A terhesség vége felé a nők többsége már alig várja a szülést, hiszen a pocakban növekvő baba bizony megnehezítheti a mindennapokat. Már érezhet összehúzódásokat, és türelmetlenül várja magát a szülést. De honnan tudhatja, hogy tényleg itt az idő? Cikkünkben részletesen bemutatjuk a szülés közeledtének jeleit, különös tekintettel a hüvelyi folyásra és a burokrepedésre.
A szülés várható időpontja és beindulása
A várandósság elején az utolsó menstruáció első napjából és a korai ultrahang vizsgálatok eredményéből a szakemberek kiszámolják a szülés várható időpontját. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez egy várható időpont. A betöltött 37. és 42. hét között bármikor megindulhat a szülés, és ez teljesen természetes. A babák mindössze 4-5%-a érkezik a kiírt napon.
A szülés megindulásával kapcsolatban több elmélet létezik, és a legvalószínűbb, hogy ezek finom összehangolódása az, ami végül beindítja a folyamatot. A szülési folyamat beindításának „főszereplő” hormonjai az oxytocin és a prosztaglandin. Az oxytocin egyre hatékonyabban hat a méhizomzatra, míg a prosztaglandinok a méhizomzat összehúzódását eredményezik és felpuhítják a méhnyakat. A magzatban termelődő hormonok (ACTH és kortizol) szintén fontos beindítói a folyamatnak. A méhtevékenység beindulásakor az egyre mélyebbre kerülő magzati koponya nyomja a belső méhszájnál elhelyezkedő idegvégződéseket, s ez is a szülési folyamatot szabályozó hormonok termelődését váltja ki.
A szülés közeledtének jelei: a hüvelyi folyás és a nyákdugó
Katie Hilton szerint a szülés beindulása előtt néhány nappal az anya megnövekedett hüvelyváladékot tapasztalhat, ami rózsaszín, barnás vagy enyhén véres. Ez az úgynevezett „nyákdugó”. A terhesség alatt a méhnyakat lezáró nyákdugó távozása annak a jele, hogy a méhnyakban a szövetek vékonyodása és tágulása révén változás kezdődött.
A fokozott hüvelyi váladékozás egyértelműen nem fertőzésre vagy magzatvízszivárgásra vezethető vissza, hanem az úgynevezett „nyákcsap, nyákdugó” távozik. Ez történhet közvetlenül a szülés megindulása előtt, de napokkal, sőt néha hetekkel az előtt is. Ennek oka a nyakcsatorna megindult tágulása, illetve megrövidülése, aminek következtében kiszabadul a nyákcsap, de ez a tágulás még leállhat, vagy lassú ütemű maradhat.
A méhszáj felpuhulásával és megnyílásával az addig védőszerepet betöltő nyákdugó kicsúszik. Ez a tojásfehérje állagához hasonló vagy néha annál sűrűbb átlátszó, esetenként sárgás, rózsaszínes, vagy kicsit barnás-véres zselés váladék. Mennyisége változó: lehet, hogy egyszerre egy nagyobb adag távozik és olyan is van, amikor napokig ürül, és persze az is előfordul, hogy valaki „nem találkozik” a nyákdugójával.
Erőteljesebbé válhat a hüvelyi folyás is, részben a medence vérátáramlásának fokozódásából (készülve a szülésre), részben a nyakcsatorna megnyílásából adódóan. Ez természetes, amennyiben nem társul hozzá kellemetlen, égő, viszkető érzés. A nyákdugó eltávozását követően a szülés beindulhat néhány órán belül, de az is lehet, hogy napok, sőt egy-két hét is eltelik.
Jósló fájás vagy valódi vajúdás? Honnan tudod, hogy mikor kezdődik a vajúdás?
Magzatvíz elfolyása (burokrepedés)
A magzatvíz elfolyhat szivárogva, de hirtelen ki is ömölhet. A magzatvíz folyamatosan szivárogni fog, ezért betétet kell használni mindaddig, amíg a baba megszületik. Amikor a baba változtatja a testhelyzetét, újabb adag magzatvíz távozik. A magzatvíz általában halvány színű, de lehet zöldesbarna vagy véres.
Ha a burok repedése a méhszájnál történik, a magzatvízfolyás egyértelműbb. Amennyiben nem közvetlenül a méhszájnál reped meg a burok - ezt „magas burokrepedésnek” is nevezik -, előfordulhat, hogy nem könnyű eldönteni, vajon csak bővebb folyásról van szó, vagy ténylegesen a magzatvíz szivárog. Kérdéses esetekben is érdemes jelentkezni a szülőszobán, ahol az ügyeletes orvos megvizsgálja, bizonytalan esetben a szülőszobán megfigyeli a kismamát.
A magzatburok megrepedése után már kórházi felvétel javasolt - fájások meglététől függetlenül -, mivel ilyenkor a magzatot a nem steril hüvelytől elválasztó utolsó immunológiai „védőkapu” is megszűnik, fennáll a méhen belüli fertőzés veszélye, ezért a terhesség befejezése javasolt.
A magzatvíz elfolyásának nincs előjele, gyakran pukkanást érez, vagy néha még hall is a nő, amikor a burok megreped. A magzatburokban nincsenek idegek, tehát sem a babának, sem a mamának nem fáj. Attól függően, hogy a burok melyik részén képződik a nyílás, több-kevesebb melegvíz csorgását érezheti a kismama. Amennyiben a méhszáj területén reped meg a burok és a baba feje még nem tömíti azt, nagyobb mennyiségű vízre kell számítani. Ha úgynevezett magas burokrepedés van, kisebb adagokban, de folyamatosan benedvesedik a fehérnemű és a betétek. Ilyenkor nem a méhszáj területén, hanem feljebb történik a burokrepedés és a burok és a méhfal között lassan, kisebb adagokban szivárog a víz a hüvely felé.
