A csecsemő látásfejlődése és a gyakori szemproblémák az első hónapokban

Szemünk épsége az egyik legfontosabb dolog az életben. Az ember egyik legfontosabb érzékszerve a szeme. A gyermekek azonban első életéveikben kevésbé tudnak vigyázni rá, ennek köszönhetően gyakori a gyermekkori szembetegségek kialakulása. Sőt, bizonyos esetekben veleszületett problémák is befolyásolhatják a látást, melyek időben történő felfedezése nagyon fontos. Az újszülöttek nem jó látással születnek, hanem látási potenciállal, amely a szem és az agy fejlődésével javul a születés után.

A látásfejlődés az agyban zajlik az élet első néhány évében, és akárcsak a nyelvtanulás, a kisgyermek agya megtanulja látni a körülötte lévő világot. A csecsemő látórendszere az élet első néhány hónapjában kezd fejlődni. A baba minden ébrenléti pillanatban magába szívja a környezetét. Minden látvány, hang és illat segít neki megismerni a világot és a benne elfoglalt helyét. Az első hetekben és hónapokban a csecsemők megtanulják használni a szemüket - valójában a szemük „megtanul” látni. Ebben a kritikus első évben a baba agya és szeme elkezdi összehangolni a képeket és emlékezni a látottakra.

A látás fejlődése az anyaméhben és a születés után

A terhesség melyik szakaszában alakul ki a baba szeme az anyaméhben? A szem komplex módon több szervtelepből fejlődik ki. A legkorábban felismerhető részek (a szemgolyó kezdeménye, a szemlencse) kialakulása már a megtermékenyítés utáni 4. héten elkezdődik. A 6-7. hónap között történik a pupilla kialakulása, az addig összenőtt állapotú szemhéjak szétválása, illetve az éleslátás helyének elkülönülése, ez utóbbi teljes érése viszont csak jóval a születés után következik be. A szem fejlődése már akkor elindul, amikor a legtöbb édesanya még nem is tud róla, hogy új életet hordoz a szíve alatt.

Minden, a baba fejlődését negatívan befolyásoló tényező (gyógyszerszedés, alkohol, dohányzás, drogok) kihatással van a látásfejlődésre is. Ugyanígy az anya fertőző betegsége (toxoplasmosis, rubeola, bárányhimlő), vagy általános betegsége (cukorbetegség) is károsíthatja a baba szemét. Ha ebben a nagyon összetett, bonyolult folyamatban zavar támad, fejlődési rendellenességek alakulnak ki. A látásfejlődést befolyásoló tényezők és a veleszületett vagy később kialakult rendellenességek korai felismerése nagyon fontos, hiszen ilyenkor jóval nagyobb az esély a korrigálásra.

Az újszülött fejletlen látórendszerrel születik meg, azonban a vizuális világa gazdag. A csecsemők már az anyaméhben meg tudják különböztetni a fényt a sötéttől. Születésükkor pedig a világos és a sötét találkozásának vonalát követve látják a formákat.

Mit lát egy 10 hetes csecsemő?

Az újszülöttek csak körülbelül nyolc-tizenkét centiméterre tudnak fókuszálni az arcuktól, és csak fekete, fehér és szürke színeket látnak. Már az első héten a baba reagálni kezd a mozgásra, és elkezd az arcodra összpontosítani. A babák ebben az életkorban „rövidlátónak” mondhatók, mert a tőlük kb. 30 cm távolságra lévő dolgokat látják a legpontosabban - nagyjából ekkora távolságra van szopizás közben az édesanya arca. A látás élességét hátráltatja az is, hogy a szemből az agyba vezető idegpályák még éretlenek.

Az első hetekben annál többet érzékel a baba egy adott tárgyból, minél nagyobb a tárgy színeiben a kontraszt. Bár a közhiedelemmel ellentétben az újszülöttek látása nem színtelen, hanem inkább tompa - nagyon kevés színt látnak, és csak finom különbségek vannak a jelentősen eltérő árnyalatok között. Bár születéskor nagyon gyenge színmegkülönböztetést mutatnak, ez a következő néhány hónapban jelentősen javul. A legfrissebb kutatások szerint a baba sokkal távolabbra is ellát, viszont nem képes fókuszálni! Ennek oka, hogy még nem tudja kontrollálni a fókuszáláshoz szükséges szemizmait.

