Az Egyesült Királyságban, különösen Londonban, a zenetanári állások kereseti potenciálja igen vonzó lehet a szakemberek számára. Az Adzuna intelligens álláskereső kutatása szerint azok a dolgozók, akik a megélhetési költségek emelkedése miatt keresnek fizetéskiegészítést, a legjövedelmezőbb mellékállásokkal akár évi 48 000 fontot is kereshetnek. A készség másoknak való megtanítása anyagilag kifizetődő lehet, hiszen a zenetanári szerepekben átlagosan évi 36 441 GBP átlagos éves fizetést is elérhetünk.
Ez a cikk részletesen bemutatja a zenetanári állásokhoz kapcsolódó lehetőségeket, a kereseti potenciált, valamint a zenei képzés történeti hátterét és a karrierfejlődési utakat.
A brit munkaerőpiac és a mellékállások szerepe
A 2022 novemberében az Adzunánál megtalálható közel 1,1 millió nyitott pozíción alapuló kutatás kielemezte az Egyesült Királyságban elérhető álláshelyeket, amelyek ideálisak azon álláskeresők számára, akik a főállásuk mellé valamilyen másodállást keresnek. A 25 felsorolt munkakörben durván 479 ezer elérhető állásajánlat van, ami a jelenleg elérhető 1 083 154 brit állás 44%-ának felel meg. Eközben a részmunkaidős és ideiglenes munkaerő iránti kereslet a szélesebb körű gazdasági aggályok ellenére is magas. Idén, mivel az emelkedő energiaárak és a megélhetési költségek sok háztartás rendelkezésre álló jövedelmét alaposan megrövidítették, a Nagy-Britanniában élők közül sokan azért küzdenek, hogy lépést tartsanak az inflációval. Sok dolgozó, aki szeretné megőrizni életszínvonalát, most valamiféle kiegészítést keres, hogy plusz jövedelemre tegyen szert. Az ONS hivatalos adatai szerint a másodállást is vállaló munkavállalók száma idén július és szeptember között 1 252 000-re emelkedett, ami 10 éve a legmagasabb.
Kereseti lehetőségek a zeneoktatásban és más területeken
A fordítói állások vezetik a kereseti listát, és átlagosan akár 48 648 GBP-os fizetést kínálnak azoknak az álláskeresőknek, akik nyelvtudásukat hasznosítani tudják ezen a téren. Az írásbeli jártasságot igénylő további munkák, például a tartalomíró (36 635 GBP) és a lektor (32 624 GBP) szintén jövedelmező lehetőségek.
Ahogy a vállalatok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a digitális marketingre, sokan kreatív szakembereket keresnek online jelenlétük fokozására. Az olyan tartalomkészítő munkákkal, mint az Influencer, a Graphic Designer és a Photographer pozíciók, évi 36 461 GBP, 36 145 GBP és 33 306 GBP-t is megkereshetünk, míg a stratégiai és tervezési szerepkörök, például a virtuális asszisztens (35 521 GBP) és a közösségi média menedzser (33 729 GBP) szintén jó lehetőségeket kínálnak.
Egy készség másoknak való megtanítása anyagilag szintén kifizetődő lehet. A zenetanári, jógaoktatói, személyi edzői és oktatói szerepekben 36 441 GBP, 35 666 GBP, 35 443 GBP és 29 997 GBP átlagos éves fizetést is elérhetünk.
A zenetanári állások kereseti adatai
| Munkakör | Átlagos éves fizetés (GBP) |
|---|---|
| Zenetanár | 36 441 |
| Fordító | 48 648 |
| Tartalomíró | 36 635 |
| Lektor | 32 624 |
| Influencer | 36 461 |
| Graphic Designer | 36 145 |
| Photographer | 33 306 |
| Virtuális asszisztens | 35 521 |
| Közösségi média menedzser | 33 729 |
Szezonális és ideiglenes munkák
A szünidőre munkát kereső munkavállalók, vagy a téli szünetben munkát kereső diákok számára további lehetőségek is elérhetőek. A Black Friday, a karácsony és az újév körüli vásárlási csúcsszezon arra kényszeríti a kiskereskedőket, hogy nagy létszámú munkaerőt toborozzanak, hogy kielégítsék a vevői kereslet átmeneti megugrását. A szezonális ideiglenes munkavállalók ezért átlagosan évi 32 058 GBP-t is megkereshetnek (ez pro rata értendő), bár érdemes észben tartani, hogy ezek a munkák gyakran esti és hétvégi műszakokat is tartalmaznak. További népszerű mellékállások közé tartozik a sofőrködés az olyan cégek számára, mint az Uber és az Evri, valamint az Uber Eats, a Deliveroo és a Gorillas.
