A csecsemőgondozási díj (CSED) egy kiemelt fontosságú családtámogatási forma, amely a szülési szabadság alatt álló anyák számára nyújt anyagi segítséget. A CSED alapja az anya bruttó fizetésének 100%-a, melyet 2025 júliusáig 15% személyi jövedelemadó terhelt. A 2025. július 1-jétől életbe lépett jelentős változások, mint a CSED extra és a CSED GYED adómentesség bevezetése, tovább növelik a jogosultak anyagi mozgásterét, céljuk pedig a gyermekvállalás ösztönzése.
A legfrissebb szabályozások lehetővé teszik, hogy a csecsemőgondozási díj folyósítása mellett, a gyermek születésének 90. napját követően, kereső tevékenység folytatható legyen. Ez az újítás, a "CSED Extra", rugalmasabbá teszi az anyák helyzetét, akik így a gyermekükkel otthon töltött idő alatt is visszatérhetnek a munkába. Fontos tudni, hogy ebben az esetben az ellátás összege a naptári napi alap 70%-ára módosul a korábbi 100% helyett.
A CSED számításának alapja a CSED kezdetétől visszaszámított 3 hónapot megelőző 180 napi bruttó átlagkereset 100%-a. Kizárólag a jogosultság kezdőnapján fennálló, az adóhatósághoz bevallott és járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe. A 2025. július 1-től bevezetett adómentesség révén a CSED és a GYED szja mentességet élvez, ami korábban nem volt így, hiszen a CSED összegét 15% szja terhelte.
A CSED igénylése és folyósítása
A csecsemőgondozási díj igénylése a munkáltatónál történik, a szülés vagy örökbefogadás előtt álló jogosultnak kell leadnia a szükséges kérelmet és igénylőlapokat. Kétféle igénylőlap létezik: az egyik a CSED önálló folyósítására, a másik a CSED és a GYED együttes igénylésére szolgál. A kérelem elbírálási ideje általában 8 nap, de problémás esetekben legfeljebb 60 nap lehet. Az ellátás legfeljebb 6 hónapra visszamenőleg kérhető.
A CSED 2026-ban is utólagosan, havonta egyszer, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig érkezik meg. Az adómentesség érvényesítését nem kell külön kérvényezni, azt a Magyar Államkincstár automatikusan figyelembe veszi a kifizetéskor.
Munkabérelőleg és a CSED kapcsolata
A munkabérelőleg a munkáltató által a bérfizetési napot megelőzően, még esedékessé nem vált bérként kifizetett összeg. Előlegnyújtásról bármikor megállapodhatnak a felek. A személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja-tv.) 72. § (4) bekezdése szerint, ha a munkabérelőleg folyósítása legfeljebb hathavi visszafizetési kötelezettség mellett, legfeljebb a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszörösét nem haladó értékben történik, az ebből eredő kamatkedvezmény (akár kamatmentes előleg esetén is) szja-mentes. Azonban ez a mentesség nem vonatkozik az olyan előlegre, amelyet a munkáltató az előzőleg folyósított munkabérelőleg visszafizetése előtt nyújt.
Ez azt jelenti, hogy ha a munkavállaló munkabérelőleget kap, majd azt visszafizeti, és ezt követően újabb előleget kér, az új előlegre már nem vonatkozik ez a kedvezmény. A törvény felhatalmazza a munkáltatót, hogy az előlegnyújtásból eredő követelését a munkabérből levonhassa, ehhez nem szükséges a munkavállaló beleegyezése.
Változások a családtámogatásokban 2025-től
A 2025. július 1-től életbe lépett módosítások jelentősen átalakítják a gyermekek után járó juttatások rendszerét. A CSED és a GYED adómentessé tétele mellett emelkedett a családi kedvezmény összege is. Egy gyermek esetén ez havi 15 ezer forint, két gyermek esetén gyermekenként 30 ezer forint, három és további gyermekek esetén pedig 49 500 forint lehet.
A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után járó kedvezmény összege is növekedett. A kedvezmény automatikus, kivéve azokat, akik az adóelőleg-nyilatkozatban összegszerűen kérték azt; nekik célszerű új nyilatkozatot tenniük.
A Munka Törvénykönyve is tartalmazza a visszatérés szándékának jelzésére vonatkozó szabályokat. A munkavállalónak célszerű minél korábban jeleznie szándékát a munkáltató felé, hogy az felkészülhessen a távol lévő munkavállaló fogadására. A munkáltató köteles a visszatérő munkavállalónak ajánlatot tenni a munkabérének módosítására, figyelembe véve a bérezési gyakorlatot.
Év végi munkaszünet lesz 2025-től a közigazgatásban
A visszatérő munkavállaló munkaviszonyának megszüntetésére csak szűk körben, súlyos indokok esetén van lehetőség. A munkáltatónak fel kell ajánlania a munkavállaló képességének, végzettségének megfelelő másik betöltetlen munkakört, ha a korábbi megszűnt. A szülési szabadság, illetve a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja munkában töltött időnek minősül, így a visszatérő munkavállalónak ki kell adni a felhalmozódó szabadnapjait.
A rugalmas foglalkoztatás és távmunka iránti kérelmeket a munkáltató köteles figyelembe venni a gyermek nyolcéves koráig. A kérelem elutasítása esetén a munkáltatónak indokolnia kell döntését, amelynek valóságát és okszerűségét bizonyítania kell.
