A kötőhártya-gyulladás (conjunctivitis) az egyik leggyakoribb szembetegség, a szemhéj és a szemgolyó külső rétegét alkotó áttetsző hártya gyulladásos elváltozása. A gyulladás háttérben különböző kórokozók állhatnak (baktérium, gomba, vírus) és a betegség fertőző, ritkábban kórokozó nélkül, allergia vagy környezeti irritáció is okozhatja. Érintheti az egyik vagy mindkét szemet.
A gyerekek még kevésbé tudnak odafigyelni a szemük tisztaságára és épségére, ezért gyakoribb a szemgyulladás gyermekkorban. A kötőhártya-gyulladás gyakori a gyermekek körében is, és habár rémisztő lehet, általában nem súlyos, és magától elmúlik. Néhány esetben viszont kezelésre szorul.
A gyermekeknél különösen fontos komolyan venni a kötőhártya-gyulladást, és mielőbb orvoshoz menni a panaszokkal, a szövődmények elkerülése végett.
Mi jelzi, ha kötőhártya-gyulladása lehet gyermekének?
Kicsiknél sírás, nyűgösség, szemdörzsölés, fénykerülés, hunyorgás jelezheti a kötőhártya-gyulladást. Óvodás kor fölött már fájdalomra, homályos látásra, szúródásra, viszketésre panaszkodhatnak a gyerekek.
Bakteriális eredetű gyulladásnál szemvörösség, váladékozás, csipázás, a szemhéjszélek összeragadása, szemhéjduzzanat figyelhető meg, míg vírusfertőzés esetén a kifejezett könnyezés, viszketés, erős szemhéj duzzanat mellett néha kis pontszerű bevérzések és szürkés hártyák is megjelenhetnek.
A csipa a szem kötőhártyájának ragadós, megszáradt sárgás váladéka, ami a szemzugban, illetve a szempillák között gyűlik össze. A szempillák közé ragadt váladék a szem fertőzöttségére utal és antibiotikumos szemcseppel történő kezelést igényel.
A szem bevörösödését szemszárazság is okozhatja. Ilyenkor szúró érzés, szemfáradtság is jelentkezhet, a gyermek erősen hunyorog, dörzsöli a szemét. Szemszárazság esetén - könnyhiány vagy könnyvesztés miatt - a szemfelszínt védő könnyfilm funkciója sérül.
A szem bepirosodhat valamilyen idegentest (pl. szempilla, bogár) miatt is - ezesetben gyanúra adhat okot, ha csupán az egyik szeme piros-, de előfordulhat sajnos, hogy játék közben éri trauma.
A szemhéj duzzanatának számtalan kiváltó oka lehet: a gyermek szemébe került idegentest, rovarcsípés vagy -szúrás, trauma vagy különféle fertőzések, de előfordulhat, hogy bőrbetegség áll a háttérben.
A szemhéjak külső és belső felületén számtalan különböző típusú mirigy található. A belső felületen elhelyezkedő Meibom-mirigyek gyulladása belső árpát, míg a szemhéj külső részén található Zeiss- és Moll-mirigyek gyulladása külső árpát okoz. Nevét onnan kapta, hogy vastagsága és formája az árpaszemre emlékeztet. A szemhéjon árpa általában bakteriális fertőzés következtében alakul ki.
A kötőhártya-gyulladás típusai és okai
A kiváltó okok között szerepelhet bakteriális vagy vírusos fertőzés, valamint allergiás reakció.
Bakteriális és vírusos fertőzések
A kötőhártya-gyulladás nagyon gyakori probléma a gyermekeknél, ugyanis könnyen hazavihetik az óvodából, iskolából.
Fertőzés egyéb baktérium által: Egy újszülöttnél számos baktériumfajta okozhat kötőhártya-gyulladásos megbetegedést.
- Staphylococcus auerus: A Staphylococcus az orrüreg mélyebb részeiben bújik meg. Rendkívül ellenálló: a baktériumtörzseinek közel fele rezisztens az antibiotikumokkal szemben. Gyógyulást követően a baktérium könnyen visszatérhet.
- Haemophilus influenza: Egy olyan kórokozó, amely a szervezet normál működésében is megtalálható a torokflórában. Gyermekeknél akkor okoz problémát, ha a garatflórából feljut az agyat körülölelő folyadéktérbe.
