Minden kisgyermekes szülő vágya egy jó éjszakai alvás. A babák alvásáról és a zökkenőmentes altatásról szóló cikkek azonban nem is lehetnének ellentmondásosabbak. Előkerestem a releváns tudományos kutatásokat a témában és igyekszem megfejteni mitől lesz “jó alvó a baba”, és mi határozza meg a nyugodt éjszakai alvást.
A babák alvási szokásait számos tényező befolyásolja, beleértve a biológiai ritmusokat és a szülői viselkedést. Az újszülöttek alvása ún. ultradián ritmust követ, ami azt jelenti, hogy egy 24 órás perióduson belül több ismétlődő ciklus megy végbe. Általában 3-4 órás ciklusok ismétlődnek, nappalra és éjszakára egyenlően elosztva. 2 és 4 hónapos kor között alakul ki a cirkadián ritmus, ami nagyjából 24 órás ciklus, melyben a babák többet alszanak éjszaka, mint nappal. Az ébrenléti és alvási ciklusokat két tényező befolyásolja: az alvási homeosztázis (az álmosság ébrenlét alatt nő, alvás során csökken) és a cirkadián ritmus. Kutatások szerint az utóbbiakra hatással lehet a szülők viselkedése.
A gondviselők alvással kapcsolatos elméletei, hozzáállása és viselkedése hatással van a babák alvási szokásaira, ez nem is kérdés. Nem meglepő, hogy az alvás körülményeit és módját, hogy hogyan kell elaludni, mind szüleiktől tanulják a gyerekek. Az állandóan ringatott babák például azt tanulják meg az első pár hónap során, hogy ez az érdekes mozgás vezet az alváshoz.
Egy kutatásban anyákat kérdeztek a babák alvásáról, először a várandósság alatt. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a szülő babák alvásáról kialakított képe hatással van-e az altatásra. A kérdések arra vonatkoztak, hogy hogyan képzelnek el egy átlagos babát, hogyan és mennyit alszanak, és milyen gyakran ébrednek fel. A babák 1, 6 és 12 hónapos korában újra feltették ezeket a kérdéseket. Többször felébredtek éjszakánként azok a babák, akiknek elalváskor szükségük volt a szüleikre.
Egy másik kutatás az egyedül elalvó és szülők által aktívan altatott babák közötti különbségeket boncolgatta tovább. Az eredményeik szerint azok a babák, akiket a szülők még ébren, de álmosan raktak le az ágyba, egészséges alvási asszociációkat alakítottak ki. Szemben azokkal, akiket elalvás után csempésztek a kiságyba. Az utóbbi esetben kialakulhat a babákban egy szükséglet, úgy érzik, a szüleiknek jelen kell lenniük az elalváshoz, és az alvás nem történhet meg anélkül. A szerzők szerint ez egy alvászavar, a protodyssomnia nevet viseli, mely a későbbi alvás problémák prekurzora, előrejelzője is lehet. Persze minden feltételes módban; ez nem jelenti azt, hogy minden gyereknél jelentkezni fog ez a probléma, akit a szülei álomba ringattak éjszakánként.
TIPP: A ringatás és szoptatással altatás teljességgel elfogadható és normális altatási módszer az első két-három hónap során. Ekkor a baba nem igazán képes saját maga megnyugtatására (csak nagyon minimális mértékben). Amennyiben a család célja az, hogy a baba hosszabb távon ne szoruljon a szülő teljes támogatására, érdemes 2-4 hónapos kor között, kis lépésekben bevezetni azt, hogy minimális segítséget adunk.
Ikerkutatások segítségével kimutatták, hogy a 6, 18, 30 és 48 hónapos babák alvását jelentősen befolyásolják genetikai faktorok is. A 6 hónapos babák alvásminőségének nagyjából felét a genetikai variancia határozza meg. Némely baba tehát alapból jó alvónak számít, másoknak pedig nehezebben megy az alvás. Nem feltétlenül (csak) a szülő hibája, ha az éjszakák nem működnek.
A nappali alvás sikerességét tekintve az idézett ikerkutatás a környezeti tényezők, szülői viselkedés és szokások, például napi rutin és esti rutin bevezetését hangsúlyozza. Ha a baba rossz alvónak számít és feltételezzük, hogy ezt a génjei határozták meg, még akkor sincs minden veszve. Ahogyan láthattuk, a babák alvásáért körülbelül fele-fele arányban a genetika és a nevelés, családi rutin felelősek. El kell fogadnunk, hogy még a jól alvó babáknak is lehetnek rossz napjaik és olykor több támogatásra lesz szükségük.
