Várandósság alatti információk: átfogó útmutató a tudatos kismamáknak

A várandósság egy csodálatos utazás, de az információdömping könnyen elkeserítheti a kismamákat. Míg régen más irányelvek érvényesültek, ma már számos tanulmány bizonyítja, hogy a szülők fogamzás előtti életmódja nagyban befolyásolja a születendő gyermek egészségét. Az egészséges életmód előnyös hatással van például az anya és később a csecsemő bélflórájára, testsúlyára, metabolikus paramétereire. A fogantatást megelőző életmódnak epigenetikai szempontból is kiemelt jelentősége van: az egészséges életmód pozitív irányban befolyásolja mindkét szervezetet.

Az epigenetika szerepe a várandósságban

Az epigenetika a környezeti hatások DNS-ben bekövetkezett változásaival foglalkozik. Eszerint szüleinktől nem csak a hagyományos értelemben vett genetikai öröklődésen keresztül kapunk DNS-állományt, de a táplálkozásukkal, életmódjukkal pozitív és negatív irányba is befolyásolják az abban bekövetkező változásokat. Az egyes betegségekre való hajlamot tehát génjeinkbe is kódolhatjuk helytelen életmódunkkal, például túlsúllyal, dohányzással, egészségtelen táplálkozással.

Felkészülés a várandósságra: testi és lelki harmónia

A fogantatás előtti időszakban érdemes nem csak lelkileg, de testileg is felkészülni a várandósságra, hogy a magzat optimális körülmények között fejlődhessen. A termékenységet befolyásoló tényezők közül legmeghatározóbb a testtömeg. A női termékenységre nézve negatív hatású mind a túlsúly, mind az alultápláltság.

Fontos tápanyagok a fogantatás előtt

Bizonyos tápanyagok hiánya már a fogantatás előtti időszakban kiemelt jelentőséggel bírhatnak az anyai és később a magzati egészségre. A fogantatás előtti időszakban fontossá válik a folsav, a vas, a jód, a kalcium, a B6-, a D3-, A-, E-, C-, és B-vitaminok bevitele.

Táplálkozás a várandósság alatt: "kettő helyett enni" tévhit

A "kettő helyett kell enni" tévhit ma már elavultnak számít. Az első trimeszter alatt nem szükséges plusz energiát bevinni. A 2. trimeszterben kb. +150, a 3. trimeszterben + kb. 300 kcal energiára van szüksége a kismamának a normál energiaszükségletéhez képest. Ennek oka a megnövekedett alapanyagcsere és az új szövetek képzéséhez szükséges energiaigény. A túlzott energiabevitel hízáshoz, túlsúly kialakulásához vezet, ami számos nemkívánatos egészségügyi problémát vonhat maga után, mint például az inzulinrezisztencia, a gesztációs diabétesz, vagy a magasvérnyomás betegség.

Ajánlott súlygyarapodás a várandósság alatt

Ezek az adatok azonban nagyon különbözőek lehetnek az anyukák és a babák testméreteitől függően, így mindenképp egyénileg érdemes mérlegelni az elfogadható és kórós súlygyarapodást.

Az egészséges táplálkozás alapelvei kismamáknak

A kismamák táplálkozása kapcsán ugyanúgy az egészséges táplálkozás irányelvei a mérvadók, amelyben kiemelt jelentőségű:

• a bőséges zöldség-gyümölcs fogyasztás (minimum napi 400-500 g, amelybe a burgonya nem számít bele)
• a hüvelyesek, teljes értékű gabonák előtérbe helyezése a finomítottakkal szemben
• a hüvelyesek, a diófélék, az olajos magvak rendszeres fogyasztása
• a heti 2 alkalommal történő halfogyasztás
• a sovány fehérjeforrások előnyben részesítése a zsírban bővelkedőkkel szemben

A várandós anyák fehérjeszükséglete kb. plusz 10-15 g a terhességet megelőző mennyiséghez képest, ami az egészséges táplálkozással fedezhető, de nem tiltott a fehérjekészítményekkel dúsított ételek, turmixok fogyasztása sem. Azonban a túlzott fehérjebevitel semmiképp nem ajánlott.

