A kisgyermeknevelő szakma rendkívül fontos és felelősségteljes feladatot jelent a társadalomban, hiszen a legfiatalabb korosztály fejlődésének alapjait fekteti le. A három év alatti gyermekek testi és pszichés szükségleteinek kielégítése, nevelése, fejlődésének segítése a csecsemő- és kisgyermeknevelő szakember feladata.
Ez a végzettség számos munkakör betöltésére alkalmassá tesz, a leggyakrabban betöltött munkakörök a csecsemő- és kisgyermeknevelő, óvodapedagógus, a szociális segítő, a szociális gondozó, az általános irodai adminisztrátor és a gyermekfelügyelő, dajka.
A felsőfokú végzettség jelentősége
A Gyvt. 15. §-ának (10a) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „a (…) bölcsődében (…) a Kjt.-nek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott - pedagógus-munkakörben foglalkoztatott felsőfokú végzettségű (a továbbiakban: pedagógus-munkakörben foglalkoztatott) személy tekintetében e törvény bérpótlékra vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell”.
Azaz pedagógus-munkakörben dolgozó személynek a kisgyermeknevelő munkakörben foglalkoztatottak közül egyedül az minősül, akinek felsőfokú végzettsége van, vagyis aki csecsemő- és kisgyermeknevelő (BA) szakképzettséggel tölti be a kisgyermeknevelő munkakört.
A „2432 Csecsemő- és kisgyermeknevelő, óvodapedagógus” FEOR-szám a FEOR rendszerében a „2 Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások” főcsoportba, ezen belül a „24 Oktatók, pedagógusok” csoportba, ezen belül a „243 Óvodai és alapfokú nevelési-oktatási intézményi tanárok, oktatók, nevelők” alcsoportba tartozik.
A FEOR ’08-hoz a KSH által kiadott módszertani útmutató 9. oldalán található táblázat szerint a „2 - Felsőfokú végzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások” egyetemi vagy főiskolai végzettséget igényelnek.
A bölcsődei kisgyermeknevelő dolgozó szakközépiskolai érettségivel és 54 761 02 (kisgyermekgondozó, nevelő) OKJ-s végzettséggel rendelkezik, a kinevezésében 5221 FEOR-t rögzítettünk. A dolgozó kéri ennek módosítását „2432 Csecsemő- és kisgyermeknevelő, óvodapedagógus” FEOR-számra. Álláspontunk szerint a dolgozó nem rendelkezik felsőfokú végzettséggel.
A felsoroltak közül egyedül a csecsemő- és kisgyermeknevelő (BA) szakképzettség a felsőfokú.
A védőnő-szakképzettséggel rendelkező személy tehát akkor vehető fel kisgyermeknevelő munkakörbe, és akkor sorolandó be a pedagógus-előmenetel szerint, ha van mellette csecsemő- és kisgyermekgondozó szakképesítése is. Ugyanez vonatkozik a felsőfokú szociális szakképzettségű személyre is.
A felsőfokú szociális szakképzettség értelmezése a 15/1998. NM rendelet 2. mellékletében található, mely felsorolásában szerepel a szociális munkás, tehát ha ő e diplomája mellett csecsemő- és kisgyermekgondozó szakképesítéssel rendelkezve látja el a kisgyermeknevelői munkakört, akkor őt, mint felsőfokú végzettségűt, a pedagógus-előmenetel szerint kell besorolni.
A pedagógus-előmenetel szerinti besorolás szempontjából teljesen lényegtelen, hogy a Kjt. előmeneteli rendszere az adott munkakörhöz „E” vagy „F” fizetési osztályokat köt-e. Nem a Kjt., hanem a Púétv. és a 401/2023. Korm. rendelet szabályait kell alkalmazni, figyelemmel az ágazati szabályokban foglaltakra is.
