A csecsemők fejlődése: Mozgás, kommunikáció és reflexek

Az egyik leggyakoribb kérdés, mely egy szülőt foglalkoztathat rohamtempóban fejlődő csemetéje láttán, hogy miért lép fel olyan sokszor aggodalom a baba mozgása körül. Az információ hiánya is lehet az aggodalom oka. Minden aggodalom teljesen természetes, és az is jó hozzáállás, ha a számunkra gyanús, normálistól eltérőnek megítélt mozgásokat megemlítjük a csecsemő tanácsadáson gyermekorvosunknak.

Az első év mozgásfejlődési mérföldkövei

A mozgásfejlődés a baba első éve során kulcsfontosságú, hiszen ez alapozza meg a későbbi fizikai képességeket. A babáknak rendkívül intenzív fejlődési folyamata zajlik az első évben, így gyakorlatilag az első hónapok során is. Az optimálisnak megállapított mozgásfejlődési skálák mutathatnak eltéréseket, hiszen minden gyermek egyedi tempóban fejlődik.

Az újszülött kor jellemzői (0-1 hónap)

• Az újszülött babának nagyon jellegzetes az izomtónusa, testtartása szimmetrikus.
• Háton fekve karjuk a törzs mellett, könyökben behajlítva helyezkedik el, csípőjük, térdük is be van hajlítva (a hajlító izmok túlsúlya miatt).
• Kis kezeiket ökölbe szorítva tartják.
• Hason fekve karjaik behajlítva a mellkas alatt vannak, térdüket a has alá húzzák, ezért popsijuk a levegőbe kerül.
• Hason fekvő helyzetben egy picit megemeli már az állát.
• Fejét pillanatokra megemeli, tartja, hátán és hason fekvésben oldalra fordítja.
• Ha szemből közelítünk a picúr felé, nem követi még oly mértékben a tekintetünket, mint a későbbiekben.

1-2 hónapos kor

• A tekintet követése egy jóval nagyobb tartományt fog magába ölelni.
• Hason fekvő baba már 45 fokban felemeli a fejét, és kis ideig meg is tudja tartani.
• Végtagjait sokat mozgatja, amelyek továbbra is hajlított helyzetben vannak, ám ez a tartás kezd oldódni.
• Tárgyat fixál és követ.
• Hanyatt fekve fejét szabadon forgatja.

2-3 hónapos kor

• Mozgása egyre inkább koordináltabbá válik.
• Fejét háton és hason fekvésben is középen tartja.
• Hason fekve alkarján támaszkodni tud úgy, hogy fejét, mellkasát megemelve meg is tartja magát (akár 90 fokban is).
• Szimmetrikusan mozgatja alsó és felső végtagjait.
• Kezeit nézegeti, ujjait nyújtogatja, és elkezdi felfedezni.
• Ölben stabilan megtartja fejét.

4-5 hónapos kor

• Hason fekvésben a fejét már stabilan tartani tudja, tenyerére, vagy öklére támaszkodik és nézelődik.
• Hason fekve arcát egészen függőlegesig emeli.
• Elindul a játék a saját lábaival, szívesen emelgeti, nyúl utánuk.
• Egyre magasabbra emeli mellkasát, már nyújtott karokkal tenyerén támaszkodik.
• Háton fekvésben az alsó végtagjaival ismerkedik, azokkal játszik.
• Egy kézzel nyúl játék után.
• Már a tárgyak és játékok érdeklik, nem a kezei.
• Ujjai teljesen nyújtva vannak.
• Szeret mindent a szájába venni.
• Az oldalra fordulás már sikeres lehet, de vannak babák, akik néha már hasukra is átfordulnak.

