Az elhízás világszerte problémát okoz, és Magyarországon is népbetegségnek tekinthető, a lakosság 60%-át érintve. Már a gyermekek körében is 5-15% körüli és egyre gyakoribb, mely arány a pubertásban 15% fölé emelkedik, és csaknem kétharmaduk kövér felnőtté is válik. Az elhízás kialakulásában az öröklött hajlamon kívül elsősorban a helytelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód játszik szerepet, amelyek pozitív energiamérleget eredményeznek.
Fontos hangsúlyozni, hogy a túlsúly nem mindig jelent kövérséget, hiszen a kisportolt gyermek jól fejlett izomzata miatt is lehet súlyosabb kortársainál.
Kritikus időszakok az elhízás szempontjából
Az emberi élet során vannak kritikus időszakok az elhízás kialakulásában. A zsírszövet a magzati élet 25-30. hetében alakul ki. A zsírsejtek számának szaporodása és növekedése szorosan összefügg a várandós anya szénhidrát- és zsírfogyasztásával. A magas születési súly magában hordozza az elhízás kockázatát. A terhesség minősége, majd a magzat nagysága és életképessége, életkilátásai szoros kapcsolatban áll az anya előzetes egészségi és tápláltsági állapotával.
A csecsemőkorban szerencsére a kövérség ritkán vezet később elhízáshoz. A csecsemőkori elhízás 4-5 éves korra többnyire megszűnik, mintegy 3%-uk marad csak kövér. Más adatok szerint a 6 hónapos korukban elhízott csecsemők 14%-ából lesz kövér felnőtt 20-30 éves korukra. A 2 éves kor körüli kövérség már figyelmet érdemel, de az igazi elhízás leggyakrabban 4-11 éves kor körül kezdődik, és csak ekkor fenyeget élethosszig tartó kövérséggel.
Az anyatejes táplálás és az elhízás megelőzése
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásával egybehangzóan az anya a csecsemőjét lehetőleg 6 hónapos koráig (5-7 kg testtömeg elérése) kizárólag szoptassa. 6 és 12 hónapos kora között (tehén-, kecske-) tej helyett tápszert adjon. A szoptatás idején az anyának 2-2,3 MJ/nap többletenergia bevitele ajánlott, csak így lehetséges a terhesség alatt raktározott súlyfelesleg felhasználása, a kívánatos testtömeg visszaállítása.
Az anyatejes csecsemőket összehasonlítva a tápszerrel tápláltakkal az első 2-3 hónapban a növekedési ütemük megegyező, de azután kissé lassúbb. Súlyfejlődésük azonban mindig kissé alacsonyabb marad, ami kedvezőnek tekinthető. Tápszerrel, üvegből könnyebb túltáplálni a csecsemőt, és a szülő persze örül, ha gyermeke gyorsan fejlődik. Fontos tudni, hogy anyatejes csecsemő is elszenvedhet túltáplálást, különösen az első napokban-hetekben.
Egy friss kutatás szerint az élet első három hónapjában kizárólag anyatejjel való táplálás nem csökkentette az elhízás kockázatát sem hat hónapos, sem 5-6 éves korban. Ezért a szakemberek szerint a kizárólagosan szoptatott babák súlyára is oda kell figyelni. Természetesen nem arról van szó, hogy mérlegeljük a két hónapos csecsemőket és vonjuk meg tőlük az anyatejet, ha felszednek húsz deka felesleget, hanem arról, hogy ha fél éves korában duci a babánk, akkor a hozzátáplálás elejétől fogva különös tekintettel kell lenni az étrendjének összeállítására.
A "babaháj" szerepe
Felmerülhet a kérdés, miért is létezik egyáltalán a „babaháj”? A felnőtteknél nem tartjuk előnyösnek a túlsúlyt egészségi szempontból, akkor a babáknál miért látjuk aranyosnak a kis hurkákat? A válasz erre az agy fejlődésében keresendő. Az agyunk kb. 60%-a zsír. Az idegsejteket borító mielinhüvelynek nagyon fontos szerepe van az ingerületátvitelben. Ennek felépítéséhez zsírra van szükség, ezért a babák, akiknek intenzíven fejlődik az agya az első egy évben „kéznél tartanak” jó sok zsírt ehhez a folyamathoz.
Tíz százalékkal csökkenti a túlsúly és az elhízás veszélyét a szoptatás. 20181109
Az anyatejes táplálás egyéb előnyei
Az anyatejes táplálásnak különös jelentősége van a későbbi betegségek megelőzésében is, mint például a cukorbetegség. Tanulmányok kimutatták, hogy a nem szoptatott gyermekeknek 4,5 százaléka, míg a szoptatottaknak csak 2,8 százaléka válik kövérré 5-6 éves korra. Az elhízás mértéke az anyatejes táplálás időtartamával is összefüggést mutat.
Ezenkívül az anyatejes táplálás mellőzése fokozott kockázattal jár a krónikus vastagbélgyulladás kialakulása szempontjából, és ugyanaz vonatkozik a nők Chron betegségének legnagyobb hányadára. Az anyatejjel táplált koraszülöttek bélrendszerében a baktériumok száma fokozatosan emelkedik, ami ideális a számukra, és magasabb koncentrációban szolgáltatja az ellenálló képességet elősegítő fehérjéket (Ig A, Laktoferrin, Lizozim), hozzájárulva a bélhámsejtek hatékony passzív védelméhez.