- Streptococcus pneumoniae: Fertőző baktériumok, melyek a légutakban telepednek le. Elsősorban gyermekeknél okoz súlyos tüneteket, jellemzően zárt közösségekben.
Adenovírusok: Az adenovírusok felelősek leggyakrabban a légúti megbetegedésekért. Felső légúti betegség során gyakran fertőződhet a szem kötőhártya, illetve az emésztőrendszer is. Az adenovírusok elsősorban cseppfertőzéssel terjednek, és tüneti kezelést igényelnek.
Herpesz vírus: A herpesz vírus által okozott kötőhártya-gyulladás az egyik legsúlyosabb formája a betegségnek. Ez a vírust a populáció jelentős része hordozza, ám sokan nem is tudnak róla, hiszen jelenlétük sok esetben nem okoz semmilyen tünetet. A betegségekre való hajlam, a gyenge immunrendszer elősegíti a herpesz kialakulását.
"Kémiai" és Gonococcus kötőhártya-gyulladás újszülötteknél
"Kémiai" kötőhártya-gyulladás: A kötőhártya-gyulladásnak ezt a fajtáját szemcsepp okozza, amit az újszülött babák kapnak a bakteriális fertőzések megelőzése végett. A szemcsepp használata után pár órával kezdődnek a tünetek: a szemek pirossá és gyulladttá vállnak.
Gonococcus kötőhártya-gyulladás: A gonococcus típusú kötőhártya-gyulladással születéskor találkoznak a babák. A gyulladásért a Neisseria gonorrhea nevű baktérium a felelős. A gonorrhea a nemi szervek és a húgyutak gyulladásos betegsége, anyáról gyermekére a méhlepényen át terjedhet. A gyulladás megelőzhető szemcsepp használatával közvetlenül szülés után. A tünetek a születéstől számított 2-5 nap után kezdődnek.
Inklúziós kötőhártya-gyulladás: A kötőhártya-gyulladás leggyakoribb típusa az újszülötteknél. A gyulladásért a Chlamydia trachomatis fertőzés felelős. A tünetek közé tartozik a vöröses szem, a szemhéjak duzzanata és a váladékozás. A tüneteket megjelenése a szülést követő 5-14. napra tehető.
Allergiás reakciók és egyéb okok
A szem kipirosodását viszketés is kíséri. Gyakori, hogy a beteg úgy érzi, mintha valami belement volna a szemébe. Reggel, ébredés után a szemek összeragadhatnak, melyet az éjszaka termelődött és beszáradt váladék okoz.
Előfordulhat, hogy valamilyen allergén válthat ki érzékenységet (pl. pollenek, állatszőr, kozmetikumok és tisztítószerek).
A háziporatkák szabad szemmel nem látható (0,2-0,3 milliméteres) ízeltlábúak, amelyek az ember közelében élnek, és elhalt, lehullott hámsejtekből táplálkoznak. Kifejezetten kedvelik a meleg, párás környezetet, szívesen bújnak meg az ágyneműben, szőnyegekben, kárpitos bútorokban, éppúgy, mint a fali kárpitban és függönyökben. A fűtött és jól szigetelt lakások - ahol ritkábban szellőztetnek és magas a páratartalom - ideális környezetet biztosítanak a házipor-atkák fejlődéséhez és szaporodásukhoz.
Az allergiás tüneteket nem maga az ízeltlábú, hanem az ürülékében lévő fehérjék váltják ki. Ez történhet a levegőben szálló, mikroszkopikus méretűre töredezett fehérje részecskék belélegzésével, vagy ezen fehérjéknek a bőrrel való érintkezése révén is jelentkezhetnek allergiás bőrtünetek.
Mivel az ágynemű a poratka egyik legkedveltebb élőhelye, ezért nagyon gyakori, hogy az allergiás tünetek éjszaka erősödnek fel. A gyermek reggelre fáradtan, ingerlékenyen vagy megfázáshoz hasonló tünetekkel ébred. A kialvatlan gyerekeknek nehezére esik figyelni az iskolában. A szülők beszámolója szerint a gyermek szeme alatt kékes-lilás karikák rajzolódnak ki, amihez a szemhéjak duzzanata is társulhat. Ezeket a tüneteket a gyulladás okozta vénás keringés lassulása idézheti elő.
