Berkovits György élete és munkássága, valamint a kínai kapcsolatok rejtelmei

Ez a cikk Berkovits György író, szociológus, pedagógus életét és munkásságát mutatja be, részletesen kitérve a kínai-magyar kapcsolatok, valamint a bibliai társasjátékok piacának érdekességeire. Berkovits György (Orosháza, 1940. október 21. - Budapest, 2018. május 22.) élete során számos területen tevékenykedett, melyek közül kiemelkedik írói és szociológusi munkássága.

Berkovits György életpályája

Berkovits György Berkovits Ferenc (1913-1985) kereskedő és Rózsa Lili (1920-2004) okleveles tánctanárnő fiaként született. Életének korai szakaszát beárnyékolta a holokauszt: 1944-ben nagyanyjával és nagynénjével egy Bécs külvárosában, Jedlersdorfban lévő koncentrációs táborba deportálták, ahol csaknem egy évig tartották fogva. Ez a traumatikus élmény mélyen befolyásolhatta későbbi munkásságát és érzékenységét a társadalmi igazságtalanságok iránt.

Tanulmányai és újságírói karrierje

1959-1964 között az ELTE TTK biológia-földrajz szakos hallgatója volt, ami jelzi tudományos érdeklődését és széles látókörét. 1964-ben középiskolai oktatóként kezdte pályáját, majd 1965-1969 között az egri Népújság újságírója volt. Később, 1969-1973 között a Pest Megyei Hírlapnál dolgozott újságíróként, ahol mélyrehatóan foglalkozott a társadalmi jelenségekkel. 1972-1975 között az ELTE BTK szociológia szakán tanult, ami megalapozta későbbi szociológusi tevékenységét.

Szociográfiai és szerkesztői munkája

1973-ban a Valóság munkatársa lett, majd 1975-1983 között a Mozgó Világ szociográfiai rovatszerkesztője volt. Ez az időszak különösen termékenynek bizonyult számára, ám 1983-ban a folyóiratot betiltották. 1979-ben a VÁTI-nál (Városépítési Tudományos és Tervezési Intézet) alkalmazták lakás- és településszociológusként, ahol gyakorlati szinten is alkalmazhatta szociológiai tudását. 1981-ben a szamizdat Bibó-emlékkönyv egyik szerzője volt, ami a hatalommal szembeni kritikus hozzáállását mutatta. 1984-1988 között a Pallas Lapkiadónál sajtószociológusként tevékenykedett. 1989-1991 között a Fotó olvasószerkesztője, 1993-1996 között a Budapesti Negyed alapító szerkesztője volt, hozzájárulva ezzel a magyar kulturális élet sokszínűségéhez. 1995-1997 között, valamint 2003-tól szabadúszóként dolgozott.

Főbb művei és írásai

Berkovits György számos művet és tanulmányt publikált, melyek közül néhány kiemelkedik:

• Folyamatos jelen. Fiatal szociográfusok antológiája; vál., szerk. - mondta Gabes, - magyarázta Gy.
• Győri Péter-Demszky Gábor-Berkovits György: Újpest. Tanulmánykötet; Művelődéskutató Intézet, Budapest, 1982 (Műhelysorozat)
• Életvesztesek. Halálkísértő. Századvégi levelek illetve Levelek a XX. századvégről.
• Virágh Hanga legendát ír. Történelmi-etlen regény.
• Móra Ferenc és Csóka; szerk. Abreál. Öt színmű (Abreál, Gabes és Gy. Egy modern amodern. V. Magyar látvány. Százéves táncosnő.

A kínai kapcsolatok és a magyar diplomácia

A magyar-kínai kapcsolatok dinamikája az elmúlt években jelentős változásokon ment keresztül, melyek rávilágítanak a gazdasági és politikai érdekek komplex kölcsönhatására.

