A mononukleózis, más néven Pfeiffer-féle mirigyláz vagy csókbetegség, egy vírusos eredetű fertőzés, amelyet leggyakrabban az Epstein-Barr vírus (EBV) okoz, de a citomegalovírus (CMV) is kiválthatja. Ezzel a vírusos megbetegedéssel szinte mindenki megfertőződik élete során, nem feltétlenül mononukleózis formájában. Az emberek többsége élete során átesik az EBV okozta mononukleózison, de nem mindenki tapasztalja a tüneteket.
Mi okozza a mononukleózist?
A mononukleózisnak, másnéven Pfeiffer-féle mirigyláznak a humán herpesvírusok közé tartozó Epstein-Barr vírus (EBV) a kórokozója. A citomegalovírus (CMV) is okozhat mononukleózist, és klinikailag nehéz megkülönböztetni a CMV okozta mononukleózist az Epstein-Barr vírus által kiváltott fertőzéstől. Gyermekeknél főleg a citomegalovírus, fiatal felnőtt kortól inkább az EBV okozza a betegséget. Becslések szerint a mononukleózis szindróma hátterében az esetek 79-80%-ában EBV-fertőzés áll, és a fennmaradó esetek körülbelül 8-10%-ért a CMV tehető felelőssé.
Ez a vírus, azon kívül, hogy a mononukleózist okozza, kapcsolatba hozható bizonyos daganatokkal, például egy gyermekkori, elsősorban Afrikában előforduló nyirokmirigy daganattal, a Burkitt limfómával, vagy a felnőttek között előforduló fej-nyaki rákokkal.
Hogyan terjed a mononukleózis?
A mononukleózis nem túlságosan fertőző, nyállal terjed. A kórokozó jellegzetes terjedési módja a csókolózás, ezért olyan gyakori a tinik és fiatal felnőttek között. A fertőzött egyén különböző váladékaival ürítheti a vírust, az infekció (fertőzés) többféle úton végbemehet. A fertőzés terjedhet vizelettel, a könnyel, a nyállal, az anyatejjel, a hüvelyváladékkal és ondóval. A fertőzés a nyálkahártyák mikrosérülésein keresztül jut be.
A mononukleózis lappangási ideje viszonylag hosszú, a megfertőződés és a betegség kitörése között gyakran 4-6 hét is eltelik. Fontos megemlíteni, hogy ez idő alatt annak ellenére fertőző már az érintett, hogy a tünetek hiánya miatt nem is sejti, hogy beteg. Aki egyszer már elkapta a mononukleózist, egy életen át vírushordozó marad. Az immunrendszer kordában tartja ugyan, így a betegség nem tud ismét kitörni, azonban időről időre magasabb a vírus koncentrációja a nyálban.
A mononukleózis tünetei
A betegség többnyire bizonytalan tünetekkel, fáradtsággal, rossz közérzettel, fejfájással, torokfájással kezdődik. A torokfájás gyorsan rosszabbodik, a mandulák megnagyobbodnak, rajtuk sárgás lepedék jelenik meg. A nyaki nyirokcsomók mindig, de sokszor más régiók nyirokcsomói is megnagyobbodnak, és ugyancsak megnagyobbodik a lép, ritkábban a máj.
A mononukleózis tünetei fokozatosan jelentkeznek, és többnyire 2-4 héten belül elmúlnak:
- Torokfájás: Ez lehet enyhe vagy súlyos.
- Mandulagyulladás: Az EBV-fertőzés okozta mononukleózis gyakran jár mandulagyulladással, amely a torokfájással együtt jelentkezik.
- Láz: A mononukleózisban szenvedő betegek lázasak, amely általában enyhe, de magasabb hőmérséklet is előfordulhat. A láz általában a fertőzés első pár napjában jelentkezik, és hetekig is eltarthat. Gyakran nem folyamatosan áll fenn a lázas állapot.
- Nyirokcsomó-duzzanat: Az EBV okozta mononukleózis általában nyirokcsomó-duzzanattal is jár, amely gyakran a nyakban található nyirokcsomók duzzanatában nyilvánul meg.
- Fáradtság: A mononukleózisban szenvedő betegek általában nagyon fáradtak és kimerültek, még akkor is, ha sokat pihennek.
Érdekes, hogy a fiatal, 5 éven aluli gyermekek megbetegedése igen enyhe, a komolyabb tünetek inkább idősebb korban jelennek meg. A gyerekek kevesebb vagy enyhébb tünetekkel vészelik át ezt a megbetegedést, ugyanis az immunrendszerük sokkal erősebben reagál a kórokozóra. A mononukleózis tüneteinek súlyossága azonban változó lehet, és nem mindenki tapasztalja ugyanazokat a tüneteket.
