Az elmúlt időszakban egyre több szektorban figyelhető meg a kisgyermekes anyák intenzívebb visszatérése a munkaerőpiacra. A WHC Csoport adatai alapján világosan kirajzolódik egy növekvő trend: 2023 tavasza óta többszörösére nőtt a szövetkezeti formában foglalkoztatott kismamák száma. Ez a növekvő tendencia arra enged következtetni, hogy ez a piaci szegmens egyre fontosabbá válik. A visszatérő kismamák jellemzően akkor keresnek munkát, amikor gyermekük betölti az 1-1,5 évet, de sokan már a gyermekgondozási díj (GYED) ideje alatt is újra dolgoznak, saját élethelyzetükhöz igazodva. Fontos szempont, hogy ezek az édesanyák leginkább olyan elhelyezkedési lehetőségeket keresnek a munkaerőpiacon, amely területen korábban is dolgoztak, hogy meglévő tudásukra és tapasztalataikra támaszkodhassanak.
A babavárás nagy öröm az ember életében, azonban sok nő nincs azzal tisztában, hogy kismamaként vagy kisgyerekes anyukaként milyen jogok és ellátások illetik meg. A munkavállalónak a 16 évesnél fiatalabb egy gyermeke után 2, két gyermeke után 4, kettőnél több gyermeke után összesen 7 munkanap pótszabadság jár. Ha a gyermek fogyatékos, a pótszabadság 2 munkanappal nő. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betölti.
A kisgyermekeseknek olyan helyzetben vannak, amibe előbb-utóbb sok munkavállaló belekerül. Éppen ezért nem egyéni kedvezményekre, hanem rendszerszintű megértésre és rugalmasságra van szükség a foglalkoztatásukhoz. Azok a cégek, akik ezt felismerik, nemcsak társadalmilag járnak el felelősen, hanem hosszútávú versenyelőnyhöz is juthatnak.
A kismamák jogai és a munkáltatói kötelezettségek
A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy a munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely egészségi állapotára tekintettel rá hátrányos következményekkel nem jár. Ha a munkavállaló várandóssága megállapításától gyermeke 1 éves koráig orvosi vélemény alapján a munkakörében nem foglalkoztatható, a munkáltatónak az egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlania. A munkavállaló a felajánlott munkakörnek megfelelő alapbérre jogosult, amely a munkaszerződés szerinti alapbérénél kevesebb nem lehet. Ha nincs ilyen munkakör, akkor a munkavállalót a munkavégzés alól fel kell menteni.
A munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt felmondással a várandósság, a lombikbébi program első 6 hónapja, a szülési szabadság vagy a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatt. Ha a felmondási tilalom ellenére a munkáltató felmondással megszünteti a munkaviszonyt, a felmondás érvénytelen.
A várandóssággal kapcsolatos tájékoztatás kapcsán tehát érvényesülnie kell mind az együttműködési kötelezettségnek és a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének.
A felmondási védelem azt jelenti, hogy a munkaviszony jogszerűen nem szüntethető meg felmondással, illetve a kismama a szülési szabadságot követően azonos, vagy azonos értékű beosztásba térhet vissza úgy, hogy a munkaviszonyból származó jogosultságai nem sérülnek.
A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt többek között a várandósság, a szülési szabadság, vagy a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetési szabadság tartalma alatt. Ha a várandósság alatt felmondást közöl a munkáltató, a várandósság közlése esetén a munkáltató a felmondást visszavonhatja 15 napon belül. Amennyiben ez nem történik meg és a munkáltató megszünteti a munkaviszonyt, a munkavállaló harminc napon belül munkaügyi bírósághoz fordulhat, amely megállapíthatja, hogy a felmondás jogellenesnek minősül. A jogellenes megszüntetés esetén a munkáltató köteles a megtéríteni a munkavállalónak okozott kárt.
A próbaidő esetén különös figyelemmel kell lenni arra a munkáltatónak, hogy egy esetleges felmondással ne sértse az egyenlő bánásmód követelményét, mivel a várandósság védett tulajdonságnak minősül.
A munkavállalónak meg kell jelölnie a visszatérés várható időpontját, amely legkorábban a fizetés nélküli szabadság megszűnésének bejelentéstől számított harmincadik nap. A munkáltatónak nincs mérlegelési joga, el kell fogadnia a fizetés nélküli szabadság megszüntetése iránti kérelmet. Amennyiben a munkáltató nem válaszol, akkor a 31. napon, a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő első munkanapon a munkavállalónak meg kell jelennie a munkahelyén.
A gyermekvállalás után a munkába való visszatérés sok kismama számára komoly kihívást jelent. Vajon visszavár a munkahely? Ugyanazt a pozíciót és fizetést kapom? Dolgozhatok részmunkaidőben? Sok munkáltató nincs tisztában a jogszabályokkal, vagy éppen rosszul alkalmazza őket, ami kellemetlenségeket, sőt jogvitákat is eredményezhet.
A munkáltató munkaviszony megszűntetésre irányuló lehetőségei korlátozottak a visszatérő munkavállaló tekintetében, a gyermek hároméves koráig. Ezen időszak alatt a munkáltató csak az alábbi esetben mondhatja fel a kismama munkaviszonyát: a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból, ha a munkáltatónál nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy az anya az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja. A munkavállaló magatartásával összefüggő okból kifolyólag történő megszüntetésére pedig még szigorúbb előírások vonatkoznak: csak olyan esetben szüntethető meg a munkaviszony, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
Sajnos gyakran előfordul, hogy a munkáltató nem kíván eleget tenni foglalkoztatási kötelezettségének, és valamilyen valós vagy kitalált okra hivatkozva más munkakörbe próbálja kényszeríteni a visszatérő munkavállalót, rosszabb esetben megszünteti a munkaviszonyát.
