ezért oda kell figyelni az ételek elkészítésére, az alapanyagok megfelelő kiválasztására, tárolására és magára az elkészítésre is.

• Ételkészítés előtt és után is mossunk alaposan kezet szappannal, és töröljük is szárazra tiszta, száraz kendővel!
• Cseréljük rendszeresen a mosogatószivacsot, és a különböző felületekhez használjunk külön-külön törlőruhákat.
• A fagyasztott ételeket hidegben, hűtőszekrényben olvasszuk fel, hogy a felmelegedett külső részeikben ne szaporodhassanak el a kórokozók! Ha gyors megoldásra van szükségünk, használjuk a mikrohullámú sütőt. A lényeg, hogy az étel ne legyen órákon keresztül melegben.
• Ha megmaradt ételt szeretnénk újramelegíteni, mindig forrósítsuk át teljesen!
• A nyers baromfihús folyóvíz alatti lemosása nem biztonságos, mert a rajta lévő esetleges kórokozók szétcsapódnak a konyhapult környezetében, ahonnan a kezünkre kerülnek.

Koffein és egyéb tudnivalók

A koffein mai napig kérdéses, hiszen sokáig úgy tartották, hogy káros a magzat fejlődésére. A mai ajánlás általában megengedi a napi 1-2 csésze 100 ml-es kávét, kevés zöld teát, étcsokoládét.

Hozzátáplálás és szoptatás

A tájékoztató felhívja a figyelmet a kifejezetten jótékony hatású ételek fogyasztására is, és részletesen foglalkozik a csecsemők táplálásával, a szoptatással és a hozzátáplálással is.

A szoptatás jelentősége

A szoptatás az egyik leghatékonyabb módszer a gyermek egészségének és megfelelő fejlődésének biztosítására. Az anyatej ideális táplálék a csecsemő számára: biztonságos, tiszta és olyan védőanyagokat (ún. immunglobulinokat) tartalmaz, amelyek megvédik a babát a fertőzésekkel és betegségekkel szemben.

Az anyatejjel táplált gyermekek jobban teljesítenek az intelligencia teszteken, a későbbiekben kevésbé lesznek túlsúlyosak vagy elhízottak, körükben alacsonyabb a cukorbetegség, míg a szoptató nőknél kisebb a mell- és petefészekrák kialakulásának kockázata. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az UNICEF a szoptatást 2 éves korig vagy annál tovább javasolja, hiszen figyelemreméltó haszna van az anya és a baba számára is.

A csecsemőket 5-6 hónapos korig kizárólag és igény szerint anyatejjel kell táplálni. Ez alól kivételt képez az aluszékony, nem megfelelő testtömeg-fejlődésű, bizonyos betegségben szenvedő csecsemők táplálása. Az egészséges baba születését követően a 3. naptól napi 8-12-szer szopik, az első héten átlagosan napi 8-szor.

Tilos a megszületést követően bármikor teát, cukros vizet adni a babának. Olyan esetekben, ha a gyermek testtömege nem gyarapszik és bizonyítottan nem elegendő a tápanyagbevitele, csecsemőtápszer adása lehet indokolt orvosi javaslat alapján.

A hozzátáplálás elkezdése

A magyar szakmai irányelv szerint a hozzátáplálást legkorábban az 5. hónap elejétől el lehet kezdeni, és legkésőbb a 6. hónap végéig el kell kezdeni, ami nem zárja ki a 6 hónapos korig tartó kizárólagos szoptatást. A WHO és az UNICEF 6 hónapos korig kizárólag anyatejet javasol - ez nemzetközileg érvényes, és főként a fejlődő országokra, azonban a fejletteknél az életkörülmények stb. miatt más ajánlások is léteznek.

• Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szerint 6 hónapos kor.
• Az Európai Gyermek-gasztroenterológiai, Hepatológiai és Táplálkozástudományi Társaság (ESPGHAN) véleménye szerint legalább 4. hónapos korig kizárólag anyatejjel, 6. hónapos korig kizárólag vagy túlnyomórészt anyatejjel szükséges táplálni a csecsemőt.
• A Francia Élelmiszerügyi, Környezeti és Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (ANSES) arra a következtetésre jutott, hogy 4-6. hónapos kor között javasolt elkezdeni a hozzátáplálást.

