A művi vetélés, más néven abortusz, a terhesség szándékos beavatkozással történő megszakítása. A terhességmegszakítások statisztikai adatai sokszínű képet mutatnak a világban és Magyarországon egyaránt, rávilágítva a demográfiai, jogi, társadalmi és etikai kérdésekre.
Az abortusz fogalma és formái
Az abortusz kifejezés leggyakrabban a terhesség mesterséges megszakítására utal, míg a spontán abortuszokat általában vetélésnek nevezik. A terhességmegszakításoknak ma Magyarországon csak egy kisebb része történik az állapotos nő egészségét veszélyeztető okokból, nagyobb részük más okokra vezethető vissza. A terhességet alapesetben Magyarországon a 12. hétig lehet megszakítani, de bizonyos esetekben - például 18 év alatti terhes nő vagy károsodott magzat esetében, illetve ha a terhesség a nő életét veszélyezteti - a 24. hétig vagy a terhesség végéig is kitolódhat ez a határidő.
A terhességmegszakítás jogi szabályozása napjainkban országonként eltérő. Magyarországon 1956 óta legális bizonyos körülmények között a művi abortusz, azelőtt az ilyen tevékenység minden formája magzatelhajtásnak számított. A terhességmegszakítás alapvető szabályait a magzati élet védelméről szóló 1992. évi 79. törvény szabályozza.
A művi vetélések alakulása Magyarországon
A terhességmegszakítások alakulásáról az 1950-es évek közepétől állnak rendelkezésre megbízható adatok. Az 1956 és 1990 között 4,4 millió, majd 1990 és 2022 között összesen körülbelül 1 millió abortuszt végeztek, azaz 64 év alatt több mint 5 millió terhességmegszakítás történt Magyarországon.
A rendszerváltás előtti időszak
Az 1956-os törvénycikk széles körben legalizálta az abortuszokat, ami azt jelentette, hogy az anya kérésére lényegében feltétel nélkül engedélyezték a terhességek művi megszakítását. A magzatelhajtások száma hirtelen és látványosan emelkedett az 50-es évek közepétől: míg 1955-ben 35 398, egy évvel később 82 463 terhességmegszakítást regisztráltak. 1958 és 1960 között évente 10 ezerrel növekedett a beavatkozások száma. A 60-as évek végére elérte, sőt meghaladta az abortuszok éves száma a 200 ezret. A kiugró év 1969 volt, 206 817 beavatkozással.
1973-tól szigorították az abortusztörvényt és úgynevezett „abortuszbizottságokat” állítottak fel, ennek hatására lényegesen lecsökkent a beavatkozások száma: egy év alatt közel 68 ezerrel kevesebb terhességmegszakítást végeztek. Az 1980-ban regisztrált 80 882 terhességmegszakítás a 2022-es statisztikai adatokhoz mérve - amikor 21 779 ilyen beavatkozást végeztek - kiugró számnak tűnik, de nem ez volt a csúcs év, ha az elmúlt 50 évet vesszük górcső alá: 1990-ben a rendszerváltást követően 90 395 abortuszt regisztráltak. Ebben az időszakban létrejöttek a Családvédelmi Szolgálatok, ahol speciálisan felkészített védőnők vizsgálták meg az abortuszkérelmek szociális indokait.
Az igazság az abortuszról
A rendszerváltás utáni időszak
Az 1990-es évek elejétől megfigyelhető hosszabb távon tartós és folyamatos csökkenésben fontos szerepet játszott az 1992. évi magzatvédelmi törvény. Amíg 1990-ben 90 ezer felett volt, addig 2001-ben jóval 60 ezer alá csökkent a terhességmegszakítások száma. 2001-től évente tovább csökkent az abortuszok száma. 2005-től minden évben 50 ezer alatt maradt ez a szám, 2011-ben pedig először regisztráltak 40 ezer alatti eredményt: 38 443 terhességmegszakítás történt. 30 ezer alá 2017-től csökkent a beavatkozások száma, és egészen a legutóbbi, 2022-es adatokig 20 és 30 ezer között maradt az abortuszok éves statisztikája. Az elmúlt harminc évben fokozatosan csökkent az abortuszok száma Magyarországon - az 1990-es 90 ezer 2021-re 22 ezerre csökkent, olvasható ki a KSH statisztikájából.
2022 őszén történt a terhességmegszakítások elvégzését szabályozó legutóbbi jogszabálymódosítás: ezután minden művi abortusz előtt a kismamának kötelező meghallgatnia a magzat szívhangját és ezt követően dönthet a beavatkozásról. Ennek hatására a KSH előzetes adatai szerint nem jelentkezett jelentős változás (2023-ban 21 ezer körül várják a számokat), de ha valóban így lesz, 2023-ban történt az elmúlt 70 év legkevesebb terhességmegszakítása.
