A méhszáj elvékonyodás okai és kezelése

A méhszáj elvékonyodása, vagy más néven méhnyak-elégtelenség (incompetentia cervicis uteri), olyan állapot, amikor a méhnyak gyengesége miatt a terhesség alatt idő előtt, méhtevékenység nélkül kinyílik. Ez a probléma a terhesség korai vagy középső szakaszában vetéléshez, illetve koraszüléshez vezethet, ezért kiemelt figyelmet igényel.

A méhnyak anatómiája és szerepe

A méh egy körte alakú szerv, melynek hossza körülbelül 7-8 cm. A méhtest a méhnyakon keresztül csatlakozik a hüvelyhez. A méhnyak alsó egyharmada „belóg” a hüvelybe, ezt a részt nevezzük méhszájnak, vagy portiónak. A méhnyak vaskos, rugalmas falú, igen keskeny csatornával rendelkező csőre hasonlít. A cső belső felszínét hengerhám borítja, ami nagy mennyiségben termel sűrű nyákot, míg a méhszáj felszínét a hüvelyhez hasonlóan el nem szarusodó laphám borítja. A méhnyak váladékának mennyisége és összetétele hormonális hatásra a ciklus során változik.

A méhszáj elvékonyodásának okai

A méhnyak elégtelenség kialakulhat mechanikai sérülés, veleszületetten kóros szöveti szerkezet (kollagén betegségek), valamint a méhnyak terhesség során létrejövő funkcionális zavara következtében (lokális progeszteron hiány). Gyulladásos faktorokat is összefüggésbe lehet hozni a méhszáj idő előtti érlelődésével.

Gyakori okok

• Korábbi terhességmegszakítás: A leggyakoribb ok a korábban elvégzett terhességmegszakítás során alkalmazott méhszájtágítás. Minél több művi abortusza volt egy nőnek, annál nagyobb az esély a méhszáj elégtelenségre. Barsy és Sárkány (1963) statisztikai elemzésekkel állapította meg az összefüggést a koraszülés gyakorisága és a terhességmegszakítások között. Árvay és mtsai (1967) röntgen hiszterográfiás (HSG) vizsgálatokkal bizonyították, hogy a cervix mechanikus tágítása (Hegar-féle pálcasorral) károsíthatja a belső méhszáj körkörös kötőszövet-izom struktúráját.
• Korábbi koraszülés vagy középidős vetélés: Rizikófelmérés során a méhszáj kinyílásával járó megelőző koraszülés és középidős vetélés jelenti a legnagyobb terhelő adatot.
• Genetikai örökség és veleszületett rendellenességek: A méhszáj gyenge kötőszöveti szerkezete veleszületett is lehet.
• Méhnyakrepedés: A méhnyak, vagy méhszájrepedés általában szülések kapcsán, esetleg terhesség megszakítás során alakulhat ki. Sajnos a méhszáj sokszor a varrat ellenére sem gyógyul megfelelően. A nyakcsatorna nyílása ilyen esetekben tátong, abba fertőzést okozó baktériumok könnyebben feljutnak, krónikus méhnyak gyulladás alakulhat ki.

A méhszájseb mint félrevezető elnevezés

A „méhszájseb” kifejezés a köznyelvben elterjedt gyűjtőneve a méhszájon található elváltozásoknak. Tulajdonképpen a méhszájnál és a méhnyaknál feltárható jellegzetes hámelváltozást illeti a szakma ezzel a névvel, ami a nők jelentős többségénél megtalálható, és tudni kell, hogy gyakran egyáltalán nem okoz panaszokat.