A hozzátáplálás mellett korlátlan alkalommal folytatható a szoptatás. Kezdetben naponta 2x1-2 kávéskanálnyi táplálékkal kínáljuk a gyermeket, majd fokozatosan emeljük a mennyiséget és bővítsük az ételek változatosságát. Az új ételeket akár 8-15 alkalommal is kínálni kell, mire a csecsemő elfogadja. Egy-egy szoptatást válthat ki havonta előbb a zöldség/burgonya/hús püré, majd a gabona/tej püré és a gabona/gyümölcs püré.

Mire figyeljünk a hozzátáplálás során?

• Már a hozzátáplálás kezdetétől törekedni kell minél többfajta, változatos étel adására, hogy a baba szervezete megfelelő mennyiségben, arányban és minőségben megkapja a szükséges energiát és tápanyagokat, valamint minél többféle ízt kóstoljon és kedveljen meg (pl. zöldségek és gyümölcsök).
• A csecsemő 8 hónapos korától kaphat kelkáposztát, karalábét, karfiolt, magas, nehezebben emészthető rosttartalmuk miatt.
• Vegyszermentes zöldség felhasználása lenne az ideális, vagy legalább törekedni kell arra, hogy ellenőrzött beszerzési helyről vásárolt alapanyagból és elsősorban frissen készült ételt kapjon a csecsemő.
• A szezonalitást figyelembe véve elsőként lehet bevezetni az almát, az őszibarackot, a sárgadinnyét, a meggyet, a cseresznyét, a hámozott szilvát, érzékenységnek megfelelően a körtét, a déligyümölcsöket (pl. banán, narancs). A gyümölcsöt lé, majd pép formájában adjuk.
• Kezdetben csak kis mennyiségben adhatók az apró magvas, nehezen tisztítható, esetleg táplálékintoleranciát kiváltó (pl. eper, málna) gyümölcsök.
• Friss gyümölcs vagy zöldség hiányában megfelelő módon tárolt mélyhűtött változat is adható. Fontos, hogy ne csak az édesebb ízű zöldségeket és gyümölcsöket, hanem a semleges és kissé keserűbb ízűeket (pl. brokkoli) is megismertessük a babával.

Fontos tápanyagok a hozzátáplálásban

• Hús, máj, hal: Korai bevezetésük a későbbi életkorokban jó testi fejlődéshez és jobb kognitív funkciókhoz, képességekhez vezet. Kizárólag anyatejjel táplált csecsemőknél 6 hónapos kor körül a vastartalékok kiürülnek. A vashiány megelőzése céljából a főzelék kiegészíthető jól felszívódó vasat tartalmazó hússal (pl. nyúl, sertés, borjú), májjal, hallal. Csirkemájat (elsősorban fiatal csirkéét) hetente egyszer kaphat a baba. A halak, omega-3-zsírsavtartalmuk miatt legalább hetente egyszer adhatók. Ezek a zsírsavak hozzájárulnak többek között az agy és szem megfelelő fejlődéséhez.
• Tojás: Betöltött 4 hónapos kortól (5. hónap kezdetétől) lehet adni a babának, de esetleg allergizáló hatása miatt oda kell figyelni, hogy ne kapjon egyszerre nagyobb mennyiséget. Nyers tojást vagy abból készült ételt (pl. házi majonéz, csokoládé mousse) tilos adni a csecsemőnek.
• Joghurt és tehéntej: A joghurt könnyebben emészthető, mivel az előállítási folyamat során a tejfehérjék kicsapódnak és a tejcukor lebomlik. Tehéntej 6 hónapos kortól, fő ételnek nem, és csak maximum 100 ml/nap mennyiségben adható szilárd táplálékokkal együtt.
• Glutén: Már a hozzátáplálás kezdését követően ajánlott naponta egy evőkanál gabonaalapú pürével vagy 1-2 galuskának megfelelő mennyiségű gluténtartalmú táplálékkal (pl. liszt, búzadara, babakeksz) indítani, majd lassan, fokozatosan emelni a mennyiségét. Glutént tartalmazó ételt az 5. hónap kezdetétől lehet adni, de 12 hónapos korig csak kisebb mennyiségben.
• Olaj: (repce-, olívaolaj) 6-7 hónapos kortól adható a főzelékekbe keverve, 200 g ételben 8-10 g (kb. 1 teáskanálnyi) mennyiségben.