A szövődményként megjelenő arcüreggyulladás és a krónikus középfülgyulladás hátterében is sokszor áll fel nem ismert allergia.
A gyermekkori myopia (azaz a rövidlátás) mára sajnos, már igazi népbetegséggé nőtte ki magát. Előfordulása a világ társadalmaiban rohamosan növekszik, és ezért a kutatások szerint a közelre tekintést igénylő tevékenységekkel töltött idő elmúlt években tapasztalt drasztikus növekedése a legfőbb felelős!
A szem fénytörési hibái a szemgolyó fejlődése során, leginkább gyermekkorban kezdődnek el. A modern társadalmakban a leggyakoribb fénytörési hiba a myopia, azaz a rövidlátás, amelynek hátterében anatómiai tényezők állnak: a szem törőereje (dioptriája) és a szemgolyó hossza nem arányosak egymással. Myopia esetén a fénysugarak nem a retinán, hanem előtte fókuszálódnak, ezáltal állandó homályos látást okoznak távolra tekintéskor, de közelre tekintéskor a látás továbbra is éles marad.
A rövidlátás kialakulásakor számos árulkodó tünetet lehet megfigyelni: ha gyermekünk gyakran panaszkodik fejfájásra, hunyorog távolba tekintéskor, koncentrációs nehézségei vannak, fáradékony és az iskolai teljesítménye is romlik, érdemes látásromlásra gyanakodni.
Ideális esetben a kisgyerekek 3-6 éves korig nem használnának okostelefont, és iskoláskorba érve sem töltenének napi másfél-két óránál több időt képernyő előtt, mert a mesterséges fények, az éjszakába nyúló okostelefonozás, videójátékozás nagyban hozzájárul a rövidlátás kialakulásához.
Mikor forduljunk orvoshoz?
A kötőhártya-gyulladás gyakran gyógyszeres kezelés nélkül is leküzdhető betegség. A vény nélkül kapható érszűkítőket tartalmazó cseppek bár mérséklik a tüneteket, a gyógyulást késleltetik. A megfelelő kezelés lerövidíti a betegség időtartamát, így csökkenti a szövődmények kialakulásának esélyeit.
A visszatérő tünetek hátterében csecsemőkorban a könnycsatorna szűkülete állhat. Amennyiben a panasz spontán nem szűnik meg, keressünk fel gyermekszemészeti szakrendelést. Elsőként a szem és környékének tisztán tartása, a könnycsatorna lágy masszírozása javasolt, majd kb. 2,5-3 hónapos korban jöhet szóba a könnyút tágítása, szükség esetén antibiotikumkészítménnyel való átmosása.
Nem szűnő panaszok, fokozódó tünetek esetén ismételt szemészeti vizsgálat indokolt, mert lehet, hogy szövődményként a gyulladás a szem mélyebb részébe terjedt. Ilyenkor a szem mellé és karvénába adott injekciók, infúziós kezelés és műtét is szóba jöhet.
A betegség sokszor felső légúti megbetegedéssel jár együtt. Az allergiás kötőhártya-gyulladás mind a két szemet érinti.
Ha a tünetek hátterében allergiás reakció áll, legfontosabb az allergén eltávolítása a környezetből.
Ha idegentest okozza a kötőhártya-gyulladást, akkor a legfontosabb ennek mihamarabbi eltávolítása, kiöblítése a szemből.
Orvosi kezelés és házi praktikák
Bakteriális kötőhártya-gyulladás esetén antibiotikumos szemcseppet, szemkenőcsöt fog felírni orvosa. Előfordul, hogy a kórokozó ellenálló az adott antibiotikummal szemben, így a mintavételt követő tenyésztés eredménye alapján változtatni kell az alkalmazott gyógyszeren. Ha szükséges, gyulladáscsökkentővel is kiegészíthető a kezelés.
Hámhiány esetén műkönnyeket, hámosító géleket írhat fel orvosa, ritkán indokolttá válhat tabletták, vagy intravénás injekciók alkalmazása is.
A kezelés akkor eredményes, ha betartjuk a sterilitás és cseppentés szabályait!
A szemcseppet előírt ideig és adagban használjuk, felbontás után hűtőben tároljuk. Fontos a szavatossági idő betartása, mert lejárt szavatosságú cseppel többet árthatunk, mint használunk.