Életének első két hónapjában a baba szemei nem megfelelően koordináltak. Ez általában normális. Mivel a szemlencse ekkor még nem fókuszál tökéletesen, így a látása még homályos, továbbá a két szem együttes mozgása is koordinálatlan. A babáknál az első két hónapban a szemek gyakran nem egy irányba néznek, sokszor keresztben állnak, ennek az az oka, hogy a szemei mozgását még nem tudja koordinálni.

A következő tíz-tizenkét hétben azt fogod észrevenni, hogy a baba követi a mozgó tárgyakat és felismeri a dolgokat, különösen a merész, geometrikus mintákkal ellátott játékokat és mobilokat. Körülbelül 8 hetes korukra a csecsemők már megbízhatóan meg tudják különböztetni a vörös és a fehér, valamint a világoskék és néhány zöld közötti különbséget. De továbbra is küzdenek a sárgával, valamint a lila bizonyos árnyalataival. Amennyiben két hónap után is fennáll a jelenség (pl. a szem koordinálatlansága), érdemes szemorvoshoz fordulni.

A csecsemőkor további látásfejlődési mérföldkövei

A második hónaptól kezdődik a csecsemőkor, ekkor van vége az újszülöttkornak. A baba látása és a hallása is egyre jobban működik, következésképpen a körülötte lévő világot is egyre nagyobb érdeklődéssel figyeli. Fényre, hangra, mozgásra odafigyel, a mozgó nagyobb tárgyakat és a körülötte lévő embereket rövid ideig képes követni a tekintetével. Az első hónapokban elsősorban a szülő száját, ajkát, mosolyát, orrát, valamint a saját kezeit, ujjait, lábujjait nézegeti a legszívesebben.

A babák kb. 3 hónapos korukra lesznek képesek arra, hogy a két szem működését összehangolják, és kb. 1,5 méteres távolságig fókuszáljanak. Körülbelül 3 hónapos korukban elkezdhetik a szemükkel követni a dolgokat. A baba 4 hónapos korától kezdve képes egységként felfogni az emberi arc részleteit. Kb. 3-5 hónapos korától különböző arckifejezéseket is képes megkülönböztetni, ismerős arcot már differenciálni tud az idegentől.

Körülbelül 5 hónapos korukban a babák mélységérzékelése is kezd működni, így meg tudják ítélni, a dolgok távolságát. Bár a csecsemők színlátása nem olyan érzékeny, mint a felnőtteké, általában úgy véljük, hogy a csecsemők 5 hónapos korukra már jó színlátással rendelkeznek. A mélységérzékelés és a szem-kéz koordináció körülbelül öt hónapos korban kezd fejlődni. A 6. hónapban a kéz-szem mozgás koordinálttá válik, a kétszemes együttműködés kialakul. A 9. hónap a mélységlátás kezdete. 8 és 12 hónapos kor között a szem, a mozgás és a memória közötti kapcsolat erős, ahogy a baba közeledik az első születésnapjához. 12 hónaposan a látásélesség kb 10%, kialakult az összeolvasztás képessége, egyszerű formákat képes megkülönböztetni.

Gyakori szemproblémák és tünetek csecsemőkorban

A gyerekek még kevésbé tudnak odafigyelni a szemük tisztaságára és épségére, ezért gyakoribb a szemgyulladás gyermekkorban. A különböző szembetegségek látható külső jelei hamar megmutatkoznak, és szükségessé teszik a szemorvosi vizsgálatot. Ha nincsenek külső, látható jelek - és ez a gyakoribb -, akkor a gyermek viselkedése utalhat az elégtelen látásra.