Mit kerüljünk a hozzátáplálás során?

• Kizárólag anyatejjel táplált csecsemőnek nincs szüksége kiegészítő italra.
• A lehető legkevesebb sóval, cukorral vagy azok felhasználása nélkül készüljenek az ételek és óvakodni kell a sós, édes, fűszeres ízek túlzott előfordulásától is.
• Bizonyos zöldségek, mint a sárgarépa, cékla, spenót, salátafélék, cékla, retek, karalábé, kelkáposzta, karfiol, brokkoli, fejeskáposzta magas nitráttartalmuk miatt súlyos mérgezést okozhatnak 8 hónapos kor alatti csecsemőknél. A mérgezés jellegzetes tünetei: a baba bőre és szája kékeslila színűvé válik, amit nehézlégzés kísér. Súlyos esetben, azonnali orvosi beavatkozás nélkül a mérgezés fulladásos halállal végződhet.

Allergén ételek bevezetése

Az allergén ételek (tojás, hal, mogyoróvaj stb.) betöltött 4 hónapos kortól (5. hónap kezdetétől) fokozatosan bevezethetők. Fontos, hogy az új ételek mindig egyenként kerüljenek bevezetésre, hogy az esetleges tüneteket felismerjük. Ezen élelmiszerek későbbi bevezetése nem indokolt, sőt annak elhalasztása fokozza az allergia kialakulásának kockázatát. Ide tartozik a búza, a tehéntej, a tojás, a földimogyoró, a csonthéjasok (dió, mogyoró, mandula, makadámdió, kesudió, fenyőmag stb.), a szezámmag, a mustármag, a halak, a tenger gyümölcsei (kagylók, rákok), a szója, a zeller, a farkasbab.

Az etetés folyamata

A folyékony-pépestől haladunk a darabos, majd a szilárd ételek bevezetése felé. A csecsemőnek szánt rágcsálnivalók legyenek borsó nagyságúak, vagy egészen vékony, puha szeletek, melyek a fogínyek (fogak) között és a szájban könnyen összenyomhatóak és szétomlóak, pl. babakeksz, pufi, főtt sárgarépa, főtt brokkoli rózsa. Kiemelendő, hogy a hozzátáplálás során figyeljünk a baba éhségre és jóllakottságra utaló jeleire; türelmesen, a saját tempójában etessük; csökkentsük a csecsemő figyelmét elterelő ingereket (pl. tévé, telefon); minél többfajta ételkombinációval, ízzel ismertessük meg. A "csecsemő által irányított elválasztás" (baby led weaning, BLW) módszer biztonságosságának megnyugtató igazolásához további bizonyítékok szükségesek, ezért a hazai szakmai irányelv nem ajánlja az alkalmazását.

Várandósgondozás és munkavállalói jogok

A várandósság alatti biztonságos táplálkozás mellett számos egyéb tényezőre is érdemes odafigyelni, mint például a védőnői gondozás, a kötelező orvosi vizsgálatok és a munkajogi többletvédelem.

Első trimeszter (1-12. hét)

• Egészségügyi teendők: Ha a várandósság jeleit tapasztalod, érdemes terhességi tesztet csinálnod. Ha a teszt pozitív, keresd fel a nőgyógyászod vagy bármelyik állami vagy magán nőgyógyászati rendelőt. A 6-7. héten végzett ultrahangvizsgálat általában már kimutatja a magzati szívműködést, azaz a várandósságot. A várandósságról a nőgyógyász szakorvos igazolást állít ki. Ezzel az igazolással keresd fel a tartózkodási helyed szerint illetékes védőnőt, aki védőnői gondozásba vesz, és kiállítja a várandósgondozási kiskönyved.
  • Kötelező orvosi vizsgálatok: Teljes vérkép, kiegészítő vizsgálatok, vércukorszintmérés, Vizeletvizsgálat, Vércsoport-meghatározás és ellenanyagszűrés, HBsAg-szűrés (anyai hepatitis B hordozás szűrés), VDRL-vizsgálat (szifilisz szerológiai szűrés), Fogorvosi vizsgálat, Genetikai ultrahangos szűrővizsgálat, Genetikai tanácsadás (fogamzáskor betöltött 37. életévtől kezdve), EKG-vizsgálat, belgyógyászati vizsgálat.
• Munkahelyi teendők: Alapvetően nem kell szólnod a munkáltatódnak a várandósságodról, kivéve ha munkabiztonsági okokból szükséges. A várandós nőknek járó munkajogi többletvédelem - például a felmondási tilalom - viszont csak akkor lesz rád érvényes, ha tájékoztatod a munkáltatód. Ezt a várandósság megállapítása és a 12. hét betöltése után érdemes megtenni.