Az ectropium

A méhszájseb valójában nem egy seb, ugyanis ekkor nem áll fenn semmilyen hámhiány, így az elnevezés igencsak megtévesztő. Az állapot során a méhnyak csatornájában lévő hengerhámsejtek „rákúsznak” a méhszáj laphámsejtjeire. Hátterében a hüvely pH-jának eltolódása okozza, méghozzá a lúgos irányba. Mivel a méhnyak csatornájában lévő hengerhámsejtek csoportja a lúgosabb közeget kedveli, így az a savas közeget igénylő laphámsejtek helyére kúszik. Ez a belső hámréteg sokkal sérülékenyebb, hajlamosabb a gyulladásra, és ideális környezetet teremt a baktériumok megtelepedéséhez.

A méhszájat borító sejtek alaposabb vizsgálatára a cytológiai vizsgálat szolgál. Az elváltozás lényege, hogy a méhnyak csatornáját borító hengerhám és a laphám határa, ami általában a nyakcsatorna nyílásánál található, a felszín irányába húzódik, vagyis a hengerhám a méhszáj felszínére terjed. Tehát a méhszájat továbbra is borítja nyálkahártya, csak ebben az esetben nem laphám, hanem hengerhám. Ezért nem szerencsés az elváltozást sebnek titulálni, ami tulajdonképpen egy hámhiányt jelent.

Az ectropium tünetei és okai

• Fokozott váladékozás: A bolyhos hengerhám hatalmas felszínt ad, mély „bugyrokkal”, a hüvelynél lúgosabb környezettel, ami a baktériumok számára ideális környezetet jelent a megtelepedésre (kolonizációra). A méhszájon megtelepedő baktériumok folyamatos hüvelyfertőzést, folyást okoznak. A „méhszájseben” található számos mirigysejt nagy mennyiségű lúgos váladékot termel, mely egyrészt tartósan fennálló folyás formájában okoz kellemetlenséget, másrészt a lúgos kémhatása a normál hüvelyflóra többségét adó lactobacillusok számára kedvezőtlen.
• Pecsételő vérzés: Leggyakrabban a szexuális együttlétet követően jelentkező pecsételő vérzés hívja fel rá a figyelmet. Gyulladás esetén a szövetek sokkal sérülékenyebbek lesznek, így már egy közösülés is járhat vérzéssel vagy fájdalommal.
• Hormonális hatások: A méhszájseb összefüggésben állhat a szervezet ösztrogénszintjével, és minél magasabb a szervezetben keringő ösztrogén mennyisége, annál nagyobb lehet a méhszájseb kialakulásának esélye. Igen gyakran a várandósság idején alakul ki, és sokszor okoz kismértékű vérzést (főleg szexuális együttlét után). Szintén befolyásolja a szervezet hormonháztartását, így a méhszájseb megjelenését is, a hormonális fogamzásgátló tabletta.
• Csecsemőkor: Meglepő módon, a lány újszülöttek nagyjából egyharmadánál észlelhető a méhszájseb, mely az anyai szervezetből kerül át a csecsemő szervezetébe (hasonló hormonális hatások miatt fordulhat elő például az újszülöttek mellének enyhe duzzanata, vagy éppen a pattanások megjelenése).
• Menopauza és hormonpótló terápia: A hormonpótló terápián lévő nőknél, akik a menopauza kellemetlen tüneteinek enyhítésére szednek ösztrogént, gyakoribb lehet a méhszájseb. A változókoron túl lévő nőknél, akiknek a szervezetében igen alacsony az ösztrogénszint, meglehetősen ritka a méhszájseb.

A méhszájseb és a méhnyakrák

Bár ritkán, de sajnos előfordul, hogy a méhnyakrák okozta szövetroncsolást is méhszájsebnek titulálják, ami igen nagy hiba. Ha a méhnyakrák lehetősége felmerül vagy igazolódik, a betegnek joga van tudni, hogy milyen súlyos a betegsége. A méhnyakrákszűrés célja, hogy a lehető leghamarabb észleljük a rák felé mutató elváltozásokat.

