A vegán étrend hátrányai kisgyermekkorban: veszélyek és tudatos tervezés

Manapság egyre népszerűbbek a vegetáriánus és vegán táplálkozási irányzatok, de vajon a gyerekeknek jót tesz az ilyen étrend, vagy épp ellenkezőleg? Kevés téma vált ki akkora vitákat a szülők között, mint az, hogy mi kerüljön a gyerekek tányérjára. Van, aki a húsmentes étrendben látja az egészség és a jövő zálogát, mások szerint viszont kockázatos kísérlet gyerekkorban bármilyen irányba eltérni a hagyományos táplálkozástól. Fontos tudni, hogy súlyos következményei lehetnek, ha a gyermek nem jut hozzá a számára szükséges tápanyagokhoz!

A vegetáriánus étrend típusai

A vegetáriánus táplálkozásnak a fogyasztott és tiltott ételek alapján három nagyobb csoportját különíthetjük el:

• Lacto-vegetáriánusok: A növényi élelmiszerek mellett tejet és tejtermékeket is fogyasztanak.
• Ovo-lakto-vegetáriánusok: Étrendjükbe mindezek mellett a tojás is beletartozik.
• Vegánok: Kizárólag növényi eredetű élelmiszereket esznek. Ezt az étrendet követők nem fogyasztanak húst, tojást vagy tejtermékeket (joghurtot, tejet, sajtot, fagylaltot vagy tejfölt).

A zöldségek és gyümölcsök fontos részét kell, hogy képezzék mind a gyermekek, mind a felnőttek és idősek étrendjének, hiszen számos értékes tápanyagot, vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaznak, valamint kiváló forrásai a nélkülözhetetlen élelmi rostoknak.

A vegán étrend lehetséges hiánybetegségei kisgyermekkorban

A szigorú vegán étrendet folytatók az állati eredetű táplálékokat teljesen mellőzik, kizárólag növényi eredetű élelmiszereket, ételeket fogyasztanak. Amellett, hogy a vegán táplálkozás népszerű, gyerekeknek csak odafigyeléssel ajánlott. Vannak azonban olyan tápanyagok is, amelyekhez kizárólag növényi étrenddel nem tudunk hozzájutni, ezért ezeket valamilyen formában feltétlenül pótolni kell!

Vashiány

A hús- és halételekről való lemondás minden harmadik vegetáriánusnál komoly vashiány kialakulásához vezet. A gyerekek egyoldalú táplálkozásának nagyon gyakran vashiány a következménye. Különösen csecsemőknél és kisgyerekeknél rejt komoly veszélyeket a vegetáriánus táplálkozás, mivel nemcsak vérszegénységhez vezethet, hanem befolyásolja viselkedésüket és pszichomotorikus fejlődésüket is. A vashiány a nyugati világ leggyakoribb csecsemő- és kisgyermekeknél előforduló hiánybetegségeinek egyike. Egy 2001-es Európa 11 régiójában végzett felmérés szerint az egyéves gyerekek között a vashiány előfordulása 7,2 százalék, a vashiányos vérszegénységé pedig 2,3 százalék.

A csecsemő- és kisgyermekkori vashiány elkerülése érdekében a kizárólag anyatejjel táplált csecsemőknek legkésőbb hat hónapos koruktól vasban gazdag kiegészítő bébiételt kell adni, vagy arra kell átállni, az anyatej ugyanis kevés vasat tartalmaz. Hat hónapos korig a csecsemők szervezete elegendő vasat tárol a napi igényük ellátására. Ezek a tartalékok az újszülöttek szervezetében a magzati fejlődés során halmozódnak fel, ezért a kismamáknak terhesség alatt különösen nagy figyelmet kell fordítaniuk az elegendő mennyiségű vas fogyasztására.

A testtömeg gyors gyarapodása serdülőkorban is sok vasat igényel. A látens vashiány és az anémia ezért gyakran fordul elő pubertás korú gyerekeknél. Lányoknál a menstruáció miatt még fokozottabb a vasigény. A vasban gazdag növényi élelmiszerek fogyasztása ajánlott, amilyenek a teljes kiőrlésű gabonatermékek, és az olyan zöldségek, mint például a spenót, a borsó, az édeskömény, a mangold, illetve a hüvelyesek, köles, rozs, leveles konyhakerti növények, bab, lencse. A vas felszívódását a szervezetben segíti a C-vitamin, ezért fogyasszon sok C-vitaminban gazdag élelmiszert is!

A növényi nem-hem vas biohasznosulása rosszabb, mint a húsból, belsőségekből származó hem vasé. A legtöbb vegetáriánus több vasat fogyaszt, mint a mindenevők, vérükben mégis jóval alacsonyabb koncentrációban található meg ez a fontos elem. A vashiány a feldolgozási sebesség, a tanulási képesség és a memória zavaraihoz vezet.