Ven Csia-pao látogatása és a "keleti nyitás"

Különös meglepetés érte a komolyzenét játszó budapesti Klasszik Rádió hallgatóit 2011. június 24-én, amikor a délelőtti adás megszakadt, és egy kínai tematikájú zenés-beszélgetős műsorblokk vette át a helyét. "Félbehagyták az aktuális Wagner vagy Bach-zeneművet, és borzasztó magyarsággal felvezetve sírós hangszerekkel megspékelt kínai zene kezdődött" - idézte fel Hankó Viktor, aki akkor a rádió kínai tematikájú adásait vezette. A műsorváltozás Ven Csia-pao, Kína miniszterelnökének budapesti látogatásához kapcsolódott, aki huszonnégy év után járt újra Magyarországon. Az utasítás a Kínai Nemzetközi Rádiótól (CRI) érkezett telefonon, és a Klasszik Rádió, anyagi függősége miatt, kénytelen volt eleget tenni a kérésnek.

A kínai miniszterelnök látogatását kísérő események előrevetítették a magyar-kínai kapcsolatokban az azóta eltelt tíz évben történteket. Orbán Viktor a "keleti nyitás" külpolitikáját hirdette meg a nagy kínai pénzeső reményében, azonban az igazán jelentős kínai beruházások elmaradtak. A Kína-barát magyarországi környezet viszont kapóra jött a kínai titkosszolgálatnak, mely az érkező kínai cégeket, intézményeket, egyetemistákat, vagy éppen a letelepedési kötvényeseket is felhasználva vetette meg a lábát Magyarországon.

A kínai befolyás erősödése és a kémkedési ügy

Orbán Viktor 2009 decemberében Pekingbe látogatott, ahol kijelentette: „Magyarország helye a világ térképén egyértelmű, NATO-tagok vagyunk és az Európai Unió tagjai. Ez azt jelenti, hogy mi nyugati zászló alatt hajózunk, de ma keleti szél fúj a világgazdaságban. A vitorláinkat ennek megfelelően kell fordítani.” Az út célja a nyugati piacoktól való függés csökkentése volt, a 2008-as válság tapasztalatai alapján. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterként, majd jegybankelnökként a gazdasági válságot a nyugat hanyatlásának jeleként értékelte, és a keleti piacoktól, valamint a Kínából beáramló pénzektől remélte a gazdaság stabilizálását és a növekedés beindítását. A 2011-es bejelentések, miszerint Kína magyar államkötvényt fog vásárolni, és egymilliárd eurós hitelt ígért, nagyrészt üres ígéretek maradtak.

Kao Csient, Kína budapesti nagykövetét 2010 szeptemberének első napjaiban rendkívül dühösnek látták magyar tárgyalópartnerei. A düh oka két kínai állampolgár letartóztatása volt a ferihegyi repülőtéren, akiket az Egyesült Államok kémkedéssel és csempészettel gyanúsított. A kínaiak speciális számítógépalkatrészeket (PROM memóriamodulokat) próbáltak illegálisan megszerezni a kínai állami űrkutatási vállalat számára, melyeket ballisztikus rakéták vezérléséhez használnak. Az amerikaiak egy olyan országba próbálták elcsalni őket, ahol betonbiztos a kiadatásuk, így esett a választásuk Magyarországra. Bár a konfliktus pár hét alatt elsimult, és a nagykövet újra mosolygott, az ügy rávilágított a kínai érdekérvényesítés lehetőségeire és határértékeire a nyugati szövetségi rendszerben, amiben Magyarország is benne van.

Bibliai tematikájú társasjátékok és a hitoktatás

Az utóbbi években nagy reneszánsza lett a társasjátékozásnak, a kínálat pedig igazi bőségzavart okoz. A Parakletos Könyvesház, Damásdi Dénesné Judit kiadóvezető szerint, huszonöt éve foglalkozik bibliai játékok fejlesztésével. „Másfajta stratégiát követel a bibliai tematika, és az is, hogy vidéki székhelyű kiadó vagyunk, hozzánk ritkán esnek be csak úgy az utcáról vásárolni. Nekünk kell nagyon sok helyre mennünk.”

