A várandósság alatt a zenehallgatás nem csupán kellemes időtöltés, hanem tudományosan is alátámasztott pozitív hatással bírhat a fejlődő magzatra és az édesanyára egyaránt. Bár sokan hallottak már arról, hogy a klasszikus zene jótékony hatással van a magzatra, a konkrétumok, mint a zene típusa, az időzítés és a hatás mechanizmusa sokszor homályban maradnak.
Biztosan Te is hallottad már valakitől, hogy elő a komolyzenével, mert a zenehallgatás jó hatással van a magzatra. Konkrétumokról azonban már kevesebb az információ, vagyis, hogy pontosan milyen zenét, mikor, és főleg miért hallgassunk. És ami a lényeg: egyáltalán van hatása a zenének a babára vagy csak mítosz az egész? Utánajártunk!
Orvosilag bizonyított tény, hogy a magzat a második trimeszterben már érzékeli a hangokat, a harmadikban pedig már fel is ismeri azokat, és folyamatosan tanul. Ez persze nem azt jelenti, hogy azonnal rohanni kell a boltba felvásárolni az összes nyelvtanulást segítő CD-t, hiszen, ahogy az sejthető, az agyi fejlődés igazán csak akkor indul el, mikor már világra jött a baba. Az azonban biztos, hogy valóban hatásos, és fontos, hogy beszéljünk a születése előtt is gyermekünkhöz, hiszen a már említett tanulási fázis során így hozzászokik a hangunkhoz, és már ismerni fogja azt, mikor világra jön.
A méhen belüli élet hatodik hónapja körül kezdenek kifejlődni azok az idegrendszeri pályák, amelyek később szükségesek lesznek a különböző hangok érzékeléséhez és feldolgozásához. Mivel már ilyen korán kialakul ez a képesség, így a magzat már a méhen belül is képes érzékelni az anya testét körülvevő hangokat. Sőt, nem csak, hogy érzékelik a hangokat, hanem egy kis idő után már képesek megkülönböztetni az anya hangját más emberek hangjától, illetve az emberi beszédhangot más zajoktól. A születést követően a hallás tovább tökéletesedik azáltal, hogy a hallójáratokban lévő magzatvíz felszívódik. A kisbaba a fejét először reflexből a hang irányába fordítja, majd később tudatosan is keresik a hang forrását. Három és négy hónapos körül a csecsemők már felismerik a tárgyak és a hangok közötti kapcsolatot. Eleinte csak oldalirányba fordulnak a hang keresése közben, 6 hónapos korban azonban már kétfázisú mozdulattal keresik a hang forrását: először oldalra, majd felfelé tekintenek. Ahhoz, hogy a két fülből érkező információt szinkronizálni tudjuk és egy információvá alakítsuk, agyi érési folyamatokra van szükség. A 4-5 hónapos baba már képes megkülönböztetni a közeledő és távolodó tárgyakat a hangjuk alapján. Az emberi hang iránt már a születéskor nagy figyelmet tanusítanak a kisbabák. Egy kísérletből kiderült, hogy 10 hónapos korig a világ összes nyelvének a fonémáit képesek külön-külön érzékelni. Ez a képesség szépen lassan (kb. A születés után a babák az erős hangoktól könnyen megijednek, így érdemes kerülni azokat. Azonban a teljes csend sem jó, hiszen az anyaméhben is folyamatos hangingerek vették körül őket (anya szívének dobogása, hangja, külső hangingerek). Sokat lehet hallani arról, hogy a kisbaba a porszívó zugása mellett tud a legkönnyebben elaludni. Nem véletlen, hiszen a méhen belül is hasonló monoton zajokhoz volt szokva, mint például az anya emésztése. Ezek a mormolásszerű, folyamatos hangok a síró csecsemőt megnyugtatják, így érdemes kísérletezni, hogy mely gép az, amely a leghamarabb eléri a kívánt hatást (lehet az mosógép vagy hajszárító is). Nem ritka az sem, hogy a várandósság alatt gyakran hallgatott zene a születés után megnyugtatja a csecsemőt. Arra azonban érdemes figyelni, hogy ne árasszuk el a csecsemőt túl sok hangingerrel. Ez ugyanis kifárasztja az idegrendszert és ezáltal a baba is nyűgösebb lesz.