Fehérjehiány

Ha az anya vegán táplálkozást folytat, akkor az anyatejben nem lesz elég energia, laktóz, zsír és fehérje, ami a kizárólag anyatejjel táplált csecsemő növekedésének visszamaradásához és a fertőzésveszély fokozódásához vezet. A szójaitalok és más vegetáriánus „tejek”, mint a mandulatej, a búzatej, a rizstej stb. nem felelnek meg a csecsemők speciális tápanyagigényének. Az energia-, fehérje- és tápanyaghiány következménye a fejlődés visszamaradása lehet. A hagyományos, iparilag előállított anyatejpótló készítmények az anya táplálkozásától függetlenül az első hónapokban elegendő tápanyaggal látják el a csecsemő szervezetét.

Ha a nagyobb gyerekek vegán táplálkozást folytatnak, szintén nagyon fontos, hogy odafigyeljen a megfelelő fehérjehozzáférésre. A növényi fehérjék általában csekélyebb koncentrációban tartalmazzák a nélkülözhetetlen aminosavakat, mint az állati fehérjék. Az orvosok közül többen gondolják, hogy a növényi fehérjék összetétele kevésbé értékes, mint az állati eredetűeké, mert nem tartalmaznak minden fontos aminosavat. A kizárólag növényi táplálékot fogyasztók is hozzájuthatnak megfelelő minőségű, teljes értékű aminosav készlethez akkor, ha helyesen válogatják és kombinálják össze egymással a különböző növényi fehérjeforrásokat. A zöldségekben található fehérje kevésbé feldolgozható a szervezet számára, mint az állati fehérjék, ezért többet kell belőle bevinned.

Az alacsony fehérjefelvétel az izmok fejlődésére lehet kedvezőtlen hatással. A növényi alapanyagok előnyben részesítésével éppen egy olyan időszakban mérséklődik a fehérjefelvétel, amikor a test és izomtömeg növekedéséhez erre nagy szükség lenne.

B12-vitamin hiány

A vas és a fehérje mellett a B12-vitamin is sarkalatos pontja a vegán étrend kérdésének. Nagy mennyiségben majdnem kizárólag állati eredetű élelmiszerekben fordul elő, például húsban, tejben, minimális mennyiségben a savanyú káposztában, a homoktövisben és az algákban is megtalálható, ami azonban a szervezet igényét nem fedezi. A vegán anyák kizárólag anyatejjel táplált csecsemőit és kisgyerekeit súlyos, irreverzibilis neurológiai-, valamint vérképzési zavarok kialakulása és a testi fejlődés visszamaradása fenyegeti. A csak három évig vegán étrenden élő anyák gyermekein is már 4-6 hónapos korban megmutatkoznak a B12-vitamin hiány tünetei. Ez is alátámasztja a B12-vitaminigény fedezésének fontosságát a terhesség és a szoptatás időszakában. Vegán táplálkozás mellett a B12-vitaminigény fedezése kizárólag táplálékkiegészítők szedésével lehetséges.

A B12-vitaminhiányt a 156 pmol/L alatti eredményt tekintjük. A felnőtt vegetáriánusok 26%-a, a vegánok 52%-a, a mindenevők 1%-a esik ebbe a kategóriába. Ráadásul a vizsgálatban résztvevők átlagon felüli tudatossággal rendelkeztek a táplálkozást illetően, tehát az átlag vegetáriánusoknál ennél rosszabb eredmények várhatók. A B12-vitamin táplálékkiegészítőként való pótlására odafigyelőknek körülbelül megegyezett a vérszintje a mindenevőkével. A vegánoknak még a pótlással együtt is alacsonyabb volt a B12 szintjük. A gyermekkori B12-hiány következménye az agyi és testi fejlődésre nézve szerteágazó és súlyos, akár visszafordíthatatlan is lehet. Néhány potenciális következmény a sok közül: gyengébb kognitív fejlődés/iskolai teljesítmény, depresszió, gyengeség, fáradtság, idegkárosodás. A vegetáriánus és vegán anyák szoptatott csecsemői ugyancsak a kockázati csoportba tartoznak. A dietetikusok ajánlása szerint a vegánság ártalmas a gyerekek számára.

Jódhiány

A vegánokat jobban fenyegeti a jódhiány is, mint a vegyes táplálkozásúakat. A vegán nők kizárólag anyatejjel táplált gyermekeinél előfordulhat jódhiány és pajzsmirigy-alulműködés (hypothyreoidizmus). Súlyos jódhiányban fennáll a kreténizmus kialakulásának veszélye, ami egy többek között intelligenciazavarokkal, beszédfejlődési nehézségekkel járó kórkép. Függetlenül a táplálkozási szokásoktól a várandós és szoptató anyukáknak napi 100(-150) µg (mikrogramm) jód szedésére van szükségük tabletta formájában.