Azok a babák, akik egyedül alszanak el, az éjszakai felébredések során is képesek megnyugtatni magukat és kevesebbszer kiáltanak segítségért. Ezt nagyon sok kutatás kimutatta. A babák képesek megnyugtatni magukat, de szükségük lehet néhány percre, amíg visszaalszanak. Minél korábban elkezdünk bízni a babánk képességeiben és teret biztosítunk neki, annál hamarabb próbálgathatja az eszközeit saját megnyugtatásához. Egy 2015-ös kutatás kimutatta, hogy már a 3 hónapos babák is képesek önnyugtatásra (fontos megjegyezni, hogy NEM minden esetben sikerül nekik, hiszen ezek még nagyon kezdetleges készségek, ilyenkor szükség van a szülő segítségére). Átlagban 3-7 percre volt szükségük a babáknak ahhoz, hogy az éjszakai megébredések után visszaaludjanak. Persze odáig, hogy a baba egyedül aludjon el, nehéz eljutni és még utána sem garantált a jó éjszakai alvás.
A két hónapos csecsemők alvási ideje 30 perctől 4 óráig terjedhet, és a csecsemők napközben többször is alszanak. Két hónapos korukban az éjszakai alvásuk kezd stabilizálódni, így számíthat arra, hogy a baba hosszabb ideig, 4-6 órát alszik majd egyhuzamban éjszaka. Az alvásritmus is fokozatosan alakul ki, ahogy a baba növekszik. A legfontosabb dolog, amit figyelni kell, hogy a baba éber és boldog-e, amikor ébren van, és hogy eleget alszik-e, mivel az alvás fontos a fejlődése szempontja. A két hónapos csecsemő alvásigénye magas, így akár napi 14 vagy 17 órát is aludhat. Ez az idő magában foglalja a nappali és az éjszakai alvást is, és az alvás hossza változó lehet: előfordulhat, hogy a baba csak fél órát vagy akár öt órát is alszik egyhuzamban. Teljesen normális, hogy egyes azonos korú csecsemők éberebbek, mint mások. Fontos azonban, hogy figyelemmel kísérje a baba alvásigényét, és igyekezzen támogatni azt.
A baba alvási ritmusa két-három hónapos korában kezd stabilizálódni. A nappal és az éjszaka közötti különbség segít gyermekének megérteni a rendszeres napi ritmust és rutint. Ezért etesse rendszeresen a babát nappal, és lehetőleg csökkentse az éjszakai etetések számát. Győződjön meg róla, hogy a környezet megnyugtató és alkalmas a baba alvására. A sötét, csendes és viszonylag hűvös szoba elősegíti a jó minőségű alvást. Az olyan nyugtató szokások, mint az esti fürdetés vagy az esti mese segíthetnek a babának felkészülni az alvásra.
Az alvásunk ciklusokban zajlik. Minden ciklusban vannak mélyebb és felületesebb alvásszakaszok. A mélyebb szakaszokban a testünk mozdulatlan, lassan, ritmusosan lélegzünk, nem mozog a szemünk, nem adunk ki hangokat. A felnőttek az alvásuk nagy részét a mély szakaszban töltik, tehát a nyugodt, mozdulatlan alvásban. A babáknál a felületes alvásszakaszok aránya sokkal nagyobb, így náluk a mozgolódós alvás is gyakori éjjelente vagy a napközbeni alvásaik során. Kisgyermekkorban a felsírás, a mozgolódás lehet egy éjszakai felriadás vagy rossz álom következménye is.
Sok szülő hisz olyan gyakorlatokban, amelyeket anyjuk, nagymamájuk hagyományozott rájuk saját meggyőződésük szerint. A kérdés az, hogy ezekből mi igaz és mi az, ami városi legenda.
Gyakori tévhitek a babák alvásával kapcsolatban:
- Tévhit: A babának az ágyban kell aludnia, különben túlzottan függővé válik a szüleitől, és később nem tudják áthelyezni oda. Ez nem igaz. Egy függő faj vagyunk, egymástól függünk, és kölcsönösen szabályozzuk az érzelmeinket. A gyerekeknek biztonságosan kell kapcsolódniuk hozzánk, hogy később önállóvá válhassanak. Ezért ne féljetek, valóban nem lehet elkényeztetni a kisgyermekeket. Amikor majd át szeretnétek helyezni őket, meg fogjátok tenni, és nem számít, hogy ez ma vagy fél év múlva lesz, később sem lesz nehezebb, ugyanaz lesz.