Esszenciális zsírsavak és vitaminok

Különösen figyelni kell az esszenciális zsírsavak elégséges bevitelére, vagyis az omega-3 zsírsav fogyasztásra, azon belül is a szervezetnek EPA és DHA zsírsavakra van szükséges az egészséges működéshez. Ezt a zsírsavat halakból, tengeri ételekből (pl. algák) lehetséges fedezni, illetve néhány magas ALA (alfa-linolénsav) tartalmú növényből is hozzájuthatunk: dió, hántolt kendermag, chia mag, lenmagolaj, repceolaj. Fontos tudni, hogy a növényi ALA forrásokat a szervezetnek át kell alakítania a számára felhasználható EPA és DHA zsírsavakká, azonban a konvertálás hatásfoka csekély és genetikailag is meghatározott. Érdemes tehát halat nem fogyasztó kismamák számára jó minőségű omega-3 tartalmú étrendkiegészítőt szedni. A várandósság során számos vitamin-, ásványianyag- és nyomelem szükséglete jelentősen megnövekszik.

Halak a kismama étrendjében

A halak fogyasztásától való félelem a tengeri ételek higanytartalmára vezethető vissza. Valóban vannak bizonyos halfajták, melyek magas higanytartalmuk miatt nem ajánlottak a várandósság és a szoptatás idején: ilyenek a cápa, a makréla és a kardhal (bár a magyar táplálkozási kultúrára ezek fogyasztása kevésbé jellemző).

Az egészséges étrend részeként a heti 2 alkalommal fogyasztott hal kifejezetten ajánlott omega-3 zsírsav-tartalma miatt, például busa, lazac, pisztráng, tonhal formájában. Az omega-3 zsírsavak esszenciális zsírsavnak minősülnek, vagyis a szervezet működéséhez elengedhetetlenek és azokat kívülről, a táplálkozáson keresztül kell felvennünk, mivel a szervezet nem képes ezeket előállítani. Az omega-3 a fejlődő magzat idegrendszerének és a szem ideghártyájának egészsége érdekében lesz nagyon fontos, ahogy az anyai egészség szempontjából is kiemelt szerepet tölt be. A halakon kívül növényi forrásokból bevihető lenmagolaj, repceolaj, avokádó és avokádóolaj, hántolt kendermag, őrölt lenmag, vagy például dió formájában.

Terhesség alatti gasztrointesztinális (gyomor-bélrendszeri) problémák

Várandós anyák gyakori panasza a gyomorégés, puffadás, teltségérzet, hányinger, hányás, székrekedés. Ezek a tünetek olykor az egészséges táplálékfelvételt is korlátozhatják, ami megnöveli a tápanyaghiányok kockázatát. Ráadásul egyik probléma előidézheti a másikat is: például a puffadás elkerülése érdekében a kismama rostszegényen táplálkozik, az még inkább növeli a székrekedési hajlamot.

Rostfogyasztás és székrekedés

Érdemes különbséget tenni a vízoldékony és a vízben nem oldódó rostok között. A vízoldékony rostok ugyanis kevésbé puffasztó hatásúak, így a zöldségek, gyümölcsök (akár héj nélkül), útifű maghéj, chia mag, zabpehely előnyösebbek lehetnek, mint a korpafélék (korpás kenyér, teljeskiőrlésű kenyérféleségek, sütőipari termékek pl. keksz, ropi) vagy a szárazhüvelyesek. A székrekedés elkerülése érdekében figyelni kell a bőséges folyadékfogyasztásra (testsúlykilogramonként kb. 30-40 ml) és a rendszeres testmozgásra (pl. könnyed séta, biciklizés, ellipszis tréner, jóga, gerinctorna, illetve edzettségi szinthez mérten bármilyen sporttevékenység). Az élelmi rostokkal kapcsolatban azonban nem szabad átesni sem a ló túloldalára, ugyanis a túlzott mértékű rostbevitel sem előnyös, mivel az ronthatja a vitaminok és ásványi anyagok felszívódását.

Hányinger és gyomorégés

A hányinger csillapítható lassan kortyolgatva fogyasztott hideg, enyhén savanykás folyadékkal (jeges-citromos víz), valamint jó megoldás ilyenkor a pászka, puffasztott szeletek, kétszersült (pirítós) kenyér. Gyomorégés esetén kerülendők a savtermelést fokozó ételek, mint az erősen csípős, túlfűszerezett ételek, a torma, a mustár, az ecet, a savanyúságok, az erős aromájú sajtok (pl. camembert, kéksajt, pálpusztai sajt), a bő olajban sültek és a tömény cukros desszertek, a zsírdús „magyaros” ételek. Italok közül a feketekávé, a szénsavas italok jelenthetnek problémát. Lehetőleg az esti étkezés könnyű legyen, kis mennyiségű és a nap folyamán többször keveset egyen a kismama.