Kreatinhiány

A kreatinhiányt ritkán említik a vegetáriánizmus következményei között. Azonban létezik egy kevéssé ismert bizonyíték arról, hogy a kreatin fontos szerepet játszhat a kognitív funkciókban. Egy dupla vak, placebo kontrollált vizsgálatban azt találták, hogy egy hathetes szájon át történő kreatin pótlás szignifikánsan javított a vegetáriánus tesztalanyok fluid intelligencia és memória eredményein. A teszt- és a kontrollcsoport eredményei között hatalmas volt a különbség.

Taurinhiány

A taurin számos sejtszintű funkciót tölt be: központi szerepe van az idegingerületeket átvivő sejteknél, a központi idegrendszer fejlődésében, a sejtmembránok strukturális épségének, a kalcium szállításának és egyensúlyának fenntartásában. A vegetáriánusoknak, de különösen a vegánoknak alacsony a taurin bevitele. A csecsemőkori alacsony taurinszint negatívan befolyásolhatja az agyfejlődést. Egyes kutatók szerint az anyatej idegrendszeri fejlődésre tett pozitív hatásáért a taurintartalma felel. Ha ez így van, akkor a vegetáriánus anyák alacsony taurintartalmú anyatejét fogyasztó csecsemők számára kockázatot jelent az idegrendszeri fejlődésben.

Omega-3 zsírsav hiány

A vegánok semennyi EPA-t és DHA-t nem fogyasztanak és a vegetáriánusok is csak keveset. Vérszintjük jóval alacsonyabb, mint a mindenevőké. A DHA nélkülözhetetlen az agy és a retina fejlődéséhez, különösen az első két életévben. Mind a DHA mind az EPA hiánya a legkülönbözőbb neurokognitív rendellenességgel mutat összefüggést, mint pl. a figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (ADHD), a diszlexia, a diszpraxia és az autizmus spektrum rendellenességek. A megfelelő ómega-3 ellátottság jó irányba befolyásolja a terhesség kimenetelét és bizonyos krónikus betegségek kockázatát.

További kockázatok

Az alacsony energiafelvétel csökkenő fizikai teljesítménnyel járhat, de mivel az agy energiaellátása is romlik, a tanulmányi eredmények is romolhatnak. A kalciumhiány szintén kedvezőtlen hatással van az izommunkára és a csontok fejlődésére. Az esszenciális zsírsavak hiánya számos élettani működést ront, még ha a következmények rövid távon nem is látványosak. Mindez felnőtteknél is érvényes, de a fejlődő szervezet számára fokozott károkkal járhat, ha az „építkezéshez” szükséges anyagok egy része nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségben. A vegán táplálkozás „nem fáj”, de az optimális fejlődést hátráltathatja és bizonyos betegségek (pl. megfázás) gyakoriságát fokozhatja.

A hüvelyesekben, különösen a szójában sok fitát van, ami jelentősen gátolja az ásványi anyagok felszívódását. A vas- és a cinkhiánynak kétségbeejtő következményei lehetnek a magzatoknál és gyerekeknél. A várandósság alatti cinkhiány megnöveli a koraszülés kockázatát. Az AND (Academy of Nutrition and Dietetics) elismeri, hogy a vegetáriánus diéták magas fitáttartalma ronthatja a vas- és a cink felszívódást, valamint, hogy a növényi nem-hem vas biohasznosulása rosszabb, mint a húsból, belsőségekből származó hem vasé.

A vegetáriánus anyák fiúgyermekei körében három és félszer olyan gyakoriak a deformált genitáliák, ami a magas fitoösztrogén fogyasztással hozható összefüggésbe. Az állatkísérletekből kiderül, hogy a fejlődés kritikus szakaszaiban belepiszkálni az ösztrogén egyensúlyba "számos módon lehet negatív hatással az egészségre, pl. a petefészkek, a méh, a tejmirigyek, a prosztata malformációja, korai pubertáskor, csökkent termékenység és megzavart agyi szerveződés."

A befolyásos Academy of Nutrition and Dietetics gyerekek vegetáriánizmusával kapcsolatos álláspontja szerint a húst és a tengeri állatokat nyugodtan lehet tejjel, szójával, hüvelyesekkel és tojással helyettesíteni, minden negatív következmény nélkül. Az Amerikai Mezőgazdasági Minisztérium ugyanezen az állásponton van. Azonban egy tanulmány azt állítja, hogy a fent említett intézmények nem veszik figyelembe azokat a közvetlen és közvetett bizonyítékokat, melyek szerint a vegetáriánizmus súlyos kockázatokkal járhat a magzat és a kisgyermek agyi és testi fejlődésére nézve. A rendszeres vas, cink és B12-vitamin szedés sem csökkenti ezeket a kockázatokat. Ebből következően nem jelenthetjük ki határozottan, hogy a vegetáriánizmus vagy a vegánizmus biztonságos lenne a gyerekeknek.