Immunvédelem és fejlődés
A szoptatással létrejött immuntranszfer nagyon fontos védelmi forrás a csecsemőkori fertőzésekkel szemben. Kutatások szerint az anyatejjel táplált csecsemők értelmi és érzékszervi szempontból jobb teljesítményt értek el, mint a mesterségesen táplált társaik. A 4 hónapos korig történő kizárólagos szoptatás csökkenti az asthmás megbetegedések számát 6 éves korig, és a nem szoptatott gyermekek esetében még gyakrabban fordul elő a tüdőgyulladás.
A látásélesség szempontjából a szoptatott gyermekek érték el a legjobb eredményt a legtöbb korcsoportban, összehasonlítva a tápszerrel tápláltakkal. Az anyatejes táplálás ezenfelül csökkenti az akut limfoid és myeloid leukémia (a fehérvérűség két formája) kockázatát is.
Hogyan figyeljük a baba súlyfejlődését?
Nagyon fontos a csecsemő súlyfejlődése, hiszen ha nem szabályszerűen gyarapszik a súlya, „ha nem tudja a könyvet”, akkor megbújó betegségre kell gondolnunk. Csak nemrég állnak rendelkezésre a csecsemők, ill. 0-3 éves korúak fejlődését nyomon követő új táblázatok, amelyek a testhossz, a testtömeg, a testtömeg index, a fej- és felkar-körfogat adatait tartalmazzák.
A WHO szerint az a gyerek kövér, akinek BMI-je az azonos korcsoportba tartozók 95 percentilise fölött van, míg az elhízás kockázata 85 percentilis fölött áll fenn. A rendszeres státuszvizsgálatokról ismerős lehet a percentilis görbe, de ennek felrajzolását és kiértékelését bízzuk szakemberre! Nemcsak a súly számít bele, hanem egyéb paraméterek is. Ne hasonlítsuk a babánkat mások gyerekeihez, de még a saját testvéréhez se! Nagy egyéni különbségek lehetnek és lesznek is a kisbabák között. Ha a védőnő, orvos nem fejezi ki aggodalmát a baba súlya miatt, akkor nekünk sincs okunk rá.
Elegendő tejet kap-e csecsemője?
Biztos lehet benne, hogy csecsemője elegendő tejet kap, ha:
- Hat-nyolc nedves pelenkája vagy kettő-öt székletürítése van naponta. Idősebb csecsemők esetében a székletürítések száma emelkedhet, de előfordulhat az is, hogy csak három-négy naponként van. A vizeletes pelenkák száma jelzi, hogy elegendő-e a tejmennyiség.
- A súlynövekedése átlagosan 100-120 gramm hetente vagy legalább 450 gramm havonta. A csecsemők átlagos heti gyarapodása 100-120 gramm, mértéke egyénenként változik. Egyik héten többet, másikon kevesebbet híznak, és ez teljesen normális.
- A súlygyarapodást a súlyesés mélypontjától kell számítani, nem pedig a születési súlytól. Néhány csecsemő csak két-három hetes korra nyeri vissza születési súlyát.
- A csecsemő gyakran szopik, minden két-három órában vagy nyolc-tizenkét alkalommal egy 24 órás periódust tekintve. Ez az átlag. Néhány csecsemő ennél kevesebbszer, mások többször szophatnak. A ritkább szoptatás nem probléma addig, amíg a csecsemő megfelelően gyarapszik.
- Egészségesnek látszik, a bőr színe és a bőr rugalmassága jó, hurkás, hossza növekszik, élénk, aktív és az izomtónusa jó.
A megelőzés fontossága a hozzátáplálás során
Ha 6 hónapig csak szopizik a baba, illetve tápszer esetén betartjuk a fent említett szabályokat, akkor ebben az időszakban nem lehet csecsemőkori elhízásról beszélni. A probléma a hozzátáplálás megkezdésével szokta felütni a fejét. Nem mindegy, hogy mit kínálunk a babának, hogy mennyire szoktatjuk rá a kevésbé tápláló ételekre.
A normál súlyú babák esetén is érdemes kerülni a felesleges szénhidrátbevitelt, amely alatt főként a cukros üdítőkre, cukrozott teára, csokira, sütire, cukorkára és egyéb, fehér cukrot tartalmazó finomságokra gondolunk. Ezeket nem csak egy-két éves korig kell kerülni, hanem a továbbiakban, azaz az óvodás, kisiskolás korban is érdemes odafigyelni a gyerek táplálkozására, különösen akkor, ha túlsúlyos csecsemő volt.
Mozgás és szokások
Az egészséges táplálkozás mellett a másik igen jelentős tényező az elhízás megelőzésében a mozgás. Ezen a szakemberek azt értik, hogy lehetőség szerint kivisszük a gyereket a szabadba, legalább a játszótérre, és igyekszünk a minimumra csökkenteni az óvodáskorú gyerek tévé vagy számítógép előtt töltött idejét. Az óvodás korban már kezd kialakulni a különféle mozgásformák szeretete, illetve a gyerek ezzel kapcsolatos ízlése. A kisgyermekkorban alakulnak ki és szilárdulnak meg azok a szokások, amelyek a későbbi életünk során is fennmaradnak.