6 hónapos kor

• Helyváltoztató mozgásforma kezdete, az átfordulás időszaka (hátról hasra, majd hasról hátra).
• Elkezdenek az alsó végtagok is egyre aktívabban a mozgásban részt venni: popsi emelés, lábujjak kóstolgatása, rugózás, talajfogás.
• Kezeivel ügyesen nyúl, fog.
• Játékot átteszi egyik kezéből a másikba.
• Pici tárgyakat, dolgokat is megfog.
• Hüvelykujját képes a többi ujjával szembe fordítani.

7-8 hónapos kor

• Oda-vissza fordul, gurul.
• Hason kúszni próbál váltott karral, lábbal. Kúszásnál a baba medencéje, hasa még a talajt érinti, mellkasát azonban emeli.
• Szem-kéz koordináció kialakul.
• Már képes kezeivel két tárgyat tartani, azokat összeütögeti.
• Csippentő fogás megjelenik.
• Kúszása dinamikusabbá, gyorsabbá válik.
• Elkezdi a popsiját magasba tolni, a hónap végén már a négykézláb helyzetet felveszi.
• Négykézláb helyzetben a kisgyermek tenyerei nyitva vannak, ujjai nyújtva, előre néznek, két térdén támaszkodik, két alsó végtagja párhuzamos.

9-10 hónapos kor

• Négykézláb helyzetben teljesen stabil, testét hintáztatja előre-hátra. Ezzel egyensúlya és törzsizomzata fejlődik.
• Ebből a helyzetből kiül mindkét oldalra.
• Tapsol, integet.
• Mutatóujja többi ujjától funkciójában elkülönül.
• Mászik és egyenes háttal ül, törekszik a függőleges irányába, elkezdődik a felállás folyamata.
• Csippentő fogás kialakul.
• Játékot, tárgyat megfog, majd tudatosan elenged.
• Szeret pakolni, rámolni.
• „Kukucs” játék.
• Szem kéz koordinációját tökéletesíti.
• Tárgyak mellett felállhat, sőt némelyik baba már pár lépést is megtehet.

11-12 hónapos kor

• Mászik, feltérdel.
• Kapaszkodva feláll.
• Állás során háta egyenes, párhuzamos a két alsó végtag, térdek előre néznek, mindkét sarkát leteszi, lábujjak előre mutatnak.
• Oldalazva lépeget, kezeivel még kapaszkodik.
• Önállóan áll, 1-2 lépést megtesz.
• Érett csippentő fogás.
• Szívesen labdázik.

13-18 hónapos kor

• Önállóan jár, sétál.
• Sarkát leteszi, és nem lábujjhegyezik.
• Leguggol, feláll.
• Élvezi a helyváltoztatás örömét.
• Felmászhatnak alacsonyabb bútorokra, lépcsőn mászhatnak.
• A szerepjátékok egyre jobban lekötik őket.
• Két kockát már egymásra helyeznek, egyes testrészeiket ügyesen megmutatják.

Másfél éves korban

• Játék közben építenek, firkálgatnak.
• Zoknijukat, kisnadrágjukat önállóan levehetik.
• Testrészeiket megmutatják.
• Általában már 15-20 szavas a szókincsük, gyakran utánoznak mások által mondott szavakat is.

Két éves korban

• Ügyesen tudnak futni, építeni, könyvben lapozni.
• Étkezés során már kevéssé maszatolják szét az ételt, egyre „tisztább” az evés.
• Szókincsük folyamatosan bővülő, összekapcsolhatnak szavakat rövid mondattá.
• Többféle játék egyidejű használatára is képesek.
• Már képesek harapni és rágni a szilárd ételeket.
• A evőeszköz használatába bekerülhet a kis villa is, de még jellemzőbb a marokfogás.
• Már képesek szívószálat használni.
• A poharat a legtöbben már egy kézzel is ügyesen használják.
• Az előke, partedli gyakran már zavarja őket.
• Fölerősödik az „Én akarom…” érzése, szándéka.
• A vetkőzés mellett már az egyszerűbb ruhadarabok felvételét is gyakorolhatják, önállóan moshatnak fogat, kezet, fürdés közben hasukat, karjukat szappanozhatják.

