Kismama támogatások és tudnivalók: átfogó útmutató várandósoknak és családoknak

A babavárás nagy öröm az ember életében, azonban sok nő nincs azzal tisztában, hogy kismamaként vagy kisgyerekes anyukaként milyen jogok és ellátások illetik meg. Cikkünkben összeszedtük a lehetséges megoldásokat, és minden fontos információt, feltételt és szabályt összegyűjtöttünk, amely a várandóssággal kapcsolatos.

Állami támogatások és pénzügyi juttatások

Számos ellátás érhető el Magyarországon, amelyek fontosak a gyermekek nevelésének és iskoláztatásának előmozdítása érdekében. A támogatások célja a gyermeket vállaló édesanyák - és családok - jövedelmi helyzetének javítása, a gyermekek megfelelő oktatásához és neveléséhez szükséges körülmények és feltételek biztosítása.

Babaváró hitel: szabad felhasználású segítség a családoknak

A Babaváró hitelprogram legfőbb előnye, hogy szabad felhasználású, vagyis az igénylők arra fordítják, amire csak szeretnék. Sokan meglévő otthonukat szeretnék fejleszteni, bővíteni, esetleg korszerűsíteni, hogy mindenki kényelmesen elférjen. A Babaváró kölcsön futamideje maximum 20 év lehet, a konstrukcióra fizetendő induló havi törlesztőrészlet pedig maximum 50 ezer forint, amely már a kölcsön összes költségét is tartalmazza.

A kedvezmények igénybevételének feltétele a gyermekvállalás. A várandósság tényét már a terhesség alatt is bejelenthetjük a hitelező banknak, ha a magzat elérte a 12 hetes kort.

Mint tudjuk, a Babaváró program is egy hitelkonstrukció, így az igényléskor a pénzintézet minden esetben megvizsgálja az igénylők jövedelmi helyzetét. A jövedelem igazolására a kismamák esetében is a megszokott eljárás érvényes, vagyis, ha alkalmazott, akkor a munkáltatói igazolást (30 napnál nem régebbi) szükséges bemutatnia. Ha vállalkozó, akkor pedig a NAV állít ki számára jövedelemigazolást.

Fontos tudni, hogy ha a gyermek születése után indítjuk el az igénylést és a későbbiekben nem születik már gyermek, akkor a kamattámogatás 5 év elteltével megszűnik és az addig kapott kamatkedvezményt a párnak 120 napon belül, egy összegben vissza kell fizetnie. Ha a házaspárnak nem születik támogatott gyermeke, akkor 7 455 325 Ft-tal többet kell összességében visszafizetnie azon felül, hogy az 5. év végén 120 napon belül, egy összegben vissza kell fizetniük az addig igénybe vett kamattámogatás összegét, vagyis 2.142.715 Ft-ot. Emellett pedig számolniuk kell azzal is, hogy a 6. évtől piaci kamatokat kell fizetniük.

Anyasági támogatás: egyszeri segítség a szülés után

Az anyasági támogatás egy egyszeri pénzjuttatás, a szülés utáni 6 hónapon belül lehet igényelni. A jogosultság fontos feltétele, hogy a kismama a terhessége során legalább 4 alkalommal igazoltan részt vett várandósgondozáson (koraszülés esetén egy alkalom). A támogatás összege azonos a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225 százalékával, ami jelenleg 64 125 forint, ikrek esetén pedig valamivel több, 85 500 forint. Az igénylés személyesen vagy online is benyújtható a megfelelő nyomtatványon keresztül.

Születési támogatás (kelengyepénz)

A születési támogatást, azaz kelengyepénzt az illetékes önkormányzatnál lehet igényelni általában a szülést követő 60 napon belül. Nem minden önkormányzat segíti ezzel az anyukákat, ezért érdemes utána kérdezni.

Csecsemőgondozási díj (CSED)

A csecsemőgondozási díjat (CSED) az anya igényelheti, legkésőbb a gyermek születésének időpontjában, vagy a szülés kiírt időpontja előtt 28 nappal. Ez a támogatás összesen 168 napig jár, ami a szülési szabadság időtartamának felel meg. Fontos, hogy a CSED csak akkor igényelhető, ha az anya a gyermek születése előtti 2 évben legalább 365 napig biztosított volt, és a gyermek a biztosítási jogviszony fennállása alatt, vagy annak megszűnését követő 42 napon belül születik meg.