A szemcseppet érdemes fekvő helyzetben a szemhéjak szétnyitása mellett a külső szemzugba cseppenteni, mert innen a kötőhártya teljes felületén egyenletesen eloszlik, majd a belső szemzugban lévő könnycsatornán át hagyja el a szem környékét.
A váladékot steril gézlappal, a leragadt szemhéjakat pedig felforralt és lehűtött vízbe mártott gézlappal kell letörölgetni.
Családtagok sem használhatják az egymásnak felírt szemcseppet!
Fontos, hogy a gyermek a szemét ne piszkálja, hiszen a kórokozót az egyik szemből a másikba, vagy egyéb testtájakra viheti át.
A kamillateás borogatás száríthatja a bőrt, az apró szemcsék és szennyeződések pedig allergizálhatják a babát, ezért gyerekeknél nem javasolható a használata.
A vírusos eredetű gyulladás tüneti terápia mellett - hidegvizes borogatás, esetleg műkönny használata - különösebb orvosi beavatkozás nélkül, magától gyógyul, de a bakteriális felülfertőződés megelőzésére antibakteriális szemcsepp is alkalmazható.
Ha szükséges, gyulladáscsökkentővel is kiegészíthető a kezelés.
A só belégzése sok esetben lehet jótékony hatású, tisztítja a légutakat és segít a váladék feloldásában. Viszont pont a betegeknél, asthmásoknál nem mindegy, hogy mikor és milyen cc.- ban használjuk. Emiatt úgy gondolom, hogy orvossal kéne megbeszélni, hogy a köhögés asthmás erefetű-e vagy más áll a háttérben, mert rengeteg dolog van az asthmán kivül, ami miatt köhöghetünk.
Gyermekek egészsége: Kötőhártya-gyulladás - Természetes házi gyógymódok kötőhártya-gyulladásra
Megelőzés és higiénia
A betegség terjedése minél gyakoribb és alaposabb kézmosással előzhető meg. Érdemes a gyereket rászoktatni, hogy ahogy a szánkba, a szemünkbe sem tanácsos fölöslegesen nyúlkálni, állandóan dörzsölgetni.
A gyermekkori myopia egyszerű vizsgálattal diagnosztizálható, kezelésére a HOYA a világon elsőként fejlesztett ki egy olyan szemüveglencsét, amely nagy hatékonysággal képes lelassítani a rövidlátó gyerekek látásromlásának növekedési ütemét.
A magyar piacon 2021. augusztus 1. óta elérhető forradalmi szemüveglencse az elvégzett klinikai kutatások szerint akár 60 százalékkal képes lelassítani a rövidlátó gyerekek látásromlásának növekedési ütemét. Ezt a hatást a hongkongi Polytechnik Egyetemmel közösen kifejlesztett egyedülálló technológia és a szemüveglencsében elhelyezkedő, méhkaptár alakú apró lencseszigetek speciális elosztása fejti ki.
Ez a speciális lencsekialakítás lehetővé teszi, hogy a lencsével a rövidlátó gyerekek élesen és jól lássanak, miközben a rövidlátás növekedési üteme is lassul, ily módon a dioptriájuk jóval kisebb mértékben növekszik.
Amiatt, hogy a gyerekek még kevésbé tudnak odafigyelni a szemük tisztaságára és épségére, gyakoribb a szemgyulladás gyermekkorban. A szülőknek fontos odafigyelniük a gyermekek higiéniájára, és megtanítani őket a helyes kézmosásra, valamint arra, hogy ne dörzsöljék a szemüket.
A legfontosabb teendő a megelőzés, amely a higiéniai szabályok betartásán alapul. A rendszeres és alapos kézmosás, valamint a saját törölköző, zsebkendő használata elengedhetetlen.
Fontos, hogy a gyermek a szemét ne piszkálja, hiszen a kórokozót az egyik szemből a másikba, vagy egyéb testtájakra viheti át.
A gyermekeknél sokkal nagyobb a tovább fertőzés, visszafertőzés veszélye, mint felnőtteknél. Ezért a gyermekeket a csak teljes gyógyulás után lehet visszaengedni közösségbe, különösen fontos ez a vírusfertőzések esetén!