Két-három éves kor

• A szabad mozgás az a helyzet, amelyet a baba önállóan képes felvenni, és végigvinni, akadályok nélkül. Engedjük őt mozogni!
• Futkározás, kergetőzés közben gyermekük megtanul hirtelen megállni, gyorsan és élesen bekanyarodni, illetve megfordulni.
• Az ugrás is tökéletesedik, így a most még jellemző lépő ugrást felváltja a páros lábbal történő, amikor a két láb egyszerre hagyja el a talajt, és egyszerre ér földet.
• A mászásban is ügyesedik, a kertben, játszótéren szívesen mászókázik, csúszdázik.
• A lépcsőn egy kézzel korlátba vagy falba kapaszkodva mellélépéssel tud fel- és lelépegetni (rövidebb lépcsőn: 3-4 fok).
• A kisgyermek sokat és szívesen kísérletezik. Előre elgondolja, hogy mit fog alkotni, és akár több lépést is képes előre megtervezni.
• Bár a kivitelezésben is egyre ügyesebb, néha még nehézségekbe ütközik, nem mindig sikerül megvalósítania, amit kigondolt.
• Továbbra is fontos, hogy mintát lásson, és mind a játszótársak, mind a felnőttek tevékenységét utánozza.
• A közös mondókázás során lehetőség nyílik a differenciált kéz- és ujjmozgások, valamint a ritmikus mozgások gyakorlására, amelynek révén elsajátíthat és begyakorolhat új mozdulatokat.
• A finommozgások fejlődését segíti, ha a gyermeknek különféle anyagokkal van lehetősége találkozni, játszani, például termésekkel, homokkal, gyurmával.
• A firkálás, rajzolás, festés is egyre kedveltebb tevékenység ebben az életkorban.
• A ceruzát többnyire marokra fogják a közepén, de vannak gyermekek, akik már az ujjaikkal kezdik tartani az eszközt, és egyre inkább a hegyéhez közelebb fogják.

Kommunikáció és a korai kötődés

A gyermek egészséges lelki fejlődésének egyik alapja a baba és édesanya, édesapja között kialakuló korai kötődés. A babának veleszületett testi és érzelmi igényei vannak, melyek a nap mint nap létrejövő interakciók során tudnak kiteljesedni. Mielőtt a baba szavakat mond, hangokkal és gesztusokkal kommunikál. Akár mosolyog vagy sír, rugdalózik vagy integet, a kommunikáció ezen korai formája rendkívül fontos.

A párbeszéd kialakulása

Régen azt gondolták, hogy igazi párbeszédről a baba 18-24 hónapos korától beszélhetünk, amikor már képes rövid mondatokat mondani. Most viszont kiderült, hogy a dialógus sokkal korábban megvalósul. A párbeszéd csírája már a méhben, az utolsó trimeszterben megfigyelhető. Amikor az anya érzi, hogy a magzat megmozdul, gyakran beszél a pocaklakóhoz, és amikor az meghallja anyja hangját, gyakran megáll egy pillanatra és csak azután kezd újra mozogni, amire az anya a ‘beszélgetés’ folytatásával reagál.

A sírás mint kommunikáció

• A csecsemő a sírással jelzi, hogy éhes, fáj valamije, ki kell cserélni a pelusát, vagy egyszerűen csak társaságra vágyik.
• A szülő fontos feladata, hogy megértse a sírás jelentését.
• Az anyukák felismerik, hogy melyik sírásnak mi a jelentése.
• Minél pontosabban reagálunk a baba sírásaira, annál jobban megerősítjük benne az adott sírásfajta jelentését. Így jön létre fokozatosan az érzelmi kötődés.