Kötőhártya-gyulladás és csipa

A kötőhártya-gyulladás (conjunctivitis) az egyik leggyakoribb szembetegség, a szemhéj és a szemgolyó külső rétegét alkotó áttetsző hártya gyulladásos elváltozása. A kiváltó okok között szerepelhet bakteriális vagy vírusos fertőzés, valamint allergiás reakció. A kötőhártya-gyulladás a szem kipirosodásával, viszketésével jár. Gyakori, hogy a beteg úgy érzi, mintha valami belement volna a szemébe. Reggel, ébredés után a szemek összeragadhatnak, melyet az éjszaka termelődött és beszáradt váladék okoz.

Vírusos eredetű fertőzés esetén a szemből ürülő váladék inkább vizes, áttetsző, míg bakteriális eredetű gyulladás esetén sárgás-zöldes váladék termelődik. A betegség sokszor felső légúti megbetegedéssel jár együtt. Az allergiás kötőhártya-gyulladás mind a két szemet érinti. Talán legtöbbször kötőhártyagyulladás miatt keresik fel a rendelőt a babával. Ilyenkor a szem vörössé válhat, a szemhéjak duzzadtak, az esetek legnagyobb részében gennyes váladék termelődik, amely akár össze is ragaszthatja a szemhéjakat.

A csipa a szem kötőhártyájának ragadós, megszáradt sárgás váladéka, ami a szemzugban, illetve a szempillák között gyűlik össze. Újszülötteknél a könnycsatorna veleszületett elzáródása esetén már 1-2 hetes korban tapasztalhatjuk, hogy a szem állandóan könnyezik, esetleg reggel váladékozik. A szempillák közé ragadt váladék a szem fertőzöttségére utal és antibiotikumos szemcseppel történő kezelést igényel. Szintén gyakori kísérőtünete lehet a csipa a felső légúti hurutot okozó vírusoknak, amelyek megtámadhatják a szem kötőhártyáját is. Kb. az újszülöttek 6 %-ánál fordul elő a könnycsatorna elzáródás. Ilyenkor a könnyet az orrba vezető járat alsó része nem átjárható.

Szemhéjproblémák: árpa és jégárpa

A szemhéj duzzanatának számtalan kiváltó oka lehet: a gyermek szemébe került idegentest, rovarcsípés vagy -szúrás, trauma vagy különféle fertőzések, de előfordulhat, hogy bőrbetegség áll a háttérben. A szemhéjak külső és belső felületén számtalan különböző típusú mirigy található. A belső felületen elhelyezkedő Meibom-mirigyek gyulladása belső árpát, míg a szemhéj külső részén található Zeiss- és Moll-mirigyek gyulladása külső árpát okoz. Nevét onnan kapta, hogy vastagsága és formája az árpaszemre emlékeztet.

A szemhéjon árpa általában bakteriális fertőzés következtében alakul ki. Hajlamosít a betegségre a nem megfelelő higiénés (poros, szennyezett) környezet, illetve olyan rossz szokások, mint a szemek gyakori dörzsölése koszos kézzel. Legtöbbször a szem belső zugához közeli szempilla egyik faggyúmirigyéből indul a gyulladás, mely helyileg duzzanatot, kivörösödést és fájdalmat okoz.

A jégárpa a Meibom-mirigyek hosszú időn keresztül fennálló gyulladása miatt alakul ki. Ilyenkor a mirigy kivezető csatornája elzáródik, az elzáródás mögött a váladék felgyülemlik. Gyulladásos tüneteket nem észlelünk, mindössze egy apró fájdalmatlan göb alakul ki, leggyakrabban a felső szemhéj középső részén. Panaszokat általában nem okoz. Előfordulhat, hogy a kivezető cső megnyílik, és a váladék kiürül. Ha mindez nem következik be, ebben az esetben műtét válhat szükségessé.

Fénytörési hibák és kancsalság

Fénytörési hibák (távollátás, rövidlátás, belső tengelyferdeség, két szem dioptrája közötti eltérés) is jelentkezhetnek már csecsemőkorban. A fénytörési problémáknak alapvetően három formája ismert. A távollátás, a rövidlátás, valamint az astigmia. Utóbbit a köznyelvben kancsalságnak is nevezzük, a leggyakrabban pedig gyermekkorban fordul elő, és akár veleszületett probléma is lehet.