A recept sokkal egyszerűbb, és természetesebb, mint sokan gondolnák. A lényeg ugyanis az, hogy a kismama élvezze, amit csinál, hiszen a baba az édesanyja érzéseit veszi át a legtöbb esetben. Ez vonatkozik a zenére is. Tehát, hogy válaszoljunk a legfontosabb kérdésre, igen, a zenehallgatás hasznos és fontos lehet a várandósság alatt a baba szempontjából, ám leginkább azért, mert megnyugtatja a kismamát, és nem a babára gyakorolta konkrét fizikai hatása miatt.
Ha tehát eddig ki lehetett kergetni a szobából a kismamát egy kis Mozarttal, akkor most sem érdemes stílust váltani csak azért, hogy „művelődjön” gyermekünk. Általános igazság, hogy ha élvezel valamit, és nyugodt vagy, azt a baba is évezni fogja, és ő is megnyugszik tőle.
Az anya hangjának fontossága és a zene szerepe
A várandósság alatt az anya hangja, éneke különleges kapcsolatot teremt közte és a babája között. Amikor énekel, nemcsak a hangját hallatja, hanem a lelki közelséget és a szeretetet is közvetíti kisbabája felé. Pontosan úgy, mint a ringatással. Senki nem tanítja, hogy hogyan "kell" jól ringatni, mégis minden anyuka ösztönösen megérzi és kérés, könyvolvasás nélkül remekül használja nap, mint nap. Az éneklésed közben a baba megnyugszik, mivel ismerős hangot hall, amely biztonságot és kényelmet nyújt neki. Az éneklésed, dúdolásod egyfajta érzelmi hidat képez, amely erősíti a kötődést és a bizalmat már a születés előtt. Először csak dúdolj egy-egy hangot, egy számodra kedves számot, egy olyan dalt, ami először eszedbe jut, vagy csak úgy bármilyen hangot. Figyeld meg, hogy napról napra egyre bátrabb leszel, egyre több dal fog eszedbe jutni. A várandóság megszépíti a hangodat.
A zenehallgatás nyugtató hatással van a babádra. A lassú, lágy dallamok segíthetnek csökkenteni a stresszt és a Te szorongásod is alábbhagy ilyenkor, ami pozitív hatással van a babád fejlődésére is.
A zene stimulálja az agy különböző részeit, amelyek felelősek a nyelvi és kognitív fejlődésért. A ritmusok és a dallamok érzékelése elősegíti az agyi kapcsolatok kialakulását.
A zene és az éneklés segít az érzelmek feldolgozásában és kifejezésében. A magzat már az anyaméhben megismerkedhet az érzelmi árnyalatokkal, amelyeket a zene közvetít.
A zene és az éneklés nemcsak a babádra, hanem Rád is pozitív hatással van. Az éneklés növeli az endorfin szintet, amely boldogságérzetet kelt és csökkenti a stresszt. Az éneklés egyben egyfajta meditatív tevékenység is lehet, amely segít az anyukának ellazulni és összekapcsolódni a babájával.
Mikor kezd el hallani a magzat és milyen hatások érik?
Egy kisbaba körülbelül 18-20 hetes korában kezd el hallani hangokat az anyaméhben. Az első hangok, amelyeket hall, az anyai test belső hangjai, mint a szívverés, a légzés vagy épp az emésztés. Később, körülbelül 24 hetes kortól, már külső hangokat is képes érzékelni, mint a beszéded és a zene.