Az összege a bruttó bér 100%-a, a megállapított összeg után viszont személyi jövedelemadót kell fizetni, és havonta, utólag folyósítják. Érvényesíthető viszont belőle a családi adókedvezmény. A CSED folyósítása alatt a támogatott nem végezhet keresőtevékenységet, változás esetén ezt 8 napon belül jelezni kell. A csecsemőgondozási díj iránti kérelmet a biztosított foglalkoztatójánál kell előterjeszteni.

Gyermekgondozási díj (GYED)

A CSED ellátás lejárta után gyermekgondozási díjat (GYED) igényelhet az anyuka, melyre a CSED lejártát követő naptól jogosult a gyermek kétéves koráig, ikergyermek esetén pedig 3 éves korig. A GYED nem egy szociális juttatás, hanem egy egészségbiztosítási pénzbeli ellátás, biztosítási jogviszonyhoz vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán folytatott hallgatói jogviszonyhoz kötött támogatás. Az összege a szülő jövedelme alapján megállapított naptári napi alap 70 százaléka, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a (2023-ban bruttó 324.800 Ft). A GYED bruttó összegéből levonásra kerül a nyugdíjjárulék (10%) és a személyi jövedelemadó-előleg (15%). A kérelmet ez esetben is a foglalkoztatónál kell benyújtani, és az összeget szintén havonta, utólag utalják.

A GYED Extra nem egy külön ellátás, hanem négy változás, melynek segítségével a kisgyermekes szülők még több anyagi támogatáshoz juthatnak, hiszen az új rendelkezés alapján a GYED Extra mellett a szülők dolgozhatnak, vagy akár egyetemre is járhatnak.

Gyermekgondozást segítő ellátás (GYES)

A gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult a szülő a saját háztartásában nevelt gyermek 3. életévének betöltéséig, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig. Az ellátás havonta kerül folyósításra, összege 28.500 Ft, melyből 10% nyugdíjjárulék kerül levonásra, illetve ikergyermekek esetén az összeg a gyermekszámmal arányosan növekszik. A GYES abban tér el a többi ellátástól, hogy nincsen feltétele annak, hogy a kérvényező megkapja.

Gyermeknevelési támogatás (GYET)

Gyermeknevelési támogatásra az a szülő jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorú gyermeket nevel. A gyermeknevelési támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár. A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés kizárólag az otthonában történik.

Családi pótlék

A családi pótlék az állam havi rendszerességű hozzájárulása a gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez nevelési ellátás vagy iskoláztatási támogatás formájában, tehát alanyi jogon jár minden gyermeket nevelő szülőnek, de vannak feltételei. A nevelési ellátás a gyermek születésétől a tankötelezetté válása évének október 31-éig jár, az iskoláztatási támogatás pedig a tankötelessé válás évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára jár.

Családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK)

A CSOK-ot ingatlanvásárlásra vagy felújításra, bővítésre lehet felhasználni. A családi otthonteremtési kedvezmény egy vissza nem térítendő támogatás. Igényelhető már meglévő gyerekre, plusz vállalt babára.

Adókedvezmények

A családi adókedvezmény lényege, hogy a kedvezmény összegével csökken az összevont adóalap, így az igénylőnek kevesebb személyi jövedelemadót kell fizetnie. Fontos, hogy nem egy egyszeri támogatásról van szó, hanem folyamatosan jár. Az adó- és járulékkedvezményt bármelyik szülő kérelmezheti akár már a terhesség alatt, a 91. naptól - ez esetben szakorvosi igazolásra van szükség.

A családi adókedvezmény érvényesítésére az a magánszemély jogosult, aki gyermeke után családi pótlékot kap. Nem igényelhet jövedelempótlékot, aki három vagy annál több eltartott után jogosult családi kedvezményre, és legalább egy eltartott után érvényesíti is a kedvezményt.

A családi adókedvezményhez hasonló SZJA-kedvezményt külön az anyák is igényelhetnek, és csak akkor, ha legalább 4 gyermeket nevelnek. Ebben az esetben az anyának nem kell fizetnie személyi jövedelemadót, ami jelenleg az adóalap 15 százaléka.

