A mozgásfejlődés szerepe a gyermekgondozásban: Útmutató a szülőknek

Egy gyermek sem egyforma, ezért sem nagy baj, ha gyermekünk, kisbabánk nem a „nagykönyv” szerinti időben kezd el fordulni, kúszni, mászni. Nem kell kétségbeesni 1 - 2 hét vagy akár 1 - 2 hónapos késés miatt, nagyon nagy különbségek és eltérések lehetnek egészséges gyermekek között is.

A gyermekek mozgásfejlődését rengeteg tényező befolyásolja, a teljesség igénye nélkül például a környezet, a családi háttér, a testi adottságok és az idegrendszeri érettsége is. Az első kilenc hónapban a babának meg kell tanulnia leküzdeni a gravitációt, felfedezni a testét és alkalmazkodnia kell a megváltozott, új környezethez és táplálkozáshoz. A fejlődés egy összetett folyamat, melynek van egy biológiailag meghatározott természetes komponense, erre rakódik rá a környezet hatása, azonban ezek elválaszthatatlanok egymástól, egyik a másik nélkül optimálisan nem működhet. A fejlődés egy idegrendszeri érési, tanulási, megfigyelési, utánzási, konfliktusmegoldási, gondolkodási, rendszer- és sémaalkotási, szociális kapcsolatok által is meghatározott folyamat.

A mozgásfejlődés már magzati korban megindul. Héthetes magzatban a szájzug simogatása mozgást vált ki, 8 hetesen generalizált mozgásokat láthatunk, 9 hetesen már spontán magzatmozgás és csuklásszerű mozgás, szájnyitás, nyelés, légzőmozgások is detektálhatóak, 10 hetesen pedig már nemcsak a védekező hajlító-, hanem az antigravitációs nyújtóizmokban is megfigyeltek reakciót. Ezek közül az ismertebbek a Moro-, kereső-, szopó-, fogó- és aszimmetrikus tónusos nyaki reflex.

A nehézségi erő kompenzálása minden életkorban a mozgásfejlődés fő feladata. Ahhoz, hogy a fejlődés megtörténhessen, a kezdetleges primitív reflexeknek integrálódnia kell, a hajlító- és feszítőizmok közti egyensúlynak ki kell alakulnia, az egyensúlyi és kitámasztási reakcióknak ki kell fejlődniük. Az alapvető, elemi mozgásminták olyan, az újszülöttekben is kiváltható mozgássorozatok, melyek a végleges felnőttkori mozgásmintázatok kezdetleges formái. Egészen addig, ameddig spontán formái ki nem alakulnak, kiválthatóak.

A mozgásfejlődés mérföldkövei hónapról hónapra

A csecsemő mozgásfejlődése egy lenyűgöző folyamat, amely hónapról hónapra újabb és újabb képességek elsajátítását hozza magával. Minden gyermek egyedi tempóban fejlődik, de vannak általános mérföldkövek, amelyek iránymutatást nyújthatnak.

0-2 hónapos kor

• Szeret a hasán és hátán feküdni, végtagjait hajlított helyzetben tartja, kezei ökölben.
• Fejét hason és háton is mindkét irányba fordítja.
• Hason fekve körülbelül 6 hetes kortól emelgeti a fejét.
• Az újszülött hason fekve állát pillanatokra elemeli az ágyról, ölben fejét néhány másodpercig képes megtartani, kezét az arca közelében ökölben tartja, fogóreflex miatt a tenyérbe helyezett tárgyra ujjai rámarkolnak.
• Aszimmetrikus tónusos nyaki reflex során fejét oldalra fordítva azon az oldalon, amerre feje fordult, kezét kinyújtja, ellentétes oldalon behajlítja, így nem dől el oldalra.

3 hónapos kor

• Alkartámasz, fejét függőleges helyzetig is emeli, ülésbe húzáskor fejét emeli.
• Kezébe adott tárgyat megfogja, nézegeti, szájához emeli.
• A csecsemő hason fekve alkarján támaszkodik.
• Fejét, mellkasát elemeli a földről és meg is tartja.
• Háton karjaival szimmetrikusan kalimpál, lábaival aszimmetrikusan mozog.
• Kezével játékok után nyúl, de ez inkább ütő mozgás, és a játékot nehezen engedi el.
• A csecsemő fejét nagymértékben emeli, alkarjára támaszkodik, mellkasa kissé elemelkedik.
• Háton fekve örömében kezével, lábával szimmetrikusan rugdos, ölben fejét stabilan megtartja.
• Kezét középvonalba hozza, ujjait figyeli, kezét szájához emeli, játszik a kezével, egyikkel a másikat megfogja.