Vegán étrend és mentális egészség

A fejlett országokban jelenleg járványszerűen terjed a depresszió a fiatalok körében. Az EPA kiegészítés szignifikáns mértékben javít a depresszió tünetein. Egy közelmúltban készült meta-analízisben összefüggést találtak az alacsony halfogyasztás és a depresszió között. Empirikus bizonyítékok vannak rá, hogy a vegetáriánizmus összefügg a depresszióval és fiatalkori öngyilkossági gondolatokkal. Lehetséges, hogy a vegetáriánusoknál az alacsony EPA és DHA és a magas ómega-6 bevitel együttesen növeli meg bizonyos autoimmun betegségek, pl. a Crohn betegség, a fekélyes kolitisz, a pszoriázis, valamint a lupusz kialakulását gyermek- és fiatalkorban.

Mit mondanak a kutatások?

Egy összehasonlító táplálkozástudományi kutatás megállapította, hogy az ovo-lakto vegetáriánus étrenden élő gyermekek fejlődése megfelelő volt, míg a vegán étrend szerint étkezők fejlődése nem volt megfelelő, köreikben nagy volt a betegségek előfordulásának aránya, így ezt a szakértők nem javasolták. Azonban egy frissen megjelent átfogó tanulmány szerint a vegetáriánus és vegán étrend megfelelő tervezéssel biztosíthatja a gyerekek egészséges növekedését. A tanulmány a Critical Reviews in Food Science and Nutrition című tudományos folyóiratban jelent meg, és közel 49 ezer gyermek és serdülő adatait elemezte 18 országból. Pozitívumként a tanulmány megállapította, hogy a növényi étrendet követő gyerekeknek jobb volt a szív- és érrendszeri egészsége, alacsonyabb volt az összkoleszterin- és az LDL-koleszterinszintjük. A szerzők hangsúlyozzák: a kutatás nem bizonyít közvetlen ok-okozati kapcsolatot, és a családok életmódja, társadalmi helyzete is befolyásolhatja az eredményeket.

A több mint 48 ezer gyermek és fiatal adatait elemző metaanalízis szerint a növényi alapú étrendet követő, vegán gyerekek növekedése általában normális volt, sőt sok esetben jobb szív- és érrendszeri értékeket mutattak, például alacsonyabb „rossz” koleszterinszintet. Emellett több rostot, zöldséget és vitamint vittek be, mint húsevő társaik. A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy B12-vitaminból, kalciumból és D-vitaminból gyakran hiány alakul ki, ha a szülők nem pótolják ezeket étrend-kiegészítőkkel vagy dúsított élelmiszerekkel. A szakértők szerint tehát a növényi étrend nem veszélyes, de nem is „magától egészséges”.

Az ovo-lakto-vegetáriánus táplálkozás, amely megenged állati eredetű táplálékfogyasztást is (pl. tej, tojás), nagyobb biológiai értéket képvisel, azaz sokkal értékesebb táplálékforrásokhoz juthat hozzá a szervezet.

Hogyan minimalizálhatjuk a kockázatokat?

Mivel a vegetarianizmus egyre népszerűbb, nagyon fontos, hogy a vegetáriánus étrendet követők is mind bővebb ismeretekkel rendelkezzenek a gyermek fejlődését elősegítő táplálékokról. Ehhez feltétlenül ajánlott a felkészült dietetikusok, gyermekorvosok tanácsait is megfogadni. A húsmentes étrendben a hiánybetegségek megelőzésére és a gyermekek egészséges fejlődésének támogatására:

• Rendszeresen adjon nekik vitaminkészítményt, olyat amibe B6, B12 vitamin, D vitamin van jelen, amibe Cink (Zn), kalcium (Ca) megtalálható.
• Gondosan oda kell figyelni, hogy nehogy vashiányos vérszegénysége legyen, mert a fő vasforrás a hús. Kaphatóak vassal dúsított gabonapelyhek vagy a Krauter Blut szirup kiváló vasforrás, melyet megelőzési célzattal is kaphat a kicsi.
• Ha halat nem eszik a kisfiú, akkor javasolt omega 3 készítményt szedni, ez biztosítja az agy fejlődése számára nélkülözhetetlen zsírsavakat.
• Könnyebben pótolhatjuk a létfontosságú aminosavakat a különféle fehérjeforrásokból, ha a gabonaféléket zöldségekkel vagy csonthéjasokkal párosítjuk.

tags: #vega #etrend #hatranyai #kisgyermekkorban #kisgyermeknevelo