- Tévhit: Ha nem tanítjuk meg a gyereket önállóan, a mi segítségünk nélkül elaludni, akkor nem fogja tudni összekapcsolni az alvási ciklusokat, és soha nem fog egész éjszaka aludni. Ez nagy butaság! Minden gyereknek meg kell érnie az alvási ciklusok összekapcsolására, egyesek ezt azonnal tudják, mások talán csak egy éves korukban. Gyakran a szülők aggódnak a gyerekük rövid nappali alvásai miatt, de az önálló elalvás szülői támogatás nélkül nem megoldás. A gyerekeknek éppen ellenkezőleg, szükségük van a segítségünkre a következő ciklusba való átmenethez, hogy idővel ezt maguk is meg tudják oldani. Így működnek a gyerekek, mindent ezerszer meg kell ismételniük, látniuk, érezniük kell, hogy maguk is képesek legyenek rá. Minden gyerek egyszer majd elalszik és alszik a ti segítségetek nélkül, és ti még szeretettel fogtok visszaemlékezni erre.
- Tévhit: A túlzottan elfáradt gyermek könnyebben elalszik. Ez nem igaz. Egy túlpörgött, túl elfáradt gyermek nem alszik el könnyen. Ilyenkor ugyanis adrenalin szabadul fel, amitől még energikusabbá válnak, még akkor is, ha már fáradtak. Ez pedig ahhoz vezet, hogy nehezebben fognak elaludni.
Azonban az a kérdés, hogy mit értünk a működés alatt. Az alvás tréning nem jelenti azt, hogy a gyermek egész éjszaka ébredés nélkül alszik majd. Néhány gyermeknél azonban valóban működhet úgy, hogy abbahagyják a szükségleteik jelzését - ha felébrednek, nem fognak a szüleikhez kiabálni, mert a korábbi tréning után tudják, hogy a szülő úgysem jönne. A kanadai fejlődéspszichológus, Gordon Neufeld kutatást végzett csecsemők alvásáról alvás tréning után 6 és 12 hónapos kor között. A vizsgáltak 42%-ánál megállapította, hogy az alvás tréningnek egyáltalán nem volt hatása az éjszakai alvásra. Nem történt semmilyen javulás és kevesebb ébredés sem.
Az alvás tréning nem hosszú távú megoldás, mert nem mélyül el, nem kezeli az alvás okát olyannak, amilyen. Nem veszi figyelembe a regressziókat, rohamokat, betegségeket, fejlődési mérföldköveket, fogzást vagy szeparációs szorongást. Azok a gyerekek, akik átestek alvás tréningen, még mindig átmennek az összes szokásos alvásproblémán, mint a korukbeliek. De ha megtanulták, hogy ne jelezzenek, akkor sokan közülük ébren fekszenek az ágyukban, és nem hívják a szülőket. Minden alkalommal, amikor a gyerek regresszión, szorongáson vagy fejlődési változáson megy keresztül, lehet, hogy a szülőnek újra kell ismételnie a tréninget. Az alvás tréning egyfajta rövidítésnek szánták a szülők számára, de ne feledjük, hogy semmit sem lehet gyorsan megoldani a szülőségben. Egyedi emberi lényekkel állunk szemben. Szeretnénk, hogy hívjuk a szeretettünk közelségét, és ő ne jöjjön? Ebből világosan következik, hogy előnyöket nem látok.
Az alvási problémák, amelyekkel a szülők szembesülnek, valóban sokfélék. Például említhetném az óránkénti ébredést, a hosszú elalvást, az éjszakai ébrenléti időszakot, a korai reggeli kelést... Leggyakrabban a hosszan tartó elaltatással találkozom. Ez azonban abból a feltételezésből ered, hogy a gyereknek időben kell lefeküdnie, vagy hogy ha egyszer belépünk a hálószobába, akkor onnan már nem jöhetünk ki. Ez azonban nincs így, és van egy egyszerű tanács: Ha a gyereket nem sikerül elaltatni harminc percen belül, menjünk mással foglalkozni, játsszunk, táncoljunk, nézegessünk könyvet, és további tizenöt-harminc perc múlva próbáljuk meg újra az elaltatást. Fontos, hogy nyugodtan legyünk az elaltatás során, mert ez az a pillanat, amikor az, hogy hogyan érezzük magunkat, visszatükröződik a gyerek érzéseiben is. Ha frusztráltak, idegesek vagyunk, akkor a gyerekben felgyullad a piros lámpa, és azt mondja magának: Most biztosan nem fogok aludni, mert anyának valami baja van, nem vagyok biztonságban. Amint a szülők ezt mind felismerik, gyakran váltogatják egymást az elaltatásban, és az egész család nyugodtabb lesz.
Nem vagyok híve a gyógynövényeknek, homeopátiás szereknek, szirupoknak és hasonlóknak az alvás javítására. Ha a gyereknek nincs közvetlenül az orvos által felírt valami, akkor én nem alkalmaznék ilyesmit, mert ez sem oldja meg a probléma okát, ha egyáltalán létezik ilyen. Amíg a gyereket szoptatják, nem jó más illattal elnyomni a tej illatát. Nem ajánlott illatos gyertyákat sem használni. Ami viszont szuper és beilleszthető a mindennapi esti rituáléba, az a masszázs. Ezt mindenkinek ajánlanám. A baba ellazul, az anyuka is megnyugszik, és ez fontos az elaltatás és az alvás előtt. Ilyen masszázshoz mandulaolajat vagy természetes olajok keverékét ajánlom.