4-5 hónapos kor

• A csecsemő hason fejét magabiztosan emeli és meg is tartja, a fejét 90 fokos szögben tartja, tenyerére illetve öklére támaszkodik és így szemléli a körülötte lévő világot.
• Ügyetlenül, de megfogja az elé tartott játékot, egyik kezéből a másikba átadja.
• Előfordul, hogy véletlenül megfordul.
• A játékért célirányosan nyúl, megfogja, átadja, elengedi.
• Hasról hátra illetve hátról hasra forog, mindkét oldalán keresztül.
• Elindul a játék a saját lábaival, szívesen emelgeti, nyúl utánuk.

6 hónapos kor

• A csecsemő magabiztosan forog mindkét oldalán keresztül hasról hátra és hátról hasra, így gurul a tárgyakért.
• Előfordul, hogy hátrafelé tolatnak, saját tengelye körül forogva kúszik, de ilyenkor elkezdődhet a kúszás is.
• Kialakul a teljes tenyértámasz.

7-8 hónapos kor

• A csecsemő rutinosan kúszik, emelgeti a fenekét, négykézláb helyzetbe feltolja magát és így hintáztatja magát előre hátra.
• Beindul a mászás a közelben lévő tárgyakért, a távolabbiakért inkább kúsznak.
• Négykézláb helyzetből kiülnek vagy oldalfekvésből tolják fel magukat ülésbe.
• Tárgyakba kapaszkodva egyes gyerekek állásba húzhatják magukat.

9-10 hónapos kor

• A mászás egyre gyorsabbá válik.
• Egyre több helyen tudják állásba húzni magukat és onnan visszaülni a talajra.
• Rutinosan mászik mindenhol és mindenhová.
• Mindenhol állásba húzzák magukat, álldogálnak.

11-12 hónapos kor

• Továbbra is négykézláb közlekednek, felhúzzák magukat állásba.
• Oldalazva járnak.
• Egy-két másodpercig önállóan áll, képes már kapaszkodva, álló helyzetből leguggolni, lehajolni a játékokért.
• Két tárgyat megtart, azokat egymáshoz és az asztalhoz ütögeti, apróbb tárgyakat hüvelykujj és mutatóujj közé fog.

13-18 hónapos kor

• Önállóan áll, egy-két lépést önállósan megtesz.
• Felfelé indul az önálló járás.
• Kezdetben széles alapon, teli talppal járnak, karjukkal próbálnak egyensúlyozni, majd a következő hónapokban az érett járás során ez a kartartás megszűnik, és szépen, sarokról lábujjhegyre gördülnek.
• 3 kockából tornyot épít.
• A csukló kifelé csavaró mozgásának ügyesedésével már szabályosan eszik kanállal, pohárból tisztán iszik.
• Apróbb tárgyakat pedig már hüvelykujj és mutatóujj hegye közé vesz, csippentő fogással.
• Szeret pakolni.

2-3 éves kor

• Fut, mászik, lépcsőn mellé lépve közlekedik, labdát rúg, jól fut.
• Könyvben lapoz, tisztán eszik, kezet mos.
• Páros lábbal ugrál, egy lábon pár másodpercig megáll.
• 5-6 kockából tornyot épít.
• Triciklizik, lépcsőn váltott lábbal közlekedik.
• 9-10 kockából épít tornyot.
• Rajzát megnevezi, de még nem felismerhető. Emberrajza fej-láb alak.
• Ollóval vág, gyöngyöt fűz.
• Önállóan levetkőzik.

3-4 éves kor

• A kezesség kialakulása.
• Váltott lábbal ugrál, labdát felső dobással dob.
• Folyamatosan rohangál, biciklizik.
• Úgy rajzolja a világot, ahogyan ismeri, gyakran átlátszó, egyidejűleg több nézőpontból rajzol.
• A rajzolt embernek már 6 testrésze van.

Gyakori eltérések és mire figyeljünk

Előfordul, hogy gyermek lemarad a fejlődésben, ilyenkor érdemes kicsit megsegíteni ebben. A célunk nem a siettetés, hanem, hogy a helyes mozgásfejlődéshez szükséges feltételeket megteremtsünk, valamint hogy a mozgásformákat helyesen, pontosan kivitelezze.

A mozgásfejlődés problémáit leggyakrabban az agy izomtónus-szabályozó és mozgatóközpontjának funkciózavar okozza. Minden mozgásterápiás módszer más-más okra tud fókuszáltabban hatni, azonban globálisan szinte minden területre tudunk egyszerre hatni.