A munka törvénykönyve (64. §, 66. §) egyértelműen kimondja, hogy a felmondás indoka valós és okszerű kell, hogy legyen.
Gyakran előfordul, hogy a kismamák szeretnének részmunkaidőben visszatérni, de a munkáltató ezt megtagadja. Pedig a Munka Törvénykönyve (61. §) a gyermek négyéves koráig, három, több gyermek nevelése esetén a gyermek hatéves koráig kötelezi a munkáltatót a munkaszerződés módosítására az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő időtartamú részmunkaidőre, a munkavállaló kérésére.
Ezt a kérést a munkáltató nem utasíthatja el, feltéve, hogy a munkavállaló gyermeke még nincs 3 éves, a részmunkaidős foglalkoztatás a gyermek 3 éves koráig fog tartani, és a munkaidő az eredeti mérték felére csökken. Ha a munkavállaló kérelme bármely elemében eltér a fentiektől (pl. az eredeti 8 órás munkaidőt nem 4, hanem napi 6 órára szeretné csökkenteni), az már a munkáltató beleegyezését is megkívánja.
A munka díjazása - 2. átdolgozott kiadás - dr. Külföldiek magyarországi foglalkoztatása - dr. Munkajogi kárfelelősség a gyakorlatban - dr.
Pénzbeli ellátások és támogatások
A szülők különböző életkörülményeire való tekintettel eltérő pénzbeli ellátásokra lehetnek jogosultak. A gyermeket nevelőket érintő pénzbeli ellátások két nagy csoportja a családtámogatási ellátások (pl. anyasági támogatás) és az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások (pl. csecsemőgondozási és gyermekgondozási díj).
Az anyasági támogatás egyszeri juttatás, amely a szülést követően jár az édesanyának. Az anyasági támogatás megállapítása iránti kérelmet a szülést követő 6 hónapon belül lehet benyújtani.
Gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult a szülő a saját háztartásában nevelt gyermek 3. életévének betöltéséig, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig.
Gyermeknevelési támogatásra az a szülő jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorú gyermeket nevel. A gyermeknevelési támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár. A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés kizárólag az otthonában történik.
A CSED a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár. A csecsemőgondozási díj összege a naptári napi jövedelem 70%-a, 2021 júliusától ez az összeg 100%-ra emelkedik. A csecsemőgondozási díj folyósítási idejének lejárta után az édesanya gyermekgondozási díjra lesz jogosult. A gyermekgondozási díj a gyermek 2. életévének, ikrek esetén a 3. életév betöltéséig jár. A GYED összege a jövedelem 70%-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a (2021-ben bruttó 234.360,-Ft).
A kisgyermekneveléshez kapcsolódó pénzbeli ellátások rendszere, valamint a folyamatosan bővülő családtámogatási rendszer célja a gyermeket vállaló édesanyák - és a családok - jövedelmi helyzetének javítása, az egyenlőtlenségek és a szegénységi kockázatok csökkentése.
Ha valaki szeretne gyermeket vállalni, de nem volt munkaviszonya és nem is számít pl. egyéni vállalkozónak, akkor ez egy olyan helyzetet generál, amely során az érintett személy kevesebb juttatásban részesülhet. Nyilvánvaló kijelentés az, hogy azok járnak a legjobban, akiknek van bejelentett munkahelye, ezáltal biztosítotti jogviszonyban áll és részesül ellátásokban. Abban az esetben, ha a személynek nem volt a szülés előtti két évben legalább 365 nap munkaviszonya, amely után fizetve voltak a járulékok, akkor kizárólag az állami támogatásokra, juttatásokra lesz jogosultsága. Ez az összeg elenyésző ahhoz képest, amit egy teljes jogosultságokkal (folyamatos munkaviszony utáni várandósság) rendelkező munkavállaló kap erre az időszakra. Biztosítotti jogviszony hiányában az alanyi jogon járó állami támogatásokra lesz jogosult a várandós nő. Ilyenek például: családi pótlék, GYES, anyasági támogatás, babakötvény, gyermeknevelési támogatás.
Támogató környezet: Bölcsődék és családbarát munkahelyek
Hazánkban a kisgyermekek napközbeni ellátását a gyermekvédelmi törvény szabályozza. A napközbeni ellátást biztosító intézmények elsősorban a dolgozó szülők háromévesnél fiatalabb gyermekeit hivatottak gondozni a munkaidejük alatt. Az intézményrendszer 2017-ben történt átalakítása után a bölcsődék mellett új formaként megjelentek a mini-, a munkahelyi- és a családi bölcsődék. Ennek köszönhetően nőtt a férőhelyek száma, de még mindig vannak területi egyenlőtlenségek az országban. 2019 őszétől azok a családok, akiknek a lakóhelyén nincs bölcsőde, vagy a kevés férőhely miatt nem tudják igénybe venni a szolgáltatást, támogatást kaphatnak.
Egyre több európai országban alakítanak ki a kisgyermekes szülők igényeit figyelembe vevő, családbarát munkahelyeket. Az igazán mamabarát munkahelyek megteremtik az újdonsült anyukák számára a fokozatos visszatérés lehetőségét, például részmunkaidős pozíciók felajánlásával, vagy lehetővé teszik az otthoni munkavégzést, esetleg a körülményekhez rugalmasan alkalmazkodó munkaidőt.
A jó munkahelyek egyik ismérve tehát, hogy támogatják a gyermekvállalást, és megteremtik azokat a feltételeket, amelyek teljesíthetőek a munka világába visszatérő anyukák számára is.
Kisgyerekes anyák a munkaerőpiacon | UNICEF Magyarország
tags: #munkaltatoi #ertesites #a #kismama #visszatereserol