A koraszülés okai és megelőzése – Amit minden kismamának tudnia kell

A terhesség normális esetben 40 hétig tart, és a baba általában a 40. héten jön világra. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint koraszülésről akkor beszélünk, ha az újszülött a betöltött 24. és 36. terhességi hét között születik, vagy a 2500 grammos születési súlyt nem éri el, de meghaladja az 500 grammot, és életjelenséget mutat a világra jöttekor.

Az elmúlt évek fejlődéseinek köszönhetően már több esetben is sikerült megmenteni 500 gramm alatti vagy 24. hétnél fiatalabb terhességből született koraszülötteket. Fontos azonban megjegyezni, hogy az újszülöttek minél kisebb súllyal születnek, annál nehezebben tudnak alkalmazkodni a méhen kívüli élethez.

Magyarországon az újszülöttek nagyjából 8-10 százaléka jön világra idő előtt. Az esetek közel felében ugyanakkor akadnak olyan konkrétumok a háttérben, amelyek minden bizonnyal elősegítették a szülés korai megindulását. Fontos, hogy úgy olvassuk ezt a cikket, hogy nagy valószínűséggel nem rajtunk múlott, nem mi okoztuk a koraszülést.

A koraszülés lehetséges okai

A koraszülés okai között számos tényező, például epidemiológiai tényezők, méhfejlődési rendellenességek, terhességgel kapcsolatos szövődmények és néha ismeretlen eredet játszik szerepet. Az esetek mintegy 50%-ában azonban nincs azonosítható ok, a koraszülés spontán bekövetkezhet.

Anyai tényezők

• Kórelőzményben szereplő koraszülés vagy fenyegető koraszülés: Az egyik legjelentősebb kockázati tényező az anya kórelőzményében szereplő korábbi koraszülés. A koraszülés ismétlődési kockázata a szakirodalmi adatok szerint 25-50%.
• Anyai életkor: Az anyai életkor is befolyással lehet a terhesség lefolyására. Az elmúlt évekre jellemző, hogy a szülő nők később, egyre később vállalnak gyermeket. A 35 év feletti várandós nők között gyakoribbak egyes szövődmények, amelyek a gyermek korai világra jöveteléhez vezethetnek, mint például a magas vérnyomás, preeklampszia, terhességi cukorbetegség, vagy akár a méhizomzat myomás elváltozása. A túl fiatal kismamáknál is számolni kell bizonyos mértékű kockázattal.
• Szociális helyzet és életmód: A koraszülések nagy része, közel 20%-a rossz szociális helyzetű terhes nőknél fordul elő. Az alultápláltság, a nem megfelelő táplálkozás, az alacsony anyai testsúly (kisebb, mint 50 kg) is okai lehetnek a koraszülésnek. A dohányzás, az alkoholfogyasztás és a drogfüggőség megduplázza a koraszülés veszélyét.
• Belgyógyászati betegségek: Terhesség előtt már ismert vagy terhesség alatt kialakult belgyógyászati betegség, elsősorban szív, vese vagy vérképzőszervi probléma, valamint magas vérnyomás, cukorbetegség, epilepszia befolyásolhatja a magzat fejlődését, és szerepe lehet a koraszülésben.
• Fertőzések: A koraszülések hátterében igen gyakran valamilyen anyai fertőzés áll. Ez lehet az anyát is megbetegítő lázas betegség, vagy a szülőcsatorna felől, a magzatburkokon keresztül kialakuló, úgynevezett chorioamnionitis, az amnionűr fertőzése. A kórokozó mikroorganizmusok leggyakrabban baktériumok (Streptococcus, Ureaplasma, Neisseria, Mycoplasma) vagy gombák (Candida), de lehetnek vírusok is (CMV, herpes). Kiemelkedőek a bakteriális vaginosis és a Chlamydia trachomatis fertőzés. A Streptococcus B fertőzés kimutatása egy egyszerű szűrőteszttel megoldható.
• Pszichológiai tényezők és stressz: Sok esetben pszichológiai tényezők, életmódbeli problémák, illetve fokozott stressz is okozhat koraszülést. Az állandó belső feszültség és idegeskedés hozzájárulhat a várandósság alatti komplikációk kialakulásához, vetéléshez és a koraszüléshez.
• Terhességi toxémia (praeeclampsia): Ez a terhességi mérgezés néven ismert állapot a várandósság második felében alakulhat ki, magas vérnyomás és fehérjevizelés együttes jelentkezésével. A méhlepény ilyenkor nem képes elegendő tápanyagot és oxigént szállítani.
• Hasi sérülés: Bármilyen anyát ért hasi sérülés a terhességet idő előtt befejezheti.
• Korábbi abortuszok, vetélések: Minél több spontán vagy művi vetélésen esett át egy nő, annál nagyobb a valószínűsége, hogy leendő gyermeke koraszülöttként jön majd a világra.