Diagnózis és kezelés
Bár a klinikai kép elég jellegzetes, sok más, esetlegesen komolyabb betegség szintén hasonló tünetekkel jár, ezért többnyire laboratóriumi vizsgálat is történik a diagnózis felállításához. A vérképben megnő a fehérvérsejtek száma, és a betegségre jellemző atipikus sejtek jelennek meg. A diagnózis felállítása nem egyszerű feladat, hiszen a fő tünetek - torokfájás, láz és duzzadt nyirokcsomók - egyeznek az influenzáéval és a megfázáséval. Ebből kifolyólag gyakran egyáltalán nem vagy csak későn diagnosztizálják a mononukleózist.
A betegség gyógyítására nincs gyógyszer, a kezelés a tünetek enyhítésére irányul. Fájdalom- és lázcsillapítók adhatók, sok folyadék bevitele és ágynyugalom szükséges. A pihenés kulcsfontosságú, és kerülni kell a nehéz fizikai aktivitást és a sportolást, amíg a tünetek javulnak. Antibiotikumok nem hatásosak, mivel a fertőzést vírus okozza.
Figyelmeztetés antibiotikum szedése esetén
Mivel a mononukleózis okozta mandulagyulladás nagyon hasonlít a baktériumok okozta tüszős mandulagyulladáshoz, ezért előfordulhat, hogy a betegnek amoxicillin tartalmú antibiotikumot írnak fel. Ez azért veszélyes, mert ebben az esetben az úgynevezett amoxicillin-rash nevű bőrjelenség alakul ki, egy rózsaszínes, kanyaróra emlékeztető kiütés.
Mi a MONO? Tünetek, diagnózis és kezelések
Szövődmények
A mononukleózis immunhiányos betegekben nagyon súlyos lefolyású. Egészségesekben is előfordulhatnak azonban komoly szövődmények, mint például májgyulladás (hepatitisz), a vörösvérsejtek hirtelen szétesése okozta vérszegénység, a herék gyulladása, ritka esetben idegrendszeri tünetek megjelenése (pl. agyvelő- vagy agyhártyagyulladás, epilepsziás görcsök). Kialakulhat sárgaság, vizenyő is.
Lépnagyobbodás és léprepedés
A lépmegnagyobbodás a leggyakoribb szövődmény mononukleózis esetén. A lépruptura (lépszakadás) súlyos, életveszélyes szövődménye nagyon ritka, de számolni kell e lehetőséggel is. A betegség során a lép megnagyobbodik és sérülékenyebbé válik, és ha nagyobb erőhatás éri, például egy sportbaleset vagy egy ütés, akkor könnyen megrepedhet. A léprepedés súlyos és életveszélyes állapot, mivel a lép vérellátásától függően akár nagy mennyiségű vér is kijuthat a hasüregbe. A lépszakadás veszélye miatt a beteg 6-8 hétig ne emelgessen nehéz tárgyakat, ne sportoljon.
Egyéb ritka szövődmények
- Vesebetegségek: a mononukleózis fertőzés növeli a vesekő kockázatát.
- Hajhullás: A betegség súlyosabb formájának esetén a hajhullás is előfordulhat.
Ezek a szövődmények ritkán fordulnak elő, és a legtöbb mononukleózis fertőzés jól kezelhető tüneti terápiával és pihenéssel. Ha azonban a tünetek 10 napnál tovább tartanak, vagy súlyos tünetek (magas láz, légzési nehézség, hasi fájdalom, sárgaság stb.) jelennek meg, orvoshoz kell fordulni.
Mononukleózis és szoptatás
Ha megbetegszel, belázasodsz a szoptatás időszaka alatt, ez önmagában nem ok arra, hogy abbahagyd vagy szüneteltesd a szoptatást. A különböző fertőző betegségek kórokozói már jóval a betegség tüneteinek jelentkezése előtt fertőzőképesek. Az anya betegsége esetén az anyatej tartalmazza a védekezéshez szükséges ellenanyagokat, így ezeket a kisbaba a legjobb forrásból kapja. A légúti vírusfertőzéseknél sem a szoptatás révén terjed a betegség, hanem cseppfertőzéssel. Ugyanez vonatkozik a hasmenéssel, hányással járó fertőzésekre is.
A szoptatást tüdőszűrés, fogászati kezelés, fogászati röntgen, fájdalomcsillapító alkalmazása miatt sem kell szüneteltetni! Csak radioaktív kontrasztanyagos vizsgálatoknál van szükség szünetre.
Előfordulhat, hogy betegséged miatt gyógyszert kell szedned. A gyógyszerek döntő többsége mellett folytatni lehet a szoptatást, annak ellenére, hogy a szer tájékoztatójában ennek ellenkezőjét állítják. A hatóanyagnak legtöbbször csak elenyészően kis része jut át az anyatejbe. Ha gyógyszerszedésre kényszerülsz, feltétlenül kérj tanácsot szoptatási ambulanciák szakembereitől, mert számos gyógyszernek létezik olyan alternatívája is, amely nem befolyásolja a szoptatást.
tags: #mononukleozis #szoptatos #kismama