Az orvosi képalkotó vizsgálatok, mint az ultrahang, röntgen és MRI, kulcsfontosságúak a csecsemők és kisgyermekek betegségeinek pontos diagnosztizálásában. Azonban ezek a vizsgálatok speciális előkészületeket és megközelítést igényelnek a gyermekek korából és állapotából adódóan.
Az MRI vizsgálat alapjai és előnyei csecsemőknél
Az MRI (mágneses rezonancia képalkotás) nem használ röntgensugarat, hanem erős mágneses térrel és rádióhullámokkal készít részletes képeket a test belső szerkezetéről. Ez különösen előnyössé teszi a gyermekek vizsgálatánál, mivel elkerülhető a sugárterhelés. Budapesten például működik kifejezetten gyermekek ellátására létrehozott MR labor, ahol a gyermekkori betegségek diagnosztikáját biztonságosan és korszerűen végzik.
A 3 Tesla térerejű MRI készülék különösen alkalmas idegrendszeri, mozgásszervi, emésztőszervi, érrendszeri és daganatos elváltozások vizsgálatára.
Az MRI vizsgálat menete és altatás szükségessége
Az MRI vizsgálat általában 15-45 percig tart, és mozdulatlanság szükséges hozzá. Néha légzésvisszatartásra is szükség lehet. Mivel a gép zajos, a gyermek zajvédőt kaphat. Az alagút tágas, de bezártságérzés esetén jelezni kell. Mivel a vizsgálat gyakran 30-60 perc mozdulatlanságot igényel, a kisebb gyermekek esetében altatásra lehet szükség.
Ezt tapasztalt gyermekaneszteziológusok végzik, speciális, MR-kompatibilis eszközökkel, biztonságos körülmények között.
Kontrasztanyag használata és ellenjavallatok
Szükség lehet vénás kontrasztanyagra, amely nem tartalmaz jódot. Mellékhatása ritka, de allergia esetén azonnal orvoshoz kell fordulni. Kontraszt előtt 2-3 órával könnyű étkezés javasolt, hasi vizsgálat előtt 4-5 órás éhgyomor szükséges. Fontos a vesefunkciós lelet, súlyos vesebetegség esetén a kontrasztanyag nem adható. Testbe épített fém, például pacemaker vagy egyéb implantátum esetén az MRI vizsgálat nem végezhető el. Fontos, hogy a vizsgálóhelyiségbe fém tárgyakat, ékszereket ne hozzon magával! Koponya vizsgálat előtt távolítsa el a szemhéjfestéket.
Ultrahang vizsgálat csecsemőknél: Részletes áttekintés
Az ultrahang az egyik leggyakrabban alkalmazott radiológiai vizsgálómódszer csecsemőknél, mivel fájdalommentes, nem jár sugárterheléssel, korlátlan számban ismételhető és biztonsággal végezhető. Szűrő jelleggel vagy panaszok esetén diagnosztikai céllal kitűnően alkalmazható.
Előkészületek és a vizsgálat menete
Az ultrahang vizsgálatra nem feltétlenül szükséges éhgyomorra érkezni, de hasi ultrahang vizsgálat előtt 1-2 órával a gyermek csak folyadékot fogyasszon, a vizsgálat napján szénsavas üdítőt ne igyon. Az epehólyagot, epeutakat 4-6 órás éhezés után tudjuk optimálisan vizsgálni. A vizsgálat fájdalommentes, az ultrahang vizsgálófejjel ultrahangos zselé segítségével nézzük végig a vizsgálandó területet. A vizsgálatok többsége fekvő testhelyzetben történik. A kisgyermekeknek a kedves játékuk, zenéjük, cumijuk segíthet, hogy az idegen környezetben a fekvést kibírják, ezért is kérjük, hogy vizsgálat során a szülő mindvégig legyen jelen.
„Betegvizsgálat során nagy hangsúlyt fektetek a gyermekek számára barátságos, meleg légkör létrehozására, fontosnak tartom, hogy a gyermek a számára fontos, őt megnyugtató személlyel és tárgyával (cumi, mackó, rongyi) együtt tudjon részt venni a vizsgálaton. Bátorítom a szülőket arra, hogy nyugodtan hozzák magukkal ezeket a tárgyakat, együtt beszélgetünk majd a gyermekkel, az újszülötteket testi kontaktussal nyugtatjuk meg.” - Dr. Rudas Gábor.
Ajánlott ultrahang szűrővizsgálatok csecsemőknél
Optimális esetben a csecsemők 6-8 hetes korában a koponya, has és csípő ultrahang-szűrővizsgálat javasolt. A csecsemőultrahang-szűrés az anyaméhben nem felfedezett, különböző fejlődési rendellenességek minél korábbi felismerésére szolgál.