A mosolygás és grimasz

• A baba első ‘mosolya’ is csak egy grimasz, de a szülők olyan eksztatikusan reagálnak rá, azt gondolva, hogy egyet mosolygott a baba, hogy ők maguk is mosolyognak.
• Ezt látva a csecsemő rájön, hogy ezzel a grimasszal nagyon pozitív érzéseket képes kiváltani a környezetében, ezért megpróbálja megismételni a ‘mosolyt’. Így kialakul egy kellemes interakció.

Korai kommunikáció (1-2 hónap)

• A baba szüleihez nyálbuborékokkal és gőgicséléssel válaszol.
• Saját hangjára is reagálnak sírással vagy mosollyal, további aktivitással.
• A sírásuk egyre gyakrabban marad abba, ha szóval vigasztalják.
• A kommunikációs kapocs az ölben tartás és a sírás.
• A sírás differenciálódik, karaktere a kifejezni kívánt szükségleteinek megfelelően módosul.
• A szopás által erősödnek az arc illetve a szájizmok.

Nyelvi fejlődés (10-13 hónapos kor előtt)

• A legtöbb baba 10-13 hónapos kora előtt nem képes felismerhető szavakat alkotni.
• A csecsemők nagyon is tisztában vannak a nyelvvel már jóval az első hangok kimondása előtt is.
• Születéskor meg tudják különböztetni anyanyelvüket (amelyet az anyaméhben hallottak) más nyelvektől, képesek különbséget tenni az általuk hallott /pa/ és /ba/ között.
• 8 hónapos korukban a feléjük áramló beszédet már szorgalmasan szavakra bontják.
• A gügyögés kb. 5-6 hónapos korban kezdődik, amikor a babák próbálnak egyes hangokat ismételgetni.
• Az egyik ok az artikulációs készségek fejlődésének nehézségeiben rejlik.
• A fejlődés kezdeti szakaszában a nagymotoros készségek még fejlettebbek a finommotorikánál, amely a beszéd artikulációjához is nélkülözhetetlen.
• A gügyögés tehát az artikulációs rendszer kialakulásában központi szerepet tölt be.

A gesztusok szerepe

• A beszéden kívül mindannyian akaratlanul is gesztikulálunk, a gesztikulálás természetes kiegészítője a beszédnek.
• A gesztusok jellemzően nagyon kifejezőek, vagyis tömören utalnak az általuk hordozott jelentésre.
• A legtöbb kisgyermek a gesztusokat első életéve végén és második életéve első felében használja.
• A mutatás kifejezetten az emberre jellemző, rendszerint 9 hónapos korban figyelhető meg, amikor a baba elsajátítja a csippentő mozdulatot.
• 9 hónapos kora előtt a baba jellemzően ökölbe tett kézzel nyújtja ki a karját, általában azért, mert valamit el akar érni ("instrumentális mutatás").
• Amikor a kinyújtott karhoz kinyújtott mutatóujj is társul ("deklaratív mutatás"), azt jelenti: "nézd, valami érdekes esemény zajlik ott, amire fel szeretném hívni a figyelmedet". Ez az első életév végén jelenik meg és igazi mérföldkőnek számít.

Babajelnyelv

A "babajelnyelv" egy gesztusokon alapuló, a baba és a szülők közötti kommunikációt megkönnyítő jelrendszer. Fontos tisztáznunk, hogy a babajelnyelv valójában nem nyelv, hanem az orális beszéd szimbólumokból álló kiegészítője. Kitalált manuális gesztusokból áll, amelyek kifejezőek, mivel erősen kapcsolódnak ahhoz a tárgyhoz vagy eseményhez, amire utalnak.