Az alábbiakban még leírok néhány jelet, amely gyanakvásra adhat okot, és fokozottabb figyelmet igényel:

• Ha a csecsemő hanyatt fekvő helyzetében lábai nem felemelve hajlítva vannak, hanem oldalt elérik a talajt, „békatartásban” fekszik, akkor az izomgyengeség jele lehet.
• Amennyiben lábait keresztezi „ollótartásban” akkor a fokozottabb izomtónus okának tisztázása válhat szükségessé.
• Ha 3 hónapos korban a születéstől kezdve még mindig folyamatosan oldalra dől, 4-8 hónapos korban egyenetlenül támaszkodik, tárgy után csak egyik kezével nyúl, érdemes odafigyelni a másik oldal gyengeségének hátterére.
• Ha 4 hónapos korban ülés helyett rögtön állásba húzható, lehet fokozottabb izomtónus jele.
• Ha 5 hónapos kor után még döntően kezét nézegeti, fontos lehet, mert szépen lassan el kell kezdenie kialakulni a külvilág felé irányuló figyelemnek.
• Ha a kúszás kimarad vagy a csecsemő inkább a fenekén csúszva szeret közlekedni, mindig vizsgálni kell az egyik oldal (bal és jobb) esetleges gyengeségét.
• Ha később főként W ülésben szeret lenni, illetve nyusziszökdécseléssel közlekedik, fennmaradóan nagylábujjon jár, akkor is neurológiai vizsgálat lehet indokolt.

Nem csupán a késés, az is okozhat problémát, ha valamelyik mozgásforma kimarad vagy felcserélődik, vagy ha egy adott mozgást nem megfelelően hajt végre. Amennyiben észreveszel bármiféle nyugtalanítót, érdemes felkeresni a védőnőt vagy a gyermekorvost és konzultálni.

A csecsemő- és kisgyermek tornát érdemes minél hamarabb elkezdeni, akár már újszülött kortól, hiszen annál jobb eredményeket tudunk elérni. A minimális eltérésekkel és érdemes foglalkozni, hogy későbbiekben minél jobb minőségben alakuljanak ki a különböző mozgásformák, a velük együtt a gyermek más irányú fejlődése is, például a mozgáskoordináció, térbeli orientáció, a helyes statikus és dinamikus testtartás, az egyenlő testsúlyeloszlás, a talp megfelelő terhelése és a kognitív funkciók.

A mozgásfejlődés és az idegrendszer kapcsolata

A mozgásfejlődés problémáit leggyakrabban az agy izomtónus-szabályozó és mozgatóközpontjának funkciózavar okozza. Minden mozgásterápiás módszer más-más okra tud fókuszáltabban hatni, azonban globálisan szinte minden területre tudunk egyszerre hatni.

A kúszásnak nagy jelentősége van a gyermek életében, hisz ez az első olyan mozgásforma, amivel létrejön a két agyfélteke között a kapcsolat. A szabályos kúszás, amikor a jobb kar-bal láb illetve a bal kar- jobb láb dolgozik egyszerre, alternáló kúszás. Ha ez a szakasz kimarad, vagy késik, vagy nem „mintaszerű”, természetesen akkor is alakulnak sejtkapcsolatok, csak az agy hálózottsága nem olyan sűrű, mint ellenkező esetben.

A mászás szintén kulcsfontosságú a két agyfélteke közötti kapcsolat kialakítására, megerősítésére. A klasszikus mászási póz fejlődése a térdeken és a kezeken való egyensúlyozási képesség elsajátításával indul.

Tanácsadás és támogatás

Minden gyermek saját menetrendje szerint fejlődik, nekünk szülőknek pedig az a feladatunk, hogy biztosítsuk ehhez a megfelelő tárgyi, érzelmi és törődő hátteret, hogy minél jobban képes legyen gyermekünk kibontakoztatni a benne rejlő képességeket.

A mozgásfejlődés genetikai programjának üteme nagyon egyénfüggő, vannak késői normál variációk, mégis, a fentiektől eltérő esetekben érdemes fokozottabban odafigyelni a csecsemőre, szükség esetén fejlődésneurológiai kivizsgálásra irányítani.

A szülők egyik tábora állandóan aggódik, vajon eleget tud-e már gyermeke, nem kéne-e többet tudnia, mikor kell szakemberhez fordulni, a másik tábor pedig mindent ráhagy a gyermekre, úgy gondolja, majd kialakul magától minden, ha eljön az ideje. És létezik az arany középutasok csapata is, akik nem aggódják túl a dolgot és nem rohannak fejvesztve a gyermekorvoshoz, de azért szeretnék tudni milyen gyakorlatokkal fejleszthetik gyermeküket, hogyan segíthetnek neki, hogy eljusson a következő lépcsőfokra.

A gyermekorvos és a védőnői szakszolgálat nagy segítség a szülőknek amennyiben elbizonytalanodnak, vagy kérdéseik támadnak.

Ha a mozgásban lemaradás van, az a későbbiekben inkább egy megjelenése más problémának, úgy értem, egy adott funkció nehézsége abból is látszik, hogy a mozgásban lemaradás tapasztalható. Amennyire lehet, érdemes segíteni azzal a babát, ha motiváljuk, mozgatjuk, tornáztatjuk picit, de semmit sem szabad erőltetni.

tags: #mozgasfejlodes #gondozasi #muveleten #keresztul