Kerülendő ételek, italok és gyógyszerek a várandósság alatt

A gyermekáldás ideje alatt sincs tiltott étel, mint ahogy az egészséges táplálkozásban sem, azonban erősen ajánlott a nyers tejet (nem pasztörizált), nyers húst, nyers halat tartalmazó ételek kerülése eben az időszakban (pl. sushi, tatár beefsteak), ahogy a mosatlan gyümölcs és zöldség is nagyobb veszélyt jelent az anya és a magzat egészségére nézve.

A koffein sem tiltott, de naponta maximum 300 mg az ajánlott mennyiség. Itt érdemes figyelni arra, hogy nem csak a kávé, de a fekete és zöld tea, a kakaó és a csokoládé is tartalmaz koffeint! A kávé ízének pótlására javasolható a koffeinmentes kávé, vagy a cikóriakávé, kakaó pótlására pedig remek helyettesítő a karobpor. Terhesség és szoptatás során egyes gyógyszerek és gyógynövények nem fogyaszthatók. Ezzel kapcsolatban mindenképp kérjünk tájékoztatást a kezelőorvosunktól, gyógyszerésztől!

Allergének és inzulinrezisztencia

Allergének elkerülése: tévhitek és tények

Szintén gyakori tévhit, hogy várandósság és szoptatás alatt a különböző allergének, például a glutén kiiktatása megelőzné a születendő gyermek vagy a csecsemő esetében a cöliákiát, búzaallergiát. Valójában kutatásokkal alátámasztott tény, hogy amennyiben bizonyos allergéneket kihagyunk az étrendből, azzal éppen az ellenkezőjét érjük el: vagyis növeljük az ételallergiák és intoleranciák kialakulásának esélyét! Javasolt, hogy szigorú gluténmentes étrendet kizárólag indokolt esetben kövessen a várandós vagy szoptató anya. Ezt viszont ne keverjük össze az egészséges táplálkozásban is ajánlott, természetes módon gluténmentes alapanyagok és élelmiszerek fogyasztásával, mint például a hajdina, köles, quinoa, zab és az ezekből készült termékek, vagy a burgonyafélék, hüvelyesek, zöldségek, gyümölcsök étrendbe építésével. A változatos, kiegyensúlyozott táplálkozás részeként ezeknek az ételféleségeknek ott a helyük az egészséges kismamák étrendjében!

Inzulinrezisztencia a terhesség alatt

Az inzulinérzékenység romlása természetes élettani folyamat a terhesség 2. trimeszterétől. Kockázat szempontjából fokozottabb az inzulinrezisztencia vagy a gesztációs diabétesz kialakulására, ha a teherbeeséskor az anya eleve túlsúlyos vagy elhízott volt. Az alma típusú elhízásra hajlamos, nagyobb viszcerális zsírfölösleggel rendelkező nők esetében is érdemes figyelni, hogy ez a testalkat fokozza az inzulinrezisztenciát. Fontos tehát terhesség alatt is a finomított szénhidrátok korlátozása és az összetett szénhidrátok előtérbe helyezése. Válasszunk teljes értékű, rostban gazdag gabonaféléket és ezekből készült termékeket és kerüljük a hozzáadott cukrot!

Fontos, hogy a vércukorszint kiegyensúlyozott legyen a nap folyamán, ne legyenek túl nagy kilengések. Ennek érdekében az étkezéseket több, napi 4-5-6 alkalomra érdemes elosztani úgy, hogy két étkezés között 2-4 óra teljen el. Gyorsabban felszívódó szénhidrátokat természetes formában szabad fogyasztani (gyümölcsök, tej, joghurt, kefir, főtt burgonya), de inkább ebédidő és a délután folyamán, megfelelő párosításban. A gyorsabban felszívódó szénhidrátokat rostokkal, jó minőségű zsiradékkal és fehérjékkel lassíthatjuk.