Második trimeszter (13-24. hét)

• Egészségügyi teendők:
  • Kötelező orvosi vizsgálatok: Második ultrahangos vizsgálat (18-22. hét között), Terheléses vércukorvizsgálat (24-28. hét között), Vérkép- és vizeletvizsgálat (24-28. hét között).
  • Választható vizsgálat: A nőgyógyász szakorvos a 16-19. héten újabb vérvizsgálatból álló integrált tesztet is javasolhat, amely segít kiszűrni az esetleges genetikai rendellenességeket.
  • Kórház kiválasztása: A második trimeszterben már érdemes kiválasztanod, hogy hol szeretnél szülni.

Harmadik trimeszter (25-40. hét)

• Egészségügyi teendők:
  • Kötelező orvosi vizsgálatok: Ultrahangvizsgálat: magzat, méhlepény és magzatvíz mennyiségének ellenőrzése (30-32. hét között), Vérkép- és vizeletvizsgálat (36-37. hét között), Kardiotokográfos vizsgálat (CTG) (38., 39., és a 40. héten, majd a 40. hét után kétnaponta), GBS-szűrés (hüvelyváladék-tenyésztés).
• Munkahelyi teendők: Anyaként 24 hét szülési szabadság illet meg, amiből 4 hetet már a szülés tervezett időpontja előtt kivehetsz. Ha tudod, hogy mikor szeretnéd megkezdeni a szülési szabadságod, jelezd a munkáltatódnak.
• Apai jogállás tisztázása: Ha nem vagytok házasok, a gyermek apjának teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot kell tennie ahhoz, hogy közösen gyakorolhassátok a szülői felügyeleti jogokat.
• Gyermek keresztnevének kiválasztása: Magyar állampolgárként csak a Nyelvtudományi Intézet által jóváhagyott, anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített keresztnevet adhatsz a gyermekednek.

Uniós irányelvek a várandós munkavállalók védelmére

Az Európai Unió (EU) tagállamainak tájékoztatniuk kell a munkáltatókat és a női munkavállalókat az Európai Bizottságnak a munkavállalók biztonsága és egészsége szempontjából veszélyesnek tekintett anyagokról és ipari eljárásokról szóló iránymutatásairól. Az irányelv célja, hogy védje a várandós, gyermekágyas és szoptató nők egészségét és biztonságát a munkahelyen.

Főbb pontok

• Kockázatok azonosítása esetén a munkáltatók kötelesek lépéseket tenni az érintett női munkavállalók védelmére, például más munkakörbe való áthelyezéssel vagy szabadság biztosításával.
• Szabadság biztosítása esetén a munkaadónak munkavállalói jogokat és megfelelő ellátást kell garantálnia a bevételkiesés kompenzálása érdekében.
• A várandós munkavállalók nem kötelezhetők éjszakai műszakban való munkavégzésre, amennyiben erre vonatkozóan orvosi igazolást nyújtanak be.
• A várandós munkavállalókat munkaidő-kedvezmény illeti meg a terhesgondozási vizsgálatokon való részvételük kapcsán.
• Az irányelv legalább 14 hét folyamatos anyasági szabadságról rendelkezik a szülés előtt és/vagy után, ideértve a legalább két hetes kötelező anyasági szabadságot.
• A nők nem bocsáthatók el terhességük és anyaságuk miatt.

tags: #nebih #ajanlas #varandos