A méhszáj elégtelenség és ectropium vizsgálata és kezelése

A méhnyak elégtelenség következtében lezajló középidős vetélés, valamint koraszülés adja a kórkép klinikai jelentőségét. A kórkép általában a szülés/vetélés megindulásáig tünetekkel nem jár. A méhszáj rutin vizsgálómódszere a kolposzkópia. A méhszájat borító sejtek alaposabb vizsgálatára a cytológiai vizsgálat szolgál.

Kiegészítő kezelések: Hüvelyi progeszteron készítmények, tokolítikumok (a méhizom kontrakciós aktivitását megszüntető szerek).

Az ectropium kezelése

Amennyiben az ectropium nem okoz panaszt, nem szükséges kezelni, tulajdonképpen nem betegség, hanem állapot és még csak kórosnak sem igazán mondható, hiszen igen gyakori a fiatalok között. Méhszájseb esetén az elsődleges a savas pH helyreállítása és a lactobacillusok visszatelepítése. Amennyiben fertőzés is van, úgy emellett kúpokkal, kenőcsökkel, esetleg gyógyszeres terápiával kell harcolni a káros mikroorganizmusok ellen.

Súlyosabb esetben ecsetelésre, fagyasztásra, lézeres kezelésre van szükség.

Hámeltávolító eljárások

• Ecsetelés: A legegyszerűbb a hámroncsoló ecsetelőszerek használata. Ezek hátránya, hogy általában több ecsetelés szükséges és az eredményesség igen kétséges.
• Fagyasztás (krioterápia): A fagyasztás lényege, hogy folyékony nitrogén vagy egyéb gáz alkalmazásával egy speciális fagyasztó eszközzel lefagyasztjuk, ezáltal roncsoljuk a méhszáj felszínét. Előnye a lézeres párologtatással együtt, hogy gyorsan, egyszerűen, biztonságosan és teljes egészében el lehet távolítani a problémás hámelváltozást. Egyetlen hátrányuk, hogy nem lehet szövettani vizsgálatot végezni, hiszen az ilyen formában eltávolított hámsejteket teljesen szétroncsolják a kezelés során, így fontos, hogy előtte kerüljön sor citológiára, és ha negatív eredmény születik, akkor lehet elvégezni a beavatkozást.
• Lézeres párologtatás: Lényege megegyezik a fagyasztáséval, CO2 lézerrel történő gyors, minimális kellemetlenséggel járó eljárás.
• Loop konizáció (hurokkimetszés, LEEP): A beavatkozás során egy nagyfrekvenciás elektromos hurokkal történik a felszín lemetszése. Műtéti beavatkozás, mely egynapos sebészet keretein belül végezhető el. Előnye a hideg kés technikával szemben, hogy vágás közben rögtön vérzést is csillapít, így nincs szükség varratokra. Az érintett szöveteket kimetszik a helyükről, ami azért szerencsésebb alternatíva, mert ilyenkor az elküldhető szövettani vizsgálatra az esetleges elváltozások kiszűrésének érdekében.
• Hideg késes konizáció: Szikével távolítják el a problémás szövetet, majd utána varrják a sebet. Előnye, hogy biztosítja a legjobb minőségű szövettani mintát. Hátránya: kórházi befekvést igényel, altatásban történik a beavatkozás, a műtét utáni időszak fájdalmasabb.

A méhszájseb nem valódi seb, vagyis nem hámsérülés. Mindössze egy hámelváltozás: a méhnyak és a méhszáj hámsejtjei egymástól különböznek, de előfordulhat, hogy a méhnyak hámsejtjei "felkúsznak" a méhszájra, jól láthatóan eltérő felületet hozva létre. A különböző típusú hámsejtek máshogyan is viselkednek, ez pedig időnként problémákat (például fokozott hüvelyi váladékozást) okozhat. A méhszájseb meglehetősen gyakori elváltozás, egyes szakemberek szerint a nők 80-90 százalékát érintheti, és az esetek nagy részében nem jár kellemetlen tünetekkel, így a kezelése sem szükséges.

tags: #mitol #vekonyodhat #el #a #mehszaj