Lépésről lépésre a tökéletes 3D/4D babakép elkészítéséhez
Koponya ultrahang vizsgálat
Koponya ultrahangvizsgálattal a csecsemő agyát vizsgáljuk, a fejtetőn található nagykutacson keresztül. Ultrahanggal az agyállomány egy része látótérbe hozható, így bizonyos fejlődési rendellenességek, fertőzések következményei, vagy a születés során keletkezett, koponyán belüli vérzések egy része és egyéb eltérések, például agykamrai tágulatok kimutathatóak, nyomon követhetőek. A nagykutacs a gyermek növekedésével fokozatosan szűkül, majd 12-18 hónapos korban záródik.
Hasi ultrahang vizsgálat
A szűrő hasi ultrahangvizsgálat során elsősorban a hasi szerveket (májat, lépet, hasnyálmirigyet, veséket, mellékveséket), valamint a belek, gyomor, húgyhólyag bizonyos betegségeit, eltéréseit vizsgáljuk.
- Máj- és epeúti rendszer: Ultrahang vizsgálata esetén megítéljük a máj méretét és szerkezetét, és a máj állományában az úgynevezett körülírt eltéréseket, így például a cisztákat, érgomolyagokat, jó- vagy rosszindulatú daganatokat keressük, valamint a máj vérellátását biztosító ereket vizsgáljuk.
- Gyomor ultrahang vizsgálata: 2-8 hetes gyermekeknél többszöri etetés után is jelentkező sugárhányás esetén mindig gondolni kell a latin nevén pylorus stenosisnak (gyomorkimenet-szűkület) diagnosztizálható betegségre. A gyomorkimenet ürülését szabályozó izomzat megvastagodik, és akadályozza a gyomortartalom ürülését. Ennek következménye az etetés után jelentkező gyakori hányás, valamint az ebből adódó fogyás.
- Reflux: A reflux úgy keletkezik, hogy a gyomor és a nyelőcső határán lévő záróizom megnyílásakor gyomortartalom kerül vissza a nyelőcsőbe. Ultrahangvizsgálat során, ha akár 1-2 percig folyamatosan ezt a területet figyeljük, de nem látunk gyomortartalom visszaáramlást, nem tudjuk kizárni, hogy máskor nem történik ez meg, kóros mértékben.
- Vesék és húgyutak: A vesével kapcsolatos panaszok hátterében gyermekeknél is állhat vesekő, vagy húgyúti fertőzés esetén vesemedence-gyulladás. Ultrahang segítségével felfedezhetőek olyan eltérések is, mint a vesemedence és a húgyvezeték tágulata, vagy bizonyos fejlődési rendellenességek esetén is. Ilyenek például a vizeletelvezető rendszer különböző szakaszain fellelhető szűkületek vagy a vesicoureteralis refluxbetegség.
- Lép: A lép megnagyobbodása számos kóros állapot tünete lehet.
- Belek: A belek gyulladása ultrahang vizsgálattal kiválóan vizsgálható. Aktív gyulladásra a bélfal-megvastagodás jelenléte utal. Gyermekeknél az akut hasi kórképek közé tartozó bélcsavarodás (volvulus) és a belek egymásba türemkedése (invaginatio) esetén szintén ultrahang az elsődlegesen választandó vizsgálómódszer.
- Vakbélgyulladás (appendicitis): Minden hasi fájdalom esetén gondolni kell erre a kórképre, mivel számtalan különböző - egyáltalán nem típusos - tünete lehet. Ultrahanggal a gyulladás jeleként kiszélesedett féregnyúlványt láthatunk. Környezetében gyakran gyulladásos folyadék, illetve megnagyobbodott nyirokcsomók is láthatóak.
- Méh és petefészkek: A hormonális eltérések, vérzészavarok kivizsgálása ma már elképzelhetetlen kismedencei ultrahangvizsgálat nélkül. Alhasi fájdalmak esetén - a vakbélgyulladás mellett - mindig gondolni kell nőgyógyászati okokra is. Így például a petefészek-csavarodásra.
Csípő ultrahang vizsgálat
A csípőízület ultrahangvizsgálata veleszületett csípőficam gyanúja esetén nyújt segítséget a diagnózishoz. A csecsemő 6 hetes korától az úgynevezett Graf-féle szögek meghatározásával tudjuk a kóros állapotot felismerni és az eltérés súlyossági fokát megállapítani. Az élet első hónapjában a vizsgálatot nem érdemes még elvégezni, mert ebben az életkorban még az újszülött és szöveteinek, ízületeinek rendkívül gyors növekedése, érése történik.