A gyermekek nappali és éjszakai alvása között számos különbség van. A nappali alvás gyakran az alvás könnyített változata, az elalvás és az ébren maradás fázisaival. Az éjszakai alvás két hónapos korban kezd fokozatosan meghosszabbodni, és a baba kezdi megérteni a nappal és az éjszaka közötti különbséget. Egyes tanulmányok azt mutatják, hogy a nappali alvás minősége és hossza befolyásolhatja az éjszakai alvást. Azok a gyermekek, akik jól alszanak napközben, éjszaka jobban alszanak.
A két hónapos csecsemők leggyakoribb alvásproblémái az éjszakai felébredések, a nappali és az éjszakai alvásritmus keveredése és az elalvási nehézségek. Néha azonban az alvászavarokat fizikai tényezők, például az éhség, a nedves pelenka vagy a puffadás okozzák. Ha az alvászavarok hosszú ideig fennállnak, vagy befolyásolják a baba vagy a szülők jólétét, forduljon ápolónőhöz vagy orvoshoz. Egyéni útmutatást és tanácsot tudnak adni egy adott helyzethez.
A Muumi Baby pelenkákat úgy tervezték, hogy a babáknak egész éjszaka kényelmes legyen az alvásuk támogatása érdekében. Különösen jó választás a két hónapos csecsemők számára, akik még nem tudják kontrollálni az éjszakai szükségleteiket, és akiket a nedves pelenka felébreszthet. A Muumi Baby pelenkák puha és légáteresztő anyagokból készülnek, amelyek szárazon tartják a baba bőrét, és megelőzik a kiütéseket és más bőrproblémákat. Bőrgyógyászatilag teszteltek, és gyártásukhoz csak biztonságos és környezetbarát anyagokat használnak. Ez különösen fontos a két hónapos csecsemők számára, akik nagyon érzékenyek az allergénekre és a vegyi anyagokra.
Minden baba egyedi, és hogy az alvászavarok sokféleképpen kezelhetők. Az etetés és az alvás szorosan összefügg. A gyermek ebben a korban gyakran eszik, akár 2-4 óránként is. Ezenkívül gyakran elalszik evés után, ami közvetlenül befolyásolja az alvásritmust. Éjszaka a baba éhesen ébredhet, ezért fontos, hogy elalvás előtt eleget egyen. Általánosságban elmondható, hogy minél jobban eszik a baba napközben, annál jobban alszik éjszaka. Az éjszakai ébredések kihívást jelenthetnek a szülők számára, ezért tudniuk kell, hogy ez a baba fejlődésének normális része. Ha a baba éjszaka felébred, lehet, hogy éhes vagy nedves a pelenkája. Az éjszakai ébredés különböző eszközökkel kezelhető. A különböző lefekvési rutinok hozzájárulnak a baba megnyugtatásához, a fürdetés egy jó megoldás. Az, hogy a baba hogyan érzi magát napközben, szintén hatással van az éjszakai alvására. Ezért napközben vegyen részt játékokban és élvezetes tevékenységekben, amelyek aztán elősegítik az éjszakai alvását.
A hiperaktív baba végtelenül élénk, és sokáig akar fennmaradni. Az éjszakai ébredés normális a csecsemőknél, ha azonban elhúzódik, el kell gondolkodnia a lehetséges okokon. Az alvási apnoe ritkább, és tünetei közé tartozik az alvás közbeni szakaszos légzés. Ha azt gyanítja, hogy gyermeke ebben szenved, mindenképpen forduljon orvoshoz.
Ha napközben, ébrenléti időben is folyton nyugtalan, sírós, ingerlékeny a baba. Először is, forduljunk a baba háziorvosához. Harmadszor, gondoljuk át a babával való kapcsolatunkat. Tudunk rá osztatlan figyelemmel figyelni, kapcsolódni? Értjük, hogy mikor milyen igénye van? Mennyire érezzük nehéznek a róla való gondoskodást? Miken aggódunk emiatt? Jól érezzük magunkat anyaként? Egyensúlyban van az életünk, vagy elborít a káosz? Nehéz terheket cipelünk vagy rossz anyának érezzük magunkat? Szükségünk lenne ezzel kapcsolatban segítségre? Ne csodaszereket keressünk, melyek lenyugtatják a babát, hiszen nem elnyomni szeretnénk a gyermek jelzéseit, hanem az okot próbáljuk meg megkeresni.