A zenetanári képzés történeti háttere Magyarországon
A magyarországi középfokú zenei képzés múltjának áttekintése leginkább a különböző iskolatörténeti kiadványok, évkönyvek, vagy egy-egy kiemelkedő tanáregyéniség tevékenységének vizsgálata segítségével valósítható meg. Az elméleti tárgyak esetében az áttekintés lehetősége még nehezebb, hiszen e tárgyak neve és tartalma az idők folyamán jelentősen változott. A középfokú zeneművészeti képzés Magyarországon csak a 20. század közepén különült el a korábban szélesebb korosztályt felölelő, 10-11 évfolyamos képzést is magába foglaló ún. zenedei képzéstől, mely viszont már a 19. század második fele óta működött. A zeneoktatás-történet, zeneművészeti szakképzés és zeneelmélet-tanítás gyökereit, tananyagát, tankönyveit és oktatási gyakorlatát a 20. század közepén kialakult zeneművészeti szakiskolai oktatás kialakulásáig két intézmény, a Nemzeti Zenede és a Debreceni Zenede létrejöttének és működésük vonatkozó szakaszainak bemutatásával lehet feltárni.
Az intézményes zenei képzés kezdetei a 19. században
A magyarországi középfokú zenei képzés sajátos tartalmi elemeket és képzési struktúrát mutat, múltjának vizsgálata a hazai iskolarendszerű zeneoktatás története fontos szegmensének feltárását is jelenti. A mai középfokú zeneművészeti képzőintézmények többsége a 19. század folyamán létrejött ún. zenedék jogutódja. A városi polgárság opera- és hangversenyélet iránti igénye a 18. század vége óta egyre erősödött, ugyanakkor a házi muzsikálást és a gyermekek zenei képzését is fontosnak tartották. A gyors egymásutánban létrejövő zeneegyletek kettős célt szolgáltak: a városi hangversenyélet fellendítését, valamint zeneiskolák létrehozását és működtetését.
E téren Pozsony járt elöl, hiszen a kiváló földrajzi adottságokkal rendelkező kereskedőváros Bécs közelsége miatt is erőteljes kulturális, így zenei igényekkel bírt. A többnyelvű polgárság - köztük a magyar főurak - fizetőképes keresletet és közönséget jelentettek a városban. A kitűnő osztrák, valamint cseh és morva zenészek szívesen vállaltak tanári feladatokat Pozsonyban, kezdetben magántanárként, majd egyesületi keretek között. Hasonlóan élénk zenei élet folyt Laibachban (ma Ljubljana), melynek 1794-ben létrehozott Filharmóniai Társasága városi fenntartású egylet volt. Ez mintául szolgált a néhány év múlva Pesten megszülető Első Zeneegyletnek (1818-22) és az 1836-ban megalapított Pestbudai Hangászegyesületnek is.
A Hangászegyleti Zenede és a Nemzeti Zenede
A pesti intézmény létrehozásakor már megfogalmazódott a távolabbi cél: egy Nemzeti Conservatorium megalapításának célja. Ennek javára adott koncertet Liszt Ferenc 1840 januárjában, a jelentős bevétel kamatait a Zenede megnyitásáig az Énekiskola használta. Az első évtized valóban az énekes-, elsősorban a kórusénekes-utánpótlást szolgálta, hiszen a dalművek egyleti előadásában rájuk volt a legnagyobb szükség. Az iskola 91 növendékkel (50 leány és 41 fiú) kezdte meg működését, az első tanévben 10 éves kortól történt a beiskolázás, a második tanévtől kezdve 8 és 15 év közötti gyerekeket vettek fel. A tanítás nyelve magyar és német volt.
1843-tól már nyilvános vizsgahangversenyeket tartottak, melyek vezénylésére és a megelőző próbák irányítására jeles karmestereket kértek fel. 1844-ben Erkel Ferenc volt az egy évre felkért karmester, művei rendszeresen megszólaltak az énekiskolai hangversenyeken. Ebben az évben a növendékek száma már 159 volt, a folyamatos létszámnövekedés csak a „forradalmi időkben” torpant meg. Közben azonban az adománygyűjtés, a kották és hangszerek beszerzése eredményesen folyt tovább azzal a céllal, hogy egykor majd a megnyíló Conservatorium, azaz a nemzet tulajdona lesz.