Csípőficamról (csípődysplasia) akkor beszélhetünk, ha a csípőízület vápája „sekélyebb” a normálisnál, vagyis a vápa nem veszi megfelelő módon körbe a combfejet. Ennek következménye, hogy a combfej könnyebben és gyakrabban kimozdulhat az ízületből (leginkább, amikor a gyermek már lábra áll), kisfokú dysplasia esetén pedig a nagyobb ízületi terhelés miatt korai artrózis, ízületi kopásos betegség fog kialakulni.
Röntgen vizsgálat csecsemőknél: Szükségesség és óvintézkedések
Nagyon kevés röntgen vizsgálatot végzünk csecsemőknél, csak akkor, ha az nem helyettesíthető mással. A röntgen vizsgálat során ionizáló sugárzás éri a testet, ezért csak a legszükségesebb esetekben alkalmazzák, és a lehető legkisebb dózissal.
Előkészületek és a vizsgálat menete
A csecsemőket és a kisdedeket három éves korig etessük meg a vizsgálat zavartalan kivitelezése érdekében. Iskolás kortól az éhgyomor és a telt húgyhólyag a követelmény a vizsgálatok előtt. Ha röntgen vizsgálatot végzünk csecsemőnél, vagy kisdednél, akkor a szükséges testhelyzetet rögzíteni kell, ezért olyan személy jöjjön a kis pácienssel a vizsgálatra, aki röntgensugárba mehet (a terhesség ezt kizárja).
A mellkas felvétel csecsemőknél függesztőzsák és gyermekfüggesztő állvány segítségével történik. Kisdedeknél kísérő személy segítségével speciális emelvényt használunk. Trauma esetén kétirányú röntgenfelvétel készül a célszervről (koponya és csontok). Ezek a felvételek fekve, kísérő személy által rögzítve készülnek.
A röntgen és az ultrahang vizsgálat nem fájdalmas, minden vizsgálatnál csupán a legszükségesebb rögzítést alkalmazzuk. Igyekszünk a gyermekek mozgásszabadságát meghagyni, komfortérzését fokozni. A szokatlan szituációt játékokkal, étkezési lehetőséggel igyekszünk tompítani. A vizsgálatokkal szemben kontraindikáció nincs.
Megrázott gyermek szindróma (Shaken Baby Syndrome) és diagnosztikája
Egy frontális ütközéshez hasonló hatása van az egy éven aluli gyermekre, ha valaki megrázza. A kisbaba még nem tudja megtartani a fejét, az ide-oda billeg erős gyorsulásokkal, lassulásokkal, miközben az agy csúszkál a koponyán belül. Néhány másodperc is elég ahhoz, hogy a kemény agyhártya alatt elszakadjanak az erek, vérömlenyek keletkezzenek és súlyosan károsodjon a baba agya.
„Ha valaki egyszer megrázta a gyermekét, általában megteszi többször is. A vérömleny nem feltétlenül okoz azonnali klinikai tüneteket, a felnőttek gyakran nem is sejtik, milyen súlyos sérülést okoztak a babának. Az egy évesnél fiatalabb csecsemők között a bántalmazás a második leggyakoribb halálok, a baba rázása pedig a 0-3 éves korú gyermekeket érintő leggyakoribb bántalmazási forma.” - Dr. Rudas Gábor, a Semmelweis Egyetem MR Kutatóközpont igazgatója.
Egy kanadai felmérés szerint a babák ötöde belehalt a gyakran csak néhány másodperces rázásba, a túlélők több, mint fele idegrendszeri károsodást szenvedett, 65 százalékuk látássérülést. Később már maga a szülő, gondozó is látja, hogy baj van a gyermekkel, bár a klinikai tünetek sokfélék lehetnek: hányhat, letargiás lehet a baba, nem mozog, vagy éppen túlságosan nyugtalan. Mivel a Shaken Baby Szindróma általában semmiféle látható sérüléssel, töréssel nem jár, ezért ritkán gyanakszanak bántalmazásra.
Diagnosztikai szerepe az MR-nek
Az MR vizsgálat eredménye az agyhártya alatti kétoldali vérzéseket és az agyödémát állapítja meg, míg a szemfenékvizsgálat világosan mutatja, hogy a retina erei is bevéreztek. Amellett, hogy a szülőkkel, gondozókkal meg kell értetni, hogy a gyermek megrázása is bántalmazás, a külső jelek hiánya miatt gyakran a radiológus, a szemész, a gyerekgyógyász vagy az intenzív terápiás szakember sem gondol erre, így fontos a teljes társadalom figyelmét felhívni erre a szindrómára.
tags: #mri #vizsgalat #csecsemonek