A női test rendkívül komplex és finoman hangolt rendszer, ahol minden részletnek megvan a maga szerepe. A méhnyak, mint a méh és a hüvely közötti átjáró, kulcsfontosságú a reproduktív egészség szempontjából. Ebben a cikkben egy olyan jelenséget vizsgálunk meg részletesebben, amely gyakran aggodalmat okozhat a nők körében, de általában teljesen ártalmatlan: a Naboth tüszőt.
A méhnyak nyílása a hüvely irányába különböző méretű, a ciklus változásával együtt módosul. Felszínét a hüvely felé laphám, a nyakcsatorna felé hengerhám borítja. A Naboth tüsző olyan apró mirigyek a méhnyak belső felszínén, melyek nyákot termelnek a méhszáj védelmére és nedvesítésére.
Miért alakul ki a Naboth tüsző?
Gyakran előfordul, hogy a laphám - fizikai vagy érzelmi behatásokra - rákúszik a hengerhámra, és a nyáktermelő sejtek által kiválasztott anyag távozását megakadályozza. A hengerhám tovább folytatja tevékenységét, amit pedig termel, az felhalmozódik különböző nagyságú tömlőcskékben. Ezek a tömlőcskék lehetnek fehéres vagy halványsárga színűek, és néhány millimétertől 3-4 cm-es átmérőig is növekedhetnek.
A Naboth tüszők elzáródását vagy gyulladását leggyakrabban a hormonális egyensúly felborulása, fertőzések vagy sérülések okozhatják. Előzetes gyulladás, méhszájsérülés, intimitást érintő stresszhelyzetek talaján is kialakulhatnak. Ezeket figyelembe véve, hasznos lehet a gyulladás lehetőségét lecsökkenteni vagy megszüntetni, miközben a lelki háttér felismerésében érdemes támogatást keresni.
Tünetek és diagnózis
A Naboth tüszőknek jellemző tünetei nincsenek. Önvizsgálatnál, különböző fogamzásgátló eszközök felhelyezésekor vagy nőgyógyászati vizsgálatnál véletlenszerűen derül rájuk fény, mint borsnyi-borsónyi göböcske, amely kiemelkedik a méhszáj felszínéből. Azért teszünk róla említést, mert gyakran fordul elő, sok nő megijed a jelenségtől és nem mindig kap megnyugtató választ.
A diagnózis általában nőgyógyászati vizsgálat során történik, ahol az orvos szabad szemmel vagy kolposzkóppal észleli a méhnyakon lévő cisztákat. Az ultrahang vizsgálat is segíthet az azonosításban, különösen, ha nagyobb méretű Naboth tüszőkről van szó. Egy páciens esetében például a transzvaginális UH vizsgálat során "a méhnyakban számos Naboth-tüsző látható" megjegyzés szerepel a leletben, ami krónikus folyást magyarázhat.
Kezelési lehetőségek és prognózis
Természeténél fogva általában nem szükséges orvosi beavatkozást végezni a Naboth tüszők esetén. A legtöbb esetben átmeneti állapotról van szó. Ha változást szeretnénk elérni, változtatnunk szükséges. Ennek a tünetnek a hátterében is logika rejlik, és ha mindent bedobsz, amit a tréningen tanulunk, akkor gyorsan meg is szüntetheted azt, és már nem lesz oka újra kialakulni. A Naboth tüszőkkel kapcsolatos problémák kezelése általában nem igényel beavatkozást, de ha szükséges, az orvos gyulladáscsökkentő gyógyszereket vagy egyéb kezeléseket javasolhat.
Ha a tüszők gyulladást vagy egyéb kellemetlen tüneteket okoznak, a kezelés a kiváltó októl függ. A visszatérő folyást lehet gyógyszerrel kezelni. Ha ez nem segít, szükséges lehet méhnyakműtét, de ezt csak az a kolléga tudja megítélni, aki vizsgálta Önt és látta a méhszájat. Egy méhnyakműtétet mindenesetre célszerűbb lehetőség szerint a terhesség utánra időzíteni.
Naboth tüsző és a terhesség
Egy kismama esetében felmerült a kérdés, hogy ha méhnyakon lévő Naboth tüsző mögött HPV állna, és simán szülné meg gyermekét, elkaphatja-e a baba valamilyen rendellenességet a szülőcsatornában. Fontos kiemelni, hogy a Naboth tüsző önmagában nem jelent HPV-fertőzést vagy annak kiújulását. A rákszűrés eredménye (például P2, benignus elváltozások) általában megnyugtató, ami jóindulatú elváltozást jelent. Az orvos is megerősítette, hogy ez egy Naboth tüsző, ami teljesen ártalmatlan.
A Naboth tüsző és más nőgyógyászati problémák
Fontos elkülöníteni a Naboth tüszőket más nőgyógyászati problémáktól, például a petefészek tüszőitől, amelyek a petesejtek fejlődésében játszanak szerepet. A petesejt egészségét és a termékenységet nagyban befolyásolja, hogy a tüszőn belüli sejtek hogyan kommunikálnak egymással, különösen a petesejt és a körülötte lévő sejtek közti anyagcsere- és jelátviteli kapcsolatok. Ez az egész folyamat önszabályozó, érzékeny az életmódra, stresszre, táplálkozásra, sőt az alvásra is.
A petefészek tüszőinek fejlődése
A nő még magzati korban, kb. a 20. héten rendelkezik a legtöbb tüszővel (6-7 millió). Születéskor ez a szám már csak kb. 1 millió, pubertáskorra pedig 300-400 ezer marad. A női élet során kb. 400-500 tüsző érik meg ténylegesen annyira, hogy petesejtet bocsásson ki.
Téves az a gondolat, hogy fogamzásgátló tabletta szedése alatt - mivel gátolt az ovuláció - megáll a tüszőállomány csökkenése. A tüszők száma meghatározott, véges, és a tabletta szedése alatt is csökken.
Mit lát ebből az ultrahang?
A petesejt túl kicsi ahhoz, hogy ultrahanggal látható legyen, átmérője mindössze 0,1-0,2 mm. A tüszők viszont jól nyomon követhetők, különösen az antrális és a domináns tüszők. A tüszőméret változását követő sorozatos ultrahang vizsgálatot hívjuk follikulometriának.
A különböző tüszőfejlődési szakaszok méretei:
| Tüsző típusa | Méret |
|---|---|
| Primordiális tüszők | <0,03 mm |
| Primer tüszők | 0,05-0,1 mm |
| Szekunder tüszők | 0,2-0,4 mm |
| Antrális tüszők | 2-10 mm |
| Domináns tüsző (ovuláció előtt) | 16-25 mm |
Lombikprogram (IVF) során a 2 mm feletti tüszők láthatók és befolyásolják a stimuláció eredményét. Az antrális tüszők száma (AFC) és az AMH-szint jelzi, hány petesejtre számíthatunk.