Méhvel és méhlepénnyel kapcsolatos tényezők

• Méh fejlődési rendellenességei: A fejletlen méh, a kétszarvú méh, a méh üregében húzódó elválasztó húr, vagy a nyálkahártya rendellenessége, összenövése érthetően kockázati tényezők.
• Méhnyak záródási elégtelensége: A méhnyak záródási elégtelensége szintén kockázati tényező.
• Méhlepény rendellenességek: Jelentős kiváltó ok a méhlepény nem megfelelő helyen történt tapadása. Az elől fekvő vagy túl mélyen tapadó lepény kóros, és könnyen vérzést okozhat. A lepény részleges leválása, majd az alvadt vérömlenyben kialakuló fertőzés koraszüléshez vezethet.
• Méh túlfeszülése: A terhes méh túlfeszülése igen jelentős kockázati tényező, ilyen esetben minden második terhességben koraszülés következik be. Oka lehet iker- vagy többes terhesség, vagy polyhydramnion, azaz a magzatvíz kóros felszaporodása.

Magzati tényezők

• Magzati fejlődési rendellenességek: A magzati fejlődési rendellenességek egy része is koraszüléshez vezethet, különösen azok, amik a magzatvíz körforgásának zavarát, ezáltal mennyiségének megváltozását okozzák, például a magzati nyelőcső veleszületett elzáródása.
• Iker- vagy többes terhesség: Ikerterhesség esetén kifejezetten gyakori, hogy a kiírt időpontnál előbb indul meg a szülés, mivel a méh túlfeszülése igen jelentős kockázati tényező. A mesterségesen kezelt ciklusok miatt a terhességek között gyakori az ikerterhesség, ami önmagában koraszülésre hajlamosító tényező.

A koraszülés előjelei és diagnosztizálása

Annak, ha a baba előbb szeretne a világra jönni, több előjele is van. Semmiképp nem jó jel a hüvelyi vérzés vagy váladékozás, az alhasi vagy kismedencei nyomásérzés, a hasmenéssel társuló menstruációs görcshöz hasonló fájdalom. Ha a fájdalom görcsös és hasmenéssel jár, szintén gyanakodni kell. Az is előjel, ha méhösszehúzódásokat érez a kismama, megreped a burok, elfolyik a magzatvíz. Fenyegető koraszülést jelent a rendszeres méhösszehúzódás, a 2 cm-nél nagyobb méhszájtágasság és a 80%-os méhszájelsimulás együttes előfordulása.