A magzatok hallóképessége a várandósság második trimeszterétől kezd el fejlődni. Ekkorra a picik már képesek érzékelni az anya szívverését, légzését és a külvilágból származó hangokat. Kutatások arra is rávilágítottak, hogy a zene stimulálja a magzat agyának azon részeit, amelyek a hangfeldolgozással kapcsolatosak. Vagyis a zene segíthet a magzati agy neuronhálózatainak fejlődésében, ami hozzájárulhat az agyi folyamatok erősítéséhez, illetve azok a magzatok, akik rendszeresen hallgatnak zenét, gyakran nyugodtabbak a születésük után.
A zene közös hallgatása az anya és a baba közötti kötődés erősítésére is szolgálhat. Az ismételt dallamok és ritmusok felismerése elősegítheti a magzat biztonságérzetének kialakulását.
A klasszikus zene - elsősorban Mozart, Vivaldi, Bach -, vagy a népzene nyugtató hatású a babára, míg a keményebb rock vagy metál zene inkább nyugtalanságot okoz benne. Születésük után a kisbabák felismerik a már hallott dallamokat és megnyugszanak tőle.
Mit kerüljünk és mit részesítsünk előnyben?
Szintén gyakran látni filmekben, sorozatokban és magazinokban, hogy az anyukák fejhallgatót tesznek a hasukra, hogy így jussanak még közelebb a dallamok a babához. Ez azonban egyáltalán nem jó ötlet. A méh nem egy csendes hely, a testünk ugyanis a csontjainkkal minden beérkező hangot és zörejt felhangosít. Épp ezért a fejhallgató akkora sokkot jelent még halkra állítva is, hogy felesleges ezzel kísérletezni: inkább rosszat teszünk vele, mint jót.
Az ideális tehát az, hogy normál, beszédhangerőn hallgassuk kedvenc számainkat, és semmilyen módon ne próbáljuk meg a baba felé irányítani a hangszórókat.
Ez persze nem jelenti azt, hogy tiltott egy koncert vagy egy mozi a terhesség alatt, arra azonban érdemes figyelni, hogy ha tehetjük, próbáljuk kerülni a hangos helyeket, amennyire csak tudjuk.
Állíts össze lejátszási listákat: vidám zenék napközben, amik feltöltenek energiával, nyugtató-lazító zenék este, amelyektől ellazultnak érzed magad.
A zenehatás tudományos megközelítése
A mexikói kutatók 36 terhes nőt vontak be a vizsgálataikba, melyek során két klasszikus dalt játszottak le. Közben pulzusmérővel figyelték, hogyan reagálnak a magzatok a kellemes zenére. Egy olyan analízist is alkalmaztak, amivel észlelni tudták a magzati szívfrekvencia apró változásait, melyek jelezhetik, hogy a zene miként gyakorol hatást a magzat fejlődésben lévő idegrendszerére.
Mint kiderült: a zene hatására stabilabb, kiszámíthatóbb szívritmus-mintázatok voltak megfigyelhetők, ami a szakemberek vélekedése szerint a magzat autonóm idegrendszerének fejlődését is serkentheti. Az eredményeket a Chaos An Interdisciplinary Journal of Nonlinear Science tudományos folyóiratban publikálták.
A két játszott zene közül azt is megállapították, hogy az volt az hatott jobban a magzati szívfrekvenciára, amelyikben gitár is volt. Összegzésül, a kutatók úgy vélik, a klasszikus zene hatékony eszköze lehet annak, hogy a szülők elősegítsék a magzat fejlődését. A jövőben további vizsgálatokat terveznek a területen, megvizsgálva több zenei műfajt is.