Statisztikai mutatók
- Ezer, 15 és 49 év közötti nőre 1990-ben még 35,6, míg 2021 óta 10 abortusz jutott.
- Száz élveszületésre 2022-ben 24,6 abortusz jutott, 10 évvel korábban kereken 40, 1990-ben pedig még 71,9 volt ugyanezen mutató.
- Az összes terhesség 61 százaléka zárul élveszületéssel, 25 százaléka magzati veszteséggel (vetélés) és 15 százaléka terhességmegszakítással. 1990-ben 100 terhességből még csak 39 végződött élveszületéssel.
- A rendszerváltás környékén a 28 éves nőknél volt a leggyakoribb a művi abortusz, az ezredfordulón a 22 éveseknél, később (2016-os adat) pedig a 20 éves nők körében.
- Az 1990-es évek elején Budapesten volt a legmagasabb, 2016-ban viszont Győr-Moson-Sopron és Vas megye mellett már a fővárosban volt a legalacsonyabb az abortuszgyakoriság.
Az élveszülésekre viszonyított abortuszok számát tekintve a legtöbb abortuszt szintén a 8 osztályt végzettek körében végezték, minden élve születésre jutott egy abortusz.
Társadalmi háttér és tényezők
A 2010-es adatok alapján az abortuszra jelentkező nők több mint fele volt hajadon, harmaduk házasságban élt, míg tizedük elvált vagy özvegy. Érdekes módon ez a tendencia lassan fordult meg az évek során, a rendszerváltás környékén még a férjezett nők végeztettek legnagyobb számban terhességmegszakítást. A területi adatok egyrészt szemléltetik a csökkenő tendenciát, másrészt a legfrissebb (2016-os) elérhető statisztikák felhívják a figyelmet arra, hogy az elvégzett abortuszok száma regionális szinten is eltérő. A legtöbb terhességmegszakítás az ország szegényebb régióira jellemző, mint Észak-Magyarország és Észak-Alföld; illetve délen, Somogy megye környékén is kiugró értékek láthatók.
Az Orbán-kormányok hosszú évek óta kiemelkedő családpolitikai célként kezelik, hogy minél több gyerek szülessen Magyarországon. A családtámogatások alapvetően nem változtak az utóbbi évtizedben, ezért nem valószínű, hogy ezek jelentősen befolyásolták volna a gyermekvállalási hajlandóságot.
A terhességmegszakítás költségeit a nő állja, és csekken fizeti be az Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő számlájára. Az összeg nagysága azonban a kérelmező anyagi helyzetétől is függ, illetve attól, hogy milyen szociális juttatásokban részesül. Mind állami, mind magánkórházak végeznek abortusműtéteket Magyarország területén, azonban - akár más „egészségügyi szolgáltatások” igénybevétele esetén - nagy különbségek mutatkoznak az állami- és a magánpraxisok tarifái között.
A művi vetélések nemzetközi adatai és trendjei
Világszerte átlagosan minden második ember (56%) gondolja úgy, hogy az abortusznak legális lehetőségnek kell lennie, köztük minden negyedik (27%) úgy érzi, hogy minden esetben legálisnak kell lennie - derül ki az Ipsos 29 országra kiterjedő 2023-as nemzetközi kutatásából. A legnagyobb támogatást a terhességmegszakítás abban az esetben élvezi, ha egy nő élete vagy egészsége veszélyben van.
Európai adatok
Az abortusz engedélyezésének támogatottsága Európában a legmagasabb, az élen Svédország (87 százalék) és Franciaország áll (82 százalék), de a magyarországi 72 százalékos egyetértés - 13 százalékos elutasítottság mellett - is magasnak számít. Európán belül legtöbben Írországban utasítják el az abortuszt (26%), kétszer annyian, mint Magyarországon.
Európa legtöbb országában a terhességmegszakítás a 12. hétig teljes mértékben törvényes. Kivételek ez alól Málta, San Marino és Andorra, ahol a terhességmegszakítás bármilyen formája illegális.
Az Eurostat abortusz tekintetében két mérőszámmal kalkulál: az abortusz rátával (abortion rate) és az abortusz aránnyal (abortion ratio). A mért országok közül Magyarországon volt a harmadik legmagasabb a ráta: 2019-ben átlagosan 9,3 abortusz jutott ezer termékeny életkorú nőre. Az arány pedig a második legmagasabb volt hazánkban: 2019-ben átlagosan csaknem 277 abortusz jutott minden ezer élveszületésre.