A kancsalság vagy annak gyanúja miatt is gyakran keresik fel a babával a szemorvost. A kancsalság kialakulásában több tényező játszik szerepet. Leggyakoribb a befelé térő kancsalság. Ennek egyik formája a veleszületett kancsalság, amely röviddel a születés után vagy az első néhány hónapban jelentkezik. Ezt az elváltozást fontos, hogy időben felismerjük és korrigáljunk annak érdekében, hogy a normális térlátás megteremthető legyen, felnőttkorban ugyanis már csak esztétikailag orvosolható.

Súlyosabb veleszületett rendellenességek: szürke- és zöldhályog

A szürkehályog (katarakta) olyan betegség, mely sajnos gyermekkorban veleszületett módon, vagy valamilyen fertőzés hatására is kialakulhat. A szürkehályog hatására a szemlencse részlegesen vagy teljesen elszürkül. Ez az elszürkülés megakadályozhatja azt, hogy éles kép alakuljon ki a retinán. Ez megnehezíti az olvasást, megváltoztatja a színek tónusának érzékelését, és a mindennapokban is problémát okozhat.

De szürkehályog mellett gyermekkorban zöldhályog (glaukóma) is kialakulhat, mely a látóideg betegsége. A glaukóma eleinte tünetmentes lehet, később jelentős látótér-kiesést, látótér-szűkületet okozhat. Legsúlyosabb esetben pedig akár a látás részleges vagy teljes elvesztésével is járhat.

Egyéb okok és a PIMS szindróma

A szem bevörösödését szemszárazság is okozhatja. Ilyenkor szúró érzés, szemfáradtság is jelentkezhet, a gyermek erősen hunyorog, dörzsöli a szemét. Szemszárazság esetén - könnyhiány vagy könnyvesztés miatt - a szemfelszínt védő könnyfilm funkciója sérül. Előfordulhat, hogy valamilyen allergén válthat ki érzékenységet (pl. pollenek, állatszőr, kozmetikumok és tisztítószerek). A szem bepirosodhat valamilyen idegentest (pl. szempilla, bogár) miatt is - ezesetben gyanúra adhat okot, ha csupán az egyik szeme piros-, de előfordulhat sajnos, hogy játék közben éri trauma.

Gyermekek (elsősorban a 9-14 éves korosztály) esetében megemlítendő, hogy a koronavírus-fertőzést követő 2-4 héttel kialakulhat egy több szervrendszert is érintő gyulladásos betegség, mely nagyon súlyos állapothoz vezethet. A PIMS (Paediatric Inflammatory Multisystem Syndrome) napokig tartó magas lázzal, fáradékonysággal, változatos bőrkiütésekkel, erős hasi fájdalmakkal, hányással-hasmenéssel, valamint a szív és keringés érintettségével jár, ezenkívül igen gyakran alakul ki kétoldali (nem gennyes) kötőhártya-gyulladás is.

Mikor forduljunk orvoshoz? A vizsgálatok fontossága

Feltűnő lehet az egyébként vonzó tárgyak iránti közömbösség, a kisméretű tárgyak figyelmen kívül hagyása, vagy bizonytalankodó kézbevétele. Ha nehezen követ mozgó tárgyat, képet, vagy nem is néz rá a mutatott dolgokra. Mozgása is utalhat gyengénlátásra: ha a forgás, ülés, állás, járás, lépcsőnjárásban jelentős a lemaradása kortársaihoz képest, ha bútorokba ütközik, elesik, tapogatva halad. Feltűnően fél felmászni valamire, vagy leugrani magasabbról.