A csecsemő- és kisgyermeknevelő képzés célja és tartalma
A képzés célja csecsemő- és kisgyermeknevelők képzése, akik tudásukat, képességeiket és attitűdjeiket tekintve alkalmasak a három év alatti gyermekek testi és pszichés szükségleteinek kielégítésére, nevelésére, fejlődésének segítésére. Átlátják a kisgyermeknevelés rendszerét, képesek a bölcsődében és más, a három év alatti korosztályt nevelő intézményben a kisgyermeknevelői feladatokat a szakmai kompetenciájuk alapján elvárható autonómiával és felelősséggel ellátni. Képesek a szakmai innovációra, a társadalmi szerepvállalásra, a folyamatos megújulásra és fejlődésre.
A képzés során megszerzett tudás és készségek:
- Tisztában van a fejlődés szociokulturális meghatározottságával, kontextusával, komponenseivel és determinánsaival, értelmezni tudja az ebből fakadó különbségeket.
- Tisztában van az első életévek későbbi életutat megalapozó szerepével, a három év alatti gyermekek fejlődési, érési folyamatairól és azok alakulását befolyásoló tényezőkről szaktudományos ismeretekkel rendelkezik.
- Kielégíti a kisgyermek esztétikai szükségleteit, szakszerűen támogatja a különböző művészeti ágakhoz kapcsolódó kisgyermekkori alkotó és befogadó tevékenységeket, a fejlődő gyermeki kreativitást.
- Ismeri a pedagógiai tervezés szintjeit, a köztük lévő összefüggéseket.
Specializáció és továbbképzés
A tanulmányok során intézményenként eltérően 15-18 kredit értékben szerezhetők olyan specializációs ismeretek, amelyek az intézményes kisgyermekellátás, innováció a kisgyermeknevelés területén, a családi nevelés támogatása, gyermekvédelem, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése, művészeti nevelés kisgyermekkorban, kora gyermekkor és idegen nyelv, inter- és multikulturális nevelés területeken nyújtanak többlettudást.
A megfelelő plusz tárgyak teljesítésével az alapszaktól valamennyire eltérő mesterképzést is lehet választani, így olyanok is szóba jöhetnek, mint a német nyelv és nemzetiségi kultúra a gyermekkorban szak.
Megfelelő karriert keresek a koragyermekkori nevelésben?
Szakmai gyakorlat és záróvizsga
A szakmai gyakorlat ebben a képzésben 30 kreditet ér, vagyis egy teljes félévnyi kreditnek felel meg. A szakmai gyakorlat részét képezik a csoportos és egyéni intézményi gyakorlatok és ezek elemzése, dokumentálása, valamint az összefüggő komplex gyakorlat. Az összefüggő komplex szakmai gyakorlat időtartama a képzés utolsó évében legalább 6 hét, mely megbontható, de az egyes szakaszok 2 hétnél nem lehetnek rövidebbek. A komplex szakmai gyakorlat csak bölcsődében, mini bölcsődében teljesíthető.
A hallgatóknak a képzés során nappali munkarendben a mintatanterv szerint két féléven keresztül alapozó nyelvoktatásban, majd két féléven keresztül szaknyelvoktatásban kell részt venniük. A nyelvoktatás és a szaknyelvoktatás teljesítése kritérium követelmény. Levelező munkarendben a nyelvoktatás és szaknyelvoktatás szabadon választható módon valósul meg.
A szakdolgozat azt bizonyítja, hogy a hallgató képes a végzettségéhez kapcsolódó részterületen önálló feladatmegoldásra, témafeldolgozásra. Ez jelentheti a szakirodalom és a kisgyermekneveléshez kapcsolódó szakterületeken folyó kutatások eredményeinek elemző, célzott felhasználását, vagy pedig a hallgató saját empirikus kutatási eredményeinek bemutatását. Szakdolgozati témaként csak a szakhoz kapcsolódó téma választható.