• Néhány babajel valós jelnyelvből származik - főként azok, amelyek kifejezőek.
• A babajelnyelv nem rendelkezik kiforrott nyelvtani komplexitással, hanem különálló szavakat használ, vagy maximum 2-3 szavas kedves kifejezéseket alkot, mint például az “én enni”.
• A babajelnyelv mindig a beszéddel együtt használandó.
• A babajelnyelv egy természetesen előforduló, bár valamelyest korlátozott szimbolikus gesztushasználat.
• A babajelnyelv nem kifejezetten gyorsítja fel a nyelv elsajátítását, de bizonyosan nem is akadályozza a beszélt nyelv megtanulását.
• A kutatások szerint a babajelnyelv használata 19-26 hónapos korban rohamosan visszaesik, majd teljesen eltűnik a legtöbb baba eszköztárából.

Csecsemőkori reflexek

Megszületést követően beszélünk méhen kívüli (extrauterin) mozgásfejlődésről, amit táblázatos formában tudunk a legkifejezőbben szemléltetni. Az embrió már a 7.-8. terhességi héten megteszi az első mozdulatokat, ezután kezdenek kialakulni a primitív reflexek, amelyek az agytörzs által vezérelt automatikus mozgások, ezek az agykéreg működése nélkül jönnek létre.

Az alábbiakban a legfontosabb csecsemőkori reflexeket ismertetjük:

• Moro-reflex: A baba szétlöki a karjait, kezét és ujjait kimerevíti és felsír, mintha megrémült volna valamitől. Ezután közelebb húzza testéhez a végtagjait, mintha próbálna belekapaszkodni valamibe. A Moro-reflex a baba 2 hónapos kora körül kezd megszűnni.
• Kapaszkodó-reflex: Amikor baba jó erősen megfogja a tenyerébe tett ujjunkat és el sem engedi, olyan, mintha szándékosan fogná a kezünket, pedig ez csak reflex. A tudatos megfogás és elengedés kialakulásával azonban a fogóreflex fokozatosan leépül. A fogó reflex fennmaradása akadályozza a kézügyesség fejlődését, és a két lábon történő egyensúlyozást, valamint megakadályozza lépéskor a gördítést.
• Babkin-reakció: A kapaszkodó- és a szopó reflex összekapcsolódása. Ha a baba tenyerét vagy a talpát lágyan megnyomkodjuk, akkor kinyitja a száját és szopó mozdulatokat végez.
• Keresőreflex: Ha a baba arcát vagy száját megérintjük, ösztönösen abba az irányba fordul az érintés tárgyát keresve. Ez a reflex az első időkben segíti a szoptatást, azzal, hogy segít az újszülöttnek megtalálni a mama mellét.
• Szopó-reflex: Szintén létfenntartó ösztön, reflex, amely a csecsemő táplálékhoz jutását hivatott segíteni. A szopóreflex akkor váltódik ki, ha a baba szájpadlásához hozzáér valami. Ekkor automatikusan szopó mozdulatokat végez. A 4. hónap végére a gyermekek általában elhagyják ezt a reflexet.
• Tónusos nyaki reflex: Az újszülött 1 hónapos kora körül jelenik meg és nagyjából a negyedik hónapig marad meg. Ha az újszülött fejét oldalra fordítod, az ezen az oldalon lévő karját kiegyenesíti, míg a másikat behajlítja.
• Lépegető reflex: Ha megtartod úgy, hogy a talpa szilárd talajhoz érjen, úgy tesz, mintha járna, egyik lábát a másik elé teszi.
• Gerincvelői reflex (Galant-reflex): Ha a baba gerincét végigsimítod, egész testével a simítás irányába egyenesedik ki. Ez a reflex segít az újszülöttnek végigfészkelődni a szülőcsatornán. A reflex a pici 4-6 hónapos koráig marad meg. Ha 6 hónapos kora után is megmarad, az kóros problémákra is utalhat.
• Úszó- vagy merülő reflex: Ha egy csecsemőt arccal lefelé vízbe helyezünk, elkezd úszó mozdulatokat végezni. Ráadásul hat hónapos koráig a baba nem lélegzik be vizet a tüdejébe, mivel egy kis bőrlebeny zárja el a légcső tetejét, így a szájába jutott vizet lenyeli.
• Talpi reflex (Babinski-reflex): A talpi reflex lényege, hogy a baba meghajlítja a lábfejét, lábujjai enyhén kitekerednek, nagylábujja enyhén elemelkedik a lábfej síkjától.