A magzatvíz csorgása - szemben a vizelettel - nem visszatartható, bár a várandósság végén néha enyhébb fokú inkontinens tünetekkel is találkozhat a szülés előtt álló asszony. A magzatvíznek viszont édeskés illata van, átlátszó vagy fehéresen opaleszkáló lehet. Néha előfordul, hogy a magzatvíz zöldes színű. Ez azt jelenti, hogy a baba méhen belül magzatszurkot (székletet) ürített. Ez egy jelzés, hogy már nem érzi magát olyan tökéletesen jól és éppen ideje a kibújásnak.
A magzatburok megrepedése azt jelenti, hogy az addig védett, steril üreg, amiben a baba van, megnyílt a külvilág felé. Ilyenkor nem szabad kádba ülni és szeretkezni, fokozottan ügyelni kell a higiéniára, gyakran kell tisztálkodni és betétet cserélni. Kórházi szülés esetén be kell menni az intézetbe.
Méhösszehúzódások és fájások
Jósló fájások (Braxton Hicks összehúzódások)
A terhesség alatti méhizom összehúzódások, az un. Braxton-Hicks féle izom-összehúzódások egyre érezhetővé vagy éppen kellemetlenné válnak, és tévesen vajúdásnak minősülhetnek. Ezekre az összehúzódásokra jellemző, hogy a méhben a nyomás fokozatosan erősödik, de mindig kisebb, mint a valódi, szülési folyamatot előrevivő, hatékony izom-összehúzódások. A tetőpontot elérve, kb. 20 másodperc után ugyanolyan gyorsan eltűnnek, mint ahogyan jöttek. Nincs bennük rendszer, nem fájdalmasak, pihenésre megszűnnek. A várandósok általában keményedésként élik meg vagy sokszor azt gondolják, hogy a baba feszült neki a méh oldalának. Úgy is felfoghatjuk, hogy ezek a méh gyakorlatai az előtte álló feladatra.
Katie Hilton szerint a jósló fájások vagy más néven Braxton Hicks összehúzódások gyakran rendszertelenek, és idővel elmúlnak vagy akkor is, ha lefekszünk. Fontos, hogy meg tudjuk különböztetni a jósló fájásokat a valódi fájásoktól, mivel így akkor hívjuk a szülésznőt vagy az orvost, illetve akkor kérünk segítséget a kórházban, amikor valóban közeleg a szülés.
Valódi fájások
A szülések legtöbbje a méhtevékenység rendszereződésével indul be. Kezdetben a menstruációs görcsökhöz hasonlatosak, majd egyre erősebbek és gyakoribbak lesznek. Vannak, akiknél klasszikusan az egyre rövidebb szünetekkel érkeznek a kontrakciók: 30-20-15, majd 10-8-5-3 percesek lesznek. És vannak, akiknél rögtön 10 perc alatti időközzel indulnak. Az első hullámok még csak 20-30 másodpercig tartanak, majd ahogyan a közöttük lévő időtartam csökken, ezzel egyidőben a kontrakciók hossza 50-60 másodpercesre, erőteljesebbre változik.
Az „igazi fájásokra” az jellemző, hogy rendszeresek, erősödő, sűrűsödő tendenciát mutatnak, testhelyzet változtatásra sem csökkennek, egy jó kis melegvizes kádazás sem ritkítja őket. A méhösszehúzódásokkal járó érzés nemcsak az alhas területén tapasztalható, hanem átterjed a hátra, derékba, combba sugárzik. A méhszáj tágulásával, s az ott lévő pici hajszálerek megrepedésével együtt kevés élénkpiros vérzés is jelentkezhet. Ez azonban nem lehet több egy gyengébb menstruációnyi betétnél.
Katie Hilton szerint a valódi fájások nem múlnak el a testhelyzet változtatásával, például ha mozgunk vagy lefekszünk. Egyre erősödnek és egyre ritmusosabbak, azaz adott időközönként jelentkeznek.
Egyéb jelek
- A baba leszállása a medencébe: Ezt az érzetet az okozza, hogy a baba lejjebb süllyedt a medencében. Gyakoriak a méhszájnál vagy a hüvelyben érezhető nyilalló „szúrások”, melyek a baba feje által nyomott medencefenéki izomzatból indulnak ki. A baba fejének hólyagra gyakorolt nyomása miatt gyakran kell WC-re menni, legtöbbször azonban csak pár cseppet tud pisilni a kismama.
- Gyomor-bélrendszeri tünetek: A szülés megindulása előtti napokban gyakoriak a gyomor-bélrendszeri tünetek. Előfordulhat émelygés, étvágytalanság (ezzel összefüggésben akár súlycsökkenés is) vagy éppen falánkság. Gyakran indul a szülés azzal, hogy a várandós anya többszöri, gyakori székletet ürít. Ez a prosztaglandin nevű hormon „mellékhatása”, mely nemcsak a méhnyak felpuhulását és méhizom összehúzódásokat, hanem fokozott bélműködést is okoz, hasonlóan, mint a menstruáció kezdő napjain. Sokszor a hasmenés után rövid időn belül beindulnak a rendszeres összehúzódások, mivel a vastagbél izomműködése áttevődik a méhizomzatra.
- Viselkedésbeli változás: Gyakori a viselkedésbeli változás, ami az édesanyát jól ismerő emberek számára lesz feltűnő.
Mikor induljunk kórházba?
Általánosságban elmondható, hogy amikor a rendszeres méhtevékenység az ötperces időközt eléri, s már legalább egy-két órája tart, érdemes elindulni a választott intézménybe. Ha magzatvízfolyást lát, vagy vérzést tapasztal, azonnal induljon a kórházba.