Szoptatás: a "gold standard" a csecsemő számára

A csecsemő számára legideálisabb táplálék az anyatej, mivel az megfelelő mennyiségben és arányban tartalmazza a számára szükséges tápanyagokat. A hazai és nemzetközi irányelv szerint az anyatej a „gold standard”, a csecsemő 6 hónapos koráig ajánlott a kizárólagos anyatejes táplálás, de addig szoptasson az anya, amíg csak módja van rá. A hosszantartó szoptatás megelőző hatással bír különböző nem-fertőző betegségek esetében, mint az 1-es típusú diabétesz, az inzulinrezisztencia, a gyulladásos bélbetegségek (colitis ulcerosa és crohn), vagy az atópiás dermatitisz. Mivel a szoptató anya életmódja és táplálkozása befolyásolja az anyatej termelődését és egyes összetevőit, így a baba egészsége és táplálása szempontjából fontos lesz anyai étrend gondos összeállítása.

Táplálkozás szoptatás alatt

A hiányos táplálkozás, vagy a túl alacsony energiabevitel veszélyezteti a tejtermelődést, így a nagy energiadeficittel járó fogyókúrák, vagy a kevesebb, mint 1800 kcal tartalmú étrendek nem ajánlottak a szoptatás ideje alatt. Ha mégis szükségessé válik a testtömeg csökkentése, azt az energiabevitel csökkentése helyett magasabb energiafelhasználással érdemes elérni, tehát több testmozgással. A nagymértékű zsírlebomlás azonban különböző - a zsírszövetben tárolódó - toxikus anyagok felszabadulásával járhat, melyek bekerülhetnek az anyatejbe, a drasztikus fogyókúrák ezért sem ajánlottak.

A termelődő anyatej elválasztásához kb. 500 kcal energiára van szükség, ennyi pluszra van szükség a várandósság előtti energiaszükséglethez képest, a terhesség időszakához képest pedig kb. plusz 200 kcal. Naponta 4-5 alkalommal történő étkezés mellett elég csak 1-2 étkezés során egy kicsivel nagyobb mennyiséget fogyasztani. Amennyiben az édesanya számára nem kényelmes nagyobb adagokat fogyasztani, be lehet vezetni napi 5-7 alkalommal kis mennyiségű étkezéseket is.

A fehérjeigény kissé tovább növekszik a várandóssághoz képest, ez átlagosan napi 15-20 g plusz fehérjét jelent. A termelődő anyatej mennyisége miatt megnövekszik az anyák folyadékszükséglete is, nagyjából napi 1 literrel többet érdemes fogyasztani a várandóssághoz képest, a nap folyamán egyenletesen elosztva. A hosszú szoptatások megnövelik a szomjúságérzetet, ezért érdemes a szoptatások alkalmával elérhető távolságba bekészíteni valamilyen innivalót az anya számára. Egyes vitaminok és ásványi anyagok szükséglete akár másfélszeresére, duplájára is növekedhet a szoptatás időszakában, így kiemelt fontosságú az egészséges, tápanyagdús táplálkozás, amit szükség esetén étrendkiegészítővel is érdemes megtámogatni.

Koraszülés: okok és megelőzés

Koraszülésről akkor beszélünk, amikor a testünk túl korán felkészül a szülésre, sőt akár el is kezdi "kivitelezni" azt. Amennyiben a szülés az orvos által kiírt időpont előtt 3 héttel vagy még korábban beindul, koraszülésről beszélünk. Az átlagos 40 hetes terhességi idővel számolva ez azt jelenti, hogy ha a 37. hét előtt indul meg a szülés, akkor koraszülésről van szó. A 37. hét betöltésétől kezdve a terhességet időre lezajlottnak tekintik.

Hajlamosító tényezők

Nem mindenkit egyformán érint a koraszülés veszélye. Vannak hajlamosító tényezők, melyek fennállása esetén a terhes nő és kezelőorvosa részéről is nagyobb odafigyelésre van szükség. Ilyen a dohányzás, melyről amilyen hamar csak lehet, le kell szoknia a terhes nőnek, sőt ha lehet, már a baba tervezésekor meg kellene ezt tennie. Vannak kivédhetetlen dolgok, ilyen a komoly érzelmi megrázkódtatás: szerencsére ritkán fordul elő, hogy ez legyen a gond.

