A családalapítás sok örömet hoz magával, de anyagi szempontból komoly kihívásokat is jelenthet, különösen, ha a szülők munkaerő-kölcsönzés keretében dolgoznak. A szülők körében gyakran felmerül a kérdés: lehetséges-e munkát vállalni GYED vagy GYES alatt, és milyen jogok illetik meg őket, ha kölcsönzött munkavállalóként dolgoznak?
Magyarországon több, mint százezer munkavállaló dolgozik évente munkaerő-kölcsönzés formájában, és több, mint 7000 cég veszi igénybe ezt a szolgáltatást. Nem kevés emberről beszélünk tehát, akiknek az anyaság, illetve az apaság során felmerülő speciális jogi és anyagi kérdésekre is választ kell találniuk.
A munkaerő-kölcsönzés lényege és szereplői
A munkaerő-kölcsönzés atipikus foglalkoztatási forma, három szereplős jogviszony. Ennek során a munkavállaló a kölcsönzőcéggel köt munkaszerződést, és a kölcsönző kölcsönadja a megbízónak, ahol a munkavállaló a munkát végzi.
A kölcsönzött munkavállaló felett a munkáltatói jogokat a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő megosztva gyakorolja. A kölcsönbeadó utalja a munkabért, végzi a bérszámfejtést, míg a kölcsönvevő felel a munkavédelemért, a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítja, az ő utasításai szerint történik a munkavégzés, a munkaidőt és a pihenőidőt ő tartja nyilván. Mindkét félnek van bejelentési kötelezettsége az adóhatóság felé.
Milyen munkákra alkalmazzák a kölcsönzést?
Magyarországon többségében fizikai pozíciókra (betanított munkára, szakmunkára) alkalmazzák a kölcsönzést, de egyre több a fehérgalléros álláslehetőség is, például nemzetközi ügyfélszolgálati pozíciókba (SSC), irodai adminisztratív munkára, vagy határozott időre projektekre (bérszámfejtői, call centeres, toborzói, vezetői munkákra). Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban már a kölcsönzötti munkák közel fele fehérgalléros.
Miért éri meg egy munkavállalónak kölcsönzöttként dolgozni?
- Bizonyos cégeknél csak így lehet kezdeni, ez az első lépés a saját állományba kerüléshez.
- A kölcsönző cégek segítenek az elhelyezkedésben, munkaügyi tanácsadást nyújtanak, és ha bármilyen probléma merül fel a kölcsönvevővel, azt a kölcsönző segít rendezni.
Miben más a kölcsönzötti státusz a saját állományú munkavállalókkal összevetve?
- A kölcsönzöttnek az első hat hónap után (a 184. naptól) ugyanazt a bér és juttatást kell kapnia, mint amit a kölcsönvevő az ugyanabban a munkakörben dolgozó belső állományú munkavállalójának biztosít.
- A saját állományúak felmondási ideje 30 nap, a kölcsönzötteké 15 nap.
- A kölcsönzötteket is megilleti a munkaviszonnyal járó minden szociális ellátás (pl. táppénz, GYES, álláskeresési járadék stb.).
Anyasági ellátások (CSED, GYED, GYES) a munkaerő-kölcsönzésben
CSED (Csecsemőgondozási díj)
A CSED egy olyan pénzbeli ellátás, amelyet az édesanyák már a szülést megelőzően, legkorábban 28 nappal kérhetnek. A csecsemőgondozási díj összege különösen kedvező, mivel a szülést megelőző bruttó kereset 100%-át kapja az anya. Ez azt jelenti, hogy a CSED időszaka alatt az édesanyák a teljes korábbi jövedelmüket élvezhetik.
A CSED folyósítása alatt az édesanya nem folytathat keresőtevékenységet. Ez azt jelenti, hogy sem alkalmazotti munkaviszonyban, sem vállalkozóként nem dolgozhat. Ez a szabály azért van érvényben, mert a csecsemőgondozási díj elsődleges célja, hogy az édesanya kizárólag a baba gondozására, ápolására koncentrálhasson az első időkben.