A koraszülés gyanúja esetén azonnal orvoshoz kell fordulni! A diagnosztizálás során a kórtörténet felvételét követően számos vizsgálatot rendelhetnek el:

• Fizikális vizsgálat: A koraszülés fizikálisan észlelhető jeleit vizsgálják.
• Laborvizsgálatok: A vérmintából különféle vizsgálatokat végeznek el, kiszűrve a terhességi toxémiát, szükség esetén kiegészítik vizeletvizsgálattal.
• Hüvelyi vizsgálatok: Hüvelyi úton meggyőződnek a magzatburok állapotáról, illetve fertőzés lehetőségéről.
• Nőgyógyászati ultrahangvizsgálat: Hanghullámok segítségével felvételt készítenek a magzatról és a méhről, külső (hasfalon keresztül) és belső (hüvelyi) módon egyaránt elvégezhetik.
• Kardiotokográfia (CTG): A magzat pulzusának és a méh összehúzódásának papírszalagon történő rögzítése.
• Magzati fibronectin meghatározása (foetalis fibronectin, fFN): A hüvelyváladékból vett mintából 99,2% biztonsággal megállapítható a koraszülés veszélye.

A koraszülés kezelése és megelőzése

A koraszülés kezelése elsődlegesen gyógyszeres kezelés (tokolitikum), melynek célja a méhösszehúzódások csökkentése és megszüntetése. Alkalmazhatnak antibiotikumot is megelőző céllal. A 35. terhességi hét előtt ún. szteroidprofilaxis is szükséges az újszülöttkori légzési distressz szindróma (IRDS) megelőzése céljából. Előrehaladott állapot esetén, már megindult koraszülésről van szó. Ilyenkor a koraszülés kíméletes vezetése és a magzat védelme a cél.

A koraszülés megelőzésének lehetőségei a kezünkben vannak. Kiemelkedő szerepe van a prekoncepcionális tanácsadásnak, azaz a szülés előtti kivizsgálásnak, felkészítésnek. Ebben mind a szülész-nőgyógyásznak, mind a családorvosnak, mind a védőnőknek, mind pedig a fogorvosnak óriási szerepe van. Jelentős a várandós állapotban kialakított életmód is, valamint fontos az intim és szexuális higiénia és a szexuálisan terjedő fertőző betegségek (STD) szűrése.

Fontos megelőző lépések:

• Babatervezés: Már a fogantatás előtt figyelnie kell a leendő kismamának arra, hogy a saját egészsége rendben legyen. Érdemes felkeresni a nőgyógyászt, elvégeztetni minden fontos vizsgálatot, beleértve egy teljes labort is.
• Egészséges életmód: Abba kell hagyni a dohányzást és az alkohol is tiltólistára kerül már a fogantatás előtt. El kell kezdeni egészségesen élni, sokat mozogni.
• Megfelelő táplálkozás és vitaminpótlás: Már a babatervezéskor javasolt elkezdeni a várandósvitamin szedését, hiszen a folsavra és a többi, gondosan válogatott vitaminra és ásványi anyagra nagy szükség van a felkészülés időszakában is. A kiegyensúlyozott, változatos táplálkozás mellett a várandósvitaminnal bevitt tápanyagok adják a szervezet számára azt az energiát, azt a pluszt, ami segít felkészülni a várandósságra, és segít megőrizni minél tovább az egészséget.
• Rendszeres várandósgondozás: A legfontosabb, hogy a várandós nő rendszeresen részt vegyen a várandósgondozáson, mivel ott időben felismerhetők a rizikótényezők és a veszélyt jelentő állapotok. A terhesgondozás elmaradása vagy hiányosságai is szerepet játszó tényezők lehetnek.
• Fertőzések megelőzése és kezelése: A hüvelyi fertőzésekről általánosságban elmondható, hogy fontos időben észlelni és kezeltetni őket, mert a koraszülést így el lehet kerülni. Kiemelt jelentősége van a várandós állapotban a fogorvosi ellenőrzésnek, illetve panaszok esetén fül-orr-gégész vizsgálatának is.
• Társbetegségek kontrollja: A krónikus betegségek rendszeres kontrollvizsgálata elengedhetetlen a koraszülés megelőzése szempontjából.

Összefoglalva, bár a koraszülés okai sok esetben nem ismertek, és sajnos nem is lehet teljes mértékben kiküszöbölni a veszélyt, de van pár előjel és előidéző tényező, amelyekre odafigyelve gyakran elejét lehet venni a problémának.

tags: #mitol #lesz #koraszules