Az is járhat SZJA-mentességgel, ha már elmúlt 25 éves, de még nem töltötte be a 30. életévét. Ebben az esetben havi bruttó 576 601 forint jövedelemig jár az SZJA-mentesség, és a fizetendő adót maximum 86 490 forinttal csökkenti - ezt a munkáltatónál kell elintéznie a jogosultnak.

A 30 év alatti édesanyáknak van egy olyan lehetőségük is, hogy ha a gyerekük a tanulmányaik alatt, vagy a diploma megszerzését követő két évben születik, és van diákhitelük, akkor a Diákhitel Központ a teljes tartozásukat elengedi.

Munkajogi tudnivalók kismamáknak és szülőknek

A babavárás a munkahelyi életben is jelentős változásokat hoz, ezért fontos tisztában lenni a munkajogi szabályokkal és a kismamákat megillető jogokkal.

Munkavédelmi és foglalkoztatási szabályok

A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy a munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely egészségi állapotára tekintettel rá hátrányos következményekkel nem jár. Ha a munkavállaló várandóssága megállapításától gyermeke 1 éves koráig orvosi vélemény alapján a munkakörében nem foglalkoztatható, a munkáltatónak az egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlania. A munkavállaló a felajánlott munkakörnek megfelelő alapbérre jogosult, amely a munkaszerződés szerinti alapbérénél kevesebb nem lehet. Ha nincs ilyen munkakör, akkor a munkavállalót a munkavégzés alól fel kell menteni.

Felmondási tilalom

A munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt felmondással a várandósság, a lombikbébi program első 6 hónapja, a szülési szabadság vagy a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatt. Ha a felmondási tilalom ellenére a munkáltató felmondással megszünteti a munkaviszonyt, a felmondás érvénytelen.

A munkáltató munkaviszony megszűntetésre irányuló lehetőségei korlátozottak a visszatérő munkavállaló tekintetében, a gyermek hároméves koráig.

Szülési szabadság és CSED

Az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult azzal, hogy ebből 2 hetet köteles igénybe venni. A szülési szabadság idejére csecsemőgondozási díjra (CSED) lehet jogosult az anya. Aki a szülési szabadság 24 hete alatt csecsemőgondozási díjat (CSED) vesz igénybe, mellette nem dolgozhat.

Táppénz veszélyeztetett terhesség esetén

Veszélyeztetett terhesség esetén a munkavállaló nem betegszabadságra, hanem táppénzre jogosult. A táppénz, a CSED és a GYED ellátás igényeket, a társadalombiztosítási kifizetőhelyet fenntartó munkáltató esetén, a kifizetőhelynél kell igényelni, az igényt a kifizetőhely bírálja el és folyósítja a munkavállaló részére.

Fizetés nélküli szabadság

A gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságot a munkáltatónak el kell fogadnia. A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított 30. napon szűnik meg. A gyermekkel otthon töltött idő munkaviszonynak számít, de a munkavállalónak a távolléte teljes időtartamára nem jár szabadság, csak az igénybe vett szülési szabadság (legfeljebb 24 hét) és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első 6 hónapjának idejére.

Szabadság kiadása és pótszabadságok

A szülés miatti távollét alatt felhalmozódott szabadságot a munkavállaló visszatérését követő 60 napon belül ki kell adni. A munkavállalónak a 16 évesnél fiatalabb egy gyermeke után 2, két gyermeke után 4, kettőnél több gyermeke után összesen 7 munkanap pótszabadság jár. Ha a gyermek fogyatékos, a pótszabadság 2 munkanappal nő. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betölti.

Szoptatási idő és pótszabadság

A szoptató anya a szoptatás első 6 hónapjában naponta kétszer 1, ikergyermekek esetén kétszer 2 órára, a 9. hónap végéig naponta 1, ikergyermekek esetén naponta 2 órára mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól.

Apáknak járó szabadság

Régebben a gyerek születése után az édesapák 5 nap szabadságot kaptak, most azonban további 5 nap áll rendelkezésükre, amit legfeljebb két részletben vehetnek ki a gyerek két hónapos koráig. A szülői szabadság szerint a gyerek hároméves koráig összesen 44 nap szabadság illeti meg mindkét szülőt, fejenként és gyerekenként. A feltétele csupán annyi, hogy a munkavállaló szülő több mint egy éve dolgozzon az adott munkahelyén, és 15 nappal a szabadság kivétele előtt jelentse be a munkáltatójánál, hogy szabadságra megy: ekkor a felettese köteles elengedni a munkavállalóját a szülői szabadságra.