Arenillas-Alcón és munkatársai (2023) pedig a nyelv és a zene összefüggését kutatták. Arra voltak kíváncsiak, hogy a születés előtti zenei expozíció milyen hatást gyakorol a beszédinger alapfrekvenciájának idegi kódolására. A vizsgálatban olyan újszülöttek vettek részt, akiknek egy csoportja a terhesség alatt naponta hallott zenét, míg a másik csoport nem. Azok az újszülöttek, akik naponta hallottak zenét, nagyobb spektrális amplitúdójú frekvenciakövető választ adtak, mint a kontrollcsoport. Hozzá kell azonban hozzátennünk, hogy a zenei csoportot utólagosan definiálták a kutatók az anyák zenehallgatási szokásainak rövid felmérése alapján, nem pedig előre, a kísérlet céljából létrehozott véletlenszerű csoportba sorolással. Így a zenei csoportban a magzatok zenei tapasztalata nagyon sokféle lehetett, akár az anya éneklése, akár külső zeneforrás révén, és a kutatás részletesebben sem azt nem kontrollálta, milyen hangerővel hallgatott az édesanya zenét (azaz, hogy az anya által hallgatott zene egyáltalán eljuthatott‑e a magzathoz), sem azt, mennyi ideig. Mindennek következtében e vizsgálat nem tud oksági viszonyokat felállítani a zenehallgatás és a frekvenciakövetéses válasz erőssége között.
A zene mindannyiunk életében fontos szerepet tölt be. A különböző kultúrák zenéjében megtalálható ritmusok, melódiák és harmonikus jegyek visszavezethetők a vérkeringés zajára, az anyai mozgásra és az anya hangjára, amiket a magzat az anyaméhben hall. Vagyis a szív- és keringési rendszer olyan auditív környezetet hoz létre a baba számára, amelynek zajmintázata erős hasonlóságot mutat a különböző zenei struktúrákkal. A ritmus egy egyenletes taktust vagy impulzust jelent, illetve ezeket idézi fel a zenében. Az itt hallható frekvencia terjedelme és megoszlása megegyezik az emberi szívverés és lépésgyorsaság terjedelmével és megoszlásával. A melódia az egyes hangok emelkedő és süllyedő hanghatásával jellemezhető. A hangmagasság terjedelme és megoszlása megegyezik az emberi beszéd terjedelmével és megoszlásával. Az anyai beszéd az egyik legfontosabb információforrás a magzat számára anyja érzelmi állapotáról, ugyanis a beszéd érzelmi tartalma - öröm, belső béke, düh, nyugtalanság stb. A harmónia több hang összecsengésével jellemezhető, vagyis a magzat erre való érzékenysége is az anyai külső, belső hangokra vezethető vissza. Az anya beszéd- és énekhangja, a klasszikus zene, illetve a természetes hangok (madarak, tenger stb.) lejátszása stimulálja a magzat agysejtjeit és idegpályáit ezzel elősegítve az agy növekedését és az érzelmi intelligencia fejlődését, valamint az anya és a magzat közötti szeretetet és kötődést. A magzati korban létrejött érzelmi kapcsolat pedig nem szűnik meg a születés után sem.
A legtragikusabb YouTube videók
Ezért minden babavárónak ajánljuk, hogy naponta szánjon időt a kikapcsolódásra, a babával közös zenehallgatásra. Ha már mindennap érzed kis pocaklakód mozgását a hasadban, érdemes tesztelned, hogy milyen zenét is szeret gyermeked. Jótékony hatással lehet még a baba fejlődésére, ha énekelsz neki, amíg a pocakban van vagy beszélsz hozzá. Hidd el, a babád még a pocakban is tudja, hogy a te hangod szól hozzá és ez megnyugtatja. Ha mégsem mersz énekelni neki, félve, hogy nincs annyira jó hangod, akkor állíts össze neki a kedvenc nyugtató dallamaidból egy válogatást és azt dúdold együtt a zenével.
A zene és az éneklésed csodálatos eszköz a kisbabád és közötted lévő kapcsolat erősítésére, valamint a baba kognitív és érzelmi fejlődésének támogatására. Érdemes tehát minden kismamának beilleszteni a zenét és az éneklést a mindennapjaiba, hogy ezzel is elősegítse a harmonikus és boldog baba fejlődését.
tags: #magzati #korban #hallgatott #zene #hatast