A legjobb módja annak, hogy segíts megőrizni gyermeked szemének egészségét, a rendszeres szakorvosi szemvizsgálat. A szemgolyó vizsgálatát kisebb korban csak fokális fényben, kézi nagyítók segítségével tudjuk elvégezni. Szerencsére ma már rendelkezésünkre állnak olyan szemészeti berendezések, melyekkel a legkisebb páciensek csökkent együttműködési készsége mellett is vizsgálhatóak a szem fénytörési hibái. Éppen ezért a látás vizsgálata már újszülött korban is indokolt. Az általános gyermekszemészeti látásvizsgálatot pedig érdemes a gyermek 10-12 hónapos kora körül, majd óvodáskorban és az iskola megkezdése előtt is megismételni. Ha a családban kancsal, tompalátó, fiatal korban szemüveget viselő előfordult, érdemes a csecsemőt már fél éves korban vizsgálatra vinni. Otthon 3-4 havonta a gyermek korának megfelelő módon ellenőrizzék a látását.

Abban az esetben, ha a betegségeket időben felismerjük, a szürke- és a zöldhályog is kezelhető, azonban ennek érdekében fontos, hogy a felmerülő tünetek esetében a lehető leggyorsabban forduljunk szemész szakorvoshoz. A probléma elkerülése érdekében pedig legalább kétévente egyszer látogassunk el egy általános szemészeti vizsgálatra, mely a szürke- és zöldhályog mellett rengeteg egyéb, lappangó gyermekkori szembetegségre is fényt deríthet.

Kezelési lehetőségek és tanácsok

Kötőhártya-gyulladás gyanúja esetén fontos, hogy szakorvosi segítséget kérjünk, hiszen a betegségnek több kiváltó oka is lehet, és ezektől függően kell kezelni. Vírusos eredetű gyulladás tüneti terápia mellett - hidegvizes borogatás, esetleg műkönny használata - különösebb orvosi beavatkozás nélkül, magától gyógyul, de a bakteriális felülfertőződés megelőzésére antibakteriális szemcsepp is alkalmazható. Ha idegentest okozza a kötőhártya-gyulladást, akkor a legfontosabb ennek mihamarabbi eltávolítása, kiöblítése a szemből. Ha a tünetek hátterében allergiás reakció áll, legfontosabb az allergén eltávolítása a környezetből.

Ezek jelentős részét eltávolíthatjuk tiszta vízzel, amit naponta többször is alkalmazhatunk, de szükség esetén tartósítószermentes műkönny használatával is megpróbálkozhatunk. Antibiotikumos kenőcs és antibiotikumos szemcsepp naponta több alkalommal történő használata általában gyógyuláshoz vezet. Amíg a beszűrődés be nem olvad, antibiotikum-tartalmú kenőcsös párakötés is alkalmazható. Ha a hajlamosító tényezők továbbra is fennállnak, a szemárpa kiújulhat. Akinek már egyszer volt árpája, fontos, hogy a későbbiekben nagyobb hangsúlyt fektessen a szem és környékének higiéniájára.

A fénytörési problémák általában szemüveg viselésével jól kezelhetők, a kancsalság pedig az esetek többségében szemletakarással orvosolható. Ami pedig különösen jó hír, hogy gyermekkorban ezek az eltérések gyakran még teljes mértékben visszafordíthatóak.

A csecsemő látásának stimulálása és szemhigiénia

Szülőként a babával töltött idő normális részeként részt vehetsz újszülötted szemének fejlődésében és egészségében. A megfelelő stimuláció növelheti a kíváncsiságot, a figyelem, a memória és az idegrendszer fejlődését. Ezért ügyelj arra, hogy babádnak sok érdekes dolgot adj, amit láthat. A látásstimuláció nem más, mint az agykérgi feldolgozás és a szemmozgató izmok fejlesztése, erősítése. Területei a vizuális figyelem -, a vizuális megfigyelőképesség -, a vizuális differenciálás -, a fixálás -, a tekintetváltás -, a pásztázó szemmozgás -, az iránykövetés -, valamint a szem-kéz koordináció fejlesztése.