A Parakletos Könyvesház kínálata

A Parakletos nem nagy kiadó, de nagyjából húsz játékuk van forgalomban, melyek többsége Miklya Luzsányi Mónika és férje, Miklya Zsolt ötleteiből származik. Arra is ügyelnek, hogy legyen kisebbeknek és nagyobbaknak való, kimondottan bibliaismereti, és csak szőrmentén a Bibliához kapcsolódó játék is. Például a Szókincstár egy történetmesélős játék, amely felnőtteknek is tökéletes. Van kimondottan kooperatív játékuk is, mint például a barkochba-szerű Logisztori, amelyet a Reformáció 500-ra készítettek. A Jézus nyomában kimondottan bibliaismereti, de van rá mód, hogy csak azok gyűjtögessék a kártyákat, akik ismerik Jézus életét, akik pedig kevésbé, azok együttműködjenek a többiekkel, és így szerezzenek pontot. Az Úton, útfélen klasszikus családi játék, amellyel egyszerre tudnak kicsik és nagyok játszani, bibliai úthálózatban kell mindenfélét megkeresni és összegyűjteni.

A Parakletos nemzetközi terjeszkedési tervei ellenére eddig még nem sikerült betörniük a külföldi piacra, holott határainkon túl sincs túl nagy kínálat a bibliai tematikából. „Kicsi ország vagyunk, kicsi nyelv, kicsi keresztyén közösség, ezért elég kicsik a példányszámok. Minél nagyobb példányszámban adnánk ki, annál olcsóbb lenne.”

Más kiadók és pedagógiai alkalmazások

Protestáns részről a Parakletos mellett még a Titus Hitéleti Alapítvány is foglalkozik bibliai témájú játékokkal, ezek elsősorban bibliaismereti jellegűek. A Ninirc Games a Reformáció 500-ra készített játéka „öröm volt látni, hogy lelkészeknek is tudott újdonságot mutatni a történelmi hitelességével” - mondta Bence Doma, a Ninirc Games munkatársa. „Több hitoktató is jelezte, hogy a gyerekek minden órán ezzel szeretnének játszani.”

A Bibliás Könyvesboltban a könyv a fő árucikk, de van igény játékokra is. „Az újdonságoknak általában örülnek, kézbe veszik, átolvassák, tanulmányozzák.” Miklya Luzsányi Mónika, számtalan bibliai játék ötletgazdája szerint a társasjáték alapvetően arra való, hogy a gyerek játsszon, élvezetesen és hasznosan töltse az időt. „A mai gyerekek nehezen követik a szabályokat, csak azt csinálják, ami nekik tetszik. A játékok önmagukban is képességeket fejlesztenek, mint például a türelem, kitartás, koncepcionális gondolkodás, a szabályok megtartása.”

A kooperáció fontossága

A saját játékaiknál törekedtek arra, hogy a keresztyén életben fontos értékeket is „kondicionáljanak”. Az egyik legfontosabb a kooperáció, az együttműködés. „Nem a győzelem a fontos, hanem maga a játék; a játszás öröme a jutalom. Fontos az is, hogy minél több generáció tudjon együtt játszani.” Kárász Eszter hitoktató Budapesten, állami iskolai hitoktatásban és gyülekezeti hittanalkalmakon is felhasználja ezeket a játékokat, például memóriakártyákat, a Talentumokat, a Mózes útjai kvartettet, illetve a karácsonyi kvartettet. „A gyerekek szeretik, élvezik.” Nagyné Szatmáry Beáta gyermekmunkás családjával és gyülekezetében is kipróbálta a Miklya-házaspár játékait. A Református Pedagógiai Intézet gyermekmunkás-képzésén Mónika bemutatta az Úton útfélent. Bella Violetta és férje, Bella Péter mindketten református lelkészek és nagy társasjáték-rajongók. „Értő kezekben és kreatív hozzáállással tehát mindegy, hogy protestáns vagy katolikus, vallásos vagy világi egy játék: mindegyik lehet az értékekre nevelés eszköze.”

tags: #mondta #gabes #magyarazta #gy #bence