A szabadságharc idején Bécs pesti helytartói a nemzeti zenét, nemzeti nyelvhasználatot erősítő intézmény működését gátolták, 1849 januárjában egy hónapra be is záratták. A hangászegyleti vezetőség kitartó, okos diplomáciai tevékenységének köszönhetően azonban nemcsak újra elindult, hanem gyarapodott is az iskola. 1850-től hegedűtanszak indult, majd 1851-ben elkezdődött a klarinét- és fuvolaképzés. Így joggal változtatták meg az iskola nevét is Pestbudai Hangászegyleti Zenedére (1851. január 6.). A növendékek száma ekkor 181 fő volt, s a korábban a megszüntetést fontolgató bécsi kormány is felfigyelt az iskola felvirágzására. Ferenc József ajándékaként megérkezett az első, díszkiadásban megjelentetett Bach-kötet, majd ezt követte a többi is. Támogatókból sem volt hiány.
Zenetanári munka a Nemzeti Zenedében
Lajtha László, a zeneszerző és népzenekutató, legendás pedagógus is volt, évtizedeken át tanított a Nemzeti Zenedében, s olyan kiváló muzsikusok tartották szellemi irányítójuknak, mint Ferencsik János vagy Tátrai Vilmos. Bár Lajtha 30 éves tanári és 3 éves igazgatói-főigazgatói tevékenysége immár több mint fél évszázada lezárult, e jelentős pedagógusi életút dokumentálása azóta sem történt meg. Lajtha 1919 februárjában került a Zenede állományába, majd 25 évi tanári működés után, 1944 áprilisában, megromlott egészségi állapotára hivatkozva hosszabb szabadságot kért, azzal a kiegészítéssel, hogy ha erre nincs mód, akkor kéri nyugdíjazását. Az 1945/46-os tanévben Lajthát már ismét a Zenede tanárai között találjuk, sőt már 1945 áprilisából maradt fenn olyan beadvány, amelyet mint rendes tanár írt alá. Az iskola kollektívája egyhangúlag választotta meg az üzemi és végrehajtóbizottság első emberének. A háború utáni nyomor éveiben beadványok, segélykérő levelek, a legszegényebb növendékek tandíjmentességét célzó kérelmek sorát írta hivataloknak és cégeknek; szinte emberfeletti erőfeszítéseket tett az intézmény működőképességének megtartásáért.
Lajtha tanár úr az első években zeneszerzést, hangszerelést és partitúraolvasást, kamarazenét és karéneket tanított. Később - ezeket részben megtartva - következett a zeneelmélet, zeneesztétika, a magyar zene elmélete, magyar népzene, vonósnégyes, metodika, és zeneirodalomismeret. Lajtha tehát hosszabb-rövidebb ideig összesen 11 tantárgyat oktatott. A mester idejének, energiájának, szellemi kapacitásának jelentős részét foglalta le a zenedei munka.
Modern zenetanári karrierutak és képzési lehetőségek
A modern zeneoktatás jellegzetessége, hogy harmonikusan összekapcsolja a művészi (zenei), az elméleti (például zenetörténeti) és a liturgikus képzést. Fő tárgyaink: orgona (hangszer, liturgikus orgonajáték, orgonaismeret), karvezetés, magánének és kamaraének (hangképzés, reneszánsz kamaraének, hangnevelés), egyházzeneirodalom (a középkortól napjainkig létrejött egyházzenei repertoár előadása, forrásainak, múltbeli és mai alkalmazásának ismerete), egyszólamú liturgikus zene (gregorián, graduál, népének), liturgia (liturgika, liturgikus gyakorlat, latin ill. protestánsoknak részben német liturgikus nyelv), pedagógiai és módszertani tárgyak.
A BA és MA osztott képzések mellett egyciklusú, két szakirányos, egyházzene-ének-zene művésztanári képzés is indul, 6 év alatt államilag finanszírozott illetve költségtérítéses képzésben kétszakos zeneművésztanári diploma szerezhető. E képzési forma nemcsak a végzettek szélesebb körű képzettségét és jobb egzisztenciális biztonságát szolgálja, hanem kiváló lehetőséget biztosít az énekes iskolák munkájába való bekapcsolódásra is. Az énekes iskolai rendszer mint oktatási forma a korai középkorban alakult ki a székesegyházi iskolákban, ma is kitűnően működik az európai egyházzenei központokban (pl. Bécs, Regensburg, London, Oxford, Cambridge).