Minél korábban kap az agy látókérge stimulációt, azaz ingerlést, annál jobb az esély a látási funkciók felélesztésére, az idegi kapcsolatok kialakulására. A látásstimuláció általában besötétített szobában történik, erőteljes, élénk vizuális ingerek biztosításával. A látás és a mozgás szorosan összefüggő folyamatok. A látószerv a mozgás kezdeményezésének és szabályozásának fontos érzékszerve. Összefüggésben van a mozgáskoordinációval, az egyensúlyozással, továbbá a térbeli tájékozódással is. A tárgyakkal történő kapcsolatba lépés, a kézmozgás fejlődése (szem-kéz és kéz-láb koordináció), továbbá a környezetünk teljesebb megismerése a járás kialakulásával szoros összefüggésben, a látószerv szabályozása mellett történik.

Az elemi biztonságérzet, az ősbizalom kialakulása az élet első két évéhez kapcsolható. Az édesanya őszinte, szerető odafigyelésén, megnyugtató jelenlétén és érintésein múlik. Ehhez nagyon szorosan kapcsolódik, nevezhetjük születést követően 0. lépésnek a szemkontaktus, ugyanis ilyenkor elindul az agyban az oxitocin hormon termelés, azaz ha felvesszük a szemkontaktust a babával, az olyan, mintha hirtelen felvillant volna egy lámpa a fejében, és úgynevezett "tanuló üzemmódba" kapcsol.

Kontrasztkártyák és fejlesztő játékok

Nagy segítséget jelenthet a fejlődésükben, ha monokróm kontraszt kártyákat használunk a látási képességeinek fejlesztéséhez. Ezek a kártyák fekete-fehér színűek, nagy kontrasztú motívumokból állnak. Kifejezetten ezeket a kártyákat kb. 0-tól 6 hónapos korig ajánlott használni, de akár 12 hónapos korig is bevethetőek. A kontraszt kártyáinkat 0 hónapos kortól egészen 36 hónapos, 3 éves korig ajánljuk használatra. Szinte sosem késő! Akkor sem, ha például már 8 hónapos egy kisbaba, akkor is érdemes lehet monokróm, fekete-fehér kontraszt kártyát ugyanúgy, mint színes kontraszt kártyát vásárolni.

A kontrasztos baba könyvek rendkívül jól fejlesztik a vizuális figyelmet, a fixálást, továbbá a pásztázó szemmozgást és a két szem együttmozgását. Eleinte helyezzük a könyvet a baba arcától kb. egy arasznyi távolságra, majd hónapról-hónapra növeljük ezt a távolságot. Nagyon jól használható abban az esetben is, ha például a baba csak egy irányba fordítja a fejét és a tekintetét. Ebben az esetben arra az oldalra helyezzük a könyvet, amelyik oldalra nem szívesen néz a baba, így csalogassuk a kívánt oldalra. A kontrasztos képeket bármeddig nézegetheti a baba, ezzel nem tudjuk „túlingerelni” az idegrendszerét.

Érdemes tesztelni több kártyát, de mindenképp figyeljünk arra, hogy 25-30 cm távolságból mutassuk meg a babának a képeket. Ne vegyük el addig, amíg nem veszíti el az érdeklődést a kép iránt (ilyenkor másfelé néz), utána válasszunk másik képet. Kb. 30 másodpercig javasolt egy képet mutatni számára, ezt követően érdemes cserélni. A képek mozgatását leginkább a hason fekvés kezdetétől ajánljuk, lassan, ahogy a baba képes a fejét a szemével együtt mozgatni.

Szemhigiénia és gyógyszer beadása

Fontos, hogy a gyermekek szemének kezelése felnőtt segítségével történjék. Cseppentés előtt mossunk kezet a gyermekkel együtt! Kisebb gyermekeknél fekve, míg nagyobbaknál ülő helyzetben (hátrahajtott fejjel) célszerű a műveletet elvégezni. Ne engedjük meg a gyermeknek, hogy szemét dörzsölje, piszkálja, mert a viszketés ettől nem fog elmúlni, csak vizenyősebbé válhat a kötőhártyája. A betegség terjedése minél gyakoribb és alaposabb kézmosással előzhető meg. Érdemes a gyereket rászoktatni, hogy ahogy a szánkba, a szemünkbe sem tanácsos fölöslegesen nyúlkálni, állandóan dörzsölgetni.

tags: #10 #hetes #csecsemo #szaruhartya