Programozott császármetszés: mikor indokolt és mire számíthatunk?

Sok kismama izgul, hogy a vajúdás nehogy beinduljon a kitűzött programozott császármetszés időpontja előtt, pedig eltekintve egy-két ritka esettől, ez nem jelent veszélyt sem a babára, sem az anyára nézve. Programozott császármetszés - mikor ajánlott?

Javallatok

A császármetszésnek lehet abszolút javallata: ilyenkor a magzat fizikailag képtelen hüvelyi úton megszületni. Ennek okai között szerepel az anya kismedencei daganata, a III. fokban szűk medence és a placenta previa totalis (méhszájat teljes egészében fedő méhlepény). Minden más eset relatív javallat, amikor a hüvelyi szülés megtörténhet, de fokozott az esélye az anya vagy a magzat elvesztésének vagy egészségkárosodásának.

Ha a császármetszést közvetlen életveszély elhárítására végezzük, azt vitalis (életmentő) javallatnak nevezzük. Ilyenek lehetnek: anyai szívelégtelenség, tüdőödéma, súlyos vérzés, eclampsia, DIC (véralvadási-vérzékenységi probléma), méhrepedés, hegszétválás, placenta previa (méhszájhoz érő méhlepény), lepényleválás, felszálló hüvelyi fertőzés, magzati asphyxia (oxigénhiány), köldökzsinór előreesés, harántfekvés, magzati tüdőgyulladás.

A programozott császármetszések leginkább profilaktikus javallatra történnek, azaz a műtét célja egy feltételezett egészségkárosodás megelőzése. Okai lehetnek: egyes anyai betegségek, korábbi méhen végzett műtét, szülőcsatorna rendellenességei, 35 év feletti, először szülő édesanya, fenyegető magzati oxigénhiány, lepényi elégtelenség, a magzat egyes betegségei, mesterséges megtermékenyítés során fogant magzat, fájásgyengeség, elhúzódó szülés, relatív téraránytalanság, magzat helyzeti/tartási rendellenessége (pl. farfekvés), ikervárandósság.

Ideális programcsászáros időpont

Bár számos ok befolyásolja, leggyakrabban a 38-39. hétre, ikerszüléseknél valamivel hamarabb, a 36-37. hétre szokták időzíteni a programozott császármetszést. Minden várandósság egyedi, ezért különböző a műtét ideális időpontja. Számos esetben előnyös lenne megvárni, amíg a vajúdás magától beindul, mert az segíti a magzatot a külvilághoz történő adaptációjában. A császármetszés kivitelezésének egyetlen feltétele az, hogy a magzat feje még ne legyen a szülőcsatornában. Ha még nem tart ott, akkor a műtétet bármikor el lehet végezni.

Amikor gondot okozhat a vajúdás beindulása

• Harántfekvésben lévő magzat esetén, ha a vajúdás burokrepedéssel indul, nagyobb az esélye a köldökzsinór-előreesésnek.
• Szintén veszélyes lehet a vajúdás a placenta previa, vagyis a méhszájat elérő vagy teljesen fedő méhlepény esetében, az összehúzódások ugyanis a lepény korai leválását okozhatják.
• Ezeken kívül lehetnek olyan anyai belgyógyászati betegségek, amikor a szakorvosok nem javasolják a szülés spontán megindulását. Ezeket egyénre szabva, akár több szakvéleményt kérve kell meghatározni.

Műtét előtti étkezés és ivás

Ha műtét előtt eszik, iszik a kismama, akkor a spinális érzéstelenítés korában nem történik semmi probléma. Az evés-ivás tilalma még abból a korból származik, amikor minden műtétet altatásban végeztek, s fennállt a fulladás veszélye, amelyet a gyomortartalom visszafelé áramlása okozhat. Ha valaki előre tudja, hogy altatásban végzik majd a műtétét, akkor viszont továbbra is él a korábbi ajánlás, miszerint a műtét előtt 6 órával ne fogyasszon semmit.

tags: #kismama #ido #elotti #befektetes