A 0-3 éves korosztály fokozott biztonságigényéhez és a bölcsődei nevelés-gondozás szakmai-módszertani kultúrájához illeszkedően a csoportban szervezett bizottság előtti gyakorlati záróvizsgát a portfólió helyettesíti. A hallgató a gyakorlati képzés során végzett tevékenységeinek fókuszából az előre megadott szempontok szerint portfóliót készít, melynek fő célja a hallgató speciális szakmai kompetenciái (ismeretek, képességek, attitűdök, autonómia és felelősség) fejlődésének bemutatása a tájékozódástól az önálló munkavégzésre való képesség eléréséig.
A portfólió a hallgatónak a képzésben született munkáiból összeállított célirányos gyűjtemény, amely bemutatja készítőjének erőfeszítéseit, fejlődését és eredményeit. A portfólióban megjelenő munkák kiválasztása, gyűjtése és az önreflexiók elkészítése a hallgató feladata. A szakszerűen felépített portfólió segíti a kognitív önszabályozás kialakulását és fejlődését, ugyanakkor a környezet számára is láthatóvá, értékelhetővé teszi azt, hogy a hallgató milyen szintre jutott el a kompetenciák alakulásában, a tudásszerzésben, a szakmai fejlődésben. A hallgató vizsgabizottság előtt mutatja be (védi meg) portfólióját saját maga által készített prezentáció segítségével.
A záróvizsga harmadik eleme a komplex szóbeli vizsga, melyen a vizsgabizottság azt értékeli, hogy a hallgató mennyire képes megfelelően értelmezni, alkalmazni a csecsemő- és kisgyermeknevelő BA képzés során tanult, a hivatás gyakorlása szempontjából meghatározó ismereteket. A szóbeli vizsgára való felkészüléshez a hallgató komplex témaköröket kap, a hozzájuk kapcsolódó alapvető fogalmakkal és a felkészülést segítő irodalomjegyzékkel együtt. Ez a témakör-jegyzék pontosan körülhatárolja azt a tudást, ami a vizsgán számonkérésre kerül. A szóbeli vizsgán a hallgató olyan gyakorlati relevanciával rendelkező feladatot kap, melynek megoldási módja a probléma alapú tanulásra építkezve együttesen kívánja meg az elméleti ismeretek előhívását és gyakorlatban való alkalmazásukat.
Pedagógus béremelés
2024. január 18-án a Magyar Közlöny 5. számában megjelent a tanárbéremeléshez szükséges egyes kormányrendeleti szabályokról szóló 3/2024. (I. 18.) Korm. rendelet, valamint a tanárbéremeléshez szükséges egyes veszélyhelyzeti rendelkezésekről szóló 4/2024. Korm. rendelet.
A rendelet szerint a bölcsődei pedagógus munkakörben foglalkoztatott (azaz: a felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelő, szaktanácsadó, pedagógus, gyógypedagógus és konduktor) havi illetményét a Púétv. 97. § (1) bekezdése szerinti fokozata alapján (mely lehet Gyakornok, Pedagógus I. Pedagógus II., Mesterpedagógus, és Kutatótanár) a 98. §-ban foglaltak szerint kell meghatározni.
A rendelet szerint az új, emelt illetményeket a 2024. január 1-től kell alkalmazni.
Ha a pedagógus munkakört betöltő foglalkoztatott hároméves vagy ennek egész számú többszörösével azonos mértékű (azaz: 3 év, 6 év, 9 év, 12 év, stb.), a Púétv. 42. §-a szerint határozható meg az előmeneteli fokozat.
A szakma történeti és nemzetközi vonatkozásai
Ha a szakma egy híres külföldi képviselőjéről szeretnénk megemlékezni, akkor meg kell említenünk az angliai Emily Wardot. 1892-ben alapította meg ma is működő intézményét azzal a céllal, hogy első alkalommal képezzenek kisgyermeknevelő szakembereket Nagy-Britanniában. Az angol dadák legendás alakját számos mű és film megörökíti.
Az országban elsőként az ELTE TÓK indította el az angol nyelvű csecsemő- és kisgyermeknevelő képzést.
tags: #felsofoku #kisgyermeknevelo #tamogatasa