Nem minősül keresőtevékenységnek az ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem (ideértve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó-mentes tiszteletdíjat is), ha az a CSED folyósításának ideje alatt kerül kifizetésre.
GYED (Gyermekgondozási díj)
A GYED egy állami pénzbeli ellátás, amelyet a szülők a gyermekük születését követően, a CSED lejárta után vehetnek igénybe. A GYED célja, hogy támogassa a szülőket a gyermek 2 éves koráig (ikrek esetén a gyermekek 3 éves koráig), anyagi segítséget nyújtva a gondozási időszak alatt. A gyermekgondozási díj összege a szülő korábbi jövedelméhez igazodik, de van egy maximális összege, amit érdemes figyelembe venni. Emellett fontos leszögezni, hogy a GYED-et az apa, de akár a nagyszülő is igénybe veheti.
A GYED maximális összege nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-át. 2010. január 1-jétől a gyermekgondozási díjban (vagyis GYED-ben) részesülő személy korlátlan időtartamban és díjazásért végezhet munkát. Azonban fontos megjegyezni, hogy GYED igénylés esetén a gyermeket nem lehet napközbeni ellátást nyújtó intézményben elhelyezni (pl. bölcsőde), amíg a gyermek 6 hónapos kora után nem tölti be a 2. életévét.
GYES (Gyermekgondozási segély)
A GYES egy fix összegű állami támogatás, amelyet a szülők a gyermek 3 éves koráig igényelhetnek. A gyermekgondozást segítő ellátás célja, hogy pénzbeli segítséget nyújtson azoknak a szülőknek, akik a gyermekük gondozása miatt otthon maradnak, és nem rendelkeznek jövedelemmel vagy biztosítási jogviszonnyal. A gyermekgondozási segély tehát egy univerzális támogatás, amely jövedelemtől függetlenül igényelhető. Az édesanya, édesapa, sőt akár a nagyszülők is igényelhetik, ha ők gondozzák a gyermeket.
A GYES-t a gyermek születésétől a 3. életévének betöltéséig folyósítják. Ikrek esetén a GYES hosszabb ideig, egészen iskolás korig járhat. A tartósan beteg vagy fogyatékkal élő gyermekek után a GYES-t a gyermek 10 éves koráig lehet igényelni. A GYES fix összegű ellátás, ez az összeg 2025-ben is havi bruttó 28.500 forint.
A gyermekgondozást segítő ellátás (korábbi nevén: GYES, azaz gyermekgondozási segély) folyósítása mellett a gyermek fél éves koráig nem végezhető kereső tevékenység (kivétel ez alól a gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő gyám). A gyermek hat hónapos kora után már van lehetőség munkavégzésre a GYES folyósítása mellett. A szülő ekkor rész- vagy teljes munkaidőben is visszatérhet a munkába anélkül, hogy elveszítené a gyermekgondozási segélyre való jogosultságot. Amennyiben a nagyszülő részesül GYES-ben, a gyermek hároméves kora után heti legfeljebb 30 órában dolgozhat, vagy korlátozás nélkül, ha otthonról történik a munkavégzés.
A GYED és GYES mellett történő munkavégzés nem csak anyagi szempontból lehet előnyös, hanem segíthet abban is, hogy a szülők megőrizzék szakmai kompetenciáikat és önállóságukat. Fontos, hogy a munkáltatóval nyitott kommunikációt folytassunk a munkavégzés formájáról és óraszámáról. A gyermeknevelés és a munka egyensúlyának megtalálása érdekében elengedhetetlen a jó időbeosztás, és nem szabad félni segítséget kérni a családtól, barátoktól, vagy akár külső segítségtől (pl. bébiszitter).