Ami a munkát illeti, veszélyeztetettek azok a terhes nők, akik nehéz fizikai munkát végeznek: például nehéz dolgokat emelgetnek, illetve 5 óránál tovább kell állniuk munka közben. Bár nagyon fontos, hogy a kismama mozogjon, maradjon aktív terhesség közben is, vannak bizonyos sportok, amiket kerülni kell. Ilyenek a csapatsportok, a labdajátékok, tehát bármi, ami során másokkal ütközhetünk, nehezebb labda találhat el vagy eleshetünk. A kerékpározás az elesés veszélye miatt szintén kerülendő.

Napozás és hőség a terhesség alatt

A várandósság hónapjai alatt alapvetően a mérsékelt napon való tartózkodás nem okoz komplikációt, de csak mértékkel szabad a napon tartózkodni, a direkt napozást kerülni kell és a hőség ártalmaitól is óvni kell magunkat kismamaként. A nyári időszakra általánosan érvényes, hogy a leendő kismamák erre a szezonra mondjanak le a napfürdőkről és a közvetlen napsugárzásról.

A napozás hatása terhesség alatt

A mértékletes napozással szemben semmiféle kivetnivalót nem fogalmaznak meg a szakemberek. A hosszúra nyúlt napfürdők során azonban könnyen előfordulhat, hogy az anya testhőmérséklete 39°C fölé emelkedik, ez pedig a baba szervezetét egészségkárosító mértékben is megterhelheti. Napozás esetén külön védeni kell a méh területét a közvetlen sugárzástól. Az UV-sugárzás is fontos tényező, azonban nem a baba, hanem a várandós nő bőrének védelme érdekében. A terhesség ideje alatt ugyanis a bőr a megszokottól eltérően, érzékenyebben reagálhat a sugárzásra, és a leégés veszélye mellett könnyebben alakulnak ki a terhesség után is megmaradó pigmentfoltok (pl. melasma) a napfény hatására.

A hőség elleni védelem terhesség alatt

A napozás mellett minden szélsőséges hőmérsékleti viszonyt eredményező hatástól óvakodniuk kell a kismamáknak. A legfőbb veszély a meleg hatására bekövetkező vérnyomáscsökkenés és a túlzott folyadékveszteség. A terhesség alatt a vérnyomás a legtöbb várandós nőnél egyébként is alacsonyabb a hormonális változásokkal összefüggésben. Ez természetes jelenség és nem jár közvetlen veszéllyel, a túlzottan alacsony terhességi vérnyomás azonban megnöveli a rosszullétek, szédülés, ájulás kockázatát, az ebből eredő baleset pedig a babának is árthat. Hasonló okból nem ajánlott a napozás mellett a hosszú ideig tartó forró fürdő sem. Bár a szakemberek véleménye szerint a tapasztaltabbak számára az óvatos szaunázás engedélyezett, a magas hőmérsékleten való hosszú időzés semmiképpen sem ajánlott.

A nyári hónapokban a meleg ellen az alábbi tanácsok segítségével lehet védekezni:

• Kerüljük a túlzottan zsúfolt helyeket, légkondicionálás nélküli tömegközlekedési eszközöket. A szellős, árnyas köztereken ellenben meleg napokon is elkerülhető a túlhevülés.
• Az öltözet legyen szellős, világos árnyalatú, és a fejet is óvni kell a közvetlen napsütéstől.
• A lakás túlmelegedését is érdemes elkerülni árnyékolással és hűtéssel, de a légkondicionáló berendezés túl hidegre történő állítása is hordoz kockázatokat az egészségre.

Abban, hogy a kismama hogyan viseli a meleget, szerepe van a testsúlynak, a táplálkozásnak, folyadékfogyasztásnak is.

A várandósság három szakasza: mire számíthatunk?

Pozitív lett a terhességi teszted? Gratulálunk! Egy csodálatos utazás kezdődik most. Valószínűleg számos kérdés kavarog most benned: „hogyan is fog a testem megváltozni?”, vagy „milyen gyorsan fejlődik a baba?”. Habár minden nő más és más, itt összeszedtük neked, hogy mégis mire számíthatsz a várandósság három szakasza, vagyis trimesztere alatt.