Az EU-s országokkal összehasonlítva Magyarországon azonban több szempontból elmaradás tapasztalható. Ezt támasztja alá az EU által 2022-ben kiadott jelentés is, mely a terhességmegelőzéssel, fogamzásgátlással kapcsolatos kormányzati és nem kormányzati tájékoztatást, az állami tanácsadási infrastruktúra hozzáférhetőségét és az egészségügyi rendszer terhességmegszakítással kapcsolatos felkészültségét vizsgálja az európai országok körében. Magyarország a maximum elérhető 100 pontból 44,9 pontot ért el, mely Lengyelország után a második legrosszabb eredmény az EU-s tagállamok körében.
Amerikai Egyesült Államok
Az Egyesült Államokban az amerikai legfelsőbb bíróság 2022. június 24-én érvénytelenítette a Roe kontra Wade döntést, ezáltal megszűnt az abortusz alkotmányos védelme - ennek eredményeképpen az abortusz szabályozásáról az egyes tagállamok ezután önállóan dönthetnek, ami a republikánus államokban akár a művi terhességmegszakítás teljes betiltását is jelentheti. Az abortuszt legálisnak elfogadó államok meglehetősen kötetlen szabályozással élnek: vagy elvégzik az abortuszt terhességi korhatár nélkül, vagy csak, amíg a magzat nem válik életképessé. Három engedélyező államban a terhességmegszakítás a 24. hétig lehetséges. Az abortuszt korlátozó államok jellemzően a terhesség 6. hetéig engedélyezik azt.
Az USA-ban, ahol a terhességek közel 30%-a nem tervezett, és ezek 40%-át abortusszal szakítják meg, naponta 1500-2500 abortuszt végeznek. Az USA-ban az összes terhesség (a vetéléseket nem számítva) közel 20%-a abortusszal végződik. A Guttmacher Institute 2020-ban 930 160 abortuszt jelentett az Egyesült Államokban, ami 14,4/1000 nő aránynak felel meg. A CDC 2019-ben 629 898 abortuszt jelentett, 11,4 abortusz/1000 nő aránnyal (kivéve CA, MD, NH).
Globális trendek
A Center of Reproductive Rights és a Guttmacher Institute 1990 óta elérhető adataiból látható, hogy a világon egy erős észak-dél tengely húzódik az abortuszt korlátozó szabályozások terén. Ahistorikusan elérhető adatokból kiolvasható, hogy az országok többségében világszinten csökken az abortuszok száma. Évek óta tapasztalható a csökkenő tendencia a terhességmegszakítások számát tekintve. A csökkenés hazánkban is indokolható az életkörülmények, a szociális helyzet, az anyagi jólét folyamatos javulásával, hiszen az élveszületések száma stabilan évi 90 ezer körüli maradt, sőt, az elmúlt években enyhén nőni is tudott.
A WHO szerint a világon évente körülbelül 73 millió mesterséges abortuszt végeznek. Ez naponta körülbelül 200 000 abortusznak felel meg. 2019-ben még mindig volt 23 ország, ahol az abortusz teljesen illegális volt, ami a termékeny életkorban lévő (15-49 éves) nők 5 százalékát (kb. 90 millió nőt) érinti. 36 százalékuknak (kb. 585 millió nőnek) egészségügyi indokra van szüksége a legális terhességmegszakítás igényléséhez.
Életvédő mozgalmak és nézetek
Az életvédők felvilágosító, tájékoztató munkája ezek szerint nem maradt eredmény nélkül. Az utóbbi évtizedben ugyanis nagyon sok kezdeményezés igyekszik a fiatalok figyelmét felhívni arra, hogy a magzat már akkor egy parányi, de egyértelműen emberi lény, amikor az anya észleli, és szerintük semmilyen tudományos tény nem bizonyítja az abortuszpártiak azon érvelését, hogy az első hetekben mindössze “egy sejtcsomó élősködik” a női szervezetben.
A „Igen az életre” Alapítvány például kifejezetten a fiatalokat hívja, hogy legyenek az élet követei. Az ALfA (Aktion Lebensrecht für Alle - Jogot az élethez mindenkinek Akció), az egyik legnagyobb európai életvédő szervezet, amely nemcsak az iskolás korosztályok számára állított össze segédanyagokat, de önkénteseik kívánságra tanórákat is tartanak. Az életvédők különböző podcast műsorok, és más kezdeményezések útján elsősorban a fiatalokat érik el. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy a Berlinben évek óta megszervezett „Marsch für das Leben” (Felvonulás az életért) rendezvényeken is egyre több fiatal vesz részt.
tags: #muvi #vetelesek #szama #statisztika