Mikor forduljunk szakemberhez?

Megkésett mozgásfejlődésről akkor beszélünk, amikor a mozgásformához képest legalább 2 hónapos lemaradásban vagyunk. Ha a baba időbeli elmaradásban van, de minőségében a szabályos mozgásformákat kivitelezi, akkor sem kell túlzó mértékben aggódnunk. Ilyenkor ajánlatos állapotfelmérésre, tanácsadásra, vizsgálatra elvinni kisbabánkat, hiszen a mozgás minősége mást jelent egy laikusnak, és mást egy szakembernek.

Figyelmeztető jelek:

• Járása aszimmetrikus vagy koordinálatlan, bizonytalan.
• A futás még nem jelent meg.
• Az ugrás még nem alakult ki.
• A lépcsőn csak kézfogással tud menni, önállóan kapaszkodva még nem.
• Mindennapi, ismert használati tárgyakkal nem játszik megfelelően, és/vagy a játéktárgyak nem keltik fel az érdeklődését.
• Hosszasan szereti figyelni a forgó tárgyakat.
• Kezdetleges, cselekvésre alapuló mintha-játékot nem játszik.
• A két kéz mozgása nem összehangolt a játék során.
• A játékok részeit nem próbálja, vagy nem tudja a helyükre illeszteni.
• Nyomot hagyni egy felületen nem próbál, illetve nem tud.
• A könyv lapozását nem próbálja, vagy nem képes ujjával elválasztani a lapokat.
• Egymásra tenni, építeni nem próbál, illetve nem tud.
• Erősebb hangokra sem figyel fel.
• Túl közel hajol a tárgyakhoz, esetleg személyekhez.
• Kívánságait a felnőtt kezének irányításával, kézvezetés használatával jelzi.
• Mutatóujjával nem mutat.
• Nem érti az egyszerű felszólításokat, utasításokat.
• Alig néhány szót használ, kommunikációját még mindig inkább a gesztusok, a mimika uralják.
• Nem próbálkozik az önálló evéssel.
• Szelektív evő (nagyon kevés ételféleséget eszik meg).
• A darabos ételt nem eszi meg, vagy rágás nélkül nyeli le a falatot.
• Erősen zavarja, ha maszatos lesz, vagy hárítja a szappanozást, fogmosást, körömvágást, hajmosást.
• Rendszeresen visszatartja a székletét (hetente kétszer, vagy annál kevesebbszer kakil).

Ki tud segíteni?

A gyermek fejlődése szempontjából kiemelt jelentőségű, hogy minél korábbi életkorban elkezdődjön a fejlesztése, ezért ha szülőként felmerül Önökben a probléma gyanúja, akkor mindenképpen forduljanak szakemberhez.

• Az első életévekben elsősorban az egészségügy (védőnő, házi gyermekorvos) feladatai közé tartozik a fejlődés nyomon követése és a megkésetten, vagy eltérően fejlődő gyermekek minél korábbi felismerése.
• Mivel az előzőekben felsorolt tüneteknek lehetnek szervi okai, ezért első lépésben a védőnőt és/vagy a házi gyermekorvost keressék fel, aki szükség szerint különböző szakrendelésekre küldheti a gyermeket.
• Amennyiben a kivizsgálás semmilyen szervi okot nem igazolt, akkor a pedagógiai szakszolgálathoz, vagy a korai fejlesztő centrumhoz fordulhatnak, ahol a gyógypedagógusból, mozgásfejlesztő szakemberből (gyógytornász, szomatopedagógus, konduktor) és pszichológusból álló szakmai team tud segítséget nyújtani a gyermek további fejlődésének érdekében.

tags: #kessen #bolcs #csecsemo