Első trimeszter: 1-12. hét

A terhességet a legutolsó menstruációd első napjától kell számolni, hiszen nehéz lenne a fogantatás pontosabb pillanatát meghatározni. Mivel a teherbeesés tipikusan a menstruációs ciklus közepén történik meg, ezért az első két hétben valójában nem is vagy terhes, ennek ellenére mégis innen kell számolni. A petesejt megtermékenyítése után mintegy három héttel a terhességi hormonoknak köszönhetően jelentkezhetnek az alábbi tünetek:

• Reggeli rosszullét: a nők 80 százaléka* tapasztalhat reggeli rosszullétet (hányingert vagy hányást) az első trimeszterben a terhességi hormonok megnövekedett szintjének köszönhetően. Valójában a nap bármely szakában rátörhet a várandós anyukára az émelygés vagy a hányás. A második trimeszterben viszont már „csak” minden ötödik nő tapasztalhat hasonló tüneteket.
• A mellek változása: nemcsak megduzzadnak, de érzékenyebbé is válhatnak a melleid. A mellbimbók nagyobbak és sötétebb színűek lesznek, a mellbimbó udvarán található mirigyek pedig megnagyobbodnak.
• Fáradtság: A folyamatosan fejlődő kisbaba mellett a megnövekedett progeszteron-szintnek köszönhetően a szokásnál könnyebben elfáradhatsz, kimerülhetsz.
• Felfokozott érzelmek: Normális, ha érzékenyebben reagálsz, mint egyébként - ez szintén az emelkedett hormonszinteknek köszönhető.
• Kívánósság: elképzelhető, hogy bizonyos ételek után sóvárgást érzel, vagy épp ellenkezőleg, nem bírod elviselni még az illatukat sem.
• Fokozott vizelési inger: ahogy növekszik a testedben a folyadék mennyisége, a méhed pedig nyomni kezdi a hólyagodat, valószínűleg egyre többet kell majd a mosdóba járnod.
• Szédülés: előfordulhat, hogy néha megszédülsz. Ez szintén a hormonális változásoknak köszönhető.
• Gyomorégés és székrekedés: az emésztőrendszered lelassul, hogy az ételnek több ideje legyen felszívódni. A gyomorégésen segíthet, ha gyakrabban és kisebb adagokat eszel, és kerülöd a sült, fűszeres ételeket és a szénsavas üdítőket. Székrekedés ellen javasolt a magas rostbevitel, sok víz fogyasztása és az aktív életmód.

A baba ülőmagassága, azaz a fejtől fenékig mért hossza körülbelül 6 cm, és már felismerhető a formája.

Második trimeszter: 13-26. hét

A legtöbb nő a második trimesztert már jobban élvezi, mint az elsőt, hiszen a reggeli rosszullétek, a mellek érzékenysége és a fáradtság mind enyhülnek.

• Fájdalmak: fájhat az oldalad és a hasad alsó része, ahogy növekszik a pocakod. A plusz súly miatt hátfájás is jelentkezhet, a lábad pedig begörcsölhet.
• Bőrviszketés: ahogy a babával együtt a hasad is növekszik, a feszülő bőr esetleg viszkető érzést okozhat.
• Visszér és aranyér: a terhesség alatt a kismamák hajlamosabbak a visszeres és aranyeres panaszokra.
• Hüvelyi folyás: normális, ha ebben az időben bővebb, fehéres folyásod van - ezt leukorrheának hívják. Ez segít a hüvelyedet egészségesen tartani.
• Apró, sötét foltok: A terhességi hormonoknak köszönhetően sötét kis pöttyök jelenhetnek meg az arcodon és a hasadon is.
• Megnövekedett étvágy: bár állandóan éhesnek érezheted magad, mára elavult az a nézet, hogy kettő helyett kellene enned.

Kialakulnak az olyan reflexek, mint a nyelés és a szopás.

Harmadik trimeszter: a 27. héttől a szülésig

Már nincs is olyan sok hátra a szülésig! Egyre kényelmetlenebbül érezheted magad a terhesség utolsó heteiben, ahogy a baba egyre nagyobbra nő. Próbálj meg annyit pihenni, amennyit csak tudsz.

• Duzzadt végtagok és ödémás arc: a vízvisszatartás miatt a kezeid és a lábaid megduzzadhatnak, az arcod pedig puffadtabbnak tűnhet.
• A mell váladékozása: már elkezdhet szivárogni az előtej (kolosztrum), ami a tejtermelés beindulásáig táplálja majd a babát.
• Braxton-Hicks kontrakció: azaz jóslófájások. Ahogy a tested felkészül a szülésre, néha, meglehetősen szabálytalan időközönként érezhetsz gyengébb „gyakorló” méhösszehúzódásokat (megkeményedik a hasad).

tags: #natika #terhesseg #alatt