Összefoglaló táblázat az anyasági ellátásokról és a munkavégzésről
| Ellátás | Kire szól | Időtartam | Összeg | Munkavégzés lehetősége |
|---|---|---|---|---|
| CSED | Édesanya | Szülés előtt 28 naptól, utána meghatározott ideig | Bruttó kereset 100%-a | Tilos |
| GYED | Szülők, nagyszülők | Gyermek 2 éves koráig (ikreknél 3 éves korig) | Kereset 70%-a, max. minimálbér kétszeresének 70%-a | Korlátlanul, gyermek 6 hónapos kora után |
| GYES | Szülők, nagyszülők | Gyermek 3 éves koráig (tartósan betegnél 10 éves korig) | Fix összeg (2025-ben 28.500 Ft/hó) | Korlátlanul, gyermek 6 hónapos kora után |
Munkaerő-kölcsönzés és anyasági ellátások: speciális jogi kérdések
Felmerül a kérdés, hogy a veszélyeztetett terhesség miatti táppénz, a CSED, illetve a GYED, GYES időszaka beleszámít-e a kölcsönzésre vonatkozó ötéves időszakba. A válasz, hogy a távollét ideje nem számít be a kikölcsönzésre meghatározott időkorlátba. Ugyanígy, mivel az ötéves korlát nem a munkaviszonyra, hanem az adott kölcsönvevőnél eltölthető időszakra vonatkozik, annak leteltével csupán annyi történik, hogy adott kölcsönvevőnél megszűnik a munkavállaló kikölcsönzése, de nem szűnik meg maga a munkaviszonya (azaz egy másik kölcsönvevőnél tovább foglalkoztatható).
A Munka törvénykönyve kimondja, hogy a munkaviszony kizárólag a törvényben nevesített okokból szüntethető meg. Az egyik ilyen ok a munkáltató működése. Az Mt. 220. § (1) bekezdés ezzel összefüggésben kimondja, hogy a kikölcsönzés megszűnése önmagában működési oknak minősül, melyre felmondás alapítható. Jogilag tehát a helyzet az, hogy a kölcsönvevő nem köteles a helyét tartani, hiszen Önnel nem áll jogviszonyban. Azt vesz fel tehát a helyére, akit akar. Amennyiben ezt megteszi, az Ön munkaviszonya megszüntethető a kölcsönbeadó által az Mt. 220. § alapján.
Ez azonban addig nem kerülhet sor, amíg Ön fizetés nélküli szabadságon van, hiszen felmondási védelem alatt áll. A gyakorlatban a helyzet az, hogy a munkáltató akkor köteles Önt visszavenni, amikor jelzi, hogy vissza kíván térni. Annyit ír elő a törvény, hogy legalább 30 napot a munkáltató számára biztosítani kell. Amennyiben bizonyítható, hogy a visszatéréséről a munkáltatót tájékoztatta, abban az esetben távolléti díjat igényelhet a munkáltatójától attól az időponttól, amikor Ön jogszerűen visszatért volna, de nem vették vissza.
Nyilvánvalóan a felgyülemlett szabadságát is ki kell adni, vagy ha a munkaviszony megszűnik, akkor meg kell váltani.
Végkielégítés a kölcsönzött munkavállalóknak
A végkielégítés meghatározásakor az utolsó kikölcsönzés kezdetétől eltelt idő számít. Ez a Munka törvénykönyve alapján történik, például 3 év után 1 havi bér. Amennyiben a jogviszony hossza 10 éves az utolsó kikölcsönzés alatti tartalmat tekintve (levonva az évenként 30 napot meghaladó keresőképtelen időszakokat, de nem ideértve a szülési szabadságot és a fizetés nélküli szabadságot, hiszen ez utóbbi kettő beleszámít), akkor 3 havi végkielégítés jár a kölcsönzött munkavállalónak, ha nincs meg a 10 év, akkor csak 2 havi végkielégítés, s mindkét esetben jár a szerződésében megfogalmazott felmondási időre járó bér (ez utóbbi esetén kivéve, amennyiben erre egyébként sem lenne jogosult, pl. táppénzen van).
Érdemes tehát felvenni a céggel a kapcsolatot, bejelenteni a visszatérési szándékot, s megtudni, van-e lehetőség a továbbfoglalkoztatásra.
tags